Nógrád. 1972. július (28. évfolyam. 153-178. szám)

1972-07-12 / 162. szám

ALUMÍNIUM EDÉNYEK EXPORTJA .... *"..........M..Ntf........ ■ .........^mmrnieá....il....*............... A z alumíniumgyár (iszafüredi telepén néhány éve indult meg az alumínium edé­nyek gyártása. Az itt készült edények eljutnak a világ minden tájára. Alumíniumipa­runkat a KGST keretén belül, szovjet—magyar együttműködéssel sikerült viszonylag rövid idő alatt világszínvonalra fejleszteni Rétságon „kibővült a család...” KORA DÉLELŐTT, a kapuk tárva-nyitva a rétsági Aszta­los János Művelődési Köz­pontban. Az előcsarnokban sürgés-forgás, a Dózsa György- emlékkiállítást délután nyit­ják meg (Azóta már sokan betértek megnézni a tárlatot, július 5-én nyílt meg!) Folyó­iratok, dokumentumok, a Der- kovits Dózsa-sorozatának is­mert lapjai láthatók a tabló­kon. A kiállítások fontos szerepet töltenek be a központ, s a ve­le egy épületben levő könyv­tár tevékenységében. Képző­művészet címmel a könyvtár­ban könyvkiállítás várja a látogatókat. A- klubban pedig a Nógrád megyei fotóklub tagjainak válogatott anyagá­ból összeállított fotótárlat hív­ja fel magára a figyelmet. Nagy József századossal, igazgatóhelyettessel, s Bozó- ki Józsefné művészeti előadó­val beszélgetünk az otthono­san, kényelmesen berendezett klubban. Elmondják, hogy a kiállítások sok nézőt vonza­nak, érdekes viszont, hogy a megnyitókra általában nem­igen érkeznek vendégek, en­nek a gyakorlata ebben a nagyközségben még nem ala­kult ki. — Hogyne, megnézem a ki­állítást — mondják sokan, ‘s ez így is van, de a megnyitó­ra nem jönnek el. így gyak­ran „csendben”, szinte észre­vétlenül nyílnak ezek a kiál­lítások. ben. így van ez jól. Közös célokért, ki-ki a maga poszt­ján tevékenykedik. A közös fenntartású művelődési köz­pont ezt a kapcsolatot tovább erősíti, elmélyíti. Nagy József századostól tud­juk, hogy például a központ programjának egy részét a sa­játos jellegnek megfelelően alakítják ki. A magyar nép­hadsereg központi klubja ugyancsak rendszeresen küld tájékoztatót a rétsági klubnak, amelyek politikai jellegű ren­dezvényeket, vagy irodalmi önálló esteket stb. tartalmaz­nak. — Igen, Rétságon az Aszta­los János Művelődési Központ megnyitásával kibővült a csa­lád, s ez úgy gondolom, a jövőben mindinkább közös örömünkre szolgál majd — mondja Nagy József százados. X Milyen lehetőségeket jelent ez a közös munka? Rendkívül sokfélét. Az ön­tevékeny művészeti csoportok kialakításánál van olyan tö­rekvés, hogy mindinkább kö­zös csoportok legyenek ezek. Például így van ez a citera- zenekaxnál, vagy a fotószak­körnél, s még sorolhatnánk. Egyébként népi táncegyüttes, az ÁFÉSZ néni táncegyüttese, irodalmi színpad, a gimná­ziummal és a központtal kö­zösen diákszínpad, gyermek­színpad működik, klubok, mű­vészeti körök várják az ér­deklődőket. A TIT tevékeny­ségét az előadók klubja segí­ti, s tanfolyamok is működ­nek, sikerrel. Általában a te­vékenység sok irányban bon­takozik majd ki, s ennek je­lei máris mutatkoznak. Gondok vannak a színházi program kialakítása körül. A Déryné Színház előadásaira, s néhány ORI-rendezvényre számítanak, jó lenne, ha ezek programja a helyi igényekhez alkalmazkodna, kicsit talán jobban, mint eddig. Az önálló irodalmi estektől is sokat várnak, július 15-én lesz pél­dául Tompa László előadó­estje, Minálunk varrnak feny­vesek címmel. A KÖZPONT az augusztus 6-án Nógrádon megrendezen­dő VI. nemzetiségi találkozó előkészítésébe szintén igen te­vékenyen bekapcsolódik. Jól működik a helyőrség hivatá­sos állománya részére szerve­zett politikai fórum. Ezek ta­pasztalatait a központ egész tevékenységében is hasznosít­hatja. A lehetőségek tehát adottak, a közös, kibővült csa­lád a jövőben bizonyára még jobban összeforrt közösséget alkot, s ez Rétság szellemi éle­tében roppant jelentőségű. T. E. Utmutcatcis