Nógrád. 1972. július (28. évfolyam. 153-178. szám)
1972-07-23 / 172. szám
állandó készenlétet bajba jutott hajók mentésére. Üzleti érzékekkel rendelkező hajósok azután rájöttek, hogy tengeri viharban menteni nemcsak önzetlenül lehet, hanem pénzért is. Már 1842 óta foglalkoznak holland hajósok üzletszerűen hajó- ment,éssel. Az egész világon a legnagyobb ilyen vállalat a rotterdami L. Smit cég, amelynek 140 mentőhajója mindenütt portyázik a nemzetközi vizeken és hívásra odasiet, ahol hajószerencsétlenség történik. Jellemző, hogy az angolok is ezt a céget hívják, ha hajóikkal baj történik. Amikor a Pacific Glory tartályhajó az angol , partok közelében nemrégiben zátonyra futott és attól féltek, hogy 77 ezer tonna olaj árasztja el az angol partokat, a munkálatokért az angolok 400 ezer forintot fizettek. A holland vállalat működésének elvi alapja: sikertelen mentés után nem jár semmi, még költségmegtérítés sem. Pedig sok esetben óriási összegre rúgnak a költségek, de az egyre nagyobb hajók beállításával a mentési szolgálatok dijazáHullámpapírból készült lakások A világ mezőgazdaságában néhány éve elterjedt „minimális művelés” szemlélete ma már úgy jut kifejezésre, bogy a gépgyártó cégek két- három, sőt ennél több művelet egy menetben történő elvégzésére alkalmas gépet gyártanak sorozatban. Az eljárás egyik előnye, hogy a gépek kevesebb alkalommal tapossák a termőtalajt. Ezt elsősorban úgy érik el, hogy a traktor nem egyetlen munkagépet (pl: csak ekét, tárcsát, vetőgépet, stb.), hanem a talajt felszántó (vagy maró) eszközt, vetőgépet, vegy- szerzőt, vetőágy-lezárót — vagyis egy „összkomfortos” — munkagépet vontat. Ehhez a módszerhez hazánkban sem állunk messze. A Gödöllői Mezőgazdasági Gépkísérleti intézetbe nemrég érkezett vizsgálatra egy olasz gyártmányú szuper- kombinátor (képünkön,) amely egyelőre csak egyedi példány nálunk. A „Canto- ne” szuperkombinátor egy- menetben végez műtrágyázást, vetést, magtakarást, hen- gerezést és a gyomirtó vegyszerek kiszórását. A gép különféle vetőszerkezettel rendelkezik: alkalmas a gabonafélék, a kukorica, az apró magvúak és a kertészeti növények magvainak vetésére is. Az MGI vizsgálatai mondják meg, hogy a gép valójában mire képes hazai viszonyaink között. (Schwärmer Endre felvétele) Világszerte egyre kevesebb lakás áll a diákok rendelkezésére■ Ezen a problémán alcar most segíteni három stuttgarti építész. Már hosszabb idő óta foglalkoznak keménypapírból készült lakóegységek megszerkesztésén. Elképzelésük nyomán a müncheni nyári olimpiai játékok alkalmával száz ilyen papírkunyhót fognak majd felépíteni, többek között az elsősegélynyújtás céljaira. A 12 négyzetméteres alapterületű, nyolcszögletes házak felállítása legfeljebb 1—2 órát vesz igénybe. Ha az ember hosszabb időn keresztül is használni akarja őket, háromezer márkás felár lefizetése ellenében már bizonyos kényelmet is szolgáltatnak. A minifürdőszobás házak háromszoros enyvréteggel ellátott hullámpapírból készült falai egy műanyagszigete- lő-bevonat által strapabíróbbak, az elektromos padlófűtés pedig a télen is kellemes . otthont biztosít a lakók részére. Éjjel-nappal Éjjel-nappal vonulnak át az exportrakományt szállító szerelvények a moldvai Un- geni határállomáson — 300 vagon naponta. Nemrég nagy tétel Zsiguli gépkocsit, mezőgazdasági gépeket, ásványi trágyát, épületfát szállítottak vonul nak.„ Bulgáriának, Romániának pedig hengerelt fémet. Az exportált szovjet áruk között sok a rádióalkatrész és a szerszámgép. Cserébe értékes bútorfa, élelmiszer- és könnyűipari termék érkezik. UÓGRÁg - 1972, július 23., vasárnap 11 Csőelúgazás bekötése üzem közben Gyakran szükségessé válik, hogy becsatlakozzunk pz éppen működő fűtő-, vízvagy gázvezetékbe. Meg lehet-e ezt úgy oldani, hogy ne zárjuk le a vezetéket, s ne hagyjuk hosszabb-rövi- debb időre víz, gáz vagy fűtés nélkül a vállalatokat, intézményeket, lakásokat? Egy szovjet mérnök találmányával megoldható a feladat. A majdani becsatlakozás helyére a fővezetéken már jó előre felhegesztenek egy hármas elágazású csőcsonkot. A vízszintesen mutató ágra hozzácsatlakoztatják a bekötendő csővezetéket, a fölfelé irányuló karimás csonkra pedig felerősítik azt a vágószerszámmal ellátott készüléket, amellyel alkalmas pillanatban a fővezeték falát átnyitják. E készülék visszatartja a folyadék vagy a gáz nyomását mindaddig, amíg a nyílást, amelyen a vágószerszámot bedugták, el nem zárja a csőcsonk belsejébe korábban behelyezett szelep. A vágószerszám kiemelése után a nyílást kivülről behégesz- tik. A szabadalom nagy nemzetközi sikerét igazolja, hogy az USA, Anglia, Franciaország, Olaszország, Kanada és még sok más ország azonnal átvette. A hajómentés — mint üzlet Hollandiában a tenger ár- sa ilyen feltételek melllett is jával való ősi küzdelem kifizetődő, már régóta kifejlesztette az TUDOMÁNYTECHNIKA Ä szervátültetés és feltételei a közvéleményt különösen Barnard professzor szívátültetése óta foglalkoztatja a téma. Nem utolsósorban a világ neves jogászainak, orvosprofesszorainak nyilatkozatait részletesen ismerve alakulhatott ki az olvasóban olyasfajta érzés, hogy az átültetésekkel valami nincs teljesen rendben. A „laikus” természetesen pontatlanul, a szakembereket sértőn fogalmaz, ám aggályaira érthető és szakszerű választ vár. Hogyan foglalhatjuk ősszé a nem szakember kérdéseit? Barnard szenzációs műtétje után arról zajlott a disputa, vajon megéri-e a majdnem biztos kudarccal végződő műtét, megéri-e nevezetesen a betegnek, a családjának, nem lenne-e célszerűbb megvárni, amíg az orvos nagyjából biztosra mehet? Az orvosok egy része úgy nyilatkozott, elfogadva Barnard alapérvelését" hogy a menthetetlen pácienseknek a legkisebb remény is sokat jelent, és igazán nem mellékesen minden egyes műtét előbbre vitte az egyetemes orvostudományt. A másik tábor eleve elutasította az emberen végzett kísérletezést. Nem vagyunk hivatottak a vita eldöntésére. Űj szívvel élők nyilatkoztak már, hogy nekik minden nap ajándék... A szívátültetés azonban — az orvostudomány történetében nem először — általánosabb etikai kérdéseket is felszínre hozott. Számos utalást hallhattunk, olvashattunk arról, hogy bár a szívátültetés kapta a legnagyobb sajtónyilvánosságot, szerv- és szövetátültetésre előtte és utána is sor került, mégpedig ugyancsak halálos megbetegedések, sérülések gyógyításakor, és megnyugtató eredményekkel vagy esetenként aggodalomra okot adó kudarccal. A MAGYAR újságolvasó természetesen az iránt érdeklődik leggyakrabban, hogy milyen rendeletek szabályozzák a magyar orvosok munkáját, mit tehet a hazai orvos páciense érdekében, meddig mehet el, kitől, illetve mitől függ döntése. Nos, az egészségügyről szóló 1972. évi II. törvény III. fejezetében külön címmel tárgyalja a szerv, szövet kivételére és átültetésére vonatkozó paragrafusokat. Pontos útmutatót, kötelező érvényű útmutatót adva a szakembereknek, az orvosoknak, a jogászoknak és adott esetben megnyugtató tájékoztatást a betegeknek, a gyógyulást várók hozzátartozóinak. A törvény idevonatkozó részletének első bekezdése kimondja, hogy élő személyből csak páros szerv egyikét szabad kivenni, mégpedig csak abban az esetben, ha három nem érdekelt orvos egybehangzóan igazolta, hogy az adományozónál a szerv kivételének feltételei az orvostu- tudomány mai állásánál lehetségesek, a szerv átültetése Indokolt, és az átültetés feltételei ugyancsak fennállnak. Magyarán, csak akkor megengedhető a páros szerv egyikének átültetése, ha az adományozót a műtét nem veszélyezteti, a beteget a műtét segíti. Az adományozót a műtétet végző orvosnak teljes részletességgel tájékoztatnia kell a műtétről, s arról, hogy milyen későbbi esetleges kockázatot vállal. (Például megmaradt veséje — esetleg — megbetegszik.) Az adományozónak közjegyző előtt kell írásban nyilatkoznia szándékáról, s arról, hogy a kapott tájékoztató után minden befolyástól mentesen döntött. Ezt a hozzájárulását bármikor visszavonhatja. A szerv adományozása ingyen történik. A törvény rövid részletéről szóltunk, csupán annak érzékeltetésére, hogy Magyarországon a szerv, szövet kivétele és átültetése egészen részletesen és egyértelműen szabályozott, törvénybe foglalt. A szervátültetésre vonatkozó szabályozókból is kiolvasható a teljes egészségügyi törvény alapvető célja. Ez pedig nem más, mint a lakosság egészségének védelme. Nincs, nem is lehet öncélú, bravúros operatőri mutatvány, de igenis lehet orvosi beavatkozás az orvostudomány legkorszerűbb elveinek, ismereteinek felhasználásával. A törvény természetszerűleg nem vitatkozik szélsőséges nézetekkel. Nem közöl érveket azok meggyőzésére, akik minden szervátültetést eleve elutasítanak, különféle, nem szakmai megfontolásból. É6 nem méltányolja a nagyon „bátor”, a sokoldalú „kísérletezésre” biztatókat. De magában foglalja mindazokat az Ismérveket, amelyek ma a legbonyolultabb szervátültetés megítéléséhez szükségesek. Valójában éppen ezzel ad segítséget ahhoz is, hogy a legkiválóbb orvosok újabb és Újabb gyógyító felfedezésükkel gazdagíthassák az orvos- tudományt. TERMÉSZETESEN szerv-, illetve szövetátültetések ma még korántsem számítanak rutin orvosi feladatnak. A törvény kimondja, hogy .,élő személy testében szerv (szövet) átültetését csak az erre feljogosított kórházban szabad végezni. A szerv (szövet) átültetését csak azok az orvosok végezhetik, akiket a kórház vezetője erre kijelölt”. M. D Madarak és űrrakéták A hatvanas évek végén tértén*, hogy az amerikai űrkutatás ti bázisán, Cape Kennedyn azért kellett elhalasztani egy rakétakilö- vést, mert a startra kész rakéts telefondrótját egy arra repüld pelikán elszakította. Cape Kennedy Floridában terűi el, a 28. és a 29. szélességi tok kózött, szubtroplkus övezetben. Amikor az amerikaiak 1950-ben megkezdték elsfi rakétaklsérletet- két, ez a terület mocsaras vidék volt: szubtrópusi madarak, mér- gesklgyók tették változatossá, egyben veszélyessé. Ismeretes, hogy az amerikai kormány 1961- ben az akkori Cape Canaveral-» jelölte ki a NASA bázisául. Ekkor még mintegy 20 ezer alllgáeot volt honos ezen a vidéken. A bázist építő munkásoknak meg is gyűlt a bajuk velük, mert előszeretettel fészkelték be magukat s kikotort csatornákba és klvájt gödrökbe. Az orlandól repülőtértől autóúton közlekedő mérnökök gyakorta ráhajtottak az úttestre merészkedő páncélos tálukra. Ezék az állatok a dél-amerikai kontinensről húzódtak errs s környékre. Bizony, nem egy autós az árokban kötött ki miattuk. A NASA illetékeseinek a legtöbb gondot azonban a tenget elegáns vonalú madarai, a sirályok okozzák. Ezek odafészkelne!« s rakétakilövő állvány kiszögei léseire, a vezetékek elágazásaihoz, a reflektorokra stb. Nem hibáz* tathatők kitűnő ösztönükért} hiszen a kilövötorony kilencedik emeletén rakott fészkek a sirály- mama számára éppoly kigyóblz- tos, mint — mondjuk — Gibraltar szikláin. A sirályok a rakétákat ürülékükkel Is szennyezik; e* rendkívül maró hatású, kikezdi • rakéták festékrétegeit, sőt, előfordult az is, hogy a korrodálás miatt részben ki kellett cseréin] a fémlemezt. Sorolhatnánk még a sirályok egyéb veszélyes kártevéseit, de talán ennyi Is elég ahhoz, hogy megértsük: a NASA lile.ékeseinek nem kis gondot okoz a támaszpont környékén ez a probléma. A sirályok riasztásával csaknem két évtizede kísérleteznek itt, egyelőre vajmi kevés eredménnyel. (h) Műanyag üveg Különlegesen értékes technikai tulajdonságokkal rendelkező műanyag üvegeket állít elő egy svájci vállalat. A 0.33 liter űrtartalmú üveg csak 20 gramm súlyú, 12 atmoszféra nyomást bír ki, s 2,70 méteres magasságból ledobva sem törik össze. Használat után az üveget gyufásdoboz nagyságúra lehet összenyomni. Mit tud
