Nógrád. 1972. július (28. évfolyam. 153-178. szám)

1972-07-11 / 161. szám

VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! AX MSZMP NOGRAD M E G Y El BIZOTT5 AGA ES A MEGYEI TANACS LAPJA XXVIII. ÉVF., 161. SZÁM ARA: 80 FILLÉR 1972. JÚLIUS 11., KEDD Ifjúság és vándorbot Kádár János hazaérkezett Bratislavából Moszkvában megnyílt a KOST-iiBésszak Hétfőn délután Moszkvá­ban megkezdte munkáját a KGST 26. ülésszaka Bulgá­ria, Magyarország, a Német Demokratikus Köztársaság, Mongólia, Lengyelország, Románia, a Szovjetunió és Csehszlovákia küldöttségei­nek részvételével. A kül­döttségeket — mint ismere­tes — a kormányfők veze­tik, a szovjet küldöttséget Alekszej Koszigin, a magyar küldöttséget Fock Jenő. Az ülésszak munkájában részt vesz Jugoszlávia kül­döttsége is, megfigyelőként pedig jelen van Kuba kül­döttsége és a Koreai Népi Demokratikus Köztársaság moszkvai nagykövete. Az ülésszakot Alekszej Koszigin, a szovjet küldött­ség vezetője, az SZKP KB Politikai Bizottságának tag­ja, a szovjet minisztertanács elnöke nyitotta meg. A napirend elfogadása után az ülésszak megkezdte a napirenden szereplő kér­dések megvitatását. Az ülésszak tárgyszerű elvtársi légkörben végzi munkáját. (MTI) Záróközlemény a magyar—csehszlovák tárgyalásokról A munka- és üzemszervezés eredménye Tíz órára csökkent a kocsitartózkodási idő — huszadára a kocsiálláspénz A múlt évben életbelépett ifjúsági törvényben külön pa­ragrafus foglalkozik a fiata­lok szabad idejének hasznos eltöltésével. A paragrafus így szól: „A fiatalok szabad idejének hasznos felhasználásához — különösen művelődéséhez, szórakozásához, testnevelésé­hez, sportolásához és turiz­musához — szükséges feltéte­leket az állami szervek, a szövetkezetek, valamint a tár­sadalmi szervezetek együttes, céltudtos tevékenységével kell megteremteni, illetőleg to­vábbfejleszteni. Ehhez igény­be kell venni a fiatalok önte­vékeny munkáját és erejük­höz mért anyagi hozzájárulá­sát is.” Az ifjúságról szóló törvény végrehajtásáról kormányhatá­rozat intézkedik. Ez külön hangsúlyozza, hogy az ifjúsági turizmus és a fiatalok szerve­zett üdültetésének fejlesztésé­re olyan üdülési, turisztikai létesítményeket és szolgáltatá­sokat kell létrehozni, amelyek megfelelnek a fiatalok anya­gi lehetőségeinek. Jó lehető­séget nyújtanak erre a nyá­ron üres iskolaépületek és a diákotthonok is. Különösen támogatásra szo­rulnak az önálló keresettel még nem rendelkező fiatalok. Az utazás, a szállás-, az ét­kezési kötségek összege köny- nyen meghaladhatja anyagi lehetőségeiket, ezért üdülésü­ket, utazásukat a költségek­hez való hozzájárulással, ked­vezmények biztosításával se­gítik. Az Országos Ifjúságpolitikai és Oktatási Tanács a KISZ- szel és az érdekelt állami szervekkel együtt intézkedése­ket dolgozott ki az ifjúsági turizmus támogatására. Az in­tézkedések eredményét ezek­ben a napokban már több ezer fiatal élvezi, szerte az országban: középiskolai és Expressz-táborokban, kem­pingekben, üdülőhelyeken. Középiskolások, egyetemi hallgatók és pályakezdő fia­talok részére kedvezményes utalványokat bocsátott ki az OIOT. A beutalókkal a közép- iskolás üdülőtáborokat és az ifjúsági kempingtáborokat ke­reshetik fel. Az oda- és visz- szautazáshoz a beutalójegy 50 százalékos utazási kedvez­ményt is biztosít. A középis­kolai üdülőtáborokat valóban felkereshetik a vékonypénzű fiatalok is, hiszen egyhetes üdülés ára mindössze száz fo­rint. Ügy állították össze az üdülőtáborok programját is, hogy nemcsak a fiatalok sza­bad idejének kellemes, hanem ugyanakkor hasznos és ma­radandó értékeket nyújtó el­töltésére is gondoltak. Vetél­kedők, versenyek, szellemi és fizikai tornák várják a tábo- rozókat. Az Expressz kempingtábo­raiban ugyancsak kedvezmé­nyesen kaphatnak szállást a fiatalok. A táborok közelében olcsó étkezési lehetőségek is rendelkezésre állnak. A táborozó fiatalok anyagi gondjai enyhítését szolgálja az OiOT-nak az az intézkedése, melynek szellemében étkezési utalványokat bocsátott ki az üdülő, túrázó fiataloknak. Nehéz lenne felsorolni mindazt a könnyítést, melyet az országjáró, túrázó ifjúság élvez a nyáron. Hiszen nem is esett szó még a kirándulási, csoportos utazási és nemzetközi ifjúsági utazási kedvezmé­nyekről, amelyek számtalan fiatalnak adják kezébe a „ván­dorbotot”, lehetővé. teszik szá­mukra a világlátást, élmény­gyűjtést. Kádár János, a Magyar Szocialista Munkáspárt Köz­ponti Bizottságának első tit­kára Csehszlovákia Kommu­nista Pártja Központi Bizott­ságának meghívására július 8-án és 9-én baráti látogatást tett a Csehszlovák Szocialista Köztársaságban. Kádár János megbeszélése­ket folytatott Gustáv Húsúk­kal, Csehszlovákia Kommu­nista Pártja Központi Bizott­ságának főtitkárával. A meg­beszélésekre Bratislavában került sor. A szívélyes, baráti légkörű megbeszéléseken tájékoztatták egymást a Magyar Szocialista Munkáspárt és Csehszlovákia Kommunista Pártja tevékeny­ségéről, a Magyar Népköztár­saságban és a Csehszlovák Szocialista Köztársaságban folyó szocialista építőmunka tapasztalatairól, áttekintet­ték a két ország kapcsolatai­nak helyzetét, a kapcsolatok továbbfejlesztésének lehető­ségeit és eszmecserét folytat­tak a nemzetközi helyzet, va­lamint a nemzetközi kommu­nista és munkásmozgalom né­hány időszerű kérdéséről. Megelégedéssel állapították meg, hogy a két szocialista ország között az együttműkö­A Karancs völgyén, a me­gye északi vidékén is zúgnak az aratógépek. Ez azt jelen­ti, hogy az egész megyében teljes ütemben megindult a mezőgazdaság legnagyobb munkája, a gabona betakarí­tása. Karancslapujtőn már az elmúlt héten megkezdték az őszi árpa aratását. Az egyik legészakibb részen a Karancs- aljához tartozó Kóma tor­völgyben megérett az őszi ár­pa. Az elmúlt hét közepétől vágják. Nehéz a helyzet, mert dőlt a termés. Ezért munkába állították a rendre- arató gépeket is. Simon Ist­ván a káráncslapúj tői tsz rak­tárosa úgy nyilatkozott, hogy a nehézségek ellenére az üte­mezésnek megfelelően folyik a munka. Eddig már két va­gon őszi árpát elraktároztak. A legtöbbet dolgozott Miklós Andrásné és Szalai Béláné. A Karancs völgyében jelen­tős szerepet játszik a mező- gazdasági termelésben az egy- házasgergei termelőszövetke­zet. Minden előkészületet dés minden téren eredménye­sen fejlődik. Hangsúlyozták, hogy a gazdasági kapcsolatok fejlesztése, a termelésszakosítás és a kooperációs kapcsolatok bővitése megfelel mindkét or­szág érdekeinek, és eredmé­nyesen szolgálja a szocialista nemzetközi gazdasági integrá­ció ügyét. A nemzetközi kérdések kap­csán rámutattak: a Szovjet­unió, a szocialista országok egyeztetett következetes kül­politikája és egységes fellé­pése a nemzetközi helyzetben tapasztalható enyhülés döntő tényezője. Nagyra értékelik és támogatják a Szovjetunió Kommunista Pártja XXIV. kongresszusán meghirdetett békeprogram eredményes megvalósítását. Kifejezték azt a meggyőződésüket, hogy a vitás nemzetközi kérdések megoldhatók tárgyalások út­ján, ha az imperialista hatal­mak is a béke érdekeit része­sítik előnyben a nemzetközi feszültségek és a háborús ve­szélyt növelő lépésekkel szem­ben. Megállapították: a leg­utóbbi szovjet—amerikai csúcstalálkozón a Szovjetunió vezetőinek erőfeszítései jól szolgálják az egész szocialista közösség ügyét, jelentősen ja­megtettek az aratás zavarta­lan lebonyolításáért. Kesztyűs Zoltán agronómus oktatást tartott a baleset-elhárításról és a tűzvédelmi feladatokról. Gordos Barna ennek ismere­tében indult hétfőn délelőtt Zetorjával a búzatáblára. Ne­héz volt a munkája, mert olyan terepen kellett az ara­tást elvégeznie, amilyenen csak edzett traktorosok tud­tak még eddig sikeresen dol­gozni. Hirtelen, dombos a te­rület, Gordos Barna, a traktor vezetője az induláskor úgy nyilatkozott, hogy bármilyen nehéz is a terep, az aratók megbirkóznak a nehézségek­kel. Mihálygergén az aratás már néhány nappal ezelőtt meg­kezdődött. Gyalog János főag- ronómus a helyszínen tartóz­kodik. A Toroki dűlőben fo­lyik a munka. Tegnap befe­jezték húsz katasztrális hol­don az őszi árpa aratását. Mint arról Varga József, a tsz elnöke tájékoztatta la­punk munkatársát, a héten vítják a nemzetközi kommu­nista mozgalom, az összes im­perialistaellenes erők küzdel­mének feltételeit, a béke meg­őrzésének lehetőségét. Nagy figyelmet fordítottak az európai biztonsági és együttműködési konferencia előkészítésére. Ebben az ösz- szefüggésben hangsúlyozták a Szovjetunió és az NSZK, a Lengyel Népköztársaság és az NSZK között létrejött szerző­dések ratifikálásának, a Nyu- gat-Berlinről szóló négyoldalú egyezmény életbelépésének, valamint az NDK és az NSZK közötti tárgyalások jelentősé­gét. Egyetértőén kifejtették: az európai béke és biztonság ügye szempontjából nagy fontosságú, hogy az NSZK teliintse eleve érvénytelennek a müncheni szerződést. Nagy­ra értékelik az NDK hozzájá­rulását az európai béke meg­erősítéséhez. Meggyőződésük, hogy az európai helyzet nor­malizálása szempontjából fon­tos az NDK teljes jogú elis­merése valamennyi ország ré­széről és mindkét német ál­lam felvétele az ENSZ-be. A leghatározottabban elítél­ték a? Egyesült Államok viet­(Folytatás a 2. oldalon) búza aratását is megkezdik. Pityi Anna, a tsz agronómus brigádvezetője azt mondta, hogy a gabonának 40—50 szá­zalékát kombájnnal vágják le. Felkészültek a nehezebb munkára, a dőlt gabona leta- karítására is. A kézi aratók­kal megegyeztek, hogy ahol a gépek nem boldogulnak, ott kaszával vágják a rendet. Litkén is zúgnak már az aratógépek. Kálmán József, a régi kombájnVezető és Hők­kel Béla, a gépcsoport veze­tője, aki az aratás idején még minden esetben kombájnra ült. elindultak az esztendő legnagyobb munkájának meg­oldására, az aratásra. Kálmán József kombájnos és Barta Vilmos segédvezető kíséreté­ben megkezdték az aratást. A vasút mentén a tűz megelő­zése érdekében vágták le a Bezosztáját. Ez egyben próba is volt arra, hogyan üzemel a gép. A kísérlet jól sikerült. Litkén kezdődhet az aratás. Ezt láttuk a Karancs völgyé­ben. A Salgótarjáni Kohászati Üzemekben már régen hozzá­szoktak ahhoz a szemlélethez, hogy csak az a termék kép­visel konkrét értéket, amely jó minőségű áruként, gondo­san bevagonírozva hagyja el a gyár területét. Nos, 1972 első felében az adatok tanúsága szerint nem végeztéit rossz munkát a gyárban. Az eddig esedékes kiszál­lítási feladatokat 99>8 szá­zalékban teljesítették és sikerült bepótolni azt a le­maradást is, ami az év ele­jén export vonatkozásban je­lentkezett. A június havi ex­portigényeket 120 százalék fe­lett teljesítették, ezzel az el­ső fél évet 109 százalék felett zárták. Az utolsó hónapban külö­nösen edzetlen ötvözött sza­lagacélból teljesítették jelen­tősen túl az előírt tervet, ezenkívül az ónozott acélhu­zaltervet 110, a műanyaggal bevont huzal tervét 115 a me­zőgazdasági szerárufeladatokat közel 110, a mezőgazdasági gépalkatrészek tervét pedig 117 százalékra teljesítették. Lényegében ezek a termékek sürgős belföldi igényeket elé­gítettek ki és biztosították a termelőszövetkezetek és álla­mi gazdaságok betakarítási munkára történő alapos felké­szülését. Ami örvendetes: a jó üzem- és munkaszervezés hatása nemcsak a produktiv termelő- munkában jelentkezik, hanem a kiszállításnál is. A szállítá­si üzemnél az elmúlt hat hó­nap alatt több mint tízezer darab vagon fordult meg. A cél az volt, hogy a gazdasági bizottság határozatának eleget téve minimálisra csökkent­sék a kocsitartózkodás idejét. A közlekedési üzem vezetői az üzem- és munkaszervezés megjavítására egy sor intéz­kedést vettek tervbe. A többi között úgy döntöt­tek. hogy a csonka vágányokat bekötik a forgalomba, ezzel is segítik a kapacitás növelését. Nem találták elég ütemesnek a mérlegelés régi formáját, ezért úgy döntöttek, hogy a hídmérleget nyílt vágányra telepítik, mert így nyugodtan folyhat a mérlegelés a rako­dás ideje alatt is. Fontosnak tartották még, hogy a folya­matos rakodás feltételeként fe­déllel lássák el a rakodóteret Az eső ugyanis gyakran fél­beszakította a rakodást. Eső­ben nem' lehetett a termékeket szállításra előkészíteni, hiszen utólag hiába ponyvázták vol­na le, a rozsdásodásnak in­dult áru jogosan esne minő­ségi kifogás alá. A tervbe vett munkaszervezési intézkedése­ket segítette, hogy új Diesel­mozdonnyal, másfel tonnás emelővillás targoncával kor­szerűsítették a szállítás és ra­kodás munkálatait, s így aztán valóra vált az az elképzelés, hogy átlagosan tíz órára csök­kenjen a kocsik tartózkodási ideje. A dinamikus és jól szerve­zett munka eredménye, hogy az év első hat hónapjában — március hónapot kivéve — sikerült tíz óra alá csökken­teni a kocsik tartózkodási ide­jét. Március hónapban is mindössze 14 perccel lépték túl átlagosan a kocsik tartóz­kodását. Ezt a mutatót a köz­lekedési üzemnél legfonto­sabbnak tekintik. A gyors, ritmusos kiszállítás nemcsak a vállalatnál, de népgazdasági szinten is kamatozik. A köz­lekedési dolgozók munkájának sikerét kézzelfoghatóan a ko­csiálláspénz mértéke bizo­nyítja. Amíg 1970 első felében közel másfél millió forint volt a kocsiálláspénz, addig 1971. első felében 261 ezer G48 fo­rintot fizettek ki ilyen címen. De most megszületett a gyár történetében eddig pél­da nélküli rekord! 1972. első felében mindössze 61 ezer 200 forintot kellett kifizetni kocsi­álláspénz címén. A jobb üzem- és munkaszervezés te­hát huszadrészére csökkentet­te azt a kiadást, amit a koráb­bi hosszú évek során a szer­vezetlenség vámjaként kellett lecsípni a nyereséghányadból. A gyár a szállítási munka jelen­legi szervezettségével bi­zakodóan indult a máso­dik fél évnek. S ha a termelés egyre kor­szerűsödő gazdaságosságra tö­rekvő igénye a korszerű cso­magolástechnikával és szál­lítási törekvésekkel párosul, akkor az 1972-es év újabb bi­zonyítékát adja majd az ön­álló gazdálkodás helyességé­nek. Orosz Béla Aratnak az északi vidéken is Zúgnak a gépek a Karancs völgyében »Z, >1.

Next

/
Oldalképek
Tartalom