és öntevékenység A népfronttestületek újjáválasztása során megfiatalodtak, felfrissültek a népfrontbizott­ságok és -elnökségek. A falugyűlések, a me­gyei küldöttértekezletek és az V. kongresz- szus gazdag tartalmi útmutatást adtak a moz­galom számára. A legalapvetőbb feltételek tehát adva van­nak ahhoz, hogy a népfrontmozgalom is eredményesen vegyen részt a lakóterületek politikai, társadalmi, gazdasági és kulturális tennivalóinak meghatározásában, megvalósí­tásában. A munka további hatékonysága ezért most alapvetően a helyi pártszervek elvi-politikai útmutatásától és a népfront tes­tületéinek öntevékenységétől függ. A népfrontmozgalom akkor tud megfelel­ni a követelményeknek, ha testületéi folya­matosan működnek. Ezt azért szükséges meg­említeni, mert az elmúlt években jó néhány községben csupán a kampányfeladatok ide­jén tartottak bizottsági és elnökségi üléseket. A társadalmi igények szükségessé teszik, hogy a bizottságok legalább három-négy ha­vonként, az elnökségek pedig havonta—hat­hetenként tanácskozzanak. Téma és tennivaló mindenhol bőven talál­ható. A gondot inkább az okozza, hogy a népfronttestületek ezek közül mindig a leg­fontosabbakat és a legidőszerűbbeket válasz­szák ki. Ehhez, valamint a tanáccsal, a KISZ- szel és a többi társadalmi szervekkel törté­nő tervegyeztetéshez, a közös feladatok meg­jelöléséhez és a felesleges átfedések kiküszö­böléséhez a pártbizottságok és pártalapszer. vezetek hatékony segítséget tudnak nyújtani a felsorolt szervekben dolgozó párttagok út­ján. A népfrontmunka folyamatosságát más­részt az biztosíthatja, ha gondosan előkészí­tik a bizottsági és elnökségi ülések napirend­jeit, az eszmecseréket, elhatározásokat pedig tettek követik. E követelmény valóra váltá­sa elsősorban a népfront helyi vezetőin, a mozgalomban dolgozó párttagokon múlik. Ezeket az alapelveket mindenkor szükséges figyelembe venni. Vannak azonban közvetle­nebb teendők is, amelyeket a pártszervek a második félévben feladatul adhatnak a nép­frontban tevékenykedő párttagoknak. A pártszervek — a helyi körülmények mér­legelése alapján — gazdag lehetőségek közül választhatnak. Ajánlhatják például, hogy a népfronttestületek tűzzék napirendre a múlt évi országgyűlési és tanácsválasztások, az idei tanácstagi beszámolók és a nyilvános falu­gyűlések alkalmával elhangzott észrevételek, javaslatok sorsát. A helyi tanácsokkal együtt vizsgálják meg, hogy válaszoltak-e mindenki­nek, a teljesíthető kérések, javaslatok alapján történtek-e intézkedések, s az időközben elő­állott változások miatt egyes esetekben nem szükséges-e korrigálni a korábbi válaszokat? Ismeretes, hogy a negyedik ötéves tervben előirányzott beruházások csökkennek, egy ré­szük csak a következő tervidőszakban való­sul meg. Ez hatással lesz a tanácsok helyi fejlesztési programjára is. A népfronttestüle­tek a lakosság véleményének figyelembevé­telével javaslatot készíthetnek a megmaradó keretek felhasználásához, a helyi erőforrások­nak társadalmi munkával, vízmű-, lakásépítő és más« hasonló társulások szervezésével tör­ténő kiegészítéséhez, gyarapításához. A lakosság véleményének, javaslatainak összegyűjtéséhez, a helyi kedvezmények ki­bontakoztatásához sokoldalú segítséget nyújt­hatnak a tanácstagok is. Hasznos volna, ha a népfront aktivistáival együtt, minél több csa­ládhoz ellátogatnának és eszmecserét folytat* nának lakóhelyük gondjairól, terveiről. A népfrontszervek újjáválasztása során szinte mindenhol szóba került, hogy a lakos­ság igényli az élénk lakóterületi közéletet Kérték, hogy működjön minél több népfront­klub és politikai fórum, ahol különböző témá­jú előadásokat, tájékoztatókat hallgathatnak, konzultációkra, eszmecserékre, kötetlen be­szélgetésekre kerülhet sor. Ezeknek az igé­nyeknek a jogosságához nem fér kétség. Ezért csak helyeselhető, ha a pártszervek