Nógrád. 1972. augusztus (28. évfolyam. 179-205. szám)

1972-08-02 / 180. szám

/ Üzemcsarnok J Kulcsár József felvétele Mennyiben volt igaz a bírálat ? Lehetne gyorsítani a bányagépjavításokat ? A Nógrádi Szénbányák Vállalat legutóbbi műszaki tanácskozásán egyes aknák vezetői nem tartották elég gyorsnak, minőségileg kielé­gítőnek a bányai gépek, be­rendezések javítását. Furcsa ez. mivel a vállalatnak ez az üzeme végzi az összes bányai javítást. Több mint százmillió forintos évi ter­melési értéket állít elő. Alap- és legfontosabb tevé­kenységként kezelik a bá­nyák kiszolgálását. Éves szinten a több mint száz­milliós tervből imndössze 33,6 millió forintot tesz ki a bányászati tevékenység. Mennyire volt jogos a bírá­lat és mennyire nem? Ezzel a kérdéssel kerestük fel a nagybátonyi gépüzem illeté­kesét, Stul József mérnököt, akitől a következőket tud­tuk meg. — A mi feladatunk nem­csak a gépjavítás, hanem a szállítás is. Az említett 33,6 millióban ez is benne szere­pel. Hozzánk tartozik az összes kötélpálya, a szög­állomások, az osztályozás, a támjavítás, ezenkívül a cseregéprendszer és a ha­zai szénkiadás is. Felada­tunk még az energia bizto­sítása. a hírközlés biztonsá­ga és minden egyéb gépja­vítás. amit helyileg nem tudnak megoldani — mon­dotta. — Az első fél évben több mint másfél millió forintot takarítottunk meg a bányai költségből, de állítom, hogy a kért munkákat elvégez­tük. Ügy érzem, az aknák vezetői és üzemünk között nem kielégítő az összhang. Erre csak néhány példát. Az első fél évben a szorospataki akna — ahonnan a legtöbb bírálatot kaptuk — 19 tétel­re jelentett be igényt. Számszerűleg is negyven té­telt teljesítettünk, Kányás- aknánál a bejelentett 30 té­tel helyett 42-t. Tiribesre a 20 tétel helyett 56-ot, Ménkes-aknán 20 tétel he­lyett 42 tétel szerépei az ál­talunk elvégzett munkák listáján. Lehet, hogy ennek ellenére sem tudtuk teljesí­teni az igényeket? Még ezt is elismerem. Az igazsághoz tartozik azonban, hogy tele­fonon bejelentett igény sok­szor van. csak elfeledkez­nek a megrendelésről, ami nélkül nem tudunk dolgoz­ni. Számtalan esetet sorol­hatnánk fel, amikor nekünk szóltak — hiszen jó a hír­közlő hálózat és a személyi kapcsolat is, ha valamit kémek sürgősen —. akkor akár túlórában is elkészí­tettük. Úgy erzem. nem is maradtunk ilyen szempont­ból adósak eddig sem. Ha valamiért joggal ért ben­nünket eddig bírálat, az a minőségi munka. Ennek oka: több olyan fiatal szak­emberünk van (főleg he­gesztők), akik még nem gya­korolták be a mesterséget. Aztán baj van a szemlélet­tel is. Korábban az az elv uralkodott, hogy a bányá­szat számára minden jó. A MEO-zás, a gyártásközi el­lenőrzés hiánya miatt is jo­gosan ért bennünket elma­rasztalás. Viszont az igaz­sághoz tartozik, hogy nem egy esetben éppen a sürgős­ség miatt kénytelenek vol­tunk minőségi ellenőrzés nélkül kiadni anyagokat, be­rendezéseket. Ezt nem tesszük a jövőben. Mi elfogadtuk a bírálatot. A személyes, jó kapcsolaton túl szigorúbbak leszünk, hogy ne érhessen bennünket kritika a jövőben — mondotta, majd így foly­tatta: — A legtöbb gondot az okozza, hogy a bányaüze­mek a javítási megrendelé­seket késve küldik. E nélkül pedig lehetetlen munkaszá­mot biztosítani. Szorospa­taknak telefonbeszélgetés alapján soron kívül készítet­tük el a kaparókat. Már a bányában folyik a szere­lés. de írásos megrendelés eddig nem érkezett. — Kétségtelen, a mi ér­dekünk is, hogy a bányák termelése zavartalan legyen. Nem is hivatkozunk arra, hogy esetenként energia- ellátás. oxigénhiány, anyag­hiány késleltet bennünket. Amit lehet, kijavítunk, de a jogtalan bírálattal nem tudunk egyetérteni Annyit ígérhetek: meggyorsítjuk a bányai javításokat, ameny- nyiben azok a megrendelé­sekkel együtt érkeznek. Ezért szükség van arra, hogy az aknák vezetői a ki­adott utasítások szellemé­ben járjanak el — mondotta többek között Stul József. Nem újkeletű dolog, hogy amikor a bányai termelés­sel valahol baj van, akkor másutt keresik a felelőst. Valószínűleg ez történt most is. Időben szólni, a vállalati utasításokat tiszteletben tartva megrendelni a mun­kát — ez az első lépcső, feltétel —. utána jöhet a baráti kapcsolat. Sok pél­dával lehetne bizonyítani, hogy a gépüzemiek egyéb fontos munkát félreraktak már, amikor a bányák ki­szolgálásáról volt szó. A szabályok viszont egyelőre csak őket kötik. B. J. Nem alkalmasak Rétságon tartotta ülését a járási népi ellenőrző csoport. Az ülés napirendjén többek között szerepelt a termelőszö­vetkezetek gazdálkodási, pénz­ügyi és bizonylati fegyelme. A vizsgálatot Grenács József irányításával öt népi ellenőr végezte a Nógrádi Béke és a Szendehelyt Kossuth Terme­lőszövetkezetben. A népi ellenőrző bizottság megállapította, hogy a vizs­gált termelőszövetkezetekben a középtávú fejlesztési ter­vekből nem tűnik ki a ter­melés fejlesztésének iránya. Ezért nem alkalmasak meg­felelő termelési célkitűzések megvalósítására. A vizsgálat során a népi ellenőrök feltárták, hogy az állóeszköz-kihasználtság első­sorban a szarvasmarha-férő­helyeknél 50—60 százalék kö­rül van. Kfsterenyei változások A nagyközségi ranghoz méltóan Kisterenyén az utóbbi né­hány hónapban több utca volt hangos a különböző munka­gépek zajától. Hat utca kar­bantartását, vagy inkább új­jáépítését végezték el. (Egé­szen pontosan: a műszaki át­adás-átvétel küszöbén áll a ki­vitelező és a helyi tanács!) Így: a hosszú Dobó utcáét — egyben megoldva a forgalom esetleges elterelését a 21-es műútról —, az „őslakók” lakta Sallai utcáét, a nagy­község legújabb település- részéhez vezető József Attila utcáét, s az évtizedek óta fel­újításra váró Árpád, Széche­nyi és Petőfi utcákét. Varga József, a nagyközségi közös tanács végrehajtó bi­zottságának titkára: — Az utóbbi években in­kább az új utak építését tar­tottuk szem előtt, kevesebb gondot fordítottunk az utak karbantartására. 1972-ben két­millió forint az utak javításá­ra szánt összeg, vagyis a fel­újításokra, újjáépítésekre for­dítandó pénz. Tudjuk, hogy mindez csak egy része a nagyközség és az idetartozó telepek útgondjai enyhítésé­nek, de a negyedik ötéves terv végére — közel ötmillió forint felhasználásával —, minden­képpen sikerül lényegesen enyhíteni ezeken a gondokon. A Nógrád megyei Tanács Végrehajtó Bizottsága az idén áprilisban tárgyalta a Kistere- nyei nagyközségi közös Ta­nács munkáját. A végrehajtó bizottság 26/1972. IV. 18. szá­mú határozatából: „Fokozott erőfeszítéseket kell tenni a kommunális ellátás további javítására... Tekintsék fő fel­adatnak a csatornázást;..’* — Igen, a határozatban foglaltak végrehajtásán dolgo­zunk, a nagyon természetesen jelentkező igények kielégíté­sén, amikor a csatornamű társulatot létrehozzuk a köz­művesítés érdekében. Mint Ismeretes, korábban az ivóvíz társulat létrehozásával megol­dódott a nagyközség ivóvíz- ellátása. A meglevő társulat kibővítésével, átalakításával szeretnénk létrehozni az újabb társulatot. Csak néhány pél­dát annak illusztrálására, hogy mennyire hiányoznak olyan létesítmények, mint egy új ÁBC-áruház, vagy OTP-szék- ház. Hatvan új OTP-lakás ki­vitelezésének megkezdését aka­dályozza a szennyvízelvezetés megoldatlansága, ami szintén alapvetően meghatározza a nagyközség fejlődését. Egyéb­ként a három tervvariációból mindenképpen a társulat létre­hozása a legcélszerűbb, hiszen egyedi szennyvíztisztító tele­pek létrehozása nem gazdasá­gos, másrészt a társulat eseté­ben a nagyközség területén működő vállalatok, szövetke­zetek, intézmények érdekelt­ségére szorítkozik. A későbbi­ek folyamán megoldható a szennyvíz elvezetése is. A nagyközségben működő 33 vállalat többsége már alá­írta a belépési nyilatkozatot. 1973-ban szeretnénk befejezni a kivitelezés első ütemét. Elő­reláthatólag a negyedik ötéves terv végén, a következő ötéves terv elején fejeződik be a szennyvízcsatorna-hálózat ki­építése. Mindössze két dologról: az útépítésről és a csatornázás­ról esett szó tanácsi látogatá­sunk során. Kiilön-külön is említést érdemelnének azok az elképzelések, tervek, ame­lyek lassan ugyan, de fokoza­tosan megvalósulnak, mint az új óvoda, nevelőotthon. Egyre közelebb jutva ezzel is a nagyközségi rang méltó vise­léséhez. R. I. Gyümölcsöző diákcsere Evek óta hagyomány a szé- csényi mezőgazdasági techni­kumban, hogy a diákok egy része a kötelező nyári gyakorla­tot valamely baráti országban tölti el. Az idén az NDK-ba lá­togattak az intézet tanulói, ahonnan viszont az északon fek- jő Güstronból német fiatalok ér­keztek Szécsénybe, háromhetes termelési gyakorlatra. A német fiatalok részben a technikum tangazdaságában, részben pe­dig a szécsényfelfalui termelő- szövetkezetben töltötték a gya­korlati időt. Boelter Manfren, a csoport vezetője, az ottani termelőszövet­kezet elnökhelyettese és párttit­kára kérdésünkre elmondta, hogy 26 iskolás érkezett abból az is­kolából, amit a helyi termelő- szövetkezet tart fenn. A szövet­kezet 2360 hektár területen termel. Arra a kérdésre, hogy az NDK- ban hány éves a mezőgazdasá­gi szakemberképzés, a követke­zőket mondta el: — Szakonként változó, három, illetve két év. Az általunk fenn­tartott intézet nemcsak a saját, hanem a környék termelőszövet­kezetei számára is biztosítja a szakemberpótlást. Termelőszövet­kezetünk egyébként az állatte­nyésztés mellett az élelmiszer- ipar számára is termel különfé­le növényeket. Többek között nagyobb mennyiségben foglal­kozunk például vetőmagburgo­nya termesztésével. Természete­sen, szakiskolánkban az oktatás több oldalú. Gyümölcskertészeket és még gépkezelőket is képe­zünk. — Milyen különbségeket lát a két vidék mezőgazdaságát il­letően?- A két vidéknek más és más a földrajzi fekvése. Mi észa­kabbra vagyunk és sík terüle­ten dolgozunk. Dicsekvés nélkül mondhatom, hogy a gépesítés nálunk magasabb színvonalú. Néha dermedten figyeltük, amint itt a hegyoldalon a gé­pek dolgoztak. A sík vidékhez szoktunk.- A diákcsere-akcióról mi a véleménye? — Hasznosnak tartom; Nem­csak a szakmai tapasztalatok miatt, hanem azért is, mert a tanulók egy nép életét, szoká­sait is megismerhetik, és ez na­gyon sokat jelent. Lehetőség nyílt arra is, hogy megismerjük az ország szép tájait, aminek szintén csak örülni lehet. A beszélgetésbe természetes, néhány diák is bekapcsolódott, lói érezték magukat nálunk, és szinte kivétel nélkül sajnálják, hogy letelt az idő, haza kell utazni. A tapasztalatcsere tehát mindenképpen hasznos volt, és jövőre bizonyára folytatódik. — Szenográdi — NYÁRI SZÜNET van most a párt politikai oktatási rend­szerében is. A nyár azonoan nemcsak a propagandisták és hallgatók megpihenésének időszaka, hanem az új okta­tási év előkészítéséé is. Sok tekintetben éppen ezekben a r.yári „szünidei” hetekben dől el, mennyire lesz majd sike­res az oktatási év. Könnyebb helyzetben van­nak azok a pártszervezetek, amelyek több évre szóló ok­tatási tervvel rendelkeznek. Ebben a tervben már koráb- kan körvonalazták, mit akar­nak majd tenni, elérni az 1972 /73-as évadban. Ezeket az el­gondolásokat természetesen most részletekre kell bontani, pontról pontra meghatározva a kitűzött célok elérésének módjait. Ahol pedig ez szük­ségesnek látszik, ott módosí­tani is lehet e terveken, iga­zodva a pártszervezet politi­kai szükségleteihez. Mert elsősorban a politikai munka szükségletei az irány­adók abban, milyen tanfolya­mokat indítson a pártszerve­zet, s kiket vonjon be azok­ra. Több helyen tapasztalták például, hogy a párttagok egy része nem ismeri eléggé a párt belső életének és a párt­irányítás módjainak meghatá­rozó elveit. Itt biztosan sokat segíthet az e témákkal fog­lalkozó tömegpropaganda ■ tanfolyam megszervezése. Má­sutt a közgondolkodás, a tu­datformálás feladatai kerül­nek most fokozottabban elő­térbe — s ezt jól alátámaszt­hatja a világnézeti és etikai kérdéseket tárgyaló tanfo­lyam. Üj tanfolyam is indul a következő évben, melynek témaköre a vállalati gazdáig A pártoktatás előkészítése kodás számos és üzemszervezés, s üzemben, gazdaság­ban bizonyára nagyon célsze­rű lesz megindítása. Vagy ér­oktatási formára kényszerül­tek, s esztendőről esztendőre lényegében ugyanazt tanul­ták. Minden lehetőség meg­van tehát ahhoz, hogy a párttagok túlnyomó része hallgatója legyen valamilyen oktatási' formának. A MÁSIK FONTOS „szem­pont” a fizikai dolgozók kép­zése. Nagyon egyoldalú a po­litikai oktatás abban az üzemben vagy gazdaságban, ahol a tanfolyamok résztve­vőinek zömét az alkalmazot­tak teszik ki. Ez nem és­szerűen „statisztikai”, hanem politikai tartalmú kérdés. A munkásosztály vezető szerepe korunkban különösen igényli, hogy a munkások ismerjék és értsék a társadalmi-politikai öszefüggéseket, s ebben a párt- és a tömegszervezetek politikai oktatási rendszere szerepet jat­Még kevésbé lenne értelme a számok bűvöletébe esni, a magas létszámot hajszolni. Noha ez a figyelmeztetés év- demes már most gondolni ar- ről évre elhangzik, egyes ra, hogy 1973-ban ismét ta- pártvezetőségek még mindig nácsválasztások lesznek, s az úgy cselekszenek, mintha lé- ehhez kapcsolódó politikai tezne egy „oktass ma többet, munkához hasznos ismerete- mint tegnap” mozgalom. A két nyújt az állami és társa- párthatározatokban megíogal- dalmi élet kérdéseivel foglal- mazódott irányelvek egészen kozó tanfolyam. mások: a tartalmi kérdésekre HOGY MENNYIRE tölti be iJány,ít^í . a Pártszervezetek célját a pártoktatás, hogy — figyelmet, óva intve e terü- közkeletű szóval élve — létén is barmifele mennyise­mennyire hatékony, azt éppen ^ szemlelettoL azon lehet lemérni, milyen A mennyiség és a minőség „muníciót” ad az ilyen poli- között azonban természetesen nagyon fontos kai tennivalók megoldásához van kapcsolat: vannak olyan szik. a kommunistáknak. Nem va- számszerű „mutatók”, ame- De nem kevésbé fontos a lamiféle elvont „elméleti lyek lényeges tartalmi eleme- középkáderek politikai isme­színvonal” a mérce, hanem a két fejeznek ki. Ezekre fel- Teteinek gyarapítása is. ök gyakorlat igénye. Ezért sem- tétlenül érdemes és szüksé- kulcshelyet foglalnak el a miképpen sem a színvonal ki- ges odafigyelni. Közülük kü- munkahelyeken, az emberek­fejeződése, ha csak „maga- lönösen három összefüggést kel közvetlenül elsősorban ők emelnénk ki. Az egyik ilyen foglalkoznak. Igen fontos, a párttagoknak az oktatásba hogy mindezt megfelelő poli­való bevonása. Az egyes tikai felkészültség birtokában kommunista maga választ- tegyék, hatja meg önképzésének, tu­dása gyarapításának módját, de a pártvezetőségnek köte­lessége ezt ösztönözni, jó tanácsokkal és a tanulási fel­tételek’ biztosításával elősegí­teni. A tijmegpropaganda új gé az új, vagy az alacsonyabb rendszere kiküszöböli azt a iskolázottsággal rendelkező korábban joggal szóvá tett ______ p árttagokra. A mértéktartás jelenséget, hogy sokan hosz- tatási év. itt is feltétlenül szükséges, szú éveken át ugyanarra mert különben az önmagában véve szép célokat nem tudják |-----------------------------------------------------—--------------------, ei érrxj, j NOGRÁD — .1972, augusztus 2„ szerda 3 sabb szintű”, továbbképző jel­legű vagy lazább formájú ott, ahol jelenleg alapozó jel­legű vagy lazább formájú foglalkozások jobban szolgál­nák a képzést. Több pártszer­vezetben az előző oktatási év értékelésekor már levonták azt a következtetést, hogy e tekintetben kissé „előresza­ladtak”, nem gondoltak elég­A SZERVEZÉSNEK a hall­gatóként számba vett embe­rekkel való elbeszélgetések­nek tehát meghatározott po­litikai tartalmuk Van. Jórészt ennek felismerésétől és tuda­tos alkalmazásától függ, mi­lyen lesz’ a nyári szünet el­múltával kezdődő új pártok­Gyenes László

Next

/
Oldalképek
Tartalom