Nógrád. 1972. július (28. évfolyam. 153-178. szám)

1972-07-12 / 162. szám

VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! ftl MSI«P NOG'ÜAD MEGYEI BIZ©TTrS A<*Á.?Ek ,A M EGYE l .TAlH ÁCS PAPJA >.)V XXVHf. EVF„ 162, SZÁM ÁRA: 80 FILLER 1972. JŰLIUS 12., SZERDA Egyhangú döntés a 26. ülésssakon Felvették Kubát a KGST tagjai közé Július 11-én, kedden, Moszk­vában folytatta munkáját a KGST 26. ülésszaka. Az ülésen Alekszej Koszigin, az SZKP KB politikai bizottságának tagja, a Szovjetunió Minisz­tertanácsának elnöke, a szov­jet küldöttség vezetője elnö­költ. Folytatták a vitát a KGST- országok együttműködésének további elmélyítését és töké­letesítését, szocialista gazdasá­gi integrációjának kifejleszté­sét célzó komplex program megvalósításával összefüggő kérdésekről. A keddi ülésen Carlos Ra­fael Rodriguez, a kubai kül­döttség vezetője, a Kubai Kommunista Párt KB titkár­ságának tagja, a Kubai For­radalmi Kormány miniszte­re, kormánya nevében kérte, hogy vegyék fel Kubát a KGST tagjai közé. Kijelentet­te hogy Kuba vállalja a KGST alapokmányában fog­lalt kötelezettségeket. Rodriguez felszólalásában nagy elismeréssel szólt a KGST tevékenységéről, a tag­országok gazdasági, tudomá­nyos és műszaki együttműkö­désének eredményeiről, a komplex program megvalósí­tásúban már eddig is elért si­kerekről. Megállapította, hogy Kuba sikerei elválaszthatatla­nok a szocialista testvérorszá­gok óriási segítségétől. A ku­bai gazdaság fejlődését nem lehet elképzelni a KGST-or­szágokkal való szoros gazda­sági együttműködés nélkül, valamint Kuba csatlakozása nélkül a szocialista gazdasági integráció folyamatához. A KGST alapokmányának második cikkelye előírja, hogy a KGST tagja lehet minden olyan ország, amely osztja a KGST céljait és elveit, s haj­landó vállalni az alapokmány­ban foglalt kötelezettségeket. Ennek megfelelően az ülésszak egyhangúlag úgy döntött, hogy felveszi Kubát a KGST tag­jai közé. Az ülésszak felha­talmazta a KGST végrehajtó bizottságát, hogy Kuba képvi­selőjével karöltve — figye­lembe véve Kuba gazdaságá­nak és földrajzi helyzetének Fészekrakó fiatalok Napjaink legizgalmasabb témái közé tartozik a lakás. Egy-egy újonnan elkészült épület lakásainak kiosztása nagy eseményt jelent mindenütt. Idősebb és fiatalabb generáció­nak gondot jelent a lakáshoz jutás, illetve, a már meglevő lakás cseréje. Különösen a fiataloknak, a pályakezdőknek, a család­alapítóknak okoz sok fejtörést az otthon. Az önállóvá válás első éveiben bizony nem könnyű összegyűjteni azt a jó né­hány ezer forintot, amivel a lakásba „be kell szállni”. Éve­kig tartó takarékoskodás, gondos beosztás, a szórakozás egy részéről való lemondás az ára az új otthonnak. Nem véletlen tehát, hogy főként a fiatalok üdvözlik nagy örömmel azokat az intézkedéseket, amelyek az ő hely­zetükön igyekeznek könnyíteni. A lakások elosztásánál me­gyénkben is különös gonddal kezelik a fiatal kérelmezőket. Nemcsak a tanács, hanem egyre inkább a lakást építő vál­lalatok is figyelemmel kísérik a fiatalok lakáshelyzetének alakulását. A KISZ VIII. kongresszusa kiemelt feladatként jelölte meg a fiatalok lakáshelyzetének további javítását és az el­jövendő négy esztendőre lakásszövetkezeti formában 10 ezer ifjúsági lakás felépítésére hozott határozatot. A SZÖVOSZ vállalta a 10 ezer lakás megépítésének előkészítését, szer­vezését és lebonyolítását. Az új lakásügyi jogszabályok kedvező lehetőségeket te­remtenek a fiatalok gondjainak enyhítésére. A hazai építő- és építőanyagipari nehézségek, valamint az új jogszabályok gyakorlati alkalmazása során jelentkező tapasztalatok azon­ban arra figyelmeztetnek, hogy a kitűzött program sikeres megvalósítása további hathatós erőfeszítéseket, széles körű összefogást követel. Ezért a KISZ központi bizottsága intézkedési tervet dol­gozott ki a fiatalok lakáshelyzetének további javítására. A tervben foglalt javaslatok elsősorban azt célozzák, hogy ezek által lehetőség nyíljék a kispénzű fiataloknak legin­kább megfelelő lakásépítési módok fokozott kihasználására, illetve néhány, jelentősen érzékelhető tényező — mint a ma­gas építési árak, nehezen összegyűjthető előtörlesztési ösz- szegek, a beköltözés éveit követő időszak jelentős anyagi terhei — hatásának ellensúlyozására, esetleg kiküszöbölésére. A KISZ központi bizottsága intézkedési tervében a la­kásgondokkal küzdő, kispénzű fiatal családok nevében aján­lásokkal fordul az állami, társadalmi és szövetkezeti szer­vekhez, hogy saját területükön segítsék az ifjúsági lakás­építési program megvalósítását. A fiatalok lakáshoz juttatásának támogatására — még az eddigi könnyítések után is — számtalan lehetőség kínál­kozik. A tanácsoknak például módjukban áll kedvezményes áron értékesíteni az építési telkeket a fiatal házasoknak, közülük is elsősorban az ifjúsági lakásépítő szövetkezetek ke­retében építkezőknek. Az építtető fiataloknak főleg az épí­tési terület előközművesítése jelent nagy anyagi terhet. Ezen a téren is mód nyílik tehát a segítségre. De folytathatnánk a sort az olcsó típustervek rendsze­rének kidolgozásával, a kiemelt gonddal kezelt építőanyag­ellátással, vagy akár az átmeneti megoldásként szolgáló „szobabérlők háza” akció mielőbbi széles körű elterjesztésé­vel. Különösen nagy figyelmet érdemel az intézkedési terv megyénkben — s itt is elsősorban a két városban —, ahol a fiatalok lakáshelyzetének javításáért még nagyon sok a ten­nivaló. A KISZ központi bizottsága — az intézkedési terv el­készítésével és az ajánlások összegyűjtésével — megtette a kezdő lépéseket. Kezdeményezése azonban csak úgy lehet eredményes, s a fiatalok által is érzékelhetően hasznos, ha csatlakozik hozzá valamennyi intézmény és szervezet, amely ísak tehet valamit a fiatalok lakásgondjainak enyhítéséért. i bz. M, sajátosságait —, dolgozza ki azokat a módozatokat, ame­lyeknek alapján Kuba részt vehet a KGST munkájában, a szocialista gazdasági integrá­ció komplex programjának megvalósításában. Az ülésszak résztvevői me­legen üdvözölték Kuba tag- felvételi kérelmét és kifejez­ték meggyőződésüket, hogy Kuba részvétele a KGST-or- szágok szocialista gazdasági integrációjának folyamatában, hozzá fog járulni a szocialista közösség egységének és ösz- szeforrottságának további erő­södéséhez. A keddi ülésen felszólaltak az ülésszakon résztvevő kül­döttségek vezetői: Sztanko To- dorov, a Bolgár Kommunista Párt KB Politikai Bizottságá­nak tagja, a bolgár miniszter- tanács elnöke: Fock Jenő, az MSZMP KB Politikai Bizott­ságának tagja, a Magyar Mi­nisztertanács elnöke; Willi Stoph, az NSZEP KB politi­kai bizottságának tagja, az NDK minisztertanácsának el­nöke; D. Majdar, a Mongol -Népi Forradalmi Párt KB politikai bizottságának tagja, a mongol minisztertanács első elnökhelyettese; Piotr Jaro- szewicz, a LEMP KB politi­kai bizottságának tagja, a lengyel minisztertanács elnö­ke; Ion Gheorghe Maurer, a Román Kommunista Párt KB Végrehajtó Bizottságának és Állandó Elnökségének tagja, a román minisztertanács elnöke; Alekszej Koszigin, az SZKP KB politikai bizottságának tagja, a szovjet miniszterta­nács elnöke; Lubomir Strou- gal, Csehszlovákia Kommunis- ta Pártja KB Elnökségének tagja, a csehszlovák kormány elnöke; D. Bijedics, a Jugosz­láv Szövetségi Végrehajtó Ta­nács (kormány) elnöke. Fel­szólalt továbbá Faggyejev, a KGST titkára. A következő ülést július 12- én, szerdán tartják. (TASZSZ) Nehéz aratás Aratnak a rétsági járásban A mihálygergei termelőszövetkezetben ma kezdik a búza aratását 250 holdról. Szép a termés, állapította meg a szemlén Varga József tsz-elnök és Pityi Anna agronómus. A képen a tsz- elnöke és az agro nómus. Láthatóan elégedettek a terméssel (Kulcsár József felvétele) ! Az idén a hagyományos időponttól eltérően mintegy tíz nappal később kezdődött az aratás a rétsági járásban. A betakarítást a termelőszö­vetkezetek a repcével kezd­ték, melyből közepes termést várnak, kivéve a tereskei termelőszövetkezetet, ahol jó termés ígérkezik és már ed­dig betakarítottak 13 vagon­nal. Előreláthatólag még 11 vagonnal takarítanak be. Á gabona érését a csapadé­kos időjárás késleltette, a vi­harok, zivatarok pedig erősen összekuszálták a vetést. Be­takarításra vár 5617 hektár. A termelőszövetkezetek lelő prémiumrendszert alakí­tottak ki a betakarítás gyors, zavarmentes lebonyolítása édekében — tájékoztatták la­punk kölső munkatársát, Pe- recz Lászlót. A közös gazdaságokban jó termés ígérkezik, de rendkívül nehéz betakarítás előtt állnak. A csapadékos időjárás követ­keztében a gabonák vegysze­res gyomirtását csalt a terület 50 százalékán végez­ték el, a táblák erősen gyo- mosak. Előtérbe kerül az egy­irányú aratás, mely növeli az üresjáratot és lassítja az ara­tás ütemét. A járásban az szerint az aratást 95 százalék­ban kombájnnal végzik. A termelőszövetkezetek kellő időben és jól felkészültek a nehéz nyári munkára. A gép­terve őszi árpa aratásával kezdődött a betakarítás Nógrádsáp, Szendehely termelőszövetke­zeteiben. A tolmácsi Lókos- völgye Termelőszövetkezet banki üzemegységében meg­ellátottságot tekintve kedve- kezdték a búza rendrevágását, zőbb a helyzet az elmúlt évi­nél, mivel az aratandó terü­letből a tavalyi 127 hektár szem. s a várakozástól eltérően sok az abrakos kalász és a szorult helyett 115 hektár jut egy kombájnra. A műszaki ellá­tottság mellett biztosítottak a személyi feltételek is. Megfe­Az aratás segítésére, a já­rási pártbizottság kezdemé­zottság munkájában részt vess a járási pártbizottságon kívül a járási hivatal mezőgazdasá­gi és kereskedelmi osztálya, valamint a Palóctáj Tsz Te­rületi Szövetség is. A Terményforgalmi Válla­lat 758 vagon kenyérgaboná­ra és 108 vagon sörárpára kö­tött szerződést. Az átadás-át­vétel időpontját a temelőszö- vetkezetekkel egyeztették, azonban sörárpára a termelő- szövetkezetek nagy része még további pótszerződést szeretne kötni, de a Termékforgalmi Vállalat erre nem hajlandó. Különösen gondot okoz a ga­bona átadása és raktározása Nógrádsápon, ahol mintegy 200 vagon gabonát kell raktá­rozni. A termelőszövetkezet a gabonát csak szabadban tudja tárolni, megfelelő ' tárolóhely hiányában. Tekintve, hogy a gabonát ömlesztve kívánják átadni a terményforgalminak, gondoskodni kellett volna megfelelő mérlegről, de mind­ez a mai napig nem történt nyezésére operatív bizottságot meg. így a termelőszövetkezet hoztak léte. Az operatív bi­Tovább akarjuk fejleszteni multilaterális gazdasági kapcsolatainkat A kormány különmegbízottjának nyilatkozata Mint ismeretes, hazánk az utóbbi időben igen tevéke­nyen bekapcsolódott különbö­ző nemzetközi gazdasági szer­vezetek munkájába, e fóru­mokon egész sor javaslattal is segíti a kölcsönösen előnyös gazdasági együttműködés ki­építését. Magyarország multi­laterális kapcsolatairól, an­és politikai válságok, ellenté­tek, a valuták árfolyamának ingadozásai, le- és felértéke­lések, a vámok, az adók nagy erővel befolyásolják külső gazdasági kapcsolataink fel­tételeit. E változások súlya, nagyságrendje olyan nagy, hogy adott esetben a kétolda­lú tárgyalásokon elért elő­nak elveiről a