Nógrád. 1972. július (28. évfolyam. 153-178. szám)
1972-07-08 / 159. szám
Kádár János, az MSZMP KB első titkára fogadta W. P. Rogerst. a* Egyesült Államok külügyminiszterét (bal oldalon a második). A látogatáson részt vett Péter János külügyminiszter, dr. Szabó Károly hazánk washingtoni nagykövete és Alfred Puhán, az Egyesült Államok budapesti nagykövete Új választásokat követel a japán ellenzék Tanaka Kakuei miniszterelnök és kormányának tagjai pénteken délután a tokiói császári palotában Hirohito császár jelenlétében letették a hivatali esküt. Ezt követően megtartották a kormány első ülését. Az eskütételt megelőzően Tanakának végre kellett hajtani az első „kormányátszervezést”. Átmenetileg Tanaka vette át a posta- és távközlésügyi miniszteri, valamint a gazdaságtervezési hivatal vezérigazgatói tisztségét is, mert Fukuda Takeo többA KGSTországok integrációjának eszköze: a Nemzetközi Beruházási Bank 1971. január 1-én kezdte mgg tevékenységét — a KGSTországok második pénzintézete — a Nemzetközi Beruházási Bank (NBB). Az elsőt — a Gazdasági Együttműködési Bankot — hét évvel ezelőtt alapították, a tagországok közötti kereskedelem előmozdítására. Az NBB alapvető feladata a szocialista országok közötti munkamegosztás, termelési szakosodás és kooperáció elősegítése. A bank hiteleket nyújt a tagországok nyers- és fűtőanyagbázisának feltárására, egyéb közös létesítményekre és az egyes tagállamok nemzetgazdaságának fejlesztését célzó beruházásokra. A bank alaptőkéje 1 milliárd transzferábilis (átváltható) rubelben, 30 százaléka szabad devizában vagy aranyban fizetendő. (Egy transzferábilis rubel 0,987412 gramm tiszta aranyat tartalmaz.) Az egyes országok részesedése a kölcsönös forgalomban elfoglalt exportjuk arányában alakul. Alapító tagok: Bulgária 83,1, Csehszlovákia 129,9, Lengyelország 121,4. Magyar- ország 83,7, Mongólia 4,5, az NDK 176,1, a Szovjetunió 399,3, és az 1971. január 12- én csatlakozó Románia 52,6 millió transzferábilis rubellel járult hozzá a bank 1052,6 millió transzferábilis rubel értékű alaptőkéjéhez. Az új pénzintézet — kedvező kamatok mellett — 5 évig terjedő közép- és 15 évig terjedő hosz- szú lejáratú beruházási hiteleket nyújt a tagországok bankjai gazdálkodó szervei és egyéb országok bankjai számára. Hitelt csak olyan létesítményre folyósítanak, amelyek műszaki-tudományos színvonala korszerű, a kölcsön megtérülése gyors és jó minőségű, alacsony önköltségű terméket állít elő. A bank igazgató tanácsa — ahol minden tagország egy szavazattal rendelkezik — 1971-ben 180 millió transzferábilis rubel hitel folyósítását hagyta jóvá. Magyarország 47,6 millió transzferábilis rubel összegű kölcsönt vett fel, amellyel az IKARUS és a Pamutnyomóipari Vállalat fejlesztését, a Budapest— Lökösháza vasútvonal villamosítását és 72 darab Dieselmozdony beszerzésé^ tudja megvalósítani j wi«yt NDK í 9i0^S^J^a) ’\ SZOVJETUNIÓ ■\ Ulánbátor® ^ feL. "ONaóLIA^S; 0 1 tboTmVyV 1 ■ni íVi.í ■ i'ímVm i art i i. i. I?/*,'VJWSZTR|A Szákesfeh4rvér jjvíjc* ^ta ÓLA SZÓ. ^ '—‘-Vasút-viiiomosítís • EltMromosgép-gyértot ■ Vasúti Járműgyártó O Közúti járműgyártás * Qápgyártás |5 D Tsxtllgyártás •— 0 Vegyipar ItO Dohányipai nSxegedjT^^ * B*if * nAr,dl O Bukarest® , Carecal JUGOSZLÁVIA Ssxófia f I * '-^Hmkovo*-----2 WÓGRÁD - 1972. július B„ szombat szőri felkérésre sem vállalt tisztséget Tanaka kormányában, s eltiltotta ettől frakciójának tagjait is. Fukuda ki* jelentette a sajtó képviselőinek, hogy Tanaka kormánya nem szolgálja a liberális demokrata párt egységét. A Tanaka-kormány új miniszterei egymás után nyilatkoznak a sajtó képviselőinek. Ohira Maszajosi külügyminiszter kijelentette, Japán kapcsolatai az Egyesült Államokkal, Kínával és a Szovjetunióval — összefüggenek. Egy új külpolitika megfor múlásakor figyelembe kell venni az említett országokkal fenntartott múltbeli kapcsolatokat. Miki Takeo miniszterelnökhelyettes hangoztatta: az új kormány sürgős feladata Kínával való kapcsolatok normalizálása és a japán—amerikai kapcsolatok módosítása. Maszuhara Keikicri hadügyminiszter biztosította a közvéleményt, hogy Japán „soha nem válik militarista hatalommá”. Az ellenzéki pártok élesen bírálták Tanaka miniszterelnök új kormányát és követelik a parlament mielőbb feloszlatását és új országos választások kiírását. A Japán Kommunista Párt közölte, ellenezni fogja a kormány japán—amerikai biztonsági szerződés fenntartására és a nagytőke érdekeinek kiszolgálására irányuló politikát. (MTI) Vérbosszúra uszít a jobboldal Két angol katonatiszt esett az 1RA „provótnak'' fogságába pénteken reggel, a gerillák tűzszünetének 11. napján. A parancsnokság szerint kime- nősek voltak, polgári ruhát viselteik, s nem volt náluk fegyver. Az IRA ideiglenes szárnya azt közölte, hogy a katonák behatoltak Londonderry barikádokkal elzárt katolikus negyedébe, Cregganba, ami Anbogside városrésszel együtt az úgynevezett szabad Derry részét képezi. „Kihallgatásuk folyamatban van” — tették hozzá. A hatóságok és az IRA hallgatólagos megállapodását megsértő katonák szabadon bocsátásának kieszközlésére katolikus papok tárgyalásokat kezdtek az IRA- val. Péntekre virradóra Belfastban is incidensek robbantak ki, lövöldözés folyt legalább hat különböző helyen, ami két ember sebesülésével végződött. Egyiktik — egy protestáns — később belehalt sérüléseibe. Az unionisiták egyre szítják a vérbosszúhangulatot. William Craig, az O’Nefll-kor- mányzat egykori belügyminisztere 24 órán belül kétszer fenyegette meg polgárháborúval az angol kormányt és 'az unionistákkal szemben álló katolikus közösséget. (MTI) A bonni helycserék Miközben a világsajtó központi helyen foglalkozik két nagy és jelentős ország miniszterelnöki bársonyszékének új gazdáival, a francia Pierre Messmerrel és a Japan Tanaku- val, egy harmadik ország kabinetjében is lényeges változásra került sor. Ez a harmadik ország, a Német Szövetségi Köztársaság, és a szóban forgó változások fő oka dr. Kari Schiller gazdasági és pénzügyminiszter távozása. Protokolláris értelemben a bonni kormányátalakítás nem mérhető sem a párizsi, sem a tokiói változásokhoz, hiszen a Rajna partján nem a miniszterelnök személye változott. A képlet mégsem eny- nyire egyszerű: Kari Schiller a jelenlegi bonni kabinet egyik legjelentősebb személyisége, aki két tárca óriási hatalmú birtokosa volt egy olyan országban, amelyben ez a két tárca — a gazdasági élet irányításának két minisztériuma — minden szempontból rendkívüli jelentőségű kulcspozíció. A legújabb hírek mór arról számolnak be, hogy dr.' Gustáv Helnemann szövetségi elnök hivatalosan is átadta Schillernek „az elbocsátó szép üzenetet”, utódjának Helmut Schmidt eddigi hadügyminiszternek, illetve az ő helyére lépett Heorg Lebernek, valamint a Lebert felváltó személyiségnek a kinevező okmányokat. A Schiller távozásával elindult személyi láncreakció tehát formailag is befejeződött. A megfigyelőknek azonban van okuk arra a feltételezésre, hogy ennek a láncreakciónak politikai része is van, amely a hivatalos okmányok átadásával inkább kezdetét vette, mintsem befejeződött volna. Nem vitás, hogy ez a látványos változás nem valami jókor jött Bonnban. Novemberben világszerte nagy érdeklődéssel várt parlamenti választások lesznek a Német Szövetségi Köztársaságban. A parlamentben jelenleg feszültségekkel terhes egyensúlyhelyzet uralkodik — az ellenzéknek a kormánnyal azonos számú szavazata van. Bár Schiller lemondásának háttere gazdaságpolitikai természetű, nem nehéz megjósolni, hogy a CDU—CSU minden eszközzel kihasználja majd Schiller távozását, és ennek máris vannak félreérthetetlen jelei. A kormánynak mindent meg kell tennie annak megakadályozására, hogy Barzelék Jelentős számú választóval hitessék el: a gazdasági csúcsminiszter távozása valami hosszú távra is kiható, „ideológiai krízist” jelent a kormánykoalícióban. Elutazóit Rogers külügyminiszter William P. Rogers amerikai külügyminiszter pénteken a Hősök terén megkoszorúzta a Magyar Hősök Emlékművét. A. koszorúzásnál jelen volt Nagy János külügyminiszterhelyettes, Kelemen Lajos, a Fővárosi Tanács általános elnökhelyettese, Úr. Szabó Károly. hazánk washingtoni nagykövete, Bérezés Emil vezérőrnagy. valamint Alfred Puhán, az Egyesült Államok budapesti nagykövete. A koszorúzásról az amerikai delegáció a Külügyminisztérum- ba ment, ahol Rogers külügyminisztert Péter János külügyminiszter fogadta dolgozószobájában és négyszemközti beszélgetésen megvitatták a nemzetközi helyzet számos kérdését, valamint a két országot érintő kérdéseket. Ezt követően a magyar és amerikai külügyminisztériumi delegációk folytattak tárgyalást a külügyminisztérium épületében számos fontos nemzetközi kérdésről. A két külügyminiszter magyar-amerikai konzuli egyezményt írt alá a Külügyminisztérium Dísz téri vendégházában. Az aláírás után a két külügyminiszter rövid beszédben méltatta az egyezmények jelentőségét. Délben az amerikai nagykövet ebédet adott a látogatás alkalmából, az ebéden Puhán nagykövet, W. P. Rogers külügyminiszter és Péter János pohárköszöntőt mondott. Az amerikai külügyminiszter. felesége és kísérete délután elutazott Budapestről Jugoszláviába. Búcsúztatására a Ferihegyi repülőtéren megjelent Péter János külügyminiszter és felesége, valamint a Külügyminisztérium épüle- vezető munkatársa. Jelen volt továbbá Alfred Puhán, az Egyesült Államok budapesti nagykövete és dr. Ziga Vodu- sek, a Jugoszláv Szocialista Szövetségi Köztársaság budapesti nagykövete. (MTI) Amerikai légiterror A saigoni amerikai parancsnokság közlése . szerint az elmúlt huszonnégy órában 24 B—52-es óriásbombázó és 185 vadászbombázó támadta a VDK területét. A szőnyegbombázások fő célpontja Domg Hói kikötőváros térsége volt. Amerikai forrásból hozzáfűzték még, hogy ugyanezen idő alatt az amerikai 7. flót- tának a Tonkini-öbölben tartózkodó hajóiról messzehordó ágyúkkal lőtték Észak-Viet- nam területét. A tájékoztatás szerint amerikai repülőgépek és hadihajók ugyanezen idő alatt támadták Dél-Vietnam területeit is. B—52-es hadászati bombavetők huszonkét bevetésben csaknem kétezer bombát szórtak le Dél-Vietnam területére. A Thieu-rezsim saigoni katonai paracsnoksága pénteken azt. állította, hogy saigoni ejtőernyős alakulatok pénteken harckocsik, a tüzérség, valamint az amerikai légierő támogatásával ut»t törtek maguknak Quang Tri tartományi székhely centrumába. Hatvanegy gépelt oldalt tett ki az a rendkívüli, sokat ígérő, ám mégis keveset mondó kormányprogram, amelyet Giulio Andreotti olasz miniszterelnök a törvényhozás két háza elé terjesztett. Meglehetősen fagyos, úgy is mondhatnánk: közönyös fogadtatásra talált a szónok. Ez a közönyösség abban is megnyilvánult, hogy kedd délután a parlament széksoraiból sokan hiányoztak. Csak a sajtónak fenntartott páholyokban jelentek meg úgyszólván teljes létszámban a Rómába akkreditált tudósítók, valamint a meghívottak, és érdeklődők töltötték be a karzatot. Andreotti, úgy tűnik, számot vetett Itália jelenlegi politikai és gazdasági helyzetével. Olyan nehéz, szinte ke- resztülvihetetlen programot állított a 28 tagú kabinet elé, amilyenre nem volt példa a közelmúltban. Mindenekelőtt a gazdasági helyzet fellendítésére, a beruházások növelésére hívta fel a figyelmet. Ez annál Is inkább sarkallatos pontja ma Olaszország gazdaságpolitikájának, miután a tőkekiáramlás immáron dol- lármilliárdokban mérhető, és sem a nagy állami vállalatok, sem pedig a kis- és középüzemek nem igyekeznek új beruházásokkal felfrissíteni az ország Andreotti bemutatkozott gazdasági vérkeringését. Andreotti szólt ezzel összefüggésben az ország déli részéről és Szicíliáról: ezeknek a területeknek a fokozottabb támogatása — úgymond — az elkövetkező évek legfontosabb teendői közé tartozik. Római megfigyelők rámutatnak: bár néhány éve már törvényt hoztak a Dél gazdasági fellendítésére, mind ez ideig — néhány elszigetelt vállalkozástól eltekintve — alig történt valami. Emiatt a kivándorlás változatlanul Olaszország első számú társadalmi problémája. Csak felületesen érintette az új, centrista kormány elnöke azokat a gondokat, amelyek a baloldal szembenállásából erednek. Mire gondolok? Elsősorban arra, hogy a májusi választásokon több mint 10 millió szavazatot elért Olasz Kommunista Párt és a szocialisták hevesen elleneztek minden jobboldali fordulatot. Ellenükre hívták létre a három plusz egyes „felállást”: a kereszténydemokraták, a szociáldemokraták és a liberálisok koalícióját, amely kívülről élvezi a republikánusok támogatását. Jellemző, hogy mind a szenátusban, mind a parlamentben az olasz kormányok történetében egyedülállóan törpe többséggel rendelkezik csak Andreotti kabinetje. Erre mutatott rá szerdán parlamenti felszólalásában Enrico Berlinguer, az Olasz Kommunista Párt főtitkára és — más megfogalmazásban ugyan, de hasonlóképpen elítélően nyilatkozott a centrista kormányról a szocialisták nevében felszólaló Bertoldi. Nem hatott meglepetésként, hogy az olasz jobboldal csendes örömmel, megelégedéssel vette tudomásul az új kabinet megalakulását. Az újfasiszta MSI sajtóorgánumaiban például alig leplezett egyetértést olvashattam ki az új kormányprogrammal kapcsolatban. Rendkívül fontos kérdéseket érintettek a parlamenti vitában felszólalók Itália külpolitikájára vonatkozóan. Maga Andreotti is — Igaz, kissé bátortalanul — az európai biztonsági konferencia megtartása mellett foglalt állást. Az ellenzéki szónokok azonban sokkal nyomatékosabban mutattak rá a teendőkre. Alapvető követelmény — hangsúlyozta Berlinguer —, hogy Olaszország más nyugat-európai államokhoz hasonlóan, tegyen lépéseket az NDK elismerése ügyében. Mások azt az igényt fogalmazták meg, hogy az olasz külpolitika hallassa szavát az európai biztonság érdekében. A bizalmi szavazás a Mon- tecitorio-palotában, az olasz képviselőházban a hét végére várható. A szenátus csak a jövő héten kezdi meg a vitát Andreotti kormányprogramja fölött. Bár valószínű, hogy néhány szavazattöbbséggel a kereszténydemokrata politikus kabinetje az első akadályt sikerrel veszi, senki nem vonja kétségbe Rómában, hogy a már most kirajzolódó „forró ősz”, négy és fél millió olasz dolgozó kollektív szerződésének megújítása, a szakszervezetek szinte egyöntetű fellépése a bérek emeléséért és a munkakörülmények javításáért, valamint a gazdasági pangás rendkívül nehéz feladatok elé állítja Itália 34. kormányát. 1 1
