Nógrád. 1972. július (28. évfolyam. 153-178. szám)

1972-07-29 / 177. szám

a EUIiralszfiertanács határozatai A szarvasmarha-tenyésztés fejlesztésének programjáról és az ezzel kapcsolatos feladatokról A lakosság húsfogyasztása folytatni. Az állategészség- nálási fokkal üzemeljenek. A az utóbbi években jelentősen ügyi munkában alkalmazzák nagy hozamú tejtermelő tehe­nészeteknél a gazdaságos iparszerű termelési módszerek elért eredmények tettek lehe- A takarmánytermelés, be- elterjesztését, a csak húster­emelkedett, amit főleg a ba- fokozottabb mértékben a pre- romfi- és sertéstenyésztésben ventív módszereket. kel! Juttatni. Az eddiginél kedvezőbben kell megállapíta­ni a szarvasmarhatartás, va­lamint, a takarmánytermelés fejlesztését szolgáló hitelek le­járati feltételeit. A tenyésztői munka javítá­sa céljából meg kell szüntetni a tenyésztési szolgáltatások ingyenes jellegét, de ugyan­akkor növelni és minőségileg tenyésztés fejlesztési program­javítani kell az állattenyészté­si szolgáltatásokat. £ A kormány felhívja jának végrehajtását tekintsék kiemelt feladatuknak: felké­ri az illetékes párt-, tanácsi és társadalmi szerveket, hogy se­gítsék elő a program célkitű­mezőgazdasági és élei mezésügyi minisztert, vala- zéseinek megvalósítását, mint a végrehajtásban érde­kelt minisztériumok és or­szágos hatáskörű szervek ve­zetőit, hogy a szarvasmarha­85 A határozat a kihirdetés napján lép hatályba. (MTI) tővé. A marhahústermelés takarítás, tárolás, takarmány­eredményei is magas színvo- előkészítés gépesítésére van naiúak, de a tehénállomány szükség. E téren is az ipar­csökkenése miatt az utóbbi szerű termelési módszereket években a marhahústermelés kell alkalmazni. Bővíteni kell visszaesett, emiatt az export- a korszerű nagyüzemi szarvas­lehetőségeket nem tudják ki­használni. A iránti növekvő nyékét jelenleg a hazai ter­melésből nem tudják teljesen kielégíteni, mert a tehénállo­melést szolgáló fejlesztéseknél pedig a nagy munkatermelé­kenységet biztosító, kis esz­közigényű megoldásokat kell szorgalmazni. Az egyébként kedvezőtlen adottságú, de szarvasmarha­marhatartáshoz szükséges — tejtermékek tömegtakarmányra és mellék- tartásra megfelelő természeti belföldi igé- termékekre alapozott — ke- szakember- és munkaerőfel- veréktakarmány-gyártást. A nagyüzemi takarmányter­melés növelésével, a mellék­A szarvasmarha-fenyészfés jövedelmezőségének javításával együttjáró egyéb intézkedések jövedelmezőségét javító in- ... - „tézkedések nemcsak a tételekkel rendelkező nagyu- szarvasmarha_tenyésztési ága- zemek szarvasmarha-alloma­A szarvasmai'ha-tenyésztés emelésének a mezőgazdasági költsé­állomány és a termelés növe­lését segítse elő. A megfelelő anyagi ár­nyának fejlesztését differen­ciált módon is elő kell segí­teni. közös és a háztáji gazdaságok közötti kapcsolat további ja­vításával biztonságossá és ki­egyenlítetté kell tenni mind a nagyüzemi, mind a háztáji szarvasmarha-állomány ta­karmányellátását. Arra van szükség, hogy fo­kozzák az ágazat részére a szakember- és szakmunkás­1 A szarvasmarha-te- képzést és javítsák a munka- dekeltség megteremtése cél­■ nyésztés fejlesztése körülményeket. Fokozni kell a jából biztosítani kell, hogy a szarvasmarha-tenyésztésben megfelelő termelési színvonal dolgozók társadalmi megbe- eléréséből adódó hatékonyság túlnyomórészt már végre is .......... ___„ _________ csülését, a szocialista brigád- mellett az ágazat átlagos jö- hajtott, a mezőgazdasági jó­s ágának" javítása, a tejhozam mozgalomba való széles körű vedelme eszközarányosán 8, védelmeket csökkentő intéz­.................................. bekapcsolódásukat, illetőleg önköltségarányosan kedések kihatását. . így az G ondoskodni kell az érté- 15 százalékos szintre nőve- építő- és műanyagok, színes- kesítési biztonság további nö- kedjék. Ennek érdekében a fémek. mezőgazdasagi gép- veléséről, különösen a háztá- kormány 1973. január 1. nap- alkatrészek áremelkedésé­ji és kisegítő gazdaságok