következőket nyös megállapodásokat is mondotta dr. Nyerges János, aki a kormány különmegbí­zott jaként hazánkat a nem­zetközi gazdasági szervezetek­ben képviseli. — Népgazdaságunk fejlődé­se nagymértékben függ a kül­kereskedelemtől, ezért mind kétoldalú, mind sokoldalú nemzetközi kapcsolataink el­mélyítésének nagy a jelentő­sége. Nemcsak az a fontos te­hát, hogy valamennyi számba- jöhető kereskedelmi partne­rünkkel igyekezzünk a legelő­nyösebb gazdasági, árucsere­forgalmi vagy együttműködési szerződést elérni, jelen kell lennünk azokban a nemzetkö­zi gazdasági szervezetekben is, ahol tanulmányozhatjuk, s ha lehet, kedvező irányban befo­lyásolhatjuk a nemzetközi gazdasági, kereskedelmi és pénzügyi politika változásait. — A nemzetközi gazdasági megváltoztathatják, sőt, meg is semmisíthetik. Az említett változások a legfontosabb gaz­dasági hatalmak közötti tár­gyalások, érdekösszeütközések nyomán, nemzetközi ménetek­ben jönnek létre, s e tárgya­lásoknak, konfrontációknak többnyire éppen a nemzetkö­zi gazdasági szervezetek ad­nak zárt keretet. Ilyen pél­dául a Vámtarifákra és Ke­reskedelemre Vonatkozó Álta­lános Egyezmény (GATT), az ENSZ Kereskedelmi és Fej­lesztési * Konferenciája (UNCTAD), a Nemzetközi Va­luta Alap, a Világbank, a Nemzetközi Fizetések Bankja stb. — Távolmaradásunk e dön­tési centrumoktól azt jelen­tené, hogy lényeges, érdekein­ket érintő kérdésekben ró­lunk, de nélkülünk döntené­nek. Ezért kormányunk azt a politikát követi, hogy aktívan vegyünk részt minden olyan nemzetközi gazdasági szerve­zetben, amelynek tevékenysé­ge érinti gazdaságpolitikánkat, és nem irányul hazánk vagy a szocialista tábor ellen. — Magyarország kis állam, nincs nagy gazdasági ereje, részesedésünk a világkereske­delemből elenyészően csekély. Felmerülhet tehát a kérdés, hogy ilyen körülmények kö­zött mit várhatunk a nagy or­szágok szervezeteitől, fóru­maitól. E szervezetekben mindenekelőtt arra számítha­tunk, hogy érdekeink védel­mében egész sor esetben nem állunk egyedül erősebb part­nereinkkel szemben, mint pél­dául a kétoldalú tárgyaláso­kon, támaszkodhatunk több szocialista ország szolidaritá­sára, akik a nemzetközi gaz­dasági döntésekben szintén részt vesznek. Sok esetben — az érdekazonosság alapján — nem szocialista országokkal is együttműködhetünk. Mindez megsokszorozhatja erőnket és befolyásunkat. — A multilaterális kereske­delmi kapcsolatok rendezésé­nek közösen elfogadott egyez­ményes „nyelve” amelyen az (Folytatás a 2. oldalon.) kénytelen Nógrádsápról Né- zsára szállítani a gabonát, ami a nyári csúcsidőben kü­lön szállítási kiadásokat je­lent. A csecsei termelőszövetkezet hétszáz kataszteri holdon ter­meszt az idén is kalászost. Három kombájnnal takarítják be a jónak ígérkező termést, illés István, a főmezőgazdász arról tájékoztatta Ruman Imrét, lapunk külső munka­társát, hogy az ötvenöt hold őszi árpából csak lo holdat tudtak kombájnnal vágni. A többit a kedvezőtlen körül­mények miatt kézzel kell learatniuk. Az aratókkal meg­született az egyezség. A fel­adat mielőbbi elvégzése ér­dekében vasárnap is arattak. A következő napokban is tel­jes erővel folyik Csécsén a munka. Rövidesen megkezdik a cséplését a gabonának. Budapestre érkezett Vaieníyína Komarova A hősi halált halt szovjet űrpilótá, Vlagyimir Komarov nevét viselő szocialista brigá­dok és a SZOT elnöksége meghívására kedden Buda­pestre érkezett Valentyina Komarova, a szovjet űrhajós özvegye. Tíz napra tervezett magyarországi látogatása so­rán a többi között felkeresi az Egyesült Izzót, a Magyar Posz­tógyárat. a Budapesti Csoko­ládégyárat, a Salgótarjáni Ko­hászati Üzemeket és a pátvi Petőfi Tsz-t. (MTI)

Next

/
Oldalképek
Tartalom