se­gítik e programok összeállítását, és jól felké­szült propagandistákat, vitavezetőket bocsá­tanak a népfrontbizottságok rendelkezésére. A nyilvános gyűléseken több helyen bírál­ták a helyi népfronttestületeket, mert elha­nyagolták a lakosság különböző rétegeivel való törődést. Ahol ilyen gondok vannak, ér­demes a népfrontelnökség napirendjére tűzni, milyen módon lehetne pótolni a hiányosságo­kat, s az érdekeltek bevonásával hogyan le­hetne differenciáltabb, színesebb tömegpoli­tikai munkát végezni a munkások, tsz-pa- rasztok, értelmiségiek, kisiparosok, kiskeres­kedők, nők, fiatalok és a nyugdíjasok köré­ben. Ehhez ugyancsak hasznos tanácsokat kaphat a népfront a helyi pártszervektől. Így például az említett gyűlések felszólalói közül többen javasolták, hogy a népfrontbizottsá­gok elevenítsék fel a kapcsolatokat a helyi tsz-t egykor patronáló munkásokkal, kössék össze a kölcsönös üzemlátogatásokat a mun­kás-paraszt szövetség erősítését szolgáló esz­mecserékkel. Szinte nincs az országnak olyan helysége, ahol ne volna tennivaló a nők és a fiatalok helyzetének további javítása érdekében. A pártszervezetek — a helységenkénti sajátos­ságok alapján — javaslatokat tehetnek a nők és fiatalok helyzetének javítására és a köz­vélemény helyes irányba történő formálásá­ra. Végül arra is érdemes gondolni, hogy szeptemberben kezdődik az új tanév. Ez azt is jelenti, hogy ismét munkához látnak a népfront patronálásával működő szülői mun­kaközösségek. Érthető, hogy most, amikor na­pirendre került oktatási rendszerünk további korszerűsítése, több konkrét segítséget és tá­jékoztatót várnak a szülői munkaközösségek is. Ezért helyes, ha a népfrontbizottságokban dolgozó párttagok ehhez is kapnak segítsé­get. Hosszan lehetne még sorolni a tennivaló­kat. Erre azonban nincs szükség, mert az eddigiek is jól érzékeltetik, hogy a népfront­testületek folyamatos működése ma már fon­tos társadalmi igény. Ehhez joggal várnak segítséget, útmutatást a helyi pártszervektől. Gál Gyula az MSZMP KB munkatársa Romhányi fa A Mestermunka, a Finom­kerámiaipari Művek dol­gozóinak lapja legutóbbi számában bemutatja olva­sóinak a Romhányi Építési Kerámiagyár Bandúr István vezette szocialista ifjúsági tmk-brigádját. A kilenctagú kollektíva — közte két technikumot végzett fiatal — a szocialista brigád­mozgalomban és a munka­Budapestre? versenyben kifejtett jó munkájával már elnyerte a bronz jel vényt. Most azt ter­vezik, hogy Pest, Buda, Óbuda egyesítésének 100 éves évfordulója alkalmá­val kirándulást szerveznek Budapestre és néhány rom­hányi fával köszöntik a fő­várost. Vajon valóra vált­ják-e szép tervüket? És ho­va ültetik a facsemetéket? Hosszúból rövid A Buenos Aires-i vámőrség nemrég „testületi” hajnyírást rendelt el azon „hosszú ha­júak” között, akik nemzetközi hippitalálkozóra érkeztek az argentin fővárosba Latin- Amerika különböző országai­ból. „Argentínában csak a szerzetesek és a kecskék vi­selhetnek hosszú szőrzetet” — jelentették ki a vámőrök, akiket minden eshetőségre ké­szen védelme alá helyezett a helyi rendőrség. X A nemrég megnyílt korsze­rű művelődési központ a nép­hadsereg és a község közös összefogásával épült, s mű­ködése is ennek jegyében zaj­lik. Pontosabban: még csak a kezdet kezdetén tartanak a tartalmi munka tervezgetésé- ben, a költségvetés is majd csak a jövő évre készül. A fenntartás, az anyagiak elő­teremtése is közösen történik, s ez az országban is figyelmet érdemel. A központ elnevezé­se is jelképezi az intézmény jellegét, amelynek jegyében a tartalmi munkát is tervezik. Asztalos János honvéd ezre­des, 1948-ban került a nép­hadsereghez, munkatársai ki­váló embernek ismerték, tisz­telték tudását, egyenes jelle­mét. 1956. október 30-án az ellenforradalmárok ölték meg. TISZTEK, katonák, a polgá­ri lakosság évek óta testvéri együttműködésben él ég végzi munkáját Rétságon is. A had­sereg és a polgári lakosság kapcsolata igen gyakran meg­mutatkozik a kulturális élet­Vidomusz Béla. az örhalml KlSZ-titkár pedagógus, test­nevelést, éneket, rajzot tanít i helyi általános iskolában. Hogy miért fontos ez, azt megmagyarázza a következő "’is statisztika: a 74 tagból 55— 30 százalék gimnáziumi vagy t=chnikumi tanuló, 30 száza­lék ipari tanuló, és csak a fennmaradó 10—15 százalék munkás. Ezért érzem, hogy a ‘anári hivatás és a KISZ-tit- hárság szerencsés találkozása -'z: a jelenlegi és a leendő agok nagy részét jól ismeri, hiszen mint pedagógus is fog­lalkozott velük. A tanárok többségének a 'úlius már tényeleges szabad- ‘ág. így fennállt a veszély, hogy nem találom otthon, 'dűl. vagy úttörőtábort vezet, be sikerült a találkozás: nem- ■ég érkezett haza Salgótarján­ból, ahol pedagógiai folyóira­tokat, szakkönyveket kölcsön­zött. — No. azért nem nyári, autodidakta továbbképzés cél­jából, hanem a felvételi vizs­Teenager KISZ-szervezet Őrhalomban gához — mondja mosolyogva. — Az ÉLTÉ pedagógia sza­kára szeretnék menni. A KISZ-ben a nyári időszak ná­lunk még inkább szünet, mint másutt. A nyári munkák miatt nem jönnek össze rendszeresen a foglalkozások? — A srácok nagy része a nyári szünidőt különféle tá­borokban tölti: többen men­nek építőtáborba, hárman a nyírjesi őrsvezetőképzőbe, ket­ten Salgóbányára. ifiképzőre, így tovább gyarapszik ifive­zetőink száma, hiszen eddig is már 11-en vannak. Nem­rég Kiváló Ifivezető kitünte­tést is kapott két tagunk. He­gedűs Valéria és Varsi Ágnes. — Milyen a kapcsolat a középiskolákkal ? — Jó. A bejárók az itteni alapszerv tagjai, az idén már mi adtuk a jellemzést róluk. — Gondolom, hogy speciá­lis nyári program is van? — Igen, egy kirándulás és néhány társadalmi munka­akció. A hónap vége felé — a táborozások miatt még nincs pontos időpont — a Balaton lesz az irány, mini­mum három nap. maximum öt. Tavaly is volt egy jól si­került kirándulásunk Miskolc, Eger környékén, a tsz adott hozzá autóbuszt. A tsz-től és a tanácstól kapunk anyagi segítséget. Nemrég négyezer forintos magnót és tekercse­ket vettünk. Sok minden hi­ányzik még, hogy a klub- és KISZ-foglalkozások színeseb­bek legyenek. Kezd szűk len­ni a könyvtárhelyiség a fog­lalkozásokhoz, kellene sport- felszerelés, kispályák, egy te­rem a pingpongjátékhoz. — Mivel sok a diák. ilyen­kor kissé lezárul egy év és ősszel kezdődik a következő. Voltak-e kiemelkedőbb ered­mények? — Jó alapszervnek tartják a miénket, persze tudjuk, hogy ez viszonylagosan igaz. Az tény, hogy rendszeres a szervezeti élet. régen csak tán­cos klubösszejövetelek vol­tak. Színesebb a program ve­télkedőkkel, játékkal. A hu- gyagi és a patvarci fiatalok meghívásával Ki tud többet a kongresszusról? vetélkedőt rendeztünk. Működött egy munkásmozgalmi kamarakó­rus, az összevont párttaggyű­lésen műsort is adtak. A for­radalmi ifjúsági napok járá­si megnyitójának megrendezé­séért a KISZ kb-tól dicsérő oklevelet kaptunk. Részt vet­tünk a járás képviselőiként az Ifjú Gárda-versenyszemlén. Két elképzelésünk kudarcot vallott. Egy nősök bálját sze­rettünk volna rendezni, szom­bati napon, cigányzenekart is hívtunk, mégsem jöttek be a húszon, harmincon felüliek. Nem sikerült a három falu alapszerveit összekovácsolni, nem is tartom reálisnak ezt a fúziót, már csak a magas létszám miatt sem. Hugyag- gal jó a kapcsolatunk. — Mit tart legfontosabbnak az őszi tervek közül? — Sokat várunk az ősztől. E hó elsejével Kanyó János, a szervező titkárunk. aki négy éve vezetőségi tag, füg­getlenített kultúrotthon-igaz- gató lett. Eddig is sokat se­gített, ősztől szeretnénk együtt megszervezni az irodalmi színpadot, tovább színesíteni a klubfoglalkozásokat. G. Kiss Magdolna NÖGRÁD - 1972. július 12„ szerda £)

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom