Nógrád. 1972. augusztus (28. évfolyam. 179-205. szám)
1972-08-19 / 195. szám
Élelmiszer-kozmetika Egy nagy nyugati magazin cikk» háromfogásos ebéd színes fotói mellett felsorolja mindazokat az egészségre káros tartósító anyagokat, melyeket a vendég az étellel együtt elfogyaszt. Egy másik folyóirat kimutatja: a szarvas- marhák antibiotikumokkal való kezelése veszélyeket rejthet a fogyasztók számára. Kétségtelen, az élelmiszeriparnak szüksége van tartósítószerekre. de mi a mérce az alkalmazásban? — erről kérdeztük dr. Tarján Róbert professzort, az Országos Élelmezés- és Táplálkozástudományi Intézet igazgatóját. — Ma világszerte 2500 olyan adalékanyagot tartanak számon, amely elfogadottan használható — mondotta Tarján professzor. — Magyarországon ennek csak a töredékét alkalmazzuk az élelmiszerek tartósításában. Lakosságunk kétféle élelmiszert fogyaszt: amit itthon állítunk elő, és amit külföldről hozunk be. Külkereskedelmi szeneink minden üzletkötés előtt eljuttatják intézetünkhöz az importálandó élelmezési cikk mintáját, s mi megvizsgáljuk, nincs-e benne ártalmas anyag. Szigorú a hazai gyártmányok kontrollja is: a csecsemő- és diétás tápszerek, valamint a vitami- nozott készítmények például olyan ellenőrzésen mennek át, mint a gyógyszerek. Nemcsak az élelmiszerek, hanem a kozmetikumok és a gyermek- játékok forgalmazását is ellenőrizzük, hiszen ez utóbbit például a kisgyermek a szájába veszi. Munkánkban természetesen a világon megjelent ilyen tárgyú szakirodalmat is felhasználjuk. Az Egészségügyi Világszervezetnek hazánk is tagja, és rajtuk keresztül — bárhol publikált valaki egy károsító anyagról —, mi is tudomást szerzünk. — A tartósító anyagok nagy száma arra enged következtetni, hogy előfordulhat, az élelmiszeripar és kereskedelem, az áru „eladhatósága” érdekében úgynevezett élelmiszer-kozmetikával manipulál. — Kétségtelen, hogy az élelmiszer színét. ízét, szagát, halmazállapotát, tapintását a legkedvezőbbé igyekeznek tenni. Ha azonban ez ártalmas anyaggal történt, kimutatható. Bizonyos kémiai anyagok hozzáadása szükséges az élelmiszerek gyorsabb előállításához, de ez csak a biológiai és élvezeti érték csökkenése nélkül történhet. Mértékét nálunk igen szigorú élelmiszertörvény szabja meg. Van külön festékrendeletünk is, s még jó néhány országban több tucat festéket engedélyeznek a színezésre, mi csak nyolcfélét tűrünk meg és fogadunk el. Az Egészségügyi Minisztérium irányítása alatt e munkánk során a legszorosabban együttműködünk az Országos Közegészségügyi és az Országos Munkaegészségügyi Intézettel. így került sor például hazánk DDT elleni fellépésére is nemzetközi fórumokon, javasolva a szer eltiltását. Ugyanúgy nem engedtük a külföldön elterjed- ten használt talaj fertőtlenítő szer behozatalát sem, mert kimutattuk, hogy hosszú cirkuláció során ugyan, de bejuthat egyes élelmiszerekbe. Az intézet azonban nemcsak azzal foglalkozik, hogy melyek az elfogadható és biztonsággal használható tartósító adalék- nyagok, hanem ellenőrzése alatt tartja az élelmiszeripari gyártástechnológiát is, mivel a hűtés és a hőkezelés is okozhat biológiai értékváltozást — Célunk, — emelte ki dr. Tarján Róbert professzor —, hogy minél több cikk bírja ki a termelőtől az élelmiszer- üzlet polcáig, s a fogyasztók asztaláig terjedő hosszú utat anélkül, hogy ehhez a legkisebb mértékben is káros, mesterséges tartósító anyagot használjanak fel. Kocsis Éva A legrégibb amerikai piramis A Délkelet-Mexikóban levő La Venta szigetén levő piramis — a legrégibb ilyen építmény az amerikai kontinensen: állapította meg R. Geiser amerikai antropológus. Hosszú ideig tartó kutatások eredményeként sikerült megállapítania, hogy a piramist időszámításunk előtt körülbelül 800 évvel ezelőtt egy olyan törzs építette, amely az amerikai kontinensen az első indián civilizációt képviselte. Ez a piramis nem hasonlít az Amerikában levő más piramisokhoz, és kisebb is a régi mexikóiak által épített többi piramisnál. Magassága 30 méter, alapzatának átmérője 140 méter. Ítéljenek halálra Sódernyák elhatározta, hogy tegit az emberiségen. Vásárolt egy kiskaliberű légpuskát, kocsijába tette tokostul és kiment az erdőbe, hogy lelője az összes gyilkos galócát és minden mérges gombát. Éppen eltalálta az egyiket, mert levente korában jó céllövő volt, amikor patazaj verte fel az erdő nyirkos csendjét. A patazaj mögül egy komplett ló bukkant fel, rajta behemót ember vastaga, fülig érő bajusszal. A bajusz fölött gúnyos szem tekintett Sódernyákra, aki sokáig megbűvöl- ten meredt a fel s alá gyorsan mozgó szőrcsomóra. Ez a mozgás tulajdonképpen külön hangsúlyt akart adni az elhangzott keresztkérdésre: „Va- dászgatunk, vadászgatunk?” Sódernyák éppen vadásztarisznyájába tette első zsákmányát, egy szépen fejlett gyilkos galócát, majd komótosan csőre töltötte a tavalyi kukoricaszemet — akkor esett le a húszfilléres. „Mit tetszett kérdezni?” „Nem tudja, hogy itt tilos a vadászat?!” — dörgött, vil- lódzott a bajusz. „De hiszen én. ■. csak a gyilkos.. A lovas rácsapott a feleletre. „Ez az! Gyilkolunk, gyilkolunk. Pusztítjuk az állományt. ..” „galócát lövök.. — dadogta Sódernyák. „Minden orvvadász ezt mondja!” ereszkedett le a bajusz a ló tomporáig, majd valahonnan előkerült egy papír. „A rendszámát már felírtam, mert hogy otthagyta felelőtlenül a kocsiját az országúton. Most a nevét.” „Sódernyák vagyok a teke pályakészítő vállalattól.” „Maga a második orvvadász, akit ma tetten érek. Az első azt hazudta, hogy csecselegyet fogdos.” „Az is ártu'mas, kérem szépen.” „Lakik?” — hárította el a feleletet a bajűsztömeg. „Persze De tessék elhinni, csak jót akartam az emberiségnek, hiszen annyi ember hal meg bolondgomba-mérgezésben. Maga még nem evett?” „Nem.” „Kár ” „Ne cukkoljon az istenségit, mert még a légfegyverét is elvetetem!” „Nem cukkolom én kérem- szépen, de annyit írnak az újságok ilyesmi halálokról. Ezen a héten úgy sem volt más dolgom, mert tetszik tudni szabadságon vagyok, s elhatároztam, hogy itt, a Mátrában kiirtom az összes mérges gombát „Ha magának fegyvere van, akkor tudhassa, hogy itten nincs megengedve a vadászás!” „De csak célba lőhetek a gyilkosokra, önvédelemből?” „Az teljesen mindegy. Következő kérdés: Lakik?... Ja, azt már bevallotta... És miért orvvadászott? Talán éhezik a családja? Mert ez enyhítő körülmény.” „Dehogy kérem. Nincs is családom. Bolondgombát ettek.” „Es még tetőzi a bajt ezzel az orvlövészettel?" ,,Kérem szépen csak humanitásból csinálom." „Ahhoz is engedély keÜ! Papírok nélkül akarja megváltani a világot?! Tudhassa, ha a tekézőknél dolgozik, hogy ezt nem lehet... Ne csicsókálj te Fakó! Né még levet a hátárul!. .. Szóval, följelentem garázdaságból elkövetett orv- vadászás szándékának a tette miatt... Lefoglalom a bizonyítékokat. Ide azzal a tarisznyával!” „De felügyelő úr kérem, hiszen még csak egyet lőttem.” „Miért ilyen mulya?” „De elég az bizonyíték elő- támasztása miatt.” „De ha itt maradnak ezek a mérges gombák, mi lesz az emberiséggel?” „Az emberiséggel maga ne törődjön! Azért vagyok itten én, hogy megvédjem a magához hasonlóktól az emberiséget. . Sódernyákban most már végleg felszaladt a pumpa. Felkapta a kiskaliberű légpuskáját, s a frissen töltött kukoricaszemmel dühösen tomporon lőtte a legközelebbi gyilkos galócát. Aztán bevágta azt is a tarisznyába. „Itt van! — kiáltotta elkeseredetten. Legalább kettőért ítéljenek halálra.” Varga Dezső NÓGRÁD - 1972. augusztus 19., szombat Telefon süketnémák számára Bruno Fracassl parókagyár-tu- lajdonos, aki szabad idejében találmányokkal foglalkozik, feltalált egy olyan telefonkészüléket, amelyet süketnémák is könnyűszerrel használhatnak. Az egy kiló súlyú, elemmel és árammal is működő készülék neve: Fomo- morse. Egyfajta keresztezés ez a távíró és a telefon között. A süketnéma hívja a számot, majd ráhelyezi a kagylót a felvevő részre és egy billentyűzet segítségével Morse-jelekkel közli mondanivalóját. A jelek a másik fél telefonkészülékén papírszalagon jelennek meg. Száz méter szalag, vagyis kb. másfél órás beszélgetés nem egészen száz lírába kerül. Piros lámpa kigyulladása jelzi, ha cseng a készülék. „Az egyetlen probléma az, hogy készülékem használóinak ismerniük kell a Morse-ábécét. Azonban szerintem semmiféle nehézséget nem jelentene, ha a Morse- ábécé tanulását kötelezővé tennék a süketnémák iskoláiban.” Fracassi készüléke általános érdeklődést keltett, és a Süketnémák Országos Szövetsége máris száz készülékre adott rendelést. „Azonnal megértettük, hogy a Fonomorse jelentősen segítheti a süketnémákat abban, hogy beilleszkedjenek a társadalomba és a családba” — mondja a Süketnémák Országos Szövetségének főtitkára. Tervbe vették, hogy egész Olaszországban elterjesztik az új készüléket és néhány nyilvános telefonállomás mellé felszerelnek Fonomorse készüléket is. Olaszországban kb. 450 000 használója lenne a Fonomorsé- nak. Az egész világon több mint 36 millió a hallássérültek száma. Az NSZK, az Egyesült Államok, Anglia, Svájc és Izrael kereste már fel Fracassit a szabadalom megvétele céljából. Lexi bécsi, a halékadér Minden gyakorlatlan, fiatal szerkesztő közöl nekrológot vagy valami illusztris aggastyánról szóló írást Lexi bácsi tollából, amíg meg nem tudja: mindössze any- nyi kapcsolata van az irodalommal, hogy Mikszáth írt neki egy üdvözlő lapot Glein- henbergből, Babits Mihály pedig Rómából, igaz, hogy ezt aláírta Török Sophie is. Szomorytól is van levele: „Csók, csók a havasokból, Ausztriából meg Svájcból, fehér világból, üdvözlet, gyűlölet, harag és szeretet — Szomory.. Ez minden. S e literátori múlt alkonyi fényében járja Lexi bácsi a napi- és hetilapok, folyóiratok, tudományos közlönyök, időszaki kiadványok, alkalmi híradók szerkesztőségeit, kitartóan és elűzhetetlenül. Fekete selyem sapkája van és sárgul már a haja a feje búbján, a lehellete dohos, mint szá- szadeleji ódon almáriumok illata; hatalmas, tömött aktatáskájából megbámult fényképek, szakadozott levelek, ásatag relikviák hullnak, ha kinyitja. Ráncos, aszott, öreg, néha százötven évesnek vagy még annál is többnek látom. Ilyenkor nem csodálkoznék, ha Pázmány Péternek egy hozzá írt anzikszát húzná ki a paksamétájábóL A memóriája is kihagy olykor, különösen a fiatalokat — a hatvan év alattiakat — képtelen egymástól megkülönböztetni. A minap elviharzott mellettem a folyosón, majd gyorsan viszszafordult, megragadta a kezemet és hosszan, megin- dultan rázta: — Ismerlek, drága, ne is mondd... Te vagy a Ruffy... Nagyon tehetséges vagy... Lenyeltem a bókot, alkalomadtán majd átadom Ruffy Péternek.- Mostanában már alig múlik el hét Lexi bácsi nélkül. S, ami a leggyötrelmesebb: kénytelenek vagyunk udvariasnak lenni vele, hiszen Lexi bácsi roskatag aggastyán, ezek a látogatások tartják benne a lelket. Megszépült emlékei, ártatlan hazugságoktól gazdag múltja, amely mérhetetlen messzeségekbe nyúlik vissza. Ennélfogva Lexi bácsit már csak a halottak, vagy a haldoklók érdeklik, azok közül sem akármelyik, hanem akikről úgy gondolja, hogy joggal pályázhatnak a nyilvánosság könnyeire. Főleg írók, irodalmárok. Lexi bácsi tavasszal és nyáron, amikor az öregekhez sűrűbben látogat el a halál, nyakába veszi a várost. Ha véletlenül otthon van, el nem mozdul a telefonja mellől. Futkározik, nyomoz, telefonál, friss özvegyekkel és özvegy jelöltekkel, szanatóriumokkal, klinikákkal, gyászbaborult családokkal, zokogó árvákkal tárgyal és lázasan diktál a lapok gépszobáiban. — Ne zavarjatok, kedvesem — mondja ilyenkor — meghalt X. Y. Vagy haldoklik, mert a híres haldoklók is már a Lexi bácsi hatáskörébe tartoznak. Az ilyen hírek különösképpen felvillanyozzák. Csillogó szemmel ront be a szerkesztőségi szobába: — Hallottátok? Haldoklik Péter Pál, a nagy író és költő, régi barátöm. Itt hozom a nekrológját, meg a hozzám írt utolsó levelét 1901-ből. Nézzétek, ezt írta: „Itt fekszem Olgával a Semmerin- gen egy friss kazal alján és hancúrozunk...” — De Lexf bácsi, hiszen, még nem halt meg.. . — Rögtön, fiam, rögtön meghal. Voltam nála a kórházban. Néhány óra. Már hívom is a családót. Izgatottan, fürgén tárcsázni kezd. Ilyenkor a legszívesebben kitessékelnénk Lexi bácsit, de nem tehetjük, mert öregember; igaz hogy makk- egészséges és ahogy nézem, örökké élni fog. Meg aztán úgyse menne el, Lexi bácsi csak akkor megy el, amikor ő akar. És járkál a szenzációival, kész vagy készülő nekrológokkal, attól függően, hogy az elmúlás folyamatának milyen stádiumában van az áldozata. Roskadt vén madár, hetyke kísértet, század- eleji redakciók ittmaradt figurája; kopott felöltőjének fekete szárnyai lengének. Mások elmúlásának derűje fénylik a szemében. Már rájöttem a titkára. Lexi bácsi számára minden halálhír életének újabb ünnepélye — azok elmennek, ő marad. Tamás István Kártyaparti „kicsiben” Fotó: Fodor Tamás 1 Tervező, bonyolító, beruházó vállalatoki Szabad kapacitással rendelkezünk acélszerkezetű víztornyok kivitelezésére. RENDELÉSEKET ELFOGADUNK: 25—50—100—200 köbméter űrtartalmú hidroglóbuszokra, 50—100—200 köbméter űrtartalmú agroglóbuszokra 50—100—200—300 köbméter űrtartalmú aquaglóbuszokra. 1972. évben beérkezett megrendelésekre a víztorony tervek adaptálását díjmentesen elkészítjük és a víztornyokat 1973- ban üzembe helyezve átadjuk. SZAKTANÁCSADÁS, RÉSZLETES FELVILÁGOSÍTÁS! ÜGYINTÉZŐ: CSETE MIHÁLY Megrendelés: TELEFON: LAJOSMIZSE 70. TELEX: 22-4812 VÍZGÉPÉSZETI VÁLLALAT Acélszerk. víztornyok, ivó-, iparivíz-ellátási és szennyvíztisz tító berendezések gyára. TERMELÉSI OSZTÁLY. LAJOSMIZSE, GYÁRTELEP 1. Állami vállalatok és szövetkezetek részére hat vani üzem Un k bői Op* mm osztályozott homok azonnali szállítását vállaljuk v a * ti t ti ti. MEGRENDELÉSEKET AZ ALÁBBI CÍMRE KÉRJÜK KÜLDENI: KAVICSBÁNYA VÁLLALAT kereskedelmi osztálya Budapest, V., Molnár u. 53. Telefon: 181-313. Telex: 22—5785. ügyintéző: Kunsági Ferencné csoportvezető. *