ál- jától a tej felvásárlási árát a biztosítási díjak növe­tal felkínált tej, szopós- és literenként 1,30 forinttal, a lésének — korábban egyes növendékállatok szervezett vágómarha átlagos felvásár- mezőgazdasági termékek árá felvásárlásáról, és új tejfel- lási árát pedig kilogrammon­mány évről évre csökken, az termékek és a szétszórt gyep­egy tehénre jutó tejhozam felületek hasznosításával. a alacsony. A szükségletek és a terme­lés összhangjának biztosítása, a termelés fejlődését gátló körülmények megszüntetése, valamint a termelés fokozása érdekében a kormány a kö­vetkező intézkedéseket hatá­rozta el: gazdaságpolitikánk egyik köz­ponti kérdése. A szarvas­marha-tenyésztés hatékony­termelőszövetkezetek geit növelő kihatását. Számításba vette a továbbá a mezőgazdasági a kormány az 1972. október 1-én hatályba lépő keverék- és fehérjetakarmány eladási és az ahhoz kapcsolódó fel­zat, hanem üzemek, a háztáji és kisegítő gazdaságok üzemi szintű jö­vedelmét is jelentősen nö­3 A program megvalósítása vélik. Az intézkedések miatti vásárlási áremelések (hízott • céljából a nagyüzemek a jövedelememelkedés mégha- sertés, baromfi) egyenlegét, háztáji és kisegítő gazdaságok ladná a IV. ötéves tervben valamint a mesterséges ter- anyagi érdekeltségét oly mó- előirányzott mértéket, ezért mékenyítés és a törzskönyve- don kell befolyásolni, hogy az' az ^ágazati jövedelmet javító elsősorban az országos tehén- intézkedések nagy részét a mezőgazdaságon belüli átcso­portosítással kellett ellentéte­lezni. Az ellentételezésnél a Mi­nisztertanács figyelembe vet­te az eddig már elhatározott, növelése, a háztáji tehénállo­mány csökkentésének féke­zése és az ország — ezen be­lül a nagyüzemek — tehén- állományának növelése a fejlesztés alapvető feltéteie. A szükségletek és a lehe­zési szolgáltatások ingyenes jellegének megszüntetése miatti díjemeléssel, a takar­mánytejpor árának feleme­lésével összefüggő üzemi költ­ségnövekedéseket. A jövedelemegyensúly biz­tosítása adóintézkedéseket is szükségessé tett. Így — a mezőgazdasági nagy­üzemek földadója — a szőlő, gyümölcs és kert lagos adókulcs az 1971. évi 6,8 százalékról 8,8 százalékra emelkedik. A föld- és jövedelemadó növelése differenciáltan érinti az üzemeket. Az ala­csony jövedelmű szövetke­zetek adója kisebb mérték­ben, a magasabb jövedel- műeké nagyobb mértékben növekszik; — a mezőgazdasági lakos­ság jövedelemadója 1 kh-ra számítva a háztáji gazdaságokban mintegy 110 forinttal, az egyéb földhasználóknál mint­egy 140 forinttal emel­kedik; — intézkedés történik az állami gazdaságok nye­reségadó színvonalának növelésére is. szarvasmarha-tenyésztés hak emelésével csak részben iÄmSÄszSfVke® kf.pacitä^l,...LéleSÍ.tf- ként 5,70 forinttal felemeli. A ^P«fált - tőzegét, vala séről. A kapacitásbővítés so- nagyüzemi tehenészetek részé- SZTK-járulék fel­szarvasmarha-tenyésztést ^íni^eovrészf^a 'tejtermelést rán f°kozottabb mértékben in- re a borjak után darabonként dokolt fejleszteni a mezőgaz- 3000 forint árbevételi jellegű művelési ágak kivételé- jövedelmezőségének javításá- vel — aranykoronán- ra hozott intézkedések és a ként átlagosan mint- felsorolt ellentételezések, jö- egy 2 forinttal, 15 száza- vedelemcsökkentő intézkedé- lékkal növekszik; sek együttesen a termelők a termelőszövetkezetek számára pozitív egyenleggel jövedelemadója mintegy (üzemi jövedelemnövekedés- 27 százalékkal nő, ami- sei) kerülnek végrehajtásra, nek következtében az át- (MTI) kell fokozni a növekvő belső ellátási igények kielégítéséig, dasági nagyüzemek, általános támogatást kell nyújtani. A fogyasztási és értékesítő szó- tejirányú szakosodás elősegíté­Egyes mezőgazdasági árintézkedésekről másrészt, főként az exportle- vet^ezetek tejtermelő (felvá- se érdekében a nagyüzemi hetosegek k.hasznalasa miatt, gárló) és feldolgozó létesítmé- gazdaságok - megfS felté­nyeit. A mezőgazdasági tér- telek esetén egyedi engedélye­melés, illetőleg a fogyasztói zds alapján — a borjúszaporu­a hústermelést kell növelni. igény növekedésének megfe- lat utan fizetett támogatás he- függésben — egyes vágóálla­2 A szarv asmarha-te­■ nyésztés programjá- , .. ------------------------- ------­n ak megvalósítását már a IV. leloen kell növelni az elosztó iyett áru tej-literenként 1,10 ötéves terv hátralevő éveiben és kiskereskedelmi hálózatot forint támogatást vehetnek el kell kezdeni, az V. ötéves annak technikai, higiéniai igénybe. felszereltségét. A termelés bővítéséhez köz­vetlenül szükséges eszközállo­mány fejlesztésénél a takaré­A Minisztertanács határoza­tot hozott a fehérje és keve­réktakarmányok árának fel­emeléséről és — ezzel össze­sét. Így a mezőgazdasági üze- A hús- és hús jellegű ser- mek döntéseinél egyre ke- tés árát 0,70 forinttal emelték vésbé érvényesültek a világ- ugyanebben a súlykategóriá­terv időszakában pedig erő­teljesebb ütemben kell foly­tatni. A következő 3—4 évben alapvetően a meglevő terme A háztáji és kisegítő gazda­ságok részére, kivéve azokat, amelyek az üszők tenyésztés­be állításához 8000 tok felvásárlási árának növe­léséről. 1972. október 1-től át­lagosan hét százalékkal meg­drágulnak a növényi és állati eredetű fehérje- és a keverék­takarmányok. Módosulnak tóközök és az állomány ko® megoldásokat kell előny- annasanoz owv lórin oeszkozok es az állomány részesíteni. Az elkövetke- kedvezményben részesültek forintos szemes takarmányok felvásár­termelőképességének jobb ki használására kell törekedni, ezzel egyidejűleg meg kell te­[1045/1970. (X. 17.) Korm. lási, és a keveréktakarmányok értékesítési feltételei, és meg­piaci árarányok, és csökkent a hazai fehérjetakarmány-ter­melés fokozására való ösztön­zés is. A keveréktakarmányok árá­nak felemelését az is indokol­ta, hogy a jelenlegi árak nem fedezték kellőképpen a feldol­gozási költségeket. Az ala­csony jövedelmezőség akadá­lyozta a gyártás fejlesztését, a lfvőVféjőhelvekTOMhrsmáMesa' számú "határozat IV.” fejezeté- szűnik a keveréktakarmányok, már meglevő gyártóberende- __ ...-„ ........- , 0 férőhelyek kihasznalasa, nnnHal _ feherjekoncentratumok, vala- zesek kihasználását es feles­m éretű növelésének és terme- Lékehységének feltételeit. Emelni kell a tenyésztői munka színvonalát. A gazda­ságos nagyüzemi szarvasmar­ha-tenyésztés megvalósításá­hoz a különböző hasznosítási irányok szétválasztására van szükség: fokozatosan ki kell arról, hogy az új szakosított telepek — a tejtermelő tehe­nészeteknél magas hozam­szinten és ehhez igazodó > technikai színvonalon; a hús­termelő telepeken pedig egy­szerűbb, olcsó megoldásra ösztönző módon — a takar­mánytermeléstől a feldolgozá­január 1-től darabonként es évenként 1500 forint támogatást kell folyósítani. Tehénutánpót­lásukhoz az Országos Taka­rékpénztár 25 000 forintig ter­jedhető hitelt nyújthat. Javítani kell a tehénállo­(premixek) is. A fehérjetakarmányok’ ár­ösztönzött. Az áremelés ellensúlyozásá­ra növelték a vágósertés és a ban, míg a nagyobb súlyban átadott fehér hús- és hús- jellegű sertések ára 0,20 fo­rinttal, a zsír jellegű sertések ára pedig kilónként 0,50 fo­rinttal csökkent; ezeket ugyanis nehezebb értékesíte­ni. Az alapárakon felül kilón­ként egyforintos minőségi felár illeti meg a termelőket akkor, ha az egyöntetű minő­ségben átadott, legalább 20 vágósertés szalonnavastagsága nem haladja meg a 3,5 centit. Ez az intézkedés is gyarapítja az értékesítési lehetőségeket. A mennyiségi felár feltétele és Hiányukat (termelésüket) fej- emelkedtek a világpiaci árak, lesztő nagyüzemek eszközellá- ezek egyre inkább elszakad rendezését az tette szükséges- felvásárlási árait mi- mértéke nem változott meg. sé hnev 1970 iannár 1 óta— kozben a vágott sértésnél olyan A baromfiféléknél (pecse­amikor a ieíenleei árakat diíferenciálást alkalmaztak, nyecsirke, pecsenyekacsa, li­meeállanították_Jelentősen amely az el'tékesi'«i lehe- ba, pulyka), a vállalatok H­tőségeknek megfelelő termeié- lónként 0,70-0,80 forintos ár­ai szerkezet kialakítására ser. alakítani a nagy tejhozamu Big komplexen' valósuljanak tottságát. A tehénállomány nö- tak a hazai áraktól, és emiatt csak nusr meg ^ arról, hogy rövid velőséhez darabonként 20 000 fokozni kellett a takarmány­időn belül megfelelő kihasz- forint forgóeszköz-kiegészítést forgalmazás állami támogatá­tejelő, illetve a termelő tenyészeteket. Ennek megvalósítását a célnak meg­felelő differenciált ösztönzés­sel is elő kell segíteni. A nagyüzemi szarvasmarha­tenyészetek kialakítása során a tejtermelő tehenészetekben a jelenleginél lényegesen na­gyobb — 4000—5000 liter — tejhozamot kell elérni, a hús­termelő gazdaságokban pedig a tehenenként évenkénti egy borjúszaporulat, a húskiter- meiés és minőség javítása, a hizlalás intenzitásának növe­lése a cél. Az állomány fajta- összetételét ennek megfele­lően kell kialakítani. Az ed­diginél nagyobb mértékben kell alapozni a magas hoza­mú fajták keresztezésre tör­ténő felhasználására és fajta­tiszta tenyésztésben való tar­tására. A háztáji gazdaságok­ban és kisüzemekben a ma- gyartarka-állomány tej- és hústermelő képességét kell fokozni. Gyors ütemben — a szako­sodási, hozamnövelési célki­tűzéseknek megfelelően — kell fejleszteni a mesterséges termékenyítés műszaki szín­vonalát, és növelni kell a biztonságosan örökítő apaál­latok számát. Növelni kell az üszők te­nyésztésbevételének arányát és a tehenek termelésének időtartamát. Az 1972. évben beindított háztáji üszőborjú- felvásárlási és -felnevelési ak­ciókat a szükséges mértékig bővíteni kell. A tbc- és brucellózis-mente­sítési munkát a korábbi hatá­rozatoknak megfelelően kell kenti a termelőket. A bel- és a külföldi igényeknek megfe­lelően a fehér hússertés ára kilónként egy forinttal növe­kedik akkor, ha a termelők a nagyobb húsmennyiséget biz­tosító 90—110 kilós súlyban adják át az állatokat. emeléssel ellensúlyozzák a takarmányáremeiés miatti ön­költség-növekedést. Az állattenyésztési ágazato­kat érintő áremelést teljes egészében kiegyenlíti majd a szarvasmarha-tenyésztés fej­lesztésére elhatározott sokol­dalú intézkedés. (MTI) Dr. Dimény sajtótájékoztatója (Folytatás az 1. oldalról) földadó, a termelőszövetkezeti lememelkedést hoznának, jövedelemadó és a mezőgaz­amely meghaladná a negyedik dasa§i lakossági jövedelemadó oteves tervben előirányzott mértéket, ezért az intézkedé­sek megvalósításához szüksé­ges összegek egy részét a me­zőgazdaságon belül teremtik elő, s csak kisebb rész terhe­li majd a költségvetést. Az intézkedéseket részben ellen­súlyozó jövedelemelvonás egy része már korábban megvaló­sult, további ellentételt jelent az október 1-től hatályba lé­növek'edését. A miniszter tájékoztatta az újságírókat néhány takarmány árának rendezéséről, valamint a baromfi- és sertésfelvásár­lási árak emeléséről, ezekre részben a világpiaci árszínvo­nal növekedése miatt volt szükség, másrészt ezekkel az Intézkedésekkel igyekeznek az említett két tenyésztési ágat olyan irányban fejleszteni, pő keveréktakarmány-áreme- hogy az értékesítési lehetősé­lés és az ahhoz kapcsolódó sertés- és baromfifelvásárlá­si áremelés egyenlege, vala­mint az SZTK-járulék tíz szá­zalékra növelése is. Az ágaza­tot közvetlenül érintő intézke­dések közé sorolta az üzemvi- _____ _____________ t eli támogatások csökkenését, sek, valamint az ellentétele- a takarmánytejpor árának zések, jövedelemcsökkentő in­gek fokozottabban érvényesül­jenek a tenyésztői, állattartói munkában. A miniszter végül hangsú­lyozta : a szarvasmarha-te­nyésztés jövedelmezőségének fokozására hozott intézkede­emelését és a mesterséges ter­mékenyítés költségeinek dí­jasítását. Az üzemi összes jö­vedelmet befolyásoló intézke­dések között említette me'g a tézkedések együttesen a ter­melők számára pozitív egyen­leggel, üzemi jövedelemnöve­kedéssel valósulnak meg. (MTI) Szügyön fontosnak tartják az állattenyésztést NÖGRAD — 1972. július 29., szombat 11

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom