Nógrád. 1972. július (28. évfolyam. 153-178. szám)
1972-07-25 / 173. szám
Anvar Szadat elnök hétfőn beszédet mondott az egyiptomi nemzetgyűlésben, az egyiptomi forradalom 20. évfordulója alkalmából Országos dokkmunkássztrájk Angliában Elasámííotia magái a kormány Néhány kisebb jelentőségű kikötőtől eltekintve, az összes brit rakpart megbénult hétfőn délutánra a gyakorlatilag országos méretűvé szélesedett dokkmunkássztrájkban. A mar pénteken sztrájkba lépett dokkmunkásokhoz tízezrek csatlakoztak Londonban, Glasgowban, Liverpoolban, Bristolban, Cardiffban: egymás után zárják be a kapukat a dél-walesi bányák, a skóciai és yorskhire-i szénmezőkön több munkahelyen abbamaradt a termelés, A Fleet streeti szerkesztőségek előtt munkástüntetők vonultak hétfőn délután, a lapok nem jelentek meg. Sztrájkolnak a rakodók a piacokon, vásár- csarnokokban. Le Havre francia kikötő munkásai nem rakják ki az angol hajókat. A rendkívüli nyugtalanságot az váltotta ki, hogy a dokkmunkások öt vezérét — az ipari viszonyok törvényének bojkottálása miatt börtönbe zárták. A kabinet hétfőn délután nyilvánosságra hozta a kikötői munkaadók képviselője, Lord Aldington és a szállítómunkások szakszervezeti főtitkára, Jack Jones között lezajlott tárgyalások eredményét. A kormány azt reméli, hogy a jelentés közzététele csökkenti majd a felgyűlt feszültséget. A munkáspárt országos elnöke, Anthony Wedgewood- benn, a végrehajtó bizottság ülése után kijelentette, hogy .,a kormány nem értette meg a helyzetet”. Vissza kell vonnia az ipari viszonyok törvényét, hogy helyette új, „önkéntes” ipari békéltető testületet hozzon létre. (MTI) Kadhafi 5,szent” háborút sürget ' Vasárnap a líbiai Miszurá- ban beszédet mondott Kadhafi ezredes, a Líbiai Forradalmi Parancsnoki Tanács elnöke. Bejelentette, hogy februárban Egyiptom és Líbia •,teljes és haladéktalan” egyesülésére tett javaslatot Anvar Szadat elnöknek, aki azonban ^ ct hónap gondolkodási időt kért. Ez a határidő most közeledik lejártához. A javaslattal Líbia azt a célt tartotta szem előtt, hogy minden erejét és tartalékát az Izraellel megvívandó harc szolgálatába állítsa. „Hisszük, hogy az arab egység az egyetlen nelyes válasz az imperializmus és a cionizmus kihívásaira” — mondotta Kadhafi. Szerinte pillanatnyilag megvan a lehetősége, hogy haladó, konzervatív, monarchikus és köztársasági rendszerek lépnek egységre- „beleértve Jordániát is”Kadhafi szerint a palesztin problémát — „közel-keleti válságról ő nem tud” — az araboknak „szent hadjáratban” kell rendezniük. A líbiai elnök úgy véli, népi háborút kell vívni — akár késekkel is. „Ez katonailag megvalósítható cél, nem puszta fantáziálás” — tette hozzá. Phantomok és Skynawkok száma korlátozott, de nem így az embereké. Ha mi arabok- százak és százak, ezrek és ezrek, milliók és milliók harcba indulunk, győznünk kell”. Kadhafi elismerte, hogy e kérdésben nézetkülönbségek vannak Líbia, valamint Egyiptom és Szíria között. „Annak ellenére, hogy Líbia bízik a frontállamokban — Egyiptom és Szíria fegyveres erőiben és vezetőiben — nincs egyetértés a harcra vonatkozó tervekről. .. Mi eltérően vélekedünk a felszabadító háború módjáról. Hogy kereken megmondjam, Líbia nincs beavatva a haditervekbe, habár t eszes í a harc irányításának”. Kadhafi végül ,-tudatlan Idiótáknak” nevezte azokat, akik a líbiai belső ellentétekről szóló híreket terjesztették. (MTI) ! Észak-frország Katonai őrjáratok cirkálnak Patak Károly, az MTI tudósítója jelenti: Belfast katolikuslakta városrészeiben egymást érik az angol katonai őrjáratok. A katonák lőszer, rejtőző gerillák után kutatnak. A brit kormány a jelek szerint „lépcsőzetesen” terjeszti ki a hadműveleteket. így például hétfőn majdnem észrevétlen maradt az a bejelentés, hogy brit katonai őrjáratok hatoltak be, hónapok óta először Londonderry katolikus gettójának barikádrendszere mögé. A gettóban megszólaltak a riasztócsengők, a titkos hadsereg villámgyors átcsoportosításokat hajtott végre, de a csatározásokat csak szórványosaknak minősítették. Az utasítások a legmagasabb angol körökből származhatnak, mert a „Véres péntek” után — amikor az IRA ideiglenes szárnyának belfasti merényletsorozatában legkevesebb 11 ember lelte halálát — Whitelaw Londonban járt és Edward Heath miniszterelnökkel közvetlenül tárgyalta meg követendő módszereit. (MTI) Tiltakozások Szüntelen ül bombázzák Hanoit A Vietnami Demokratikus Köztársaság külügyminisztériumának képviselője vasárnap Hanoiban bejelentette, hogy az amerikai légierő hajnalban ismét bombázta a főváros közvetlen környékét, többek között Vang Dient, Hanoi egyik sűrűn lakott elővárosát. A bombázásnak igen sokan estek áldozatul, többen megsebesültek, a lakóházak közül is elpusztult jónéhany. A külügyminisztérium képviselőjének nyilatkozata szerint az amerikai vadászbombázók az elmúlt két nap alatt szüntelenül bombázták Hano: sűrűn lakott elővárosait. A főváros környékén kívül bombatámadást intéztek Haiphong kikötőváros közvetlen környéke, s több vidéki város es falu ellen. A Vietnam! Demokratikus Köztársaság külügyminisztériuma megbélyegzi az Egyesült Államok szüntelen katonai akcióit, és követeli, hogy haladéktalanul hagyjanak fel területének bombázásával, hatástalanítsák azokat az aknákat, amelyekkel blokád alá vették a kikötőit, és szüntessenek be minden olyan ellenséges akciót, amely a vietnami nép szuverenitását és biztonságát veszélyezteti. X Több ismert holland politikai és közéleti személyiség nyilatkozatban ítélte el- az Egyesült Államokat amiatt, hogy a Vietnami Demokratikus Köztársaság gátjait é6 öntöző berendezéseit bombázza. A Nhan Dan, a Vietnami Dolgozók Pártjának központi lapja vasárnapi vezércikkében megállapítja: Nixon és Thieu szeretnének elérni valamiféle katonai sikert Vietnamban, hogy megerősítsék pozíciójukat a párizsi értekezleten, mégis, noha az ellenség gyors sikerekre törekszik, helyette a népi erők vívnak ki újabb és újabb győzelmeket. A Nham Dán rámutat, hogy a Lám Szón—72 elnevezésű hadművelet megkezdése óta a saigoni bábrezsim csapatai több mint tízezer katonát vesztettek. X A VDK légvédelme vasárnap hat amerikai támadó repülőgépet lőtt le az ország légterében, kettőt közülük Hanoi felett — jelentette a VNA. A hírügynökség egyúttal azt is közölte, hogy kiegészítő jelentések szerint jú lius 20-án a jelzetteknél egy- gyel több amerikai gépet semmisítettek meg. (MTI) A cím nem egészen eredet!. A Newsweek című amerikai magazin hasonlóan fogalmazta meg gondolatait arról, hogy az amerikai demokrata párt Miami Beach-ben George Mc- Governt választotta meg elnökjelöltjének. A dél-dokotai szenátor (aki az év elején elsőként lépett az arénába, aki az esélyes pályázók — Mus- kie, Humphrey, Jackson — között amolyan legkisebb fiúnak számított) célba ért. Legalábbis az elnökjelöltség céljába. Roosevelt óta első ízben indult, majd liberálisnak tekinthető jelölt Amerikában az elnöki székért folyó harcban. A Miamj Beach-i elnökválasztó gyűlés a hagyományoknak megfelelően zajos volt. színes volt,olyan amerikai politikai parádéforma volt, mint minden konvenció. Nem hiányoztak a zászlók, a piros, a fehér, a kék ingek, sálak, a kalapok, a McGovern feliratú fejrevalók és a feltűnést kereső delegátusok (mint például az a tisz- teletes úr, aki a párt címerállataival, két szamárral igyekezett a terembe jutni). A hangulat hamisíthatatlanul cirkuszi és hamisíthatatlanul amerikai volt. és amikor az elektronikus jelzőtáblán McGovern neve mellett először jelent meg az 1509-szavazatot jelentő szám (a jelöléshez szükséges mennyiség), olyan üdvrivalgás tört ki a teremben, mintha a rokonszenves, Egy éra, vagy csak NÚGRÁD - 1972. jújius 25., kedd kopaszodó, fogait mindig kivillantó szenátor máris a Fehér Ház székében ülne. Pedig kérdés, hogy valaha is ül-e majd ott? Egy éra, egy új korszak kezdődik-e ezzel a jelöléssel, vagy csak egy órát, a siker óráját jelentette McGovern számára a jelölés? A jelek arra vallanak, hogy inkább az utóbbira van kilátás. Nixon az elnök, a republikánus jelölt (bár hivatalosan még nem az, de hát nem fér kétség ahhoz, hogy pártja őt állítja majd csatasorba), legyőzhetétlennek tűnik. A legutóbbi közvéleménykutatás szerint az Egyesült Államokban szétosztható 538 elektort szavazat közül 236 biztosan Nixoné, 61 pedig Nixon felé hajlik. McGo- verné biztosan mindössze 7, és 29 ha.ilik a demokrata párti jelölt felé. 205 elektort szavazat egyelőre még bizonytalan. A közvélemény-kutatás esetlegességén túl azonban vannak biztosabb, ugyancsak Nixon irányába mutató jelek. Clem Morgello, neves amerikai szakíró nemrég a beruházások és a választási esélyek összefüggéseit elemezte. A Wall Street beruházó kedve — mutatta ki a jó nevű közgazdász-publicista — mindig elárulja, hogy az üzleti körök véleménye szerint milyen esélye van a meglevő kormányzatnak arra, hogy a következő elnöki periódusban is megmaradjon. Ez a statisztikai hullámzás mindeddig té- vedhetetlenül megjósolta a hivatalban levő elnök esélyeit. Nos, ez a görbe ezúttal Ni- xonnak kedvez. Az év eleje óta jelentősen nőtt a beruházó kedv, átlagban 6—8 százalékkal haladja meg az elmúlt esztendő átlagát. Mindezek az előrejelzések megerősíteni látszanak azt, hogy McGovemnek röpke dicsőség jut, nem pedig hosszú távú kormányzási lehetőség. Egyes washingtoni szakértők egyenesen úgy vélekedtek, hogy a demokrata párt Mc- Governt egy kilátástalan politikai helyzetben áldozatul dobta, öt küldik veszteni. A konvención ugyanis kiderült — ezt az egymással szemben álló táborok képviselői megerősítették — egyetlen politikus lett volna képes arra. hogy egységet teremtsen a demokraták soraiban: Edward Kennedy. A szenátor azonban nem volt hajlandó elfogadni a titkos csatornákon többször is felkínált jelöltséget. Talán éppen emiatt, hogy nem kíván megmérkőzni a moszkvai és pekingi látogatással a háta mögött megerősödött tekintélyű Nixon- nal. Egy valami azonban McGoMeghalf 02!a István nyugalmazott vezérőrnagy Otta István nyugállományú vezérőrnagy, a munkásmozgalom régi harcosa, a partizánmozgalom résztvevője, a Szocialista Hazáért Érdemrend kitüntetettje, aki néphadseregünk szervezésében és személyi állományának szocialista nevelésében közel negyedszázadon keresztül kimagasló lérde- meket szerzett, 63 éves korában elhunyt. Temetéséről később történik intézkedés. Honvédelmi Minisztérium, MSZMP néphadseregi Bizottsága, Magyar Partizán Szövetség. Szerdán temetik Csatorday Károly! Mély megrendüléssel tudatjuk, -hogy Csatorday Károly slvtárs, külügyminiszter-helyettes 46 éves korában egy vitorlázó sportrepülőversenyen elszenvedett súlyos szerencsétlenség következtében, július 23-án elhunyt. Csatorday Károly temetése július 26-án, szerdán 15.30 órakor lesz a Farkasréti temetőben. Barátai, tisztelői, munkatársai negyed 4-től róhatják le kegyeletüket a ravatalnál. A Magyar Népköztársaság Külügyminisztériuma, a Külügyminisztérium MSZMP- bizottsága és szakszervezeti bizottsága. Hawai szigetén Találkozik Nixon és Tanaka Jól tájékozott washingtoni források szerint Japán kezdeményezésére jön létre Nixon elnök és Tanaka japán miniszterelnök vasárnap este bejelentett találkozója Hawai szigetén, jóllehet formálisan az amerikai elnök hívta meg az új japán kormányfőt. A találkozó bejelentésének időzítése, 48 órával azután, hogy nyilvánosságra hozták Csou En-laj kínai kormányfő Tanakához intézett meghívását, amerikai megfigyelők szerint demonstrálni kívánja: a Tanaka-kormány külpolitikai fontossági sorrendjében változatlanul az USA-hoz fűződő kapcsolatok állnak az első helyen. (MTI) Jane Fonda Pórisában ..ValOlian van közöttünk egy ár aló...” Jane Fonda amerikai film- kapcsolatos kérdésére, hogy színésznő, az Egyesült Államok vietnami háborúját ellenző amerikai mozgalom egyik vezéregyénisége, az amerikai háborús bűnök okmányszerű bizonyítékainak tárházával érkezett meg vasárnap késő este Párizsba a VDK-ban tett kéthetes látogatásáról. Jane Fonda a repülőtéren bejelentette, hogy kedden sajtóértekezleten számol be mindarról, amit látott — különösen a polgári célpontok ellen végrehajtott amerikai légitámadásokról. Mint mondta, erre is számos bizonyítéka van, meg tudja cáfolni azokat a hivatalos amerikai állításokat, amelyek szerint a légierő katonai célpontokat bombáz. „Valóban van közöttünk egy áruló, de úgy gondolom Richard Nixon az” — jelentette ki Fonda újságíróknak azzal egy óra? vem esetében bizonytalanná teszi az egyébként meglehetősen tisztának tűnő képletet, vagyis a jelenleg hivatalban levő elnök elsöprő győzelmét. Ez pedig maga az elnökjelöltség ténye. McGovern teljesen kilátástalan pozícióból vált elsővé a demokraták között. S hogy elsővé lehetett, nem kis része volt Nixonnak. Miközben ugyanis a dél-dakotai szenátor (hűségesen eddigi politikai magatartásához) naponta bírálta, kemény szavakkal az amerikaiak vietnami politikáját, Délkelet-Ázsiában a hazafias erők offenzívája nyomán sorozatos vereségek érték az amerikai hadvezetést, és azt a politikai tákolmányt, amelyet Thieu-rendszer néven ismer a világ közvéleménye. McGovern így erősödött. így növekedett meg. Ezért tűnik igaznak Alsopnak, a nagy tekintélyű (és meglehetősen konzervatív) publicistának az a véleménye, hogy Nixont ebben az esztendőben csak Nixon verheti meg. A vietnami kaland folytatása, az újabb kudarcok Ázsiában. Jelenleg semmi biztos jele nem látszik annak, hogy az Egyesült Államok kifelé haladna ebből a konfliktusból. Ha őszig marad a mostani helyzet, McGovern szava, személye valószínűleg lényegesen többet ér majd az amerikaiak szemében, mint most. Fletcher Thompson köztársaságpárti képviselő felkérte az amerikai igazságügy-minisztert, árulás vádjával indítson eljárást a színésznő ellen. Thompson szerint Jane Fonda azzal követett el árulást, hogy az amerikai katonákat a parancsok megtagadására szólította fel. Mint már jelentettük, az FBI, az amerikai szövetségi nyomozóiroda ügyvezető igazgatója is úgy nyilatkozott, hogy „Miss Fonda hanoi kijelentései elegendő alapot biztosítanak az eljárás megkezdésére”. Áruló az, aki az elképzelhető, legsúlyosabb bűnt követi el — jelentette ki Párizsban 1 Jane Fonda. Az amerikaiak — fűzte hozzá — Iskolákat, kórházakat és gátakat bombáznak, súlyos megpróbáltatásokat okoznak a polgári lakosságnak. (MTI) McGovern Amerikában hiányjelenség. Programja, az amerikai tömegek számára a Nixon-i politika hézagait tölti be. Azzal vált népszerűvé, hogy a közember bírálatát tűzte zászlajára a hivatalos politikával szemben. Azt látni kell azonban, hogy az Egyesült Államokban mást jelent a szenátus padsoraiból vagy választási tribünökről támadni a kormányt és megint csak más egy pártot összefogva az elnöki székre pályázni. McGovern mióta elnökjelölt, számos ponton közeledett a hivatalos amerikai politikai vonalvezetéshez. Már nem szorgalmazza a korábbival azonos mértékben a fegyverkezési kiadások csökkentését, vietnami programjába előfeltételként bevette a hagyományos propagandajelszót, a hadifogolykérdést, és éppen két napja nyilatkozott úgy. hogy a nyugat-európai kötelezettségeket változatlanul fontosnak tartja Amerika számára. Egy új éra Amerika számára, vagy csak egy óra dicsőség? A kérdés megválaszolása könnyű, hiszen az egyik lehetőség az új éra, az új korszak bizonyossággal kizárható. Mert bár egy-egy személy föl- bukkanása és eltűnése árulkodik az Egyesült Államokban uralkodó közhangulatról, bizonyos tőkés körök érdekeinek hullámzásáról — alapvetően azonban nem személyekhez kötődik az amerikai politika.
