Nógrád. 1972. július (28. évfolyam. 153-178. szám)

1972-07-29 / 177. szám

A Minisztertanács határozatai Sallai és Fürst Rad a r VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! NOG AZ. MSZMP NÓGRÁD MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA XXVIII. EVF., 177. SZÁM ARA: 80 FILLÉR 1972. JÚLIUS 29., SZOMBAT Felhívás a gyors betakarításra ? Szervezett intézkedések a gabonabetakarítás meggyorsítására Ülésezett a megyei operatív bizottság A gabonabetakarítás meggyorsításáról tanácskoztak teg­nap Salgótarjánban a járási pártbizottságok, a járási hiva­talok, a termelőszövetkezetek területi szövetségeinek, vala­mint a Gabonafelvásárló és -feldolgozó Vállalat vezetői. A megbeszélést — tekintettel a rendkívül szeszélyes időjárás­ra — a betakarítást szervező megyei operatív bizottság hív­ta össze. Részt vett a tanácskozáson Szoó Béla, az MSZMP Nógrád megyei Bizottságának titkára, és Géczi János, a me­gyei tanács elnöke. Herencsényi József, a megyei tanács elnökhelyettese elő­terjesztésében számot adott a gabonabetakarítás jelenle­gi helyzetéről. Mint mondot­ta. az indulás jó volt. A mezőgazdasági üzemek a ko­rábbi évekhez hasonló gon­dossággal készültek a nagy munkára. A szokatlanul sok csapadék azonban megnehe­zítette a gépek és a betaka­rításban fáradozó emberek Nem érkeztek meg Quang Tri-be azok a saigoni tenge­részgyalogosok, akiknek a tartományi székhely citadellá­jának visszafoglalásával ku­darcot vallott ejtőernyősöket kellett volna felváltaniuk. Ennek a meg nem érkezésnek az oka az, hogy a város és az erődítmény a felszabadító erők ellenőrzése alatt áll, s az ej­tőernyősöket nem „leváltás céljából vonták ki”, hanem kiűzték őket onnan. Hivatalos jelentések is beismerik, hogy a felszabadító erők visszaszo­rították az egyik saigoni ten­gerészgyalogos csoportot, amely megkísérelt behatolni az erődítménybe. A felszabadító fegyveres erők tovább kamatoztatták az északi fronton a héten ara­tott másik sikeres hadművele­tüket is: Hűé, volt császári székváros körül vont saigoni védelmi gyűrűn a Bastogne támaszpont elfoglalásával ütött rést tovább tágították, bizositva, hogy a nyugati hegyvidék felől felfejlődhesse­nek a főerők. A felszabadító fegyveres erők Saigontól alig 50 kilo­méterrel északnyugatra négy falut foglaltak el péntekre virradóan. A falvak elfogla­lásáért indított támadás csü­törtökön tüzérségi előkészítés­munkáját. Csak tetézi a gon­dokat. hogy a termelőszövet­kezetek egy részében a meg­levő lehetőségeket sem hasz­nálják ki úgy, ahogy arra szükség volna. A nógrádi termelőszövet­kezetek mintegy 36 ezer hek­tár gabona betakarításával számolnak a nyáron. Mint a tanácskozáson kiderült, a termés 40 százalékát takarí­tották be eddig. A pásztói rancsnokság B—52-esek sző­nyegbombázását kérte a tér­ség ellen az emerikaiaktól: a nehézbombázók két hullám­ban támadták a frissen fel­szabadított területeket. Harcokat jeleztek a saigoni hivatalos szóvivők a felsza­badító offenzíva eleje óta ost­romolt An Loc tartományi székhely térségéből is. Ugyancsak támadást indí­tottak a felszabadító erők a Mekong folyó deltavidékén, Saigontól 120 kilométerrel délkeletre. A saigoni alakula­tok parancsnoksága itt is az emerikai légierő támogatását kérte. Pénteken reggel jelentette be a saigoni hadsereg egyik szóvivője, hogy a kormány­csapatok újabb inváziós had­műveletet indítottak Kambod­zsa területén. A kambodzsai felszabadított terület elleni hadműveletet a Phnom Penh-i kormánycsapatokkal összhang­ban hajtják végre, Kambod­zsa két, Dél-Vietnammal szomszédos tartományában. A kambodzsai felszabadító erők csütörtökön éjszaka is­mét rakétatámadást hajtottak végre a Phnom Penh-i repü­lőtér katonai célpontjai ellen. (MTI) járás közös gazdaságaiban; a komplex munkaszervezés eredményeképpen, a gabona 60 százaléka bekerült a föl­dekről. Több termelőszövet­kezetben — Szurdokpüspöki­ben, Egyházasdengelegen, Ecsegen. Palotáson és Erdő- tarcsán — csupán napok kér­dése, hogy befejezzék a mun­kát. Rendkívül sok gond je­lentkezik azonban a szécsé- nyi. a salgótarjáni és a rét­sági járásokban, ahol a be­takarításra váró terület alig egyharmadáról vágták le a gabonát. A szécsényi járás közös gazdaságaiban rendkí­vüli közgyűléseket tartanak a következő napokban, ahol az aratás meggyorsítására tesznek intézkedéseket a szö­vetkezeti vezetők. Ami a mezőgazdasági üze­mek gépellátottságát illeti, jónak mondható. A tavalyi­nál 3l-gyel több kombájn — mintegy 260 — emellett 180 kévekötő aratógép, és 40 rendrevágó segíti a munkát. A tapasztalatok azonban azt bizonyítják, hogy a gépeket nem használják ki minde­nütt kellőképpen.' Erre utal a kombájnok alacsony, napi négy-öt holdas teljesítménye is. Ezt csak részben lehet az időjárással magyarázni. A szövetkezetek egy részében akkor sem dolgoznak teljes kapacitással a gépek, amikor az idő engedi. Tetézi a gon­dokat. hogy a sok esővel párhuzamosan növekszik az a terület, amelyről most már csak kézzel takaríthatják be a termést. Ismeretes azonban, hogy a nógrádi szövetkeze­tek többségében munkaerő- hiánnyal küzdenek. Ezekben a napokban a leg­fontosabb feladat hogy mi­előbb magtárba kerüljön az egész évi munka gyümölcse: a gabona. Ezért az operatív bizottság ülésén meghatároz­ták azokat a legsürgősebb feladatokat, amelyek meg­gyorsíthatják , a gabonabeta­karítási munkák ütemét. A mezőgazdasági üzemek a ko­rábbiaknál rugalmasabban módosítsák a betakarítás ed­digi módszereit, figyelembe véve a csapadékos,1, viharos nyár okozta károkat. Tegye­nek meg minden szükséges intézkedést a gabona meg­mentésére. Ahol arra szük­ség van, a szövetkezeti veze­tők kérjenek segítséget az ipari üzemektől, társadalmi szervektől. A tanácskozáson megállapodás született, hogy (Folytatás a 2. oldalon.) Indokínai hadihelyzet A szabadságharcosok újabb sikerei sei kezdődött. A saigoni pa­Anvar Szadat: Nagyon veszélyes az USA álláspontja Japán nagykövetség Mongóliában o A japán kormány határo­zatot hozott arról, hogy augusztus 1-én megnyitja nagykövetségét a Mongol Népköztársaságban. A két ország között 1972. februárjában létesítettek diplomáciai kapcsolatokat. (MTI) A TASZSZ hírügynökség az alábbiakban ismerteti Anvar Szadat egyiptomi elnök csü­törtöki alexandriai beszédét: Anvar Szadat elnök, aki a júliusi forradalom huszadik évfordulója alkalmából az Alexandriában rendezett nagygyűlésen beszédet mon­dott, az ország bel- és külpoli­tikai kérdéseivel foglalkozott. Szadat határozottan eluta­sított minden feltételezést a közvetlen egyiptomi—izraeli tárgyalásokról, mint az érde­kelt imperialista körök állás­pontját tükröző feltételezése­ket. Ezzel összefüggésben Washington politikájáról szól­va Szadat a következőket je­lentette ki: „az Egyesült Ál­lamok álláspontja a közel- keleti válságban -nagyon ve­szélyes. Az Egyesült Államok ugyanis támogatja az agresz- sziót, miután bizonyos kötele­zettségeket vállalt az ag- resszorral szemben”. (MTI) A Lamparf ZIM salgótarjáni gyárában hatalmas a termékek gyártásában bekövetkezett változás. A hagyományos széntüzelésű kályhákat, teatűzhelyeket mindjobban felváltja a gázkészülék gyártása. Sőt! Az elektromos tűzhelyek is a gyár legkeresettebb termé­kei közé tartoznak. A piackutatók javaslatára kooperáció született az NSZK-beli Boec- ker céggel, amely igen nagy tételben rendelt az eddigi gáz- és olajtüzelésű tűzhelyek mellé most villannyal működőket is. Az igen tetszetős termékek szalaggyártásban ké­szülnek, a minőség ellenőrzése során igen kevés hibát találnak a meósok. —ár — Dr. Dimény Emre saftötüjikostaSäja a szarvasmarha-tenyésztés komplex femésztéséről Dr. Dimény Imre, mezőgazdasági és élel­mezésügyi miniszter pénteken a Parlament Gobelin-termében sajtótájékoztatón ismer­tette a szarvasmarha-tenyésztés komplex fejlesztéséről hozott kormányhatározatot. A sajtótájékoztatót dr. Várkonyi Péter államtit­Á miniszter rámutatott’: á szarvasmarha-tenyésztés fej­lesztése a hazai gazdaságpoli­tika egyik központi kérdése. Ez az ágazat adja a mezőgaz­daság termelési értékének 13— 14 százalékát, az állattenyész­tés termeléséből pedig 30 szá­zalékkal részesedik. Az egy főre jutó állati eredetű fe­hérjefogyasztásnak — ide értve a húst és a tejtermékeket — mintegy 40 százaléka szárma­zik a szarvasmarha-tenyésztés termékeiből. Ez az ágazat ad­ja a fejlett tőkésországokba irányuló népgazdasági export 15—17 százalékát, és így nagy szerepe van a külkereskede­lem egyensúlyi helyzetének megteremtésében. Az utóbbi két-három évben a termelésben és a szükségle­tek alakulásában ellentétes tendencia érvényesült, ameny- nyiben a hazai fogyasztás és az exportigények növekedtek, ugyanakkor a termelés csök­kent. A kiegyensúlyozott la­kossági ellátás biztosítására az utóbbi két évben jelentős mennyiségű vajat, tejport im­portált az ország. A miniszter részletesen ki­fejtette azokat az okokat, amelyek miatt az ágazat éve­ken át stagnált. A gondokat főként a nem megfelelő jöve­delmezőség váltotta ki; az 1970. január 1-vel végrehaj­tott jövedelemjavító intézke­désekig a nagyüzemi szarvas­marha-tenyésztés egyértelmű­en veszteséges volt, de ezt követően is a tsz-ekben az ár­bevételek és az üzemviteli tá­mogatások együttesen is csak a ráfordításokat fedezték, és csak a magasabb termelési színvonalú állami gazdaságok­ban mutattak ki — mindössze 1 százalékos — nyereséget. A szarvasmarha-tenyésztés gond­jain csak a komplex intézke­désekkel lehet segíteni.. : A soron következő feladatok­ról szólva kiemelte: a szarvas­marha-tenyésztési politika alapelve, hogy — a fejlődés meggyorsítására — külön ala­kítják ki a hús- és külön a tejelő típusú állományt, és csak a kisüzemekben tartják fenn az úgynevezett kettős hasznosítású tenyésztést. Ezután kifejtette: a szarvas­marha-tenyésztés gondjai nem kis részben abból adódtak, hogy a szálas- és tömegtakar- mánybázis nem fejlődött kel­lőképpen. Miután a takar­mánytermő területeket össses­kár, a kormány Tájékoztatási Hivatalának elnöke nyitotta meg. Ott volt dr. Csikós Nagy Béla államtitkár, az Országos AnyaS- ®s Ar- hivatal elnöke, valamint a Pénzügyminiszté­rium és a Magyar Nemzeti Bank képviselő­je is. ségében már nem lehet növel­ni, a termésátlagokat kell fo­kozni és fejleszteni kell a ta- karmánykezelést: így kell elő­teremteni az állatállomány ta­karmányát. A fejlődés meggyorsítása ér­dekében a silókra, silótor­nyokra és pajtákra, valamint a melléktermék- és tömegta­karmány alapú keveréktakar- mány-gyártás létesítményeire kiterjesztik az 50 százalékos állami támogatást. Az iparsze­rű takarmánygyártáshoz kor­szerű gépeket és technikai eszközöket — közöttük szá­mos külföldi típust — bizto­sítanak a termelőknek. A miniszter ezután arról beszélt, hogy a szarvasmarha­tenyésztés több mint kétszer akkora eszközfelhasználást Igényel, mint a sertéstenyész­tés, és az eszközigényeken be­lül jelentős a forgóeszközök aránya; emiatt a termelés bő­vítéséhez nagy összegeket kell lekötni. Ezért az elmúlt évek­ben fokozatosan csökkent a gazdaságok beruházási kedve. A kedvezőtlen helyzetet olyan beruházáspolitikai intézkedé­sekkel igyekeznek megváltoz­tatni, amelyekkel a nagyüze­meket érdekeltebbé teszik a szarvasmarha-férőhelyek kor­szerűsítésében, a telepek bő­vítésében, illetve új, korszerű létesítmények építésében. Az 1973 után létesülő új és bő­vített telepeket pályázati fel­hívás alapján, zárt konstruk­ciós rendszerben valósítják meg. Az építészeti és techno­lógiai rendszerekre a MÉM tervajánlatokat készített, ezeket az üzemek saját elha­tározásuk alapján valósítják meg, a telepek építését és üzembe helyezését azonban központi ellenőrzés és koordi­náció segítségével oldják meg. Az építési beruházási támoga­tás 50 százalékos mértékét to­vábbra is fenntartják és ki­terjesztik az elavult, de egyéb­ként még használható épüle­tek korszerűsítésére. Az állami támogatás odaítélésének for­máját úgy módosítják, hogy az új szakosított telepek épí­téséhez a hasznosítási irány szerint fixösszegű ártámoga­tást engedélyeznek. A fejlesz­tés területi differenciálása ér­dekében lehetővé teszik, hogy a kedvezőtlen adottságú, de a szarvasmarha-tartáshoz meg­felelő feltételekkel rendelkező tsz-ek és állami gazdaságok egyedi elbírálás alapján az 50 százalékos támogatást megha­ladó, úgynevezett fejlesztési tá­mogatást kapjanak. A program lényeges követelménye a ke­reskedelmi hálózat technikai fejlesztése és a hűtőlánc ki­építése is. A miniszter hangsúlyozta: a szarvasmarha-tenyésztés sze-" mélyi feltételeinek megterem­tése nemcsak hazánkban, ha­nem mindenütt a világon a fejlődés egyik kulcskérdése. A dolgozók ebben az ágazatban a gépesítés általánossá válása­kor is nehéz fizikai munkát végeznek, hajnali 3 órától es­te 9-ig dolgoznak. A munka­vállalási kedvet a kettős mű­szak általánossá tételével kell elősegíteni, és gondoskodni kell arról, hogy néhány éven belül a heti két munkaszüneti napot a dolgozók minden gaz­daságban megkapják. A továbbiakban a közgaz­dasági ösztönzőkkel, az új ér­és üzemviteli támogatásokkal foglalkozott. Hangsúlyozta, a jövőben a szarvasmarha-te­nyésztésben legalább olyan eszközarányos nyereségszintet kell elérni, mint amilyent pél­dául a sertéstenyésztés reali­zál. Az új felvásárlási árak ki­alakításával kapcsolatban so­kan úgy vélekednek, hogy a jövedelmezőséget legegyértel­műbben a végtermékhez fű­zött és az árbevételen keresz­tül biztosított1 érdekeltséggel lehetne megteremteni. Tisztán kell azonban látni, hogy egy ilyen jellegű felvásárlási ár végeredményben magasabb tejárat eredményezne, és ez keresztezné az életszínvonal­politikai elképzeléseket. Ezért a nyereséget realizáló árszint csupán a vágómarhánál ér­vényesíthető, a tejtermelés jö­vedelmezőségét továbbra is az ár- és az üzemviteli állami tá­mogatás együttesen adja meg. A miniszter részletesen is­mertette az árintézkedéseket, az üzemviteli támogatás for­máit, az ágazat közgazdasági környezete módosításának lé­nyegesebb vonásait, majd ki­fejtette véleményét, hogy a szarvasmarha-tenyésztés jö­vedelmezőségét javító intézke­dések az ágazatban megterem, tik a gazdaságos termelés fel­tételeit. Ezután arról szólt, hogy az új intézkedések olyan jövede­(Folytatás a 3. oldalon)

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom