Nógrád. 1972. július (28. évfolyam. 153-178. szám)

1972-07-16 / 166. szám

nógrádi Gyűrűfű Kis községeit, nagy gondok a Cserhátban Felsőtold „kis pont” még a cserháti kisközségek sorában is. Nin csernek itt néprajzi ínyencségek, nincsenek faka­nálfaragók, nem termeinek kiemelkedő mennyiségű mál­nát, cseresznyét, mint más helyütt. De talán éppen ez a viszonylagos szürkesége érde­kes: a legjellemzőbb cserháti problémák észrevehetőbben mutatkoznak itt, mint másutt. Lukács Ferenc tanácselnökkel és Hirka Sándor titkárral ezekről a kérdésekről beszél­gettünk. Kiürül a falu — Az a legnagyobb bajunk, hogy nincs nálunk helyi mun­kalehetőség. A tsz rosszul fi­zetett ebben az évben, szaná­lásra is sor került. Sok terü­letet gépesítettek, de a mun­kaigényesebb növények ter­mesztésére a munkaerő hiá­nya miatt sokszor nem is gon­dolhatnak A legközelebbi ipa­ri munkalehetőség Pásztón van, sokan járnak el Salgó­tarjánba, Budapestre is. A fiatalok úgy gondolkodnak a jövőjükkel kapcsolatban, hogy ha van rá lehetőség, a mun­kahely közelében telepednek le, ott alapítanak családot is. Mindhárom falu lassacskán kiürül, csak az idősebb, nyug­díjas emberek maradnak itt­hon — ők már nem mernek új környezetbe, ipari munká­ba beilleszkedni — mondta el a titkár. — Mi lenne a megoldás? Ipartelepítés? — Szerintünk erre nincs lehetőség, a közgazdasági adottságai erre nem teszik al­kalmassá a környéket. Sajnos, kiürülnek a házak, néhány év múlva csak itt, Felsőtoldon 10—rl5 ház üres lesz. öt év alatt a három faluban csupán öt új ház épült! — kapcso­lódott be a beszélgetésbe az elnök. Kiönt a patak — Csak a legminimálisabb igények kielégítésére tudunk szorítkozni — és ez szorosan összefügg az előbbiekkel — folytatja. A lakosságtól befo­lyó községfejlesztési alap ösz- szege a három faluban 53 000 forint. S jönnek az elengedési kérelmek a nyugdíjas, magá­nyos öregektől... A legfonto­sabb, legégetőbb kommunális feladatokat megpróbáljuk tel­jesíteni. Felsőtoldon a járdá- sítás csaknem kész. Ehhez kapcsolódik a belvíz elvezeté­se — nyitott betoncsatornákat építettünk a járdák mellett. Súlyosabb problémát jelent a falunak az árvízveszély: tava­szonként a garábi patakot fel- duzzasztja a hegyekből bele- ömlő hóié, ez kárt okoz a környező házakban, kertek­ben. 250 ezer forirtt költség­gel az Idén elkezdték a sza­bályozást, de a teljes befeje­zéshez kétmillió forint kelle­ne. .. — Számíthat-e a község a lakosság társadalmi munká­jára? — Látja- minden összefügg az elöregedéssel: a KlSZ-szer- vezetek igyekszenek segítsé­get nyújtani, de az öregebbek­től nem várhatunk segítséget, a középkorúak többsége pedig eljár a faluból. — Milyen a falu kereske­delmi ellátása? — Ez végre egy olyan tárna, amelyről több jót tudunk mondani, mint rosszat A töb­bi kisközséghez viszonyítva egészen jónak mondható, a helybeliek is elégedettek vele. A gázpalackcsere minden köz­ségben megoldott, Felsőtoldon van fűtőolaj- és terménylera­katunk. Az utóbbi ellátása pillanatnyilag akadozik, de egész évben jó szokott lenni. A kisközségi helyzetből adó­dó sajátos problémák követel­ték meg, hogy valamilyen el­fogadható megoldást keresse­nek. így született meg a há­rom község: Alsótoid, Felső­told és Garáb összevonásának terve. Mik a tapasztalatok: előnyös-e ez a „házasság”? Háromból egy — Még így is kicsi ez a kör­zet, de a lehetőségek jobbak lettek. Jobb szinten tudjuk az intézményeket fenntartani, a bevételek centralizálása is hozott valamelyes eredményt. Az a vélemény, hogy javul, szakszerűbb lett a közigazga­tási munka, az ügyintézés. Egy érdekes adat: bár három község tanácsa lett a fel6Ő- sőtoldi, ez nem jár együtt az ügyfelek ide-oda járkálta fá­sával, az ügyfélforgalom csök­kent a szakszerűbb ellátás következtében. A tanácsveze­tők kijárnak a társközségekbe, a helyi ügyeket elintézni. A két kilométer tanácsi kezelésű út rendbehozására Alsótoldon tavaly és idén összesen 130 ezer forintot fordítottunk, Ga- rábon is tervezünk járdásítást — tájékoztat a titkár. — Milyen a falu kulturális élete? — Azt lehet mondani, csu­pán az iskolára korlátozódik. Szerveztünk havonként egy­szer színházlátogatást Pásztó^ ra — úgy látszik ez is beful­lad, nincs igény rá. A tv so­kat emlegetett elszívó hatása lehet az oka ennek, és a mozi igen gyér látogatottságának is. A könyvtárak (minden falu­ban van fiókkönyvtár) is ha­sonló gondokkal küszködnek. Nem könnyű a tanács mun­kája ezekben a falvakban. Akik itt maradnak, szeretné­nek jól és még jobban élni, összehasonlítják a községet a többi, jobb adottságú faluval. Jobb eredményeket elérni a lakosság segítsége nélkül — nagyon nehéz. adíi, j: Munkásélet és -művelődés Nem lehet elálmosodni érdeklik őt. Sokan a NÖG­RÁD mellett kardoskodnak; az mégis megyei híreket tar­talmaz, meg jó képregénye­ket A kazár! Germann László az egyik legfiatalabb tag a brigádban. Két gyereke van; a nagyobbik Németországban, a kisebbik itthon dolgozik. Germann László érdeklődő, nénk esténként a művelődési házban. •Lassan mindenki vissza­szállingózik a helyére, foly- i tátják a munkát. Egy éjsza­ka közel ötven köbméter föl­det mozgatnak meg. Azt mondják: kemény munka, nem lehet elálmosodni köz­ben, meg álldogálni sem, mert Hűvös az éjszaka; 'de az emberek nem fáznak, csákón, aki nézem őket. — Nem szabad sokáig egy­helyben állni — szól ki vala­ki a gödörből, aztán folytat­ja a lapátolást A futószalag egyenletes zú­gással továbbítja a földet a kijelölt helyre. Milyen ez ä föld? Számomra egyszerűen föld, barna, egy kicsit raga­csos és hideg. — Minél mélyebbre ásunk, annál nehezebb vele dolgoz­ni.: Négy-öt méter mélységben a lapát mellé mór csákány is kell — mondják az emberek. Előkerül a brigádvezető, Tőzsér Pál Társai is közelebb jönnek. — Most két brigád dolgo­zik itt; összesen 14 ember. Kazárról. Mátraszelóről Ho- mokterenyéiől járunk be. Va­lamennyien bányanyugdíjasok vagyunk — tájékoztat Tőzsér Pál. — Szezonmunka ez. Az építőiparnak a munkaerőkéi! nekünk meg a pénz. hát így verődtünk össze — egészíti ki egy társa. A munkaidő este nyolctól réggel hatig tart Akkor az­tán buszra ülnek az emberek és sietnek haza­— Csak sietnénk. Á leg­többször nincs rendes busz­járat Kazárra. így aztán rit­kán érünk haza időben — pa­naszolja Kmetty Kálmán. — Pedig nekünk minden perc gokat ér. Mert hazaé­rünk, alszunk egy keveset, ebédelünk és újra indul­hatunk dolgozni. Kevés a szabad idő — mondják. A tévét is csak ritkán látják, pedig szeretik nézni az érdekesebb műsorokat Ol­vasni inkább újságokat szok­tak, mint könyveket. Radics Márton a Népszabadságot ol­vassa a legszívesebben. A po­litikai események meg a sport mozgékony ember. Egy föld­kupacon ülve emlékszik visz- sza az elmúlt időkre: — összetartóbb volt akkor a falu, mint most. Igaz. volt szép kultúrház, jó mozigép. A tánccsoportra külön büsz­kék voltunk. A mai fiatalok is szeretnek szórakozni, csak nincs helyük. A kultúrház- ból üzem lett így a fiatalok­nak csak egy KlSZ-helylség van. Ha lenne egy alkalmas terem, még mi, idősebbek is szívesen eljárnánk szórakoz­ni, biliárdozni. így csak a kocsma marad. — Ahol meg van szép kul­túrház. ott nem használják ki — mondja a mátraszelei Kazinczi Feri bácsi. Beszélgetünk az életéről, 65 évéből 42-őt töltött a bányá­ban, Három műszakban dol­gozott a családra nem sok Idő jutott. — Vékony volt a szénte­lep; sárban, vízben jártunk, sokat álmatlankodtunk. Más az élete a mai munkásnak; Jobb, könnyebb. Aztán visszatérünk a műve­lődési ház ügyére. — Én a ház mellett lakom, de sok mozgolódást nem ta­pasztalok. Megcsinálták azt a nagy épületet; van benne mo­zi. táncterem, öltöző, könyv­tár. Hát nem volna szabad magára hagyni. Én azt mon­dom, ha a pedagógusok ma is olyanok lennének, mint ré­gebben, akkor mozgósítani tudnák a fiatalokat Meg mi, öregek is szívesen elüldűgél­akkor fázik az ember. Már búcsúznék, amikor Ug­ró László jelzi, hogy ó még szeretne mondani valamit a többiek nevében: — Mi valamennyien vidé­kiek vagyunk, de büszkeség tölt el benőnket, ha Salgótar­ján építésén végignézünk. Jó érzés, hogy a városépítésben, e szép programban ml is részt veszünk. Mi. akik jól emlékszünk még a modem épületek helyén húzódó sár- tengerre, jóleső érzéssel vál­laltuk az Arany János úti új tíz emeletes házak alapozását, földmunkáit. Még ha nehéz a földmunka, akkor is. V. Kiss Mária A velencei A képzőművészet különböző kiállításainak sorában első helyet foglal el a nyári idő­szakban a velencei biennálé. Nógrád megyében ennek a képzőművészeti megmozdu­lásnak azért van visszhangja, mert két olyan művész is sze­Az üveg Az üveg olyan anyag, amely feldolgozva a művészei külön­böző ágaiban hozzájárulhat az Igények kielégítéséhez. Kü­lönösen a lakásberendezésben segíthet az ízléses hangulat kialakításában. Nem vélet­len, hogy a „Lakáskultúra” című folyóirat legutóbbi szá­A piacon Kulcsár felv. C$ie^eíé “Taton Már alkonyodott, amikor Csépe Géza tanácselnökkel háza előtt beszélgettünk. A vonat kihúzott Salgótarján felé, az utcán asszonyok si­ettek, a lányok bevásárló- szatyort cipeltek. — A piros tetős házakat figyeli? Ebben a faluban so­kan új házat építettek, vagy a régit korszerűsítették, ki­nek hogy engedte sorsa. Iparkodó nép lakja ezt a községet — magyarázta a tanácselnök. HÁROM KERTÉSZ — Szép házakban laknak, de elégedettek itt az embe­rek? — Többségük igen. Per­sze, több mint két és fél ezer lakos között akad ilyen is, olyan is. i— Taron jogosan panasz­kodhatnak az áruellátásra? Lehet-e zöldséget kapni? — Ebben nincs hiány. Sok család termel zöldséget a kertben, látja mi is. Ez nem elég és nem érik be idejé­ben. De a termelőszövetke­zetnek három kertésze van, három üzletben is árusíta­nak friss zöldárut. Sokan vásárolnak Fodor Menyhért­től, dicsérik a szép paprikát, paradicsomot és káposztát. Terméséből jut a környék­be is. Patai István inkább a konzrevgyámak szállít, de a falu Pásztó felé eső ré­szén is lehet zöldségfélét vá­sárolni a tsz-kertésztől. Az a baj, hogy a határ egyik részét nagy eső- és jégkár érte. Az uborka és a papri­ka egy részét ki kellett szán­tani. A vihar után olyan víz futott az úton, hogy egy Trabantot is felemelt. biennálén repel a kiállításon, akinek műveivel a megyeszékhelyen és a megye másik városában, Balassagyarmaton már megis­merkedhettünk. így többek között nagy elismerés illette Varga Imre bronzszobrát és Würtz Ádám Shakespeare-il- lusztrációit. varázsa mában éppen Takács Gézát, a salgótarjáni öblösüveggyár tervezőművészét szólaltattál? meg az üvegholmik használa­tát illetően. Az olvasókat kü­lönösen megnyerte a jéghűtést mutató homályos üvegholmik alkalmazásának lehetősége. VERSENYEZNEK A PÉKEK i Nem Is olyan régen, az új termés előtt akadozott a kenyérellátás. Taron ezzel már nincs baj, lehet kenye­ret kapni a boltban, de fi­nom, fehér kenyeret árusít Kárász Lajos és a héten Kiss István is engedélyt ka­pott a sütőiparra. A két ma­gániparos most már verse­nyezhet, hogy ki tud jobb, ropogósabb kenyeret adni. f — És a hentesáru? ? ■ — Kérdezze meg a lakos­ságot! Biztosan azt vála­szolják, hogy több hús kel­lene. De ez még mindig or­szágos gond. Javult a hely­zet, a füstölt és töltelékáru­ra nem lehet panasz, a ba­romfi és a konzerv sok min­dent helyettesít. Tudjuk, sok minden kell ma már egy ilyen községben, összességé­ben milyen az ellátás, mit hogyan lehetne jobban ten­ni a lakosság javára? Hétfőn ezt vitatjuk meg a pártveze­tőség ülésén, amikor a pász­tói Általános Fogyasztási és Értékesítő Szövetkezet helyi áruellátását tűzzük napi­rendre. BIZTONSÁGBAN A GABONA öttonnás teherautók for­dultak a régi malom udva­rára. Régen nem zúg már a tari malom, a Gabonafel­vásárló és -feldolgozó Vál­lalat keverő üzeme működik itt. Hajnaltól késő estig Szé- csényből szállítják a kuko­ricát. Havonta 200 vagon tá­pot gyárt az üzem, ehhez alapanyagként kell a sok kukorica. A Szpllt ’71 elnevezést! nemzet­közi slágerfesztivál győztesét az Arany vitorla szobor tulajdono­sát, Zalatnay Saroltát várják Ba­lassagyarmatra, a szabadtéri szín­padra. Az ugyanakkor fellépő Lo- comotlv GT együttes az angliai —- Most különösen sürgős a munka, Szécsényben az új gabonának kell a hely. A tarl telepen 70 vagon árpát tárolunk, 30 vagonra va­lót korszerű Sirocco gépek­kel szárítottunk. És várjuk az új búzát, felkészültünk a tárolására és szárítására. — mondja Kasza Lajos üzem­vezető, aki 22 éve dolgozik a szakmában. Közben a hídmérleghez hívják az üzemvezetőt, mert a teherautók nem állhatnak. Amint a kukoricahegy mel­lől elmozdul az egyik, he- . lyére. tolat a másik. 'A nagy, nehéz gépkocsik óva­tosan, mégis ügyesen és gyorsan mozognak a szűk udvaron. A jövő évi kenye­rünkért dolgoznak most a kombájnosok, szállítók, rak­tárosok és üzemvezetők. Jó az idei termés, kevés a hely, de mindenki azt akarja, hogy Idejében biztonságban legyen a gabona. ÉPÜL AZ ÓVODA Mire büszkék mostanában a tariak? Arra, hogy a ki­csikről is gondoskodnak. Át­alakítják, korszerűsítik az óvodát. Az iskola két tan­terméből csak az egyiket használták. A jelenlegi óvo­dába bevezetik a vizet, a padlóra műanyagbevonat ke­rül, előtte S2ép parkot léte­sítenek. Az udvaron lesz játszótér, ezt akarják és ezért segítenek a szülők. Jobb, szebb lesz az átala­kított óvoda és szeptember­re elkészül. Erre garancia a 300 ezer forint és a tariak összefogása. Idejében gon­doskodnak a gabonáról — amit életnek Is mondanak — és szeretettel törődnek az új nemzedékkel. F. L. Great Western Expressz fesztivál hatalmas sikere után érk-zik Balassagyarmatra. A nemzetközi pop-fesztiválon, mint egyetlen kontinensben zenekar, óriási si­kert arattak. Rendkívüli nagv érdeklődés előzi meg az illusztris művészek érkezését. Hírek néhány sorban Egy krétai fiatalember, aki gyakori lázrohamokban szen­vedett, megkísérelt eltéríte Vastartalmú, 540 gramm súlyú meteorit hullott le egy ni egy négyrnotoros Boeing Lod‘ közelében lévő udvar gépet, mert Londonban akar­ta kezeltetni magát. ba. Estében súrolta a kert tulajdonosnőjének karját. NÓGRAD — 1972. július 16., vasárnap Akiknek a fél világ tapsol

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom