Nógrád. 1972. július (28. évfolyam. 153-178. szám)
1972-07-07 / 158. szám
Xpoly-menti asszonyok Fotó: Kulcsár József ebeszéd igazolta az élet a közös tanácsokat Beszélgeti* Horváth Józseffel, a Balassagyarmati járási Hivatal elnökével Ma már egy pillanatig sem kétséges, hogy a tanácsokra - legyenek községi avagy városi tanácsok — nehéz és felelősség- teljes feladatok hárulnak. A nagyobb önállóság, a felelősségteljes döntések alapos és megfontolt gazdálkodást követelnek, az éves tervek betartását és megvalósítását. Ezeknek a gondolatoknak a jegyében beszélgettünk Horváth Józseffel, a Balassagyarmati járási Hivatal elnökével. A balassagyarmati járásban ugyanis alapos és részletes vizsgálatokat és felméréseket végeztek a' községi közös tanácsok tevékenységét elemezve. A járásban ezelőtt húsz esztendővel huszonöt önálló es egy közös tanács alakult. Sok kisközség jellemezte ezt a területet. Az ellentmondások, az elaprózódott anyagi erők néhány év múlva megkövetelték a közös tanácsok szervezését. Ez gyakorlatilag annyit jelentett, hogy napjainkban hét közös és tíz önálló tanács dolgozik. S. Rudeanu; Az asztalnál ketten ülnek. Előttük sör. — Drága barátom, igazán örülök, hogy látlak — szól az egyik. — Beszélj, hogy, s mint? Hol töltőd a szabadságodat? — Hát, én még nem döntöttem. Es te? — öregem, én az idén kileszek magamért! Elviszem az egész családot a tengerhez, a hegyekbe, beutazzuk az egész országot. Még az öregeket is visszük! Mind a négyet! Legyen nekik karácsony! összesen: tizenketten leszünk. — Ez igen! Csakhogy ez rengetegbe kerül. — Sebaj. Van miből! Telik az újítási előlegből. — Csak nem? — De! — Lehetetlen .. '• — Nem hiszed? De mi történt veled? Rosszul vagy. — Ugyan, hagyj ... Csak a sör.,. meg ez a meleg ... Szerencsés fickó vagy! — No, és te? — Én? — Igen, igen, te hová mégy a szabadságod alatt? — Hát, majd mi is elnézünk valahová ... Természetesen csak négyen. Mi az öregeket nem visszük. Nem férnénk annyian u „Fiat”-ba. — Miféle „Fiat”-ba? — Az enyémbe. Az ott ni. látod? — mutat ki a vendéglő ablakán. — Csak nem?. ■. Hát te már itt tartasz? — Nem nagy valami. Spóroltunk, aztán megvettük. De mi történt veled? Sá„ A boldog apák fasora” Gdansk régi városrészének, terein olyan fák fognak nőni, amelyeket boldog édesapák ültetnek. A jövőben minden új, gdanski lakos világrajöt- tét egy új facsemetével fogják megörökíteni. Minden fácská- ra táblát függesztenek, amelyen feltüntetik, hogy kinek a születése alkalmából és mikor ültették. Száz boldog gdanski édesapa máris közölte, hogy meg akarja örökíteni ilyen módon is gyermeke születését padt vagy ... Rosszul érzed magad? — Hagyj... semmiség .. — De mintha a fogadat csikorgatnád ... — Szóra sem érdemes ..'. Erős a sör, no meg ez a meleg.. - De folytassuk: tehát „Fiat”-od van? — Az. — Remek. Kíváncsi lennék rá, hogy valóban a barátom vagy-e? — Mit akarsz? — Csak annyit: hagyd otthon a gyerekeket, helyettük vigyél magaddal engem és a feleségemet — a Fiatoddal. — Dehát az előbb azt mondtad, hogy tizenketten mentek... Mi a legáltalánosabb beszédtéma július elején? Természetesen a nyaralás. A nógrádi embernek, ha erről esik szó, általában három lehetőség villan meg a gondolatában: Bükkszék, Hajdúszoboszló és Berekfürdő. Kétségkívül ezek a legnépszerűbbek, leglátogatottabbak általunk, mert a bányászat, kohászat, üvegipar sajátos munkahelyi ártalmainak legjobb orvossága a hévíz, itt kínál enyhülést mindenféle csúzokra. Berekfürdő, ez a Szolnok megyei település, Karcagtól mintegy 12 kilométerre, s a kunmadarasi határ tőszomszédságában, az utóbbi fél évtizedben vált ismertté Nógrádiban. s zárkózott fel népszerűség, látogatottság tekintetében Bükkszék és Hajdúszoboszló mellé. Sőt, az utóbbi egy-két évben mintha megelőzni látszana „riválisait”, elsősorban Szoboszlót. Ezt pedig pompás, gyógyhatású vize mellett mindenekelőtt pihentető csendjének, idillikus környezetének, tolakodásmentes vendéglátói szívélyességének köszönheti. (Azt hiszem, nem véletlen, hogy itt találkoztam sok nógrádi üdülő között Salgótarján kitűnő ideggyógyász főorvosával is.) Berekfürdőről — bár mind többőnk által látogatott, az északi országrészből —, mégis azt hiszem, közelebbit igen keveset tudunk. Ezt az ismereti hiányt pótolni kerestem meg a tanácsi kirendeltség vezetőjét. Má- tyus Ferencet, aki karcagi őshonosként tíz esztendeje áll a berekfürdői irányító munka élén. — fis az újítási előleg? — Szintén! — Na, ez nagyszerű! Átvertél? — Át. De ne manőverezz: mehetünk veletek, vagy nem? — Már miért ne jöhetnétek? A vonatban mindenkinek jut hely! — Nem a vonaton, a Fiatodon! 1 — Miféle Fiaton? — Ami ott áll kint — mutat az ablakon túlra. — Hja, drága barátom, honnan tudhatnám, hogy kié? — Miért, nem a tied? — Eltaláltad! E megnyugtató tény után boldogan összeölelkeztek.. — Hogyan alakult ki a község fürdőélete? Hogyan jött föl a víz? — Mert az ilyen vízfeltörésnek általában külön legendája van. s gondolom, itt is megvan a maga története. — Tudomásom szerint — kezdi a kirendeltségvezető — a következőképpen alakult ez. 1927—28-ban, tehát a harmincas évek táján egy geológiai kutatócsoport próbálta keresni azt. amit a későbbiekben meg is talált, az olajat és a gázt. Feltételezték, hogy az Alföld alatt ilyen kincsek rejlenek. Ez a geológiai társaság az akkori fölszerelésekkel — mert hiszen akkor a fúrótornyok fából készültek — huszonhétben fogott a fúráshoz és huszonnyolcban tört fel a hévíz. Az akkori fölszereléssel nem tudtak odáig lemenni, mint a korszerű maival, csak 1200 méter körül, és itt megtalálták a vizet. Huszonnyolcban tört ki az egyes számú, majd később, kétszáz méterrel arrébb a kettes számú kút. Ez a kettő látja el a fürdőt. Később — ez már az ötvenes évek során —, amikor a korszerű fúróberendezésekkel lejjebb mentek, megtalálták a földgázt. Ez a vonal: Berekfürdő, Hajdúszoboszló és tulajdonképpen az alföldi rész egybefüggő, közös ér. Persze, akkor itt még település semmi nem volt, csak egyszerű tanyavilág. — A közös tanácsok menynyiben feleltek meg a várakozásnak? — Azt hiszem valamennyien emlékszünk még rá, hogy nem követte osztatlan lelkesedés a közös tanácsok kialakítását. Voltak, akik a társközségek fejlődését féltették, mások a közigazgatási munkát tették szóvá, vagy az önállóság elvesztését nehezményezték. Az eltelt évek azokat igazolták, akik a közöß tanácsok szervezését támogatták és sürgették. A balassagyarmati járás közös tanácsai megfeleltek a várakozásnak, bizonyítja ezt a községek fejlődése és a választópolgárok véleménye. — Mire terjed ki a vizsgálat? — Részletesen megvizsgáltuk a közös tanácsok községpolitikai, községfejlesztési tevékenységét, az igazgatási munka alakulását — nagy figyelmet fordítva a társközségekre — valamint a tanácsok testületi tevékenységét és a tisztségviselők munkáját Az volt a célunk, hogy reális és igazi képet kapjunk a községek életéről. — Az új tanácstörvény fokozott gondot fordít a nép- képviseleti jelleg erősítésére, Hogyan alakult ez a járás közös községi tanácsainál? — Az a véleményem, hegy a népképviseleti jelleg erősítésének alapfeltétele, hogy a tanácsok tisztában legyenek a képviselet helyes értelmezésével és gyakorlásával. Gondolok itt arra, olyan légkört kell a testületekben teremteni, hogy a tanácstagok az általuk képviselt választókerületi és társközségi érdekeket jól egyeztessék a nagyobb közösség, a tanácshoz tartozó valamennyi falu érdekeivel. Segíti ezt, hogy a tanácstagok sorába sok fiától. nő és munkás került. A tanácstagok — Végül is, hogyan született meg Berekfürdő? — Karcag város határának, határrészeinek különböző nevel vannak. Van többek között olyan, hogy Ládafia, Vajas, Asszonyszállás, ennek a határrésznek az volt a neve, hogy Berek. Amikor jött a forrás, a hévíz és természetesen a fürdő, a kettőt összekapcsolták, és így lett Berekfürdő. A település jellege, a felszabadulás után kezdett kialakulni. A mezőgazdaság szocialista átszervezésével a tanyavilág egyre szűkült, így lehetőség nyílt, hogy Berekfürdő területén telkeket parcellázzon • a tanács. Nagyon sokan a környező tanyavilágból itt építettek lakóházakat. A település fejlődésével kapcsolatosan még annyit, hogy jelenleg 800 állandó lakosunk van, emellett mind többen és többen keresnek fel bennünket az ország legkülönbözőbb helyeiről. — Általában egy szezonban mennyi üdülővendég fordul itt meg? — Egészen pontos számot nem tudok mondani, de a múlt esztendőben mintegy 120 ezer ember látogatta meg a fürdőt. Ezt megelőzően, néhány évvel korábban még csak 70—75—80 ezer. — És ezek között nagy számban nógrádiak is .., aktívan vesznek részt a tanácsüléseken és mondják el véleményüket. Ez mindenképpen jó dolog, mert a választók ezt elvárják a tanácstagoktól. — A községpolitika? — Van olyan tapasztalatunk, hogy a lakosság és a tanácstagok részéről felfokozott várakozás jelentkezett az önálló gazdálkodást, illetve annak anyagi megalapozottságát tekintve. Másként fogalmazva, gyakori az újabb és újabb igénylisták benyújtása. Hogy csak egy számot mondjak, a jelölő gyűléseken százkilenc- venmillió - forint értékű munkák végrehajtását kérték a választók. Ennek mintegy egyharmada valósulhat meg a negyedik ötéves tervben. És azóta az igények még növekedtek. Pedig m jsr ritár nem erre van szükség, hanem a reális tervek valóra váltására. Sokat segíthet ebben a lakosság társadalmi munkája a község érdekében. — Bizonyára akadnak jó példák is. — Kiemelném a magyar- nándori tanácsot, ahol a negyedik ötéves terv feladatainak igyekeznek eleget tenni, az emberek teljes megelégedésére. Mindenkit érdeklő témákat tűznek napirendre a végrehajtó bizottsági, illetve tanácsüléseken. Az is gyakori, hogy a társközségekben tartják az üléseket. A választópolgárok érzik és látják, hogy minden község egyformán fontos, egyik sem mostohagyerek. De ugyanilyen jó tapasztalatokról számolhatok be Nógrádkövesdről. Galgagu- tán, Becskén, Szécsénkén egyforma mértékkel mér a tanács. Szécsénkén például az óvodát újították fel. A dejtá- ri tanács az anyagi lehetőségek felkutatásával klubkönyvtárat épít Patakon, még ebben — Ä nógrádiak öt vagy hat éve, hogy nagyobb tömegben jönnek. Első telepesként a kohászati üzemek jelentkezett. Utána jöttek a különböző üzemek: a síküveggyár, öblösüveggyár, egyéb vállalatok; faipari ktsz, Mozi üzemi Vállalat, — Mi a véleményük a fürdőről ezeknek a vállalatoknak? — Általában nagyon tetszik nekik és rendkívül el vannak ragadtatva, szeretik a vizét. Ahogy én a nógrádi emberektől tudom, rendkívül szívesen jönnek Berekfürdőre. Biztosan azért, mert olyanok a körülmények, ami nekik tetszik. De az ország más részeiről is sokan keresik fel a fürdőt, Igen sok budapesti is. — Az első telepesek, akik itt házat, vagy üdülőt építettek. gondolom, hogy lényegesen olcsóbban jutottak telekhez a jelenleginél. Most pillanatnyilat', napjainkban ml a helyzet? Ha építkezni akar valaki, hét végi házat, hasonlót. van-e lehetősége és mi a teendője? — A városi tanács erre !s gondolt. Három évvel ezelőtt hatvan telket parcellázott kt, hét végi házak, üdülők építésére alkalmas területet. az évben hozzákezdenek az átalakításhoz. A társközségek' kel úgy érzem nincs baj. Sót most már az ellenkező tendencia jelentkezik. Mert kevesebb gondot fordítanak a székhelyközségekre, mondván, hogy a társközségek megelégedettek legyenek. Ezzel kapcsolatban az a véleményem, hogy nincs szükség a szűk patrióta szemüvegre. Ne csak a saját utca, vagy társközség legyen fontos, hanem a nagyobb, a közös érdek. Legyen merszük a tanácsoknak megmondani, ha valamit nem lehet megvalósítani. — Hogyan jelentkezik a nagyobb önállóság az ügyintézésekben? — A közös tanácsok fontos hatásköröket kaptak. amelyekben érdemileg dönteniük kell. Az a tapasztalatunk, hogv a tanácsok szívesen fogadták az önállóság növelését, lényeges zökkenőket nem okozott az ügyek intézése. Viszont nem mindenütt van még meg a kellő szakmai ismeret és a jártasság- Alapjában véve megoldott a társközségekben lakók ügyeinek intézése is a helyszíni fogadónapokon. Az ellen viszont határozottan fel kell lépni, hogy az embereket ide-oda küldözgessék, ahelyett. hogy lényegileg megoldanák ügyes-bajos gondjukat — Milyen elvárások jelentkeznek a művelődéspolitikában? — Vannak nagyon jó elképzelések. Örhalomban a termelőszövetkezet és a községi tanács közösen tartja fenn a művelődési házat. De hasonló tárgyalások kezdődtek Dejtáron és Magvarnán- dorban is. A tapasztalatokat egy év múlva megvizsgáljuk, amelyek segítséget adnak a hogyan tovább keresésében. — A következő hónapok tervei? — A járás hét közös községi tanácsa beváltotta a hozzáfűzött reményeket, a lakosság bizalommal van a tanácsok iránt. Ezek feljogosítanak bennünket arra, hogy további közös tanácsokat szervezzünk. A tervek szerint Drégelypalánk- hoz csatlakozik Ipolyvece és Hont, Szandához pedig Te- rény. Reméljük ez ugyanúgy nem okoz majd zökkenőket, mint a régebbi összevonásoknál. Számítunk arra, hogy az új közös tanácsok megfelelően dolgoznak majd a választópolgárok érdekében. — A fürdő területén? — A fürdő területén kívül van, de nem messze, mindössze 200 méterre a fürdő bejáratától. Ezek a telkek 67 négyszögölesek, tehát hét végi házak, víkendházak építésére rendkívül alkalmasak. El is adtuk igen gyorsan valameny- nyit, mert nagy az érdeklődés. Ebben az évben szintén értékesítettünk 63 telket. azok már 83 négyszögölesek, szintén a fürdőtől nem messze, mindössze 300—400 méterre. Ezek is gyorsan gazdára leltek. Terveinkben szerepel, hogy két év múlva újabb parcellázásokat végzünk. Ez körülbelül 180—200 telek lesz és azt reméljük, hogy a jelentkező igényeket már ki fogják elégíteni. — És az ára négyszögölenként? — Ezeknek az ára 150 forint. Egyébként a fürdősoron egyéni értékesítésben valamivel drágábbak a telkek. — Milyen a vendégek ellátása azonkívül, hogy különböző üzemi konyhák működnek? — Az ellátottsággal nem mondhatnám, hogy elégedettek lennénk. Feltétlenül komoly tennivalóink vannak, ezzel számolunk is a fejlesztési tervben. Különböző kulturális, kereskedelmi, egyéb ellátásokra gondolunk. A negyedik ötéves tervben szerepel egy-két gondolat, ömlt a tanácsnak okvetlen meg kell valósítania. Barna Tibor NÓCRÁD — 1972. július 7„ péntek 5 — Mesebeszéd! Fordította; Baraté Rozália Gjégyító veiéij társak Berekfürdőn, a palócok nyári paradicsomában
