Nógrád. 1972. június (28. évfolyam. 127-152. szám)
1972-06-11 / 136. szám
Vifa a művelődésről Szakmai közösségre van szükségük A közművelődés szerkezete, rendszere Ä MŰVELŐDÉSI otthonok a tevékenység. A megyei mű- mennyit képesek színvonalaorszagos konferenciáján sokat velődési központ évek óta san megvalósítani Ugyanak- vitatott kérdés volt a művelő- rendez szakági továbbképzést, kor a járási hivatalok a terü- dési otthonok sajátos szerepe, amelynek révén a néptánc, lett munkát kérik számon az hatásköre, funkciója. A kon- irodalmi színpad, színjátszás, intézményektől. Így a műve- ferencia maga meggyőző bízó- fotó, honismeret, ifjúsági klu- lődési központ igazgatója nyítéka annak, hogy a helyen- bök területén népes aktíva- munkatársaival együtt hűként megnyilvánuló ellenkező gárdára tett szert. Azonban a szonnégy órában negyven- véleménnyel szemben igenis szakági hálózat állandóan vál- nyolc órai munkát próbál el- szükség van ezekre az intéz- tozik, kevés az olyan ember, végezni, vagy úgy, hogy élményekre, még akkor is, ha aki évekig vezet egy csopor- hagy megtervezett feladato- a közművelődés egészének tot. Az állandó továbbképzés kát, (és akkor várhatja a fe- megoldására nem képesek. De ellenére mégis szakemberhi- lelősségrevonást), vagy úgy, nem is ez a feladatuk. Az em- ánnyal küzdünk. Ennek oka a hogy a színvonallal nem tö- lített országos konferencia té- csoportvezetők kitartásának a rődve minden programot meg- ziseiben is világosan kitűnik hiánya, és ezt jórészt a cső- szervez. Ennél még nagyobb hogy a művelődési otthon csu- portok fenntartási nehézségei baj, hogy ez a kettősség a pán egy a közművelődés intéz- idézik elő. Amíg egy csoport, népművelők törekvéseit és a ményei között, s a többire tá* szakkör vagy klub új, addig népművelési irányelvek meg- maszkodva látja el a települé- kevesebb költséggel jár, de valósítását csorbítja, sek művelődését. Sajátossága egy jó szakvezető irányításéabban nyilvánul meg, hogy val rövidesen kiemelkedik, és "tévője hS^a elsősorban a közös szórakozás, akkor már nagyobb anyagi tényezője, hogy a művelődés feltételeit biztosítja, befektetést követel a fenntar- d®Í- h Ibidül alkalmat teremt az alkotóte- tása. Erre viszont a községi klubkonyvtárak meg mindig ai, mat ..erru az aiKoioie - „tt-hnnnlc «aiát nem tudnak az emberek mavekenyseg tömeges kibontakoz- muy®1<*i«si otthonok sajat otthonává vitafórumává tatásához erejükből nem kepesek. Ha so“11? ottnonava, vitaiorumava a művelődési ntthnnok nem áll melléjük patrónus, Ez elsősorban nem . - .. .. h akkor képtelenek tovább dől- szakmai, hanem anyagi kérfunkciojabol következik, hogy L (Köszönet illeti a ME- des- A meSFe 35 klubkonyv- a népművelő sajátos közmű- _ ÁFÉS7 eket iára közül csak 5—6 intézbf^^bfkultuSns8^' amelyek^egyre több révészet! «tay felel meg annak a kőben a többi kulturális intéz- „„onortot mentenek mea a vetelmenynek, hogy a konyvménLteóVttöződSkSane^tafkodő felállástól azzal, hogy gon- re alapozott kiscsoportos kö- űdLS amatőr al- doskod*ak fenntartásukról.) ~ ..................“ i fi] kotó csoportokban. Ahhoz, A MEGYEI művelődési hogy a művelődési otthonok központ másik fontos módmunkásai ezt a művelődéspoli- szertani feladata az írásos tikai és társadalmi igényt szakmai tájékoztatás. Kiadvá- raegfelelő színvonalon zösségek formálója legyen. Mindezek sokat vitatott problémák, és minden népművelő tudja, hogy csak addig nyújtózhatnak, ameddig kielé- nyainkban informáljuk a nép- az iífmaI^nkke^H° a ^nénmű” gíthessék, szakmai közösségre művelőket a megyei és orszá- ez nem CKokke tl a p velők felelősségét, és meg kell tenniük, ami szűkös lehetőfelfigyeltek a művelődési otthonok ilyen fajta gondjaira; segítségüknek, anyagi támoga^ AZ ISMERTETETT nehézvan szükségük, még abban az gos kulturális eseményekről, esetben is, ha megfelelő szak- javaslatokkal segítjük a folya- t-lik BÍ7tató hoev Iskolai végzettséggel rendel- mate* művelő-nevelő munka seg^lkd61 .hfs, keznek. Az országos konteren- megszervezését Terjesztjük az J^tóbb! időben cián sok szó esett arról is, egyes szakagakban élért ered- - hogy a népművelő a közsé- menyeket. Módszertani könyv- gekben szakmailag csak ön- tárunkban megtalálhatók a magára hagyatkozhat, hiszen legfontosabb szakkönyvek, nincsen olyan szakmai közös- színműtárunkkal könnyítjiik a ' P ség, amely a kontrollt, a bí- színjátszócsoportok és irodai- peia •|al J rálatot és elismerést jelente- mj színpadok műsorválasztá- né. Ezért felmérhetetlen an- sát Filmtárunk igen népsze- 6égek miatt módszertani hálónak a szakmai hálózatnak a rű, intézményeink, az iskolák, zatunk elsősorban azok felé a fontossága, amelynek kialakí- termelőszövetkezetek tanfo- községek felé fordul, ahol tásán évek óta országszerte, lyamaihoz, előadásaihoz nép- függetlenített művelődési ott- így megyénkben is dolgo- 6zerű szemléltetést szolgáltat hon igazgató dolgozik kedvesünk. A megyei művelődési köz- zőbb működési feltételekkel. A megyei művelődési köz- pont művészeti aktívahálóza- Arra törekszünk, hogy megta- pont a szakmai felügyelője, tának — főleg a téli és tava- nítsuk őket a körzeti munkairányítója ennek a hálózatnak, szi időszakban — folyamatos ra> azaz vonják be a kevésbé Munkánkat részben áttétele- feladata a művészeti csopor- ellátott környező kisközségeken keresztül, részben közvet- tok felkészítése a kulturális tét hatáskörükbe, lenül a művelődési otthonok- szemlékre, versenyekre, miban végezzük. Szakmai álló- nősítő bemutatókra, hiszen Csizmadia Gézáne másaink a járási székhelye- ezek a rendezvények a műve-lődési otthonokban zajlanak le. Művelődési központjaink legégetőbb problémája jelenleg az úgynevezett kettős iráEgy kisiklott élet története Kertész Ákos: Makra című regényéről Mit tegyen az az ember, akit hatsz, barkácsolhatsz, de zajo- telmes küzdést vállalja a mln- végzete kilökött egy zárt, vé- san botránkozz meg a 900 fo- dennapok küszködése he- dő, megtartó közösségből, akit rintot kereső konyhalányon, ha lyett. Éppen Makra példája jelleme, tehetsége, belső fe- hazavisz egy májkonzervet” mutatja, hogy nem ez a na- szültsége állandóan konfliktu- — mondja ez az „erkölcs”, gyobb áldozat. Mert végül is sokba sodor, holott neki min- Makra Ferenc tragikuma az, Makra elpocsékolja az életét, den vágya az, hogy visszata- hogy azonosulni akar ezzel az így is értékes élet ez, de tor- láljon az otthoni tájra, hogy életformával, de erkölcsi ér- zó marad, mert azok az erők, elvegyülehessen jeltelen, szűr- zékenysége, becsületessége amiknek belőle kifeJé kellett kén a tömegben? Miért hal tudatosan és nyíltan akarja volna hatnia, önmaga ellen meg önkezétől 38 évesen Mák- vállalni. Például el akarja ven- fordulnak és végül el is ra Ferenc? Hogyan záródik a ni feleségül szajha szeretőjét, pusztítják. Akkor határozza el kör, csap össze feje felett a vállalva a „botrányt”, mert magát az öngyilkosságra, amihullám, mitől lesz ő idegen az lázítónak tartja még a gon- kor látja, hogy önmaga fela- élettől és idegen tőle az élet? dolatát is, hogy hazugságban dása, elárulása megfosztotta Miért nem tudja megvalósíta- éljen. erkölcsi fölényétől, a híg és ni önmagát ez a fegyelmezett, És ebben igaza is van. hazug „beilleszkedés" a közösvasmarkú és erős akaratú em- Nem elég kimondani az ségbe kevés, de már nem tud- bér, holott minden idegszálá- igazságot, az igazságot cse- ja elölről kezdeni (Vali nél- val boldog akar lenni? Kik lekedni kell. Makra Ferenc kül) a harcot önmagáért, önfelelnek ezért a félresiklott azonban végzetesen, tragiku- magával, az élettel. Az önéletért? Pazarolhatjuk-e Mák- san elmulasztotta ezt, amikor gyilkossága így is tett, mert ra Ferenceinket, hagyhatjuk-e, nem vállalta a szerelmét: Va- maradék erkölcsi tartását men- hogy éppen azok az életek Ht, jobbik énjét, aki rádöb- tette a teljes széthullástól. morzsolódjanak el, hulljanak a bentette tehetségére, embersé- Nem véletlen, hogy a re- semmibe, amelyek a társada- gére, más-voltára. Leegyszerű- gény sikerkönyv, hogy a kólóm kovászát jelenthetik? sítve a regény képletét: aki zönség, a szakkritika egyaránt S még sorolhatnánk a kér- ttid szobrot is csinálni, az ne lelkesedik érte, hogy Makra déseket, amik a regényt olvas- autósárhányókat hegesszen, meghódította a színpadot is, ván kínzóan marják az olva- <tki megtalálta a Nö-t, az hogy hamarosan a filmvászsót, még hónapok múltán is ne meneküljön még „hálából” non is találkozunk vele. Kersem egy buta libához, akinek tész Ákosnak olyan figurát si- ereje van, az sose fusson meg. került alkotnia, aki a maga Makra megfut és állandóan „rendhagyó” voltával az álta- fut önmaga elől, de paradox lánost is be tudja mutatni, módon nem veszi észre, hogy Megrendít, felráz, eszméltet, nem előre halad, amikor a Pedig semmiféle „bravúrt” Érdekes, hogy mindkét író a tudatosan vállalt kispolgári. nem csinál. Elmondja a törté- „szabálytalan”, félresiklott éle- léthez, az „átlaghoz” menekül, netet az epika higgadt, az IDŐ tekben mutatja be a „normá- „Nincs egálban önmagával” — sodrását követő tempóval. De lis” fonákját, elviselhetetlensé- mondja ő maga is, de tévesen teszi ezt olyan szellemi, ér- gét. (Nem véletlen, hogy Kér- látja az okát. Az ember ak- zelmi feszültséggel, megjelení- tész Ákos József Attilától vesz kor találhatja meg a benső tő erővel, hogy az olvasót egy mottót. A tragikus sorsú köl- nyugalmát, akkor kerülhet el- percre sem ereszti ki áramkötő énekelte meg először lí- viselhető kapcsolatba a világ- réből. Modern, anélkül, hogy ránkban a marxi dialektika gal is, ha tehetsége és jelleme modernkedne. Telitalálat, törvényét, az ő tragikumának parancsainak engedve az ér- Horpácsi Sándor nyugtalanságot, jótékony lel kiismerelrfurdalást okozva. A Makra kitűnő regény. Ha rokonát keressük az elmúlt évtized magyar prózájában, a Rozsdatemető ötlik eszünkbe. egyedi, „véletlen" volta döbbentette rá kortársainak értő jobbik felét a világ abszurd voltára...) A hét könyvei AKADÉMIA Makra Ferenc rendhagyó Molnár Vera: ember. Mondhatnánk azt is, ^'?ror?záf. ' K a 7tn ar • vet KIADÓ: Gervers— titkos Iratai. Dr. Csizmadia Ern«: A középkori Ma- Élelmiszer-gazdaságunk a natéko- rotundái. Szmodlts nyabb gazdálkodás útján. Kurt hosv ő az örök kamasz aki K4zme,r.: Keretszerkezetek statikája Hager: A fejlett szocialista tár- nogy o az oroK Kamasz, aKl dinamikája és stabilitása. EURO- sadalom. Gabriel Kolko- Hata- kemény és „elmaradott” er- PA: Jacek Bochénski: A számú- lom és külpoltika. Nemzeti és kölos£v<»l mindin kirrrnvnkrü- zött 0vidus. Ismai Kádere: A mozgalmi ünnepeink. Terényi ImKoicsevei mmatg KiprovOKOl- halott, hadsereg tábornoka. Kör- re: Mit kell tudni az olimpiától? yu> iwi /tj/círctc tueycitfveucoet co tetne idntomoKKdi. — ívioaern Ka* — Dr. Varga Györgyi A ispán támadását. Az átlagembert in- t?14“ költők. (Kriterion). Käthe- business. MAGVETŐ: illés Endre: eerli ha valaki más mert rá- ,™e An5f-fcpSrt?L Fíí6 16 . fakó Árnyékrajzok. Pethő Tibor: Anlegern, na vaiaKl más, mert ra- lovasa. Mihail Sadovsanu: A pa- rika közéiről. SZÉPIRODALMIdöbbenti kicsinyességére, ha- rasztkapitány. (Albatrosz, Buka- Ady Endre Művei I., D„ Balogh zugságaira gvengeséeeire rest). Mesa Selimovic: Az erőd Edgár: Intelmek (Kriterion, Buzugsag ira, gyengeségeire. és foglya. Az üldöző. — Latin- karest). Erdei Ferenc: Város és „Megcsalhatod a feleseged, es amerikai kisregények. GONDO- vidéke. Ferencz S. István: Nyári dicsérd a házasságot és szidd hATL Szathmári Sándor: Gépvi- vándorlások (Kriterion). — Ka- t nmii/iíoe- 4-,és más f antasztilcus történ e- hána Mózesi A bold.02 élet könv- a szajhákat. Lophatsz, fustz- tek. KOSSUTH: Bethlen István ve. -Kertész Ákos: Makra. ken működő művelődési központok. Arra törekszünk, hogy ezek az intézmények olyan magas színvonalú helyi tevékenységet fejtsenek ki, amely példaként szolgálhat a járás nyitás. A tanácsigazgatási területén dolgozó népműve- rendszer átszervezése óta a löknek, alkalmassá váljanak a községi tanács a fenntartójuk, kisebb szakmai közössegek ve- munkaadójuk. így helyi intéz- zetésére, és állandóan tájékoz- ményekké váltak, ami helyes tassák a művelődési házak és mert a művelődési ottho- klübkönyvtárak tiszteletdíjas noknak e helyi társadalompo- és függetlenített igazgatóit a litikai és művelődési igénye- legfrissebb szakmai eredmé- két kell kielégíteniök. De művekről. Jelenleg négy ilyen V€lődési központ funkciójuk művelődési központunk dolgo- akkor érvényesül, ha a járás zik a megyében: Bálassagyar- intézményeinek szakmai közflarmat Endre: GYILKOSSÁG RT. (Dokumentumírás 16 részben) maton, Szécsényben, Pásztón és Rétságon. A salgótarjáni járás módszertani munkáját, a megyei művelődési központ pontjává, módszertani tanácsadójává tudnak válni. Félő, hogy ez a területi funkció elszegényedik. Ugyanis a köz^ látja el a körzeti, elsősorban ségi tanácsok — érthető mó- a kisterenyei és karancslapuj- (jón — arra törekszenek, hogy tői intézmények segítségével, minél gazdagabb kulturális Milyen eredményei vannak program megvalósítására a hálózat módszertani munka- késztessék a hatáskörükbe ke- jának? Nem mondhatjuk, rült művelődési központokat, hogy zökkenőmentes és min- sokszor fel sem mérve, hogy den népművelőre kiterjed ez két, három munkatárssal A pedáns kempingező (Takács Imre karikatúrája) 1. Gea gszterháború az Umberto Vendéglőben Az amerikai mozikban nemrég mutatták be Marion Brandoval a főszerepben a „Keresztapa” című filmet. Az óriási siker egyik titka, hogy a történet rendkívül hiteles — írták a kritikusok. A filmben az amerikai maffia véres bel- háborújáról van szó és ha valakinek netán kétsége lett volna aziránt, hogy a „Keresztapa” sztorija valóban hiteles-e, néhány nappal ezelőtt a szó akusztikai értelmében is csat- tanós választ kaphatott. New Yorkban ugyanis majdnem pontosan megismétlő- vadonatúj 'felesége, Sina és dött a film egyik — vendéglői lövöldözéssel kapcsolatos — annak előző házasságából jelenete. Sőt, mint a Newsweek című, nagy példányszámú amerikai magazin megjegyzi; aki látta a „Keresztapá”-t, egyáltalán nem csodálkozik azon, hogy mindez bekövetkezett. gengszterszindikátus egyik nagy hatalmú közismert alakja. Már az apja A1 Capone környezetében „dolgozott”. A rendőrség nemcsak azt tudta, hogy a Colombót egész életére megbénító lövéseket valaki készpénzért megrendelte — az FBI azt is sejtette, hogy ki. Csak éppen bizonyítéka nem volt. Később látni fogjuk, hogy az amerikai maffia szinte tökélyre fejlesztette a bizonyítékok eltüntetését és megvannak az eszközei arra is, hogy a rendőrség a valóságosnál is tájékozatlanabbnak tűnjék. A napokban aztán nagyon is látványosan igazolódott be a detektívek sejtése. Joseph Gallo, a Colombo-ügy első számú gyanúsítottja a negyvenharmadik születésnapját ünnepelte egy szép kora tavaszi este. Társaságával először az amerikai metropolis egyik méregdrága mulatóját, a Co- pacabanát kereste fel, majd az Umberto Étteremben folytatta a szórakozást. Vele volt származó tízéves lánya. Gallo nővére és természetesen testőre. Kitűnő hangulatban ülték körül az asztalt. Az ünnepelt az étlap hosszas tanulmányozása után újabb, pompásnak ígérkező olasz fogást rendelt. Soha nem fogyaszthatta el. Középtermetű, szürkülő hajú férfi szállt ki az étterem előtt megálló világos kocsiból, besétált és két lövést adott le Gallóra. A testőr. Peter Dia- pioulas („Peter, a Görög”) sőt az asztaltársaság legalább két másik tagja is azonnal tüzelt, de már késő volt. A gyilkos elmenekült. Gallo el- vánszorgott az ajtóig, de ott összeesett és a mentőkocsiban meghalt. A rendőrség megállapította, hogy az étteremben néhány másodperc alatt több mint húsz golyót lőttek ki. A tűzharc nyomán „Peter, a Görög” is megsebesült. Hogy a gyilkos sértetlen maradt-e, az vagy később derül ki, vagy — és ez a valószínűbb — soha. Oroszlán a kertben A tettest felbérelték NŰGRÁD - 1972. június U» vasárnap A dolog tavaly júniusban kezdődött. Akkor, egy olasz származású amerikaiak által összehívott gyűlésen, egy ismeretlen fiatalember lépett oda az egyik szónokhoz, Joseph, Colombóhoz és minden sietség nélkül három golyót eresztett a fejébe. A gyilkost a helyszínen szitává lőtték, de senki egyetlen pillanatra sem hitte azt, hogy neki magának volt valami leszámolni- valója Colombóval. A tettest nyilvánvalóan felbérelték, annál is inkább, mert a merénylet végrehajtása után azonnal megszólaltak a fegyverek, amelyek azonnal végeztek vele. A rendőrség ebből természetesen arra következtetett, hogy gondosan előkészített terv végrehajtásáról volt szó. Ennek a tervnek az értelmében kellett tettének elkövetése pillaJoseph Gallo, az áldozat, rettegett maffiafőnökként halt meg, de ő is „alulról” közönséges bérgyilkosként kezdte. Az ötvenes években testvéreivel. Larryval, és Albertiéi együtt Joe Profaci bandájában dolgozott. Akkoriban, a bosszútól félve, a három Gallo-testvér oroszlánt tartott brooklyni házának kertjében... Josephet barátai natában elhallgattatni a gyil- Szőke Joe-nak. és mindenki kost. Az Egyesült Államokban az ilyesmi meglehetősen gyakori, a legismertebb ügyek közül elég Lee Harvey Oswald és Jack Ruby hátborzongató esetére gondolnunk. Joe Colombo az amerikai nyilvánították. más Bolond Joe-nak nevezte. A név története: Gallo sokszor megúszott kisebb-na- gyobb büntetéseket azzal, hogy jól megfizetett pszichiáterek beszámíthatatlannak 1962-ben Profaci meghalt, és utódja Colombo lett. Gal- lóék nagyobb százalékot akartak a most már Colombo által vezetett maffiacsoport bevételéből. Colombo ezt megtagadta — ezért került sor a tavaly júniusi gyilkossági kísérletre, majd — Colombo válaszaként — a mostani születésnapi gyilkosságra. Mindez csak viszonylag jelentéktelen epizód az amerikai maffia hétköznapjaiból. A továbbiakban bemutatjuk a világ legnagyobb és legfélelmetesebb bűnszövetkezetét. (Következik: Szicíliától Chicagóig) \
