Nógrád. 1972. július (28. évfolyam. 153-178. szám)
1972-07-22 / 171. szám
Képes a nagyobb igények kielégítésére a Lamport ZIM salgótarjáni gyára A megye, ezen belül a vá- pés a ma már alapprofilnak A fejlődés ros fejlődésében (iparosodd- számító fűtőberendezések . , , , , sának) jelentős szerepe van gyártására' A cég megszerez- lODD állomását gyárunknak. te a kétaknás Perpetum-kályA gyárat 1894-ben alapítót- hák német szabadalmát, illet- Az első világháború alatt tak. Első időszakban különfé- ve gyártási engedélyét és meg- bővült a széntüzelésű _ kály- le öntvényeket (öntvénycsö- indította a gyártását. (Ezt a hák választéka. A Tanácsköz- vek, féktuskó) gyártottak, kályhatípust kisebb változta- társaság idején anyaghiány 1909-ben történt az első lé- tással 40 évia gyártotta.) miatt a gyár nem üzemelt 1921-ben indult meg újból a termelés, a gazda ekkor a Pesti Magyar Kereskedelmi Bank RT volt. 1926-ban a kályhagyártást tökéletesítették. bevezették a szalagszerű termelést. Újabb tűzhelytípusok kerültek bevezetésre, többek között a Luna-tűzhely, melyet, módosítva ugyan a mai napig is gyártunk. Később megkezdődött a temper- öntvény gyártása, majd a kulcsgyártás is, 1944. december elején a németek a leszerelt gépeket (kb. 40 vagon) Németországba szállították. A veszteség még nagyobb lett volna, ha az Öntudatos dolgozók a gépek és berendezések egy részét nem rejtik el, melyekkel később a helyreállítási munka és termelés megindulhatott. A felszabadulás után elsőnek a kupolókemencéket helyezték üzembe. Jelentős fordulat volt a gyár életében az államosítás. A gyár a Salgótarjáni Vasöntöde és Tűzhelygyár nevet vette fel. 1949- ben megkezdték a korszerű, gépesített öntöde építését, melyet ténylegesen 1951-ben, véglegesen 1953-ban helyeztek üzembe. 1959. A KGM országos ipari átszervezést hajt végre. Megszűnik a vállalat önállósága, ettől az időponttól Lam- part ZIM salgótarjáni gyára nevet viseli. 1963, A jelentkező gázprogram biztosításira elbezSŐdtk a gáztűzhelygyártás. 1964. Elkezdődött a gyári rekonstrukció, melynek első lépéseként 1966. I. fél évében felépül az úgynevezett kis ZIM (zárt ciklusú gyártás, korszerű alagútkemencével) • 1968. Befejeződik az úgynevezett nagyberuházás első lépcsője, a korszerű 11000 m2 alapterületű csarnok, ahol alapanyagraktár, sajtoló-for- gácsoló műhely, zománcozó, szerelő, készáruraktár helyezkedik el. Felépül a korszerű szociális helyiség, étkezde is. Gyártási profilváltozás A gyár évtizedekig szilárd tüzelésű (szén, fa) tüzelőberendezéseket gyártott. Lényeges változásra az elmúlt évtizedben került sor. melyet sürgetett: 1. A piaci igény a magasabb kívánalmakat kielégítő termékek iránt. 2. A szénhidrogének megjelenése. A hagyományos tüzelőberendezések (újabb típusok), mellett, mint például Teatűzhely, Salgó család, Konvex stb. mellett 1963-ban elkezdte a gyár a gáztűzhelyek gyártását. Első időszakban a Fővárosi Gázkészülékgyártó Vállalattól átvett 1—3 típust, majd 1964-ben a saját tervezésű M—102 típust állította elő. A belföldi piacon mutatkozó bizonytalanság szükségessé tette a felvevőpiac bővítését, így sikerült az úgynevezett hagyományos (széntüzelésű) tűzhelynek, a lengyel tűzhelynek az NDK-ban piacot találni. A még mindig meglevő belső piaci bizonytalanság. a rendelkezésre álló termelő- kapacitás kedvező kihasználása érdekében a ZIM piackutató szervei egy népgazdasági szinten is kedvező kooperációs kapcsolatot hoztak létre az NSZK-beli Boecker céggel. amikor is a gyártóeszközök és gyártási eljárások átadásával a fenti cégnek elkezdtük gyártani a gáztűzhelyeket, elektromos tűzhelyeket. olajkályhákat, olajtűzhelyeket, széntűzhelyeket. Jellemző erre a kooperációs kapcsolatra, hogy valamennyi- üknek mintegy egyharmadát készíti. A kooperációs gyártmányok mellett jelentős mértékben növekedett a hazai fogyasztásra szánt gázkészülékek színvonala. Ma már megrendelőinknek gáztűzhelyeket gyújtóbiztosítóval gyártunk. Az igények legtökéletesebb kielégítését biztosítja a Boec- ker-licenc szerint gyártott Lampart—Wollig olajkályha, melyből kb. 100 000 darabot biztosítunk a belföldi piacra. Nagyüzem lett Feladatok: gyárunk több mint 75 éves története azt mutatja, hogy töretlenül fejlődik. Az egykori néhány főt foglalkoztató öntödékből ma' európai viszonylatban is je* lentős, bonyolult automatiká- val működő tüzelőberendezéseket gyártó, 3000 fős nagyüzem lett. Az eddigi eredményeinkben; munkánkban az egész gyári kollektíva (munkások, műszakiak) munkája tükröződik. Tudjuk jól, hogy az élesedő verseny, a piac megszervezése, megtartása és bővítése csak úgy lehetséges, ha a gyártmányaink minőségét, műszaki színvonalát állandóan növeljük. Ezzel meghatároztuk feladatainkat is. Ä kollektíva, amely az elmúlt időszakban a gyár építése közben képes volt a gyár jövő-* jét megalapozó új gyártmáé nyok kialakítását, bevezetését megvalósítani, képes les* a mind magasabb igényeket kielégítő feladatok megvalósítására is. (x) Az ötvözetgyár, ahol mindig van valami új FIATALABB mint a város. Alapítási éve 1938. Ekkor kezdte meg egy kemencével a termelést az ötvözetgyár. Hazánk egyetlen ferroötvözet- gyára. Létrehozását az tette szükségessé, hogy a kohászat igényei egyre növekedtek a különböző ötvözőanyagokból. A régi egykemencés üzem helyén ma már nagy teljesítményű elektrokemencék dolgoznak, és nagy tapasztalattal rendelkező törzsgárda állítja elő a különböző ötvözőanyagokat. A ferroötvözeteket és egyéb termékeket háromféle módszerrel állítják elő. Elektrotermikus eljárással, metallo- termikus eljárással és kombinált eljárással. A gyár fejlődése a felszabadulás után meggyorsult. Különösen az ötvenes évek elején fejlődött. A korábbi egykét terméket egész spr új gyártmány követte. A teljes hazai igényt ugyan még ma sem tudja kielégíteni maradéktalanul, viszont igen sok olyan ötvözőanyagot gyárt a hazai kohászat számára, amelyeket egyébként importból kellene biztosítani. Az ötvözetgyárnak elsősorban a kohászatban van igen nagy jelentősége, a nemesacél- gyártást segíti elő termékeivel. Az igazsághoz tartozik, hogy ma már világviszonylatban is megnőtt az igény az úgynevezett komplex ötvözőanyagok iránt. A kohászat igényei egyre összetettebbek és ehhez igyekszik alkalmazkodni az ötvözetgyári kollektíva is. A mindennapos termelő- munka mellett igen nagy gondot fordítanak itt az új termékek kikísérletezésére, előállítására. Á gyár műszaki-fejlesztési csoportja ma már mintegy húsz főt foglalkoztat. A kutatással, kísérletezéssel véggé soron ennél többen foglalkoznak, hiszen a fejlesztési szakemberek mellett ott vannak a gyártóüzem műszaki-fizikai dolgozói is, akik nagyon sokat segítenek. Hosszan lehetne sorolni az itt született gyártmányokat. Nem véletlen például, hogy a felszabadulás óta több mint tízszeresére szaporodott az ötvözetgyárban előállított termékek száma. Nagyon kitartó munkára, hosszas kísérletezésre volt szükség ahhoz, hogy mindezt megvalósítsák. Együttműködnek a kutató- intézetekkel, tudományos intézményekkel. Elsősorban a Fémiapari Kutató Intézettel alakult ki szoros és gyümölcsöző kapcsolat, de egyes kérdésekben az egyetemek illetékes tanszékeivel, sőt a gyártóüzemekkel, például a Lenin Kohászati Művek szakembereivel is szoros kapcsolatot tartanak fenn. Az utóbbiakkal úgynevezett komplex ötvözőanyagok kikísérletezése, előállítása érdekében. Csak mint érdekességet érdemes megemlíteni, hogy újabban például a Tatabányai Szénbányák Vállalattal közösen a gyenge minőségű szenek hasznosítása érdekében is folytatnak kísérletet. A MŰSZAKI feljesztés iránya egyre inkább kapcsolódik a növekvő öntödei igényekhez is. Az úgynevezett modifiká- torok előállításával foglalkoznak, mivel ezekből a termékekből is egyre növekszik az igény. Ezek az úgynevezett módosító anyagok az öntvények minőségét javítják. A kísérletek és a kialakított gyártástechnológia bizonyítja, hogy járható az az út, amelyen haladnak. Valamikor a fémszilícium előállítása volt az ötvözetgyár feladata. Ma már egyre inkább ennek az alapterméknek minőségi javítása a cél. , ,Üj rafinálási módszerekkel kísérleteznek. Ezzel az a cél, hogy a korábbi 97 százalékos tisztaságú szilícium helyett 98—99 százalékos tisztaságút állítsanak elő. A szilíciumban levő vastartalom ugyanis sok gondot okoz az alumínium- kohászat számára, ahol ezt az ötvözőanyagot hasznosítják. Készül az elektrofilteres füstgázlekötő berendezés. Igaz ez a nagyberuházás elsősorban a munkakörülményeket javítja, a környék levegőjét tisztítja, de kapacitásnövekedést nem jelent. Ez a munka- védelmi beruházás a vállalat fejlesztési alapjait hosszú időre lekötötte. Ettől függetlenül a kutató-kísérletező munka, a műszaki fejlesztés tovább folyik. Elég erre csak néhány példát említeni. A kemencéknél például az úgynevezett fixelektródás technológiáról, módszerről már a második kemencén térnek át az úgynevezett Sőderberg- elektródás módszerre. Ennek elsősorban gazdasági előnyei vannak. A fajlagos elektródaköltségek a tapasztalatok szerint, ha már valamennyi kemencén ezt a módszert alkalmazzák, a korábbinak egynegyedére csökkenthetők. Az első kemencén sikerrel kikísérletezték már az új módszert. A jövő gazdaságosságának tehát ez az egyik titka. \ Ugyancsak újdonság, hogy a régi ferroötvözetek gyártása helyett egyre inkább az úgynevezett több alkotós ötvözőanyagok gyártására készülnek fel. Ezzel kapcsolódnak a kohászati igényekhez. Végső soron az anyagi erő kevés ahhoz, hogy nagyfokú kapacitás- bővítést érjenek el, viszont törekvésük, hogy gazdaságosabban, pagyobb értékű ötvözőanyagokat gyártsanak. A műszaki fejlesztésnek természetes ezenkívül még sokféle módját lehetne említeni, amivel foglalkoznak az ötvözetgyárban. A III. ÉS IV. kemencéknél már korábban kialakították a közös kezelőpultot. Ezzel a módszerrel jelentős munkaerőt sikerült megtakarítani. Most van folyamatban az I. és II. kemencék közös kezelőpultjának kialakítása is. Itt van már az adagológép, de üzembe helyezése még hátravan- Ez is nagy jelentőségű lesz a munkakörülmények javításában. Üj, nagyobb teljesítményű transzformátorállomást létesítenek. Ezzel bővítik a kapacitást. A füstgáz porleválasztásának végleges megoldása, az üzembe helyezés még ma is igen sok energiát leköt. Teljesen új berendezésről van szó, ahol bizony még időközben több módosításra volt szükség. Jelenleg már folynak a garanciális mérések, s remélhetőleg rövidesen véglegesep üzembe helyezhetik az új berendezést. Üj telephely is készül a régi Gyula-rakodón. Készletező-, átrakótelep lesz ez. amelynek a munkálatai szintén elkezdődtek. Ez is sok energiát köt le. De megéri, hiszen az öt- vőzetgyár folyamatosan fejlődik. Az idén már mintegy 350 millió forintos árbevétel eléréséről van szó. A jövő egyre inkább az igényektől függ. A kemencék termelése mellett egyre nagyobb arányú az úgynevezett metallotermikus gyártás. Ez adja már az ötvözet* gyár árbevételének mintegy, egyharmadát. A fejlesztésre^ új gyártmányok előállítására; ahogy már említettük, jelenleg elég szűkös a keret, de megvannak az elképzelések, a tervek a jövőre. Kiváló műszaki és törzsgárda jelenti a biztosítékot, hogy a tervek valóra válnak. IGAZ, évről évre kevesebb létszámmal valósítják meg a terveket, mint amennyi munkaerőre szükségük lenne. Elsősorban ez okoz most gondot. Ennek ellenére az ötvözetgyár betölti hivatását, jó szolgálatot tesz az ország vas-, acél- és fémkohászatának. (X) NŰGRÁD - ,1972. júUus 22,, szombat 1ST
