Nógrád. 1972. augusztus (28. évfolyam. 179-205. szám)
1972-08-13 / 190. szám
Kis gép — nagy teljesítmény A szovjet repülőgépipar világszerte egyre népszerűbb produktumai közül inkább csak a csúcsteljesítményekre képes „szupersztárok” ismertek (IL—02, TU—144, AN—28, TU—>154 stb,), a könnyű gépek kategóriájába tartozó konstrukciókról kevés szó esik. Pedig szép számban készülnek ilyenek is: futárgépek, beteg- szállító és mezőgazdasági gépek, sport- és műrepülőgépek, oktatógépek. Kidolgoztak egy négyszemélyes könnyű géptípust, a Jak— 13T-t, mely kisebb változtatásokkal többféle célnak megfelel. Az alaptípus repülősú* lya 1600 kg, sebessége 300 km/óra, repülési távolsága 1QQ0 km, a hajtómű teljesítménye 200—300 lóerő. Ha tangépet építenek belőle, mindazokkal a segédberendezésekkel és műszerekkel ellátják, amelyekkel a pilóta később a nagy gépen is találkozni fog. A speeiális rendeltetésű változaton természetesen nincs szükség valamennyi berende■ hív*11 'llplii ■ “2; • zésre, csak a repülés veszélytelenségét biztosító minimális műszerekre és rendszerekre. Ha a gép télen-nyáron, éjjelnappal repül, akkor a vakleszállás egyszerűsített rendszerét is alkalmazzák a repülőgépen. A sport- és műrepülőgépeknél, melyek csupán nappal és jó időben repülnek, csak rádió adó-vevő berendezés található. A képen látható típus — Jak—18PM —• mjlrepülőválto- zat, nagy sikerrel szerepel a nemzetközi versenyeken. Infrahangok veszélyei Angol kutatók évek óta vizsgálják az infrahangoknak az emberi szervezetre gyakorolt hatását. A hallhatónál kisebb rezgésszámú infrahang- frekvenciája 20 Hz-nél kisebb. A vizsgálatok eredményei alapján brit kutatók azt gyanítják, hogy 2—15 Hz frekvenciatartomány között az Infrahangok az autóvezetők számára veszélyt okozhatnak, mégpedig 10 százalékkal növelik a vezető vizuális reakcióját vezetés közben, amely bizonyos esetekben komoly következményekkel járhat. Laboratóriumi kísérletek során azt is bebizonyították, hogy az infrahangok részegséghez hasonló tüneteket okozhatnak, tehát rontják a reflexeket, fáradságot, sőt, eufóriás állapotot idézhetnek elő. Ha az infrahangnak kitett vezető még alkoholos befolyásoltság alatt is áll, természetesen az infrahang hatása még tovább rontja helyzetét és állapotát. A 2—15 Hz frekvencia különösen 105 DB hangerő mellett jelent komoly veszélyt. A halkan Járó motor, a ki- puffogó tompítása tehát nem luxus. A káros hanghatásokkal talán meg lehet magyarázni, olyan eddig érthetetlennek Látszó autóbaleseteket, amelyek fényes nappal, száraz úton. józan állapotban történő vezetés mellett következtek be. Hatalmas gát — kicsiben A villamos vízi erőművek építésénél felmerül a kérdés: hogyan fog viselkedni a gát az üzemeltetés során? Van-e elég szilárdságtartaléka? Hogyan védjék meg az erőmű berendezéseit az esetleges üzemzavaroktól (pl. földrengés esetén)? Ilyen és hasonló kérdésekre a hidrotechnikai kísérleti laboratóriumok ma már jó előre választ tudnak adni, mivel csaknem minden esetben elkészítik a gát 100— 150-szeresen kicsinyített modelljét és azon ellenőrző méréseket végeznek. A modellre több száz detektort erősítenek fel, főként a kritikus pontokra, amelyek folyamatosan továbbítják a mérési jeleket egy központi müszerte- rembe, ahol azok értékelése is folyik. A modellkísérletek rendszerint párhuzamosan folynak a tervezéssel, így mód nyílik arra, hogy a konstruktőrök értékes adatokat kapjanak a gát végleges formájának kialakításához. A völgyzáró gátak nem egyszer 100—150 méter magasak, hatalmas víztömeg nehezedik rájuk, így érthető, hogy megépítésük előtanulmányai is, modellkísérletei is hosszadal- masabbak, fellősségteljeseb- bek. Többféle modellt is készítenek, amelyeket solcféle terhelési vizsgálatnak vetnek alá. TUDOMÁNY TI Dopping a sportban A nagyobb sportversenyek ma már kötelező velejárója a doppingvizsgálat. Sok versenyen okozott szenzációt, hogy egyes eredményeket meg kellett semmisíteni, mert doppingszerek hatása alatt születtek. Különösen vigyáznak a versenyek tisztaságára az olimpiákon. A doppingszereket magyarul ajzószernek nevezik, ám ez valahogy nem ment át a használatba. Pedig nagyon kifejező szó: olyan anyagot jelent, amely, ha a szervezetünkbe jut, szinte nyomtalanul' eltörli a fáradtságot, s nagy erőkifejtésre teszi képessé használóját. Ebben van előnye, de ebben van életet veszélyeztető hatása is. Bizonyos, hogy az újkori olimpiákon, de más nagy világ- versenyeken számos olyan rekord született, aminek forrása nem a becsületes sportoló fizikai és lelki teljesítménye volt, hanem valamilyen doppingszeré. De nemcsak rekordok születtek használatuk nyomán: számos esetben halál is. Ezért figyeltek fel a sport Irányítói az ilyen erkölcstelen sportolásra, s hoztak nagyon szigorú szabályokat. Már régen Is.,, A doppingszerek használata sportolóknál nem új jelenség. Az ókori olimpiákról megmaradt feljegyzések is utalnak olyan sportolókra, akiket megfosztottak a jutalmul nyert babértól, mert valamilyen növény dopping hatású anyagát használták a rekord elérése érdekében. Különösen az újkori olimpiákon kezdett használata elterjedni, s főleg a második világháború után. Ennek a elenségnek magyarázata nagyon egyszerű. Régebben, amíg a gyógyszeripar nem volt mai fejlettségi szintjén, ezeket a doppingszereket növényekből állították elő. Óriási mennyiségű koka- és kólacserjére volt szükség, vagy mexikói kaktuszra, hogy néhány gramm doppinganyaghoz jusson az előállító gyár. Érthető módon ezért nagyon magas árat kellett fizetni érte. A második világháború után azonban gyorsan fejlődött a gyógyszeripar, s a doppingszereket, — amelyek kis mennyiségben gyógyszerek! — nagy mennyiségben, tetszőleges mennyiségben és naA nyugatnémef Volkswagen gyár kutatói a lehető legbiztonságosabb autózás feltételeinek megállapítása céljából kísérleti gépkocsit szerkesztettek, melyben akkor is életben maradnak a benne ülők, ha az autó 80 km/óra sebese Jéggel haladva, •tabíl akadálynak ütközik. A kísérleti gépkocsi hossza valamivel több, mint négy és fél méter, önsúlya 1440 kg, léghűtéses farmotorja száz lóerős. Hasonló konstrukciót már szinte a világ valamennyi nagy autógyára kialakított, forgalomba kerülésüket •zonban egyelőre hátráltatja az a nem elhanyagolható tény, hogy áruk kb. 30 százalékkal magasabb lenne, mint a ma forgatómban levő, hasonló kategóriájú auláké. Ili ...!j||f|||!l|!!!|llf||H ..jj1!... Bi j»l|| ? I;;]|»;i1 i|j| g yón rövid idő alatt, s főleg nagyon olcsón tudták előállítani. Kis pénzért tehát mindenki hozzájuthat. Orvosi receptre mindegyik felírható, Franciaországban pedig szabadon árulják a gyógyszertárakban. Ez a magyarázata annak, hogy a második világháború után gyorsan elterjedt, annyira, hogy az egyik nemrégen tartott atlétikai világbajnokságon szinte seprővel kellett összeseperni az atlétikai pályáról az el nem használt és eldobott doppingszereket. Halálos dopping Közben számos haláleset is előfordult. így például az 1060-os nagy franciaországi kerékpárversenyén egyik világhírű angol versenyző halt meg, túlzott doppingszerhasználat miatt. Hiába állt rendelkezésére a legmodernebb kórházi felszerelés, nem sikerült visszahozni az életbe: felhasználta utolsó energiáját is és a szervezet nem volt képes megújhódni. Az ezt követő években született meg fokozatosan az a minden versenyzőre érvényes rendelkezés, amely megtiltja a sportversenyeken a doppingszerek használatát és a versenyzőket arra kötelezi, hogy, felszólításra orvosi vizsgálatnak vessék alá magukat. Hogyan történik ez a vizsgálat? A verseny után azonnal felszólítják a versenyzőt a vizsgálatra. Köteles bemenni egy zárt szobácskába, Inkább fülkébe, amelynek minden oldala üvegből van. A versenyzőn nem lehet semmi más, csak egy atlétatrikó azt is a hasáig fel kell gyűrnie. A fülkében vizeletmintát ad, s azt saját kezűleg pecsételi le, s adja át a szakértőknek. A vizeletet bonyolult kémiai elemzésnek vetik alá, s ha kimutatható benne a dopping, az illetőt kizárják a további versenyzésből, eredményét pedig érvénytelenítik. Természetes a kérdés, miért kell a versenyzőnek félig meztelenül, sok ember szeme láttára vizeletet adni, miért nem teheti azt senkitől nem figyelve? A magyar rázat nagyon egyszerű. Sokan megkísérelték kijátszani a doppingszabályt. Sportnadrágjukba, a gumi helyébe csövecskét vezettek be, s ebben vizelet volt. Természetesen olyan, amit akkor vett, amikor még nem volt szervezetében dopping. Egy rekordért lám, minden ravaszságra képes az ember. Az alkohol is doppingszer Még egy érdekes doppingszerről, az alkoholról néhány szót. Különösen céllövők használják, így öttusázók is. Az alkohol olyan hatású, hogy kezdetben megnyugtat, s csak később tesz idegessé. Jól kell tehát időzíteni a bevételét. A tokiói olimpán az egyik öttusacsapat • tagjai reggel kezdték el a lövészetet, természetesen megfelelő meny- nyiségű „célzóvíz” használata után. Ment is a lövészet. Ám akkor lepődtek meg, amikor közölték velük, hogy valamilyen ok miatt nem másnap, hanem aznap délután lesz az úszás. Mire az öttusázók a vízbe ugrottak, az elfogyasztott alkoholtól már mind részeg volt. Ügy hírlik, úgy úsztak, mint a részeg kacsák. Olyan rossz eredménnyel is. Nem minden esetben segít hát a dopping sem. Jól kell tudni bevételét időzíteni, különben éppen ellenkező hatást fejt ki. Ma már nagyon komoly az orvosi ellenőrzés a nagy világversenyeken. Ezért remélhetjük, jhogv a müncheni olimpiáról végleg kiszorul ez az erkölcstelen és egészségromboló szer. Szanyi László A kukoricabúzától a burgonyaparadicsomig Különböző növények sejtjei egybeolvasztásának lehetőségét vizsgálja néhány botani- lcus kutatócsoport Angliában, Svédországban, Japánban, az Amerikai Egyesült Államokban, Kanadában és az NSZK- ban. Amennyiben a kísérletek eredményre vezetnek, ez nemcsak elméleti-tudományos szinten, hanem a mezőgazda- sági növénytermesztés gyakorlatában is nagy jelentőségű lehet. Nemcsak arról van szó ugyanis, hogy egyes növényi sejtekből differenciált növényi szöveteket lehetne létrehozni, hanem arról is, hogy teljesen újfajta növények termesztése válna lehetővé. A kukoricabúza, vagy a burgonyaparadicsom létrehozásának lehetősége jelenleg ugyan csak hipotézis, de ennek komoly tudományos alapja van. Növényi sejtek összeolvasztásának gyakorlati megvalósítása csak akkor válik lehetővé, ha előbb sikerül elhárítani a növényi sejtek merev sejtfalából adódó akadályokat. Először tehát egy enzim, a pektináz segítségével fel kell oldani a két egymás mellett levő sejt sejtfala között levő, pektinből álló hártyát. Ezáltal a szövet különálló sejtekre bomlik, ezek egy másik enzimmel, a cellulázzal kezelhetővé válnak és a kezelés következtében elvesztik cellulózból felépített sejtfalaikat. A? angliai nottinghami egyetem botanikai laboratóriumában néhány évvel ezelőtt megállapították, hogy a sejtek összeolvadását elősegíti a sejtanyagnak nátriumnitráttal történő kezelése. Ilyen módon sikerült először búza- és kuko- rica-sejtanyagot összeolvasztani. Az így létrejött keveréksejt mindkét kiinduló sejt kromoszómáit, vagyis a búza és a kukorica öröklődési anyagát tartalmazta. A kukoricabúza hibrideket azonban nem tudták továbbtermeszteni, miután rövid időn belül elpusztultak. De megtörtént az első lépés! Eredményekről számolnak be a tübingeni Max Planck Intézet kutatói is, akiknek dohánylevelek belsejéből származó sejtek anyagából egész növényeket sikerült kifejleszteniük. A Kanadai Országos Kutató Tanács saskatoon! laboratóriumában olyan viszonylag egyszerű módszert fejlesztettek ki a kutatók, amelynek segítségével a sejtanyagot először a termesztési alany parányi . cseppjeiben átsegítik a sejtosztódás első stádiumán, egészen addig, amíg elegendő számú sejt jön létre ahhoz, hogy a hagyományos termesztési módszereket alkalmazhassák. Ha sikerült a sejt anyagából egész növényeket létrehozni, a következő lépés annak a módszernek a megtalálása, amelyet a keveréksejteknél is alkalmazni lehet. M L. | NÓGRÁD - 1972. augusztus 13., vasárnap 1l"
