Nógrád. 1972. június (28. évfolyam. 127-152. szám)

1972-06-01 / 127. szám

Nem tudom, rájöttek-e: új állatfajtával gyarapodott női divatcikkekben, magyar nótákban és táncdalokban, különböző vetélkedőkben és virtuskodásokban gazdag, de egyébként nem túl jómódú pátriánk faunája. A bőgő macskát, igaz még nem lát­tam a házunk tetején, de megfigyelhetem a televízió esti meseműsorában. Furcsa egy szerzet, amo­lyan hibridféle. Fülét a sza­mártól, testét a pónilótól köl­csönözte, a hangját pedig fel­tehetően egy rég kihalt ősál­lattól menkitette át a jelen­kor számára. Ez azonban még mind semmi, a legfon­tosabb kérdés: miért bőg a macska? Bizonyára akad, aki úgy véli: „Bőgjön az a dög, vagy forduljon fel, nekem teljesen mindegy, hogy úgy mondjam, a kilenc is páros.” Ám a do­log korántsem ilyen egysze­rű. Különösen akkor nem, ha eszembe jut a fiam, aki kü­lönben ötéves létére is zseni, főként ha kérdezésre kerül sor. Először ö állított a nagy talány elé: — Te, apu, miért bőg a tévémacska? Miért bőg a macska? — Biztosan a farkára ta­postak és azt fájlalja — vá­laszoltam foghegyről, mert éppen egy érdekes tanul­mányt olvastam arról, hogy a kaméleon mirigyei milyen festőanyag kiválasztására ké­pesek. — Nem volt a közegben senki — akadékoskodott cse­metém, s megjegyezte, hogy az óvó néni szerint a gyerek kérdéseire mindig kimerítő választ kell adni, különben elbátortalanodik és nem tud majd megfelelően tájékozód­ni. — Nézd, kisfiam — vesel­kedtem neki a magyarázat­nak. — Ha nem volt a kö­zelben senki, akkor biztosan korábban léptek a farkára és most jutott az eszébe. — S minden este eszébe jut? — Jó a memóriája — pró­báltam lezárni a macska­ügyet, mivel fél szemmel úgy láttam, hogy a kaméleon mája körül is lehet miamit keresni. — Apa, te mellébeszélsz, ahogy a Maróti szokott az oviban. Az is, ha nem tud valamit, összehord minden badarságot. Püff neked tekintély — gondoltam magamban és is­mét nekirugaszkodtam a ma­gyarázatnak. — Gondolom, az a macska azért bőg, mert éppen bőgős kedvében van. — De a macskák inkább nyávogni szoktak. — Ez egy bőgős macska, a természetnek olyan produk­tuma, amelyik állatsága elle­nére is több nyelven tud. A nyávogás az anyanyelve, a bőgést pedig tanulta. — Az élő macskák se tud­nak nyelvet tanulni, az ilyen rajzoltak meg pláne nem — vélte a legény, s én éreztem, hogy most aztán ki kell vág­nom a rezet, olyan magyará­zatot kell adnom, ami nem­csak valószínű, hanem hihe­tő is. — Nézd, fiam, ha igy áll a dolog, akkor többfelé keres­hetjük az alapkérdésre adan­dó választ. Elég jónak tűnik például az, hogy a macska azért bőg, mert a trajzfilm készítői, amikor a mintát vették az állatkertben, vélet­lenül az oroszlánketrechez tévedtek. Feltételezhetjük azt is, hogy a rajzolók rosszul kooperáltak a hangrészleg vezetőjével és az puszta sér­tődöttségből egy idegen ál­lat hangját vitte ál a rajz­filmre. Még egy lehetőség: a televíziónál alkalmazott hangutánzók közül éppen szabadságon volt az, akinek a macskahang a reszortja, s másodállásban olyan helyet­tesítette, aki csak bőgni tud. Csemetém nem faggatott tovább, de én is abbahagy­tam a kaméleon színeválto­zásáról szóló érdekfeszítő ta­nulmányt. Azóta kitartóan nézem a tévét és mindig az­zal a kérdéssel foglalkozom: miért bőg az a macska? Eddig még nem tudtam megfejteni. Lehet, hogy örök titok marad számomra? Sz. L Ezekben a napokban, betel­jesedik a méhészek leghőbb vágya, reménysége: az akác­szüret! Az aránylag enyhe tél és a korai tisztuló kirepü­lés — ahogy az idén is tör­tént —, a legvérmesebb remé­nyekre jogosított bennünket. Ugyanakkor a rendkívüli áp­rilisi, májusi fagyok, jégesők és a túl sok csapadék, az ál­landó naphiányos égbolt any- nyi izgalom okozója volt, hogy a gyengébb idegzetűek egynéhánya búcsúzni szándé­kozik „hobby”-jától, a mé­hészettől. Mézünk, ha minőségben ki­fogástalan, komoly devizát jelent népgazdaságunknak. Ezzel nincs különösebb gon­dunk, legalábbis annak, aki jó minőséget termel. Központunk profiljába tartozik a virágpor k ci c ív í és a méhviasz felvásárlása is, Az utóbbi években a hazai és külföldi piac egyre jobban érdeklődik méhészetünk mel­léktermékei iránt és ez szá­munkra jó érzés. Hiányzik még a méh méreg és a méh- szurok (propolis) felvásárlása, pedig mindkettőnek jelentő­sége van a gyógyászatban. A méhszurok gyógyító ha­tásáról öreg méhészelődeink­től hallottunk már. Ma már tudjuk, hogy flavontartalma miatt kitűnő regeneráló (fel­újító) hatása van az emberi test szöveteire. Felújító ha­tásával egyidöben sietteti az elhalt szövetek, sebek leválá­sát, hegedését. A virágpor, melyet a mé­hek gyűjtöttek be és saját testük termékével alakítottak át, növényi hormonokat, ami­nósavakat, fehérjét, vitami­nokat és ásványi sókat tar­talmai Fogyasztása fokozza a vérkeringés működését, ja­vítja a szövetek tónusát. Elő­segíti a sejtek felújulását, serkenti az idegrendszer mű­ködését. Mézes keveréket táp­lálkozás után, főleg lefekvés előtt ajánlatos egy-egy kiska- nállal fogyasztani. Fokozódik gyógyító hatása, ha méhpem- pővel párhuzamosan szedik, (Egy kg mézhez tíz dkg vi­rágpor.) A méhpempő hormonokban gazdag, vitamindús, egyike a leghatásosabb, természetes gyógytermékeknek. Az embe­ri szervezet és idegrendszer felerősödését segíti elő. Ki­merültség, fáradtság, vér- szegénység, étvágytalanság, gyenge és étvágytalan gyer­mekek, valamint súlyos be­tegség utáni lábadozók jól felerősödnek a méhpempő- kúra után. A méhméreg gyógyító hatá­sával már a háború előtt is­merkedhetett meg az isiászos, reumás beteg. Méhszúrást gyógyszer helyett nem aján­latos alkalmazni. Hisztamin- érzékeny emberekre közvet­len veszélyt jelenthet. Egyet­len méhszúrás ájuláshoz és szükségszerűen orvosi beavat­kozáshoz vezethet. Szakava­tatlan személy betegsége gyó­gyítására méhszúrással ne kí­sérletezzen. Semmi esetre sem ajánlatos, hogy valaki orvosi segítség, vagy tanács nélkül akár egyik, akár má­sik termékkel kísérletezzen. N. L. Város a Kaspi-tengeren Mindenki ámítja önmagát : •• V- ’ -OTaí «• »f Filmbemutatók 8S&; JÚNIUSRA RABSZOLGÁK Színes, USA filmdráma. 8—11. Salgótarján. 12—14. Balassagyarmat. A HOLNAP LOVASAI. Szovjet kalandfilm. 8—11. Balassagyarmat (du.). SZENVEDÉLY. Színes, svéd filmdráma. 8—11. Balassagyarmat (este). 12—14. Salgótarján (este). Az épületek ötemeletesek lesznek, de nem Azerbajd­zsán fővárosának utcáin áll­nak majd, hanem a nyílt tengeren, a Szovjetunió leg­nagyobb nyílttengeri olaj­lelőhelyének, Nyeftyanije Kamnyinak a körzetében. A vízre épülő város lakossága mintegy 3000 fő lesz. Mint­hogy a „fekete arany” terme­lés a vízre épült városban je­lentősen növekedni fog, nö­velni kell a szakemberek szá­mát is. A nyílt tengeren álló háza­kat erős, rozsdásodást álló cölöpökre rögzítik, ezeket 20 méter mélyre verik a ten­gerfenékbe. A tengerre épült városban lesz posta, fodrá­szat, divatszalon, étterem, mosoda. A tengeri olajbányászok 1972-ben már beköltöznek az első házakba. 1975-re pedig teljesen befejeződik a magas házak csoportjának építése. Henryde Montherlant fran­cia írótól származik a kö­vetkező erősen pesszimista mondás. „Az ember, szerin­te életének minden szaka­szában igyekszik ámítani ön­magát:” „Ifjú korában az ember bebeszéli magának, hogy fel­nőtt, felnőtt korában azt hi­szi, hogy boldog, és öreg­korában bemeséli magának, hogy nincs érelmeszesedése”. IAforizmák Egy hiba lehet igazi hiba Könnyebb azt szeretni, aki vagy álhiba — aszerint, hogy gyűlöl bennünket- mint azt, artnak. aki elkövette igaza aki jobban szeret minket, van-e vagy sem. Pierre Dac mint ahogy mi szeretnénk. La Rochefoucauld Egyes emberek olyanok, Barátaink tulajdonképpen mint a wurlitzer: csak ak- gondolataínk többé kevés- kor indulnak meg, ha pénzt bé tökéletes megtestesülései, dobunk beléjük. Katherine Mansfield Leopold R. Nowak Am HIRDETI Sitt Nógrád megyei Sütőipart Vállalat (Salgótarján, Rá­kóczi út 146.) gya­korlattal rendelke­ző lakatos szakmunkásokat keres felvételre. Besorolás gyakor­lattól függően, megegyezés alap­ján PÁSZTÓ központ­jában kétszoba-össz- komfortos új ház, műhelyépületekkel eladó. Cím: ökrös Jánosné, Pásztó, Sza­badság út 86. GUMI JAVÍTÓ mű­helyemet megnyitot­tam. Vállalok gumi­köpeny- és tömlőjaví­tást. Kazinczi Sándor, Szurdokpüspöki, Bé­ke út 4. A GYÓGYÁSZATI Segédeszközök Gyá­ra rövid határidőre vállalja az ortopád cipők gyártását, or­vosi rendelvényre, valamint különleges méretű, fájós lábra való cipőket, egyéni megrendelés alapján. Budapesten a Gyó­gyászati Segédeszkö­zök Gyárában (Bu­dapest, XIII., Dózsa György u. 144.) Vidé­ken az alábbi fiókja­inkban: Győr (Baj­csy-Zs. u. 34.), Keszt­hely (Vöröshadsereg u. 4), Szombathely (Lenin u. 10-12.), Pécs (Nagy Jenő u. 38.), Szeged (Klauzál tér 7.), Debrecen (Vörös­hadsereg u. 73.), Nyír­egyháza (Megyei Kór­ház), Miskolc (Szeme­re u. 21.). NÓGRÁD — 1972. június 1., csütörtök 4 Budapesti Kőolajipari Gépgyár azonnali belépésre keres központi telephelyére, valamint mű­szer- és technológiai szerelési munkahelyeire (Algyő, Száz­halombatta, Fényeslitke) külszolgálatos munkakörbe: lakatos, vízvezetékszerelő, bádogos, esztergályos, kovács, lemezlakatos, ív- és lánghegesztő, motorszerelő, csőszerelő \ és kazánfűtő szakmunkásokat, öltözőőröket, őröket és férfi segédmunkásokat. Százhalombattán minden szombat szabad, Algyőn és Fé- nyeslitkén dekádmunkarend van. Munkásszállás és üzemi konyha van. A munkásszállás vidé­ken ingyenes. Felvétel esetén az útiköltséget megtérítjük. Próbaidő alatti kilépés esetén az útiköltséget visszavonjuk. Segédmunkások részére hegesztőképzés van. Jelentkezés a vállalat munkaügy! osztályán: Budapest, XV111., Gyömrői úi 79—83., vagy a vidéki munka­helyek vezetőinél HELLO, DOLLY! 1—71. Színes, USA filmmusical. 15—19. Salgótarján. HYPPOL1T A LAKÁJ. Magyar filmvígjáték felújítása. 22—24. Balassagyarmat. 25—28. Salgótarján. EGY VÁLÁS MEGLEPETÉSEI. Színes, francia—olasz—román kalandfilm. 29—VII. 5. Salgótarján. % \ I I

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom