Nógrád. 1972. augusztus (28. évfolyam. 179-205. szám)

1972-08-15 / 191. szám

Képernyő előtt Az édes élet és Fellini Tizenhárom éve mutatták be szinte egy­szerre világ­szerte, a La Dolce Vita-t, Federico Felli­ni nagy port verő filmjét, amelyet Az édes élet címen is­merhetett meg a magyar kö­zönség. A tele­vízió szomba­ton este ismét bemutatta a kö­zönségre és a filmgyártásra egyaránt nagy hatású filmet, lehetőséget ad­va arra, hogy szembesítsük mai vélemé­nyünket a több mint tíz év előttivel. Megállapíthat­tuk, hogy Az édes élet re­mek, időt álló mű, amely a filmgyártás, il­letve filmalko­tás robbanás- szerű fejlődése ellenére is meg­őrizte helyét a legszínvonalasabb sorában. Fellini rendezői al kotó munkájának továbbra is nemcsak forduló-, hanem csúcspontja is. Pedig Fellini életútja is filmbe kínálkozó, fordulatok­ban gazdag regény, hiszen ke­Marcello Mastroianni, Az édes élet főszerepének alakítója alkotások replője és segédrendezője is volt. Az édes életet két világhírű film, az Országúton és Cabi- ria éjszakái vezette be (az utóbbit szombatesti filmként a televízió nemrégiben ugyan­csak sikerrel tűzte nyári mű- serves próbálkozások, mond- sorára). Az Országúton tár- i“~* '* •*- gva a magány, a szerelem, az hatnánk kínlódások árán ta lálta meg ezt a területet, ahol művészeti elhivatottságát a leghatásosabban, képességei­nek teljében kifejtheti. Kari- katúristaként kezdte, két olasz lap munkatársaként. Később ellentmondásként a női tiszta­rovatvezető lett és dolgozott a ságot képviseli. Legnagyobb rádiónak is. Egy rádiónak írt vihart mégis Az édes élet ka- hangjátéksorozatával a Cica vart. A vihart és a sikert és Pallina-val tűnt ki, amely- azoknak a tartalmi és formai nek főszerepét későbbi fele- eszközöknek köszönhette, ame­öröm, a szépség három külö­nös ember sorsának tükrében. A Cabiria éjszakái az utcalá­nyok világába kalauzolja a ____ _____ ___ n ézőt, ahol Cabiria csodálatos végső jelenetben^" Ilyen "nyál" kás szörnyhöz hasonlított a ki­szembeállítva a gazdagok üres, erkölcstelen világát a kizsák­mányolt, az őrült gazdagok kiszolgáltatottjaikért élő sze­génységgel. Nemcsak az olasz, de a világ filmművészetében is alig akad film, amely eny- nyire hatásosan és amellett az utolsó snittig mindvégig művészi eszközökkel leplezné le a vagyonos és vagyonta­lan semmittevőket, az élvek hajszolóit és kiábrándultjait. Természetesen azért borzon- gunk meg minduntalan a film leleplezésein, mert az undorí­tó kicsapongások- árnyékában fel-felesülan az emberi tiszta­ság, egy töretlen alkotó, egy derűs anya, vagy egy mosoly­gó süldőlány alakjában. Felli­ni bizonyára optimista jelkép­nek szánta a film befejező je­lenetében is feltűnő tiszta le­ányarcot, a hívást, a hamvas szépséget, a szüzl mosolyt és fájdalmas fintort, még akkor is, ha a megromlott társada­lom züllesztő és züllött rétege továbbra is a szörnyeteg és szörnyű élet posványában ma­rad. Fellini művészien és ember­közelből, az örökérvényűt al­kotók eszközeivel leplez le ki- zsákmányolókat és általános emberi gyarlóságokat. Akik végigélvezték ismét ezt a csak­nem háromórás filmet, bizo­nyára sokáig vissza fognak emlékezni az újságíró találko­zására kicsapongó édesapjával, a csodalátó gyermekek epizód­jára, Steiner váratlanul bru­tális és nehezen megfejthető, mégis logikusnak tetsző gyil­kosságára és halálára, a kita­szított szegények viselkedésé­re a szemtelen fotó- és rádió­riporterek pergőtüzében, vagy pedig a szörny kifogására a váltságosok ízléstelen, kiáb rándító élete és filmbeli utol­só orgiája is. sége és a nagy filmjeinek fő­szereplője Masina alakította. A filmmel csak a harmincas évek végén, húszéves korá­ban került kapcsolatba, 1940- ben Macario, a neves komikus ötletmestere volt. Ezt követő­en forgatókönyvírásba kezdett és rendezőasszisztensként dol­gozott neves rendezők, Rosse- lini, Lattuada és Germi mel­lett. Úgy tartják, hogy Lattu- adától tanulta a szatirikus ér­zéket, Rosselinitől a filozofáló hajlamot és Germitől örökölte „a társadalmi problémák irán­ti fokozott érzékenységet”. A neoreaiista irányzatból nőtt az olasz filmművészet legna­gyobb nagyságai sorába, ké­sőbb a filmvilág élvonalába. Különös érzékkel fedezi fel és leplezi le az élet fonákságait, s nagy rokonszenvet érez a perifériára került, elesett em­berek élete iránt. Első önálló filmjei, amelyeknek forgató- könyveit is nagyobbára több­szörös társszerzőségben készí­tették, híven őrzik ezeket a vonásokat és nagy kísérlete­ző kedvről tanúskodnak. Jel­kép, álom, kuriózum ritkán hi­ányzik alkotásaiból. 1948-ban, a Szerelem című filmben nem véletlenül írta ő a Csoda cí­mű epizódot, amelynek sze­A televízió jó szolgálatot lyek oly időtállóvá tették ezt tett ás műsorainak színvonal a monumentális művet. A film elejétől végig társa­dalmi fonákságokat leplez le, emelkedéséhez járult hozzá a Fellini-filmek felújításával. Lakos György Horgászmúzeum A Marosvásárhelyen élő Stefan Mihali nyugdíjas háza valóságos horgászmúzeum. Az 56 esztendős Stefan Mihali maga készíti horgászfelszere­léseit, az ötletes csalétkeket és a különleges horgokat. Horgásztársait a 12 000 mű­rovarból és- légyből álló gyűj­teménye érdekli a legjobban, amelyeket Stefan Mihali igen eredményesen használ csalé­tekként. Stefan Mihali sok horgászt megtanított csalétkek, úszók és különféle horgászfelszere­lések készítésére. Házának gyakori vendégei gyerekek, akik nagy érdeklődéssel hall­gatják ritka fogásairól és a környező táj szépségeiről szóló elbeszéléseit. SZUTS DÉNES: Öngyilkossáei? ti4 Kaszinó utcában 32. A bárónő kihúzta magát ül­tében. figyeltettem, a mérnök regge­li eltávozása, visszatérése, vá­sárlásai, étkezése felől tökéle­tesen informálódtam. Amit Hagyja már Frisch azt a sem a Cl A, sem az Intelli- Hugenberget! Egyébként... gence Service nem tudott, én — önnek lehet fogalma ar- igen, mégpedig, hogy mikor ról, hogy egy ügyes beosztott iön vissza vidékről, és ilyen­milyen hasznos szolgálatokat kor naponta mennyit tartóz- tehet. Például ki másnak ju- kodik a házban. Ott volt tott volna eszébe, mint neki, azonban a cselédlány is, aki hogy szereltessük át a zárat, a nyilas párttag házmester méghozzá hasonlóra, mint ami szerint sokkal butább, sem- addig az ajtóban volt. de h°gy bármibe is be lehessen mégis más kulcs nyissa. Ez avatni. Olyan időpontot kel- azért kellett, ha Önnek pél- let kitalálni, amikor a cseléd- dául Őszébe jutott volna, ak- lány házon kívül van, Balátai kor a rendőrséget értesíteni... Pedig otthon. Az emeleti la- Ugye sose lehessen tudni, hát- kás három pontjáról fúrtunk ha méltóságod odaadja ugyan le> és építettünk ki azonnal és a kulcsot, de közben máskép- nyomtalanul visszahelyezhető pen határoz, aztán mikor mi nyílásokat. Nem volt az a megyünk, már esetleg vár rendőrkopó, aki megtalálja, bennünket valaki... Nagyon tudniillik nem a parkettről kínosan érintette volna a gyű- dolgoztunk, hanem kibontot­mölcsöző német—magyar kap. csőlátókat. Ezek csak jelen téktelen epizódok, de a kulcs ból kapott a házmester is. A tűk a közfalat, és abból ve­zettük le a megfigyelő tük­rökkel kibélelt , csöveket. El sem tudja képzelni, mennyi rendőrségnek már azt adta töprengésbe, hány éjszakámba oda. másnap, megbeszélésünk került, mire a megvalósítás szerint... Mert azt remélem, módja kirajzolódott előttem, sejtette, hogy a kiszálló rend- Ef?y embert nyomtalanul el- őrök az akcióról mit sem vinni, hogy maga se tudjon tudtak. Csak a főnöküket in- róla, bárónő, nem könnyű... formáltuk, mégpedig kellő Még nehezebb egy hullát... nyomatékkai, hogy szállítjuk... Érti, mire gondolok. A dr. — Kérem, talán tekintsen el a részletektől. Én, amikor NÓGRÁD — 1972. augusztus 15., kedd Theo Morell által az IG Far- a kulcsot odaadtam, arról volt bentől megrendelt gázampul- szó. hogy elkábítják, majd Iák tartalmát csak egészen tü- pedig az áléit embert kicsem- jetes vizsgálattal lehetett vol- pészik a Birodalomba. Amiről na felderíteni, ám jobb az maga beszél, az agyrém... slővigyázat. Hugenberg mond- Nekem ahhoz semmi közöm... ta is... „Frisch, nem kell lik- — Hogyan tetszik mondani? vidálni, de ha mégis arra ke- Semmi köze? Azt hiszi, beve- rül a sor. nyom ne maradjon..” szem ezt a mesét? Megmond- Jó, jó, nem emlegetem. A há- tam önnek, hogy Balátainak zat még a kulcs átadása előtt vagy ki kell jönnie hozzánk, __ vagy pusztunia kell. — A bi­I rodalom érdeke? — kérdezte 1 ön. — Igen bárónő — vála­Színes mesevilág festője A balassagyarmati művészek közül is sokakat vonzott Szabó Vladimír kiállítása. Farkas András, a kiállítás megnyitója, és Lengyel Péter a képek előtt Szabó Vladimir festőmű­vész kiállításán az embert először a színek fogják meg. Sokszínű mesevilág bontako­zik ki a festményeken, közöt­tük finom vonalú grafikák. Vasárnap délelőtt tizenegy órakor ünnepélyes keretek között nyitották meg a neves művész, Szabó Vladimir kiál­lítását a balassagyarmati Horváth Endre Galériában. Az esemény különös érdekessé­ge, hogy a művész, a palóc­föld, közelebbről Balassa­gyarmat szülötte. Szabó Vladimir azóta nagy utat járt be, neves képzőmű­vésszé vált, akinek munkás­ságát nemcsak Magyarorszá­gon, hanem Európaszerte is­merik. Vasszary János, tanít­ványa volt — többek között —, több Munkácsy-díj birto-' kosa. rossal találkoztam, hanem azért Is, mert a gyerekkoro­mat, a fiatalságomat hozta vissza — Volt már kiállítása Ba­lassagyarmaton? — Még nem. Ez az első. Ezért is jelent 6okat számom­ra a mostani esemény. — Újabb vagy régebbi munkáit hozta el Nógrádba? — A képek között újabbak is, régebbiek is vannak. Igye­keztem a tőlem telhető leg­jobbat nyújtani. Farkas András balassagyar­mati festőművész nyitotta meg a kiállítást. Méltatta a művész munkásságát, szere­pét, művészeti életünkben. Mindazt, amit Szabó Vladi­mir képei és grafikái a néző­nek jelentenek. A „Mátyás király vadásza­ton” hatalmas kompozíciója valóban megelevenedett me­sevilág. A tájképek, műte­remrészletek egyéni stílusuk­kal, színvilágukkal hatnak. A grafikák ugyancsak nagyon szépek, finom vonalúak, jól megkomponáltak. Hosszú ide­ig lehet elnézni valamennyit, és az ember mindig újabb és újabb szépségeket fedez fel. A palóc nyár 72’ rendez­vénysorozatába tartozó Szabó Vladimir-kiállítás újabb színfoltot jelent Balas­sagyarmaton, és igazi örömet a művészetet kedvelőknek. ' Cs. E, ' A művész jelen volt a kiál­lítás megnyitásán. Hosszú évek óta most járt isiiét Ba­lassagyarmaton. Fiatal mezőgazdászok versenye — Milyen érzésekkel jött vissza? — Tizenhat éves koromig éltem ebben a városban. A viszontlátásra csak egyetlen szót mondhatok, csodálatos. Nemcsak azért, mert egy megújult és megszépült vá­Országos szekmai versenyt ren­deznek augusztus 16-án Moson- magyaróvárott.. A versenyen a mezőgazdaság gépesítésében dol­gozó fiatalok mérik össze tudá­sukat. Traktorosok, növényápo­lók. öntöző-, vontatóvezetők, gén- kezelök vetélkednek. Az orszá­gos verseny érdekessége, hogy a szakmai program kiegészítőjeként most első ízben lesz politikai tár­gyú vetélkedés is. A fiataloknak el kell mondaniuk, mit tudnak a tsz-törvényről, az ifjúságpolitikai határozatról, valamint a mező- gazdaságban dolgozó fiatalokat érintő intézkedésekről. Mosonma­gyaróváron Nógrád megyét tizen­négy fős csapat képviseli Meds Tivadar, a megyei KISZ-bizottság mezőgazdasági felelősének vezeté­sével. A csoport a verseny előtti napon indult Salgótarjánból ■*­szóltam, és akkor ön möso- lyogva nyújtotta kézcsókra a kezét. — Frisch, maga megőrült. Ha tudtam volna, hogyan vég­zik el, hogyan akarják elvé­gezni azt a... — A muhkát?..: A leghu- mánusabban végeztük el. Saj­nos, a mi szakmánkban is adódik műhiba. Nem számol­tunk a meleg víz hatásával. S mert gyorsan kellett dolgoz­nunk, két fiolát ejtettünk le... Amikor a szobába akartunk bemenni, a lépcsőházban két idegen keresett egy lakást... Teltek a percek, a drága per­cek. .. Nem tehetek róla, hogy az a híres bivalyszervezetű férfi nem bírta ki. — Hagyja abba, Frisch. Nem érdekel. Ez nem tud ér­dekelni. .. — Öh, hogyne érdekelné a méltóságos asszonyt. Ha most én ezt elmondom, legalább egy részt átvállal abból a ne­héz munkából... Kényelme­sen. .. így utólag. Nem mondom. szeren­csénk is volt. Neuberger a cselédlányt figyelte. Este nyolc tízkor jelentette, elhagyta a házat. Én a másik figyelőnyí­láshoz másztam. A mérnök íróasztalánál ült. Már arra gondoltam, ide dobom le a kábító gázzal teli fiolát, és onnan visszük fel az ön la­kásába, de Balátai Jenő vá­ratlanul megunta a térképei böngészését, felállt, nyújtóz­kodott és vetkőzni kezdett. Levette a zakóját, nyakken­dőjét, kigombolta az ingét. Ha szerencsém van, lefekszik, elalszik — erre gondoltam hirtelen, de még jobb történt. Töprengve megállt a szoba közepén, egy sublótféléről kancsót vett fel, töltött egy pohár vizet, megitta. Az vil­lant át az agyamon, vajon mit ehetett délben, már a gáz miatt... — Frisch — sikoltott a bá­rónő —, azonnal távozzék és... A férfi távozás helyett kö­zelebb húzta a foteljét, és gú­nyos hangon figyelmeztette, nincs vége még annak, amit el kell mondania. A bárónő fölé hajolva, szaggatott sza­vakkal folytatta beszámolóját. Közben szeme kidülledt, keze görcsösen ökölbe szorult. A bárónő azt hitte, elvesztette az eszét. Flessburger annyira félelmetes látványt keltett, hogy a bárónő torkán nem jött ki hang. Némán és moz­dulatlanul, fejét nyaka közé húzva hallgatta a fullasztó szavakat: — A fürdőszobában vetkő­zött le. Megeresztette a víz­csapot. Tudja milyen zajt le­het egy vízcsappal csinálni? Mint egy vízesés. Nyugodtan mozoghattunk fent, semmit sem hallhatott belőle. Beleállt a kádba, először hideg vízzel lezuhanyozott, s ezért a vér­keringése eléggé felgyorsult. — Minden nekünk segít — suttogta mellettem Neuberger és vihogott. Nem fogja elhin­ni, de Neuberger szájából bor­zalmas, szinte kibírhatatlan bűz áradt. Uramisten, mond­tam neki, miért nem csinál­tatja meg a fogait? — Jelen­tem, majd elmegyek. Az em­ber nem is gondolná, mennyi­re éles ilyenkor a felfogóké­pessége, egyszerre milyen sok­felé tud figyelni. A fiolákat úgy kellett ledobnom, hogy a lehető legkisebb zajjal törje­nek össze. Ha a mérnök ész­reveszi, mindennek vége. Zaj, dulakodás. A végén tényleg le kellett volna lőnöm vagy szúr­nom. ami fentről nem látszott éppen biztonságos megoldás­nak. Az is félő volt, ha elvé­tem a dobást és nem törik össze a fiola, akkor elmarad a várt eredmény. Fent nem mázolhattam szét, mert akkor meg mi alszunk el. Képzelhe­ti, mennyire meglepődtünk volna, ha a kerületi rendőrség ébreszt fel. Balátai egy rossz lénésnél megcsúszott a kádban, figyel­mét az esés kivédésének moz­dulata kötötte le. < Most! Dobtam a fiolát. Egy­szerre kettőt. Összetörtek. Egészen kicsiny, fehér gőzt eresztettek, de nem volt feltű­nő az amúgy i* meleg párával teli fürdőben. A nyílást azon­nal elzártam. Lélegzetfojtva figyeltünk. A gáznak két-há- rom perc alatt hatnia kellett Dermedt csendben néztük egymást. Az egyik emberem köhögni akart, kezét a szájára tapasz­totta, fuldoklott. A tarkójára csaptam, kicsit eLszédült, de legalább nem köhögött... Az­tán jött a lépcsőházban a két ismeretlen és sokat kellett vár­ni. Mire bejutottam a fürdő­szobába, Balátai feje a vízbe lógott. Akkor sem elszállítani, sem az esetet öngyilkosságnak beállítani... A hajánál fogva kiemeltem a vízből. Halott volt. Az ördögbe is. Pillana­tok alatt döntöttem, óvatosan elhelyeztem abba a pozitúrá- ba, ahogyan egy öngyilkos fekhet. A fiolák üvegdarabjait felszedtem, Neuberger gyor­san kinyitotta a gázcsapokat, ömlött a gáz... Kesztyűben dolgoztunk, csapon, kilincsen ujjlenyomat nem maradt. Fent az üres lakrészben... — Jaj! Végem! — nyögött fel ekkor Ehrenburgi Bayer Olga. A világ megbillent, for­dult vele, majd vad táncba kezdett. Amíg az angolos ele­ganciával öltözött, őszülő ha­jú férfi a fürdőszobai jelene­tet elmesélte, az exbárónő már tudta, hogy a nylonabroszok beszegése, a hosszú évekig tar­tó koplalás, a börtön, a kali­forniai birtok elvesztése, volt férjei, Alice esküvője, a „Har­madik Birodalom érdeke” s a pénz, a dollár, a márka, az olasz út, unokájának jövője és Szász Dániel újságíró iránti gyűlölete — mindez lényegte­len a megmerevedett végta­gokhoz. a fulladás görcsében vergődő nyakizmokhoz, az üveges szemekhez képest. — Pihenjen le — tanácsolta a gyógyszerész. — Segítek... Flessburger az ágyhoz támo­gatta a bárónőt, aki pongyo- lástól rogyott a párnára. Tu­data elködösült... Flessburger még várt néhány percet, maid óvatosan kinyitotta az ajtót és távozott, (Folytatjuk)

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom