Nógrád. 1972. június (28. évfolyam. 127-152. szám)

1972-06-04 / 130. szám

„írulkodó” buborékok TUD Ez év januárjában új fo­lyékony hidrogénes buborék­kamrát állítottak üzmebe a dubnai Egyesített Atomkuta­tó Intézet szerpuhovi részecs­kegyorsítójában. A „Ljudmi- la” elnevezésű buborékkamra segítségével évene mintegy félmillió fevételt készítenek majd azokról a folyamatok­ról, amelyek a különböző elemi részecskék hatására zajlanak le a cseppfolyós hidrogénben. A nagy energiájú elemi részecskék tanulmányozásá­ban nagy segítségre vannak a kutatóknak az un. bubo­rékkamrák, ezek a rendkívül bonyolult készülékek, ame­lyeknek építése éveket vesz igénybe. A buborékkamra mindig egy részecskegyorsí­tóhoz kapcsolódik. A részecs­kék egy része áthaladás köz­ben a buborékkamrában le­vő folyadék (cseppfolyós gáz) atomjaiba ütközve különbö­ző magreakciókat hoz létre, így például mezonok kelet­keznek, és ezeknek az elemi részecskéknek a pályáját hí­ven kirajzolja a körülöttük képződő buborékok gyöngy­sora. A kamrát a részecskék áthaladásának pillanatában erősen megvilágítják és a másodperc tört része alatt végbemenő jelenséget lefény­képezik. A kamra egy hatal­mas elektromágnes pólusai között helyezkedik el. A képen a buborékkamra hatalmas mágneses berende­zése látható. Tv-stűdió az iskolában A Szovjetunió egyre több középiskolájában az oktatást elősegítő zárt rendszerű ipa­ri tv-láncot létesítettek. A berendezést az iskola ifjú technikusai, a televíziós rend­szerek tervezésével és ta­nulmányozásával foglalkozó öntevékeny szakkör tagjai szerelték feL Az iskola osztályaiban és folyosóin felállított televíziós készülékek képernyőin a ta­nulók hetente két alkalom­mal tekinthetik meg a házi stúdió műsorát. A diákok körében külö­nösen népszerűek a „Szak­ma világában” elnevezésű előadássorozat műsorai. Ezek­ben az adásokban tanárok, az iskola növendékei, neves tudósok és legkülönfélébb foglalkozások szakemberei lépnek a kamerák elé. Az alsótagozatos kisdiákok köré­ben igen népszerű a „Csi­náld magad” elnevezésű te­levíziós klub. Jelenleg Birobidzsar 1. számú középiskola stúdiójá­ban oktató- és művészi fil­mek bemutatását készítik elő. Képünkön: az iskola televízi­ós stúdiója megkezdi soronkö- vetkező adását, melynek cí­me: „A szakma világában”. ANY Szovjet tudomány — 1972. Sebészkés és agyvelő AZ IDEGESEBÉSZET az orvostudomány egyik „leg­fiatalabb” irányzata, amely csak a húszas évek elején alakult ki. Gyors fejlődése és a fizika, a kémia, valamint az elektronika eredményeinek széles körű klinikai alkalma­zása azonban ma mór az agy­sebészet jelentős sikereihez vezetett. A Moszkvában nemrég megrendezett első össz-szövet- ségi idegsebész kongresszu­son a Szovjetunió valamennyi nagyvárosában működő ideg­sebészet! központok szakem­berei vettek részt. A szovjet idegsebészet színvonalát talán a következő számadatok érzé­keltetik legjobban: minden huszadik specialista az orvos- tudományok doktora, minden hetedig pedig kandidátus. A sebészeti úton gyógyítha­tó betegségek köre egyre bő­vül. Az agyi vérkeringés hi­báinak kiküszöbölése, dagana­tok eltávolítása és az epilep­szia orvoslása is megoldható sebészeti beavatkozással. Edu­ard Kandel professzor, a kongresszus szervező bizottsá­gának tagja röviden ismertet­te a kongresszus munkáját és a szakembereket foglalkoztató problémákat: — Az előadásoknak több mint fele az agyi véredény- rendszer sebészetével foglal­kozott. Az egyik „legégetőbb” kérdés, a vérömlenyek kelet­kezésének oka, diagnosztiká­juk és természetesen gyógyí­tásuk. Sok a megoldatlan probléma, ezért élénk vita alakult ki. A tudósok viszont egyetértenek abban, hogy a vérömlenyek sebészeti úton való gyógyítása hatékonyabb a hagyományos, konzervatív gyógymódoknál. Nagy figyelmet szenteltek a kongresszus résztvevői az agyi véredények aneurizmái- nak nevezett betegségnek. Ez a veszélyes betegség alkotó erejük teljében levő embere­ket sújt és halált, vagy rok­kantságot okoz. A katasztró­fát csak műtéti úton lehet megakadályozni. Ma már új módszereket alkalmaznak ezeknek az agyi sérüléseknek a gyógyítására: az agyi érbe műanyagot tartalmazó speciá­lis ballonokat juttatnak. A ballonok elzárják a vérkerin­gés útját, kikapcsolva ezzel a sérült szakaszt. EZ A MÓDSZER koponya­lék eléssel járó veszélyes mű­téteket tett szükségtelenné. A beavatkozás annyira egysze­rű, hogy a sebészek az esetex többségében nem is alkalmaz­nak teljes altatást. Az agyi érrendszer műtéti gyógyításá­ra szolgáló módszerek klinikai alkalmazásával a szerencsét­len kimenetelű esetek száma 2,5-szer csökkent. A modem idegsebészet leg­drámaibb fejezete a rosszin­dulatú daganatok elleni harc. Ennek ellenére ma a tudósok és az orvosok erre a problé­mára is derűlátóbban tekin­Alkoholista patkányok A patkányok — és még sok más állatfaj is — teljesen elutasítják az alkoholt, kö­vetkezésképpen nem használ­hatók fel az alkoholizmus kísérletes tanulmányozására sem. Az amerikai Syracuse Egyetem módszerével a kí­sérleti patkányok potenciális alkoholistákká változtathatók. M. J. Wayer és kutatótársai kimutatták, hogy ha a kí­sérleti állatok hipotaiamuszá- nak megfelelő térséget na­ponta villamos úton inger­ük, a patkányok nagy meny­nyiségű alkohol fogyasztásá­ra birhatók rá. Ezt a keze­lést 25 napon át folytatták, amíg csak az állatokon az alkoholmérgezés, az alkoho­lizmus tünetei nem jelent­keztek. Szakértői vélemények szerint az alkoholistává tett patkányokkal végzett kísérle­tek új felismerésekhez vezet­hetnek és olyan új elhárító módszereket is kipróbálhat­nak rajtuk, amelyek talán embereken is felhasználha­tók lesznek. tenek. Pontosabb lett a diag­nosztika, és mutatkoznak mór a kemoterápia, a sugárkezelés és a sebészeti beavatkozás komplex alkalmazásának első sikerei is. Az epilepsziát és a sebésze­ti beavatkozást ma még meglehetősen furcsa együtt emlegetni. Pedig éppen az Idegsebészeknek köszönhető, hogy a betegek 50 százaléka állapotának jelentős javulásá­ra, sok esetben pedig teljes gyógyulásra számíthat. Az epilepszia gyógyításának egyik új irányzata az úgynevezett sztereotaktikus módszer. Bo­nyolult számítások segítségé­vel ugyanis pontosan megha­tározható az epilepsziás roha­mokért felelős agyterület, amely különféle úton — pél­dául igen alacsony hőmérsék­leten kiiktatható. Ez a mód­szer már széles körű elismerést vívott ki magának a szakem­berek körében. Segítségével mélyen fekvő, a sebész szá­mára korábban elérhetetlen agyrészek is kezelhetők az agy megsértése nélkül. A sztereotaktikus módszert nem­csak epilepszia, hanem Par- kinson-kór, egyes daganatfaj­ták és súlyos fájdalomgócok kezelése során is alkalmazzák. Közismert, hogy évente sok­ezer ember hal meg bolygón­kon autóbalesetek következ­tében. Különösen a gerinc és a gerincvelő sérülése veszé­lyes. A kongresszus külön ülésen fogalkozott ezen sérü­lések gyógymódjaival és az eddig elért eredményekkel. A KLINIKÁKON bevezet tésre kerülő új kezelési mód­szerek mély elméleti kutatás eredményeképpen jöttek lét­re. A kongresszus résztvevői figyelemmel kísérték az agyi vérkeringés fiziológiájával, az agysejek anyagcsere-folyama­taival stb. foglalkozó témákat is. Érthető is az elmélet iránt tanúsított érdeklődés — csak az agy legfinomabb mecha­nizmusainak aprólékos vizsgá­latával juthatunk el a termé­szet egyik legnagyobb titká­hoz, az emberi szervezet „szentélyébe”. APN A vitorlás tizenkettedik útja Megkezdte tizenkettedik útját a „Zarjá” nevű speciá­lis szovjet óceáni kutatóhajó, amely a Föld mágneses te­rét, a tengerfenék és a föld­kéreg felépítését és még sok más érdekes jelenséget vizs­gál. Az óceáni kutatások si­keres lefolytatásához a hajón elhelyezett számos, igen bo­nyolult műszer rendkívül pon­tos adataira van szükség. A hajótest mágneses terének za­varó hatása kiküszöbölésére készítették azt a kétárbócos vitorláshajót, amelynek fe­délzetén egyetlen vasból ké­szült tárgy sincs. A hajó­test fából készült, a majd­nem féltonnás horgony pedig sárgarézből. Réz a kötélba­kok és a pántok anyaga is, az ajtókllincsek anyaga pe­dig króm. A hajón található használati tárgyak elkészíté­séhez szintúgy műanyagot és más, nem mágneses anyagot használtak. A „Zarjá” eddigi tizenegy tudományos expedíciója so­rán több mint 420 ezer ten­geri mérföldet tett meg. Járt a Spitzbergáknál és Üj-Zé- landon, Olaszországban és a Húsvét-szigetek vizein, vala­mint Kubában és Tahitiban, Guineában, az USA-ban, Honkongban és Dél-Afriká- ban is. A néha több hónapos utakon a tudományos felfe­dezések öröme mellett szá­molni kell a mindennapi ne­héz munkával, az erős sze­lekkel és a viharokkal, vala­mint a kormány mellett töl­tött, olykor huszonnégyórás ügyeletekkel is. Olajfeldolgozó üzemek levegő­szennyezése Üj módszert dolgoztak ki az olajfeldolgozó üzemek egészségre ártalmas mellék- termékeinek elégetésére, hogy azok ne kerülhessenek a le­vegőbe. Az eljárás lényege: egy erőteljes légáramlat által táplál lángot fújnak egy tűz­álló anyaggal borított kam­rába, s ebbe jutattják az olajfeldolgozás során kelet­kező ártalmas szerves anya­gokat. A láng és az izzó tűzálló burkolat maradékta­lanul elégeti ezeket az anya­gokat. Csökkentik az alap­kutatásokat Az Egyesült Államokban tovább rosszabbodik a kutatók helyzete. Míg eddig elősorban az űrkutatásban részvevő mérnököket és technikusokat érintették a takarékossági rendszabályok, most más ipar­ágakhoz tartozó négy vezető vállalat is megkezdte az alap­kutatások csökkentését — ír­ja a Science című folyóirat. Egyelőre az alapkutatások­nál alkalmazott kutatók, mér­nökök 30%-át bocsátják el. Az átszervezések (a kutatá­sokat irányító igazgatók fel­adatkörének megszűnése, az alapkutatásokat végző labo­ratóriumoknak az alkalma­zott kutatásokat végzőkkel való összevonása stb.) követ­keztében azonban az alap­kutatások ennél sokkal na­gyobb mértékben csökken­nek. Azt pillanatnyilag még nem lehet tudni, hogy ki­sebb vállalatok is alkalmaz- nak-e ilyen irányú takarékos- sági rendszabályokat. Időszerű teendők a gyümölcsösben A gyümölcsök kifejlődésé­hez szükséges anyagok a le­velekben képződnek. Ezért minél kevesebb levél jutegy- egy gyümölcskezdeményre, annál nagyobb a veszélye, hogy még beérés előtt lehul­lik, vagy ha be is érik nem lesz jól fejlett gyümölcs. Az Elberta őszibarackfajtánál például megfigyelték, hogy ha egy gyümölcsre csak 5— 10 levél jut, nagyon gyenge minőségű lesz. A gyümölcs cukortartalma, ha öt levél esik rá, alig haladja meg az öt százalékot. Ugyanekkor, ha 20—30 levél jut egy gyü­mölcsre, megfelelően fejlett, jó minőségű termés lesz. Hasonló mértékben befolyá­solja a gyümölcs-levél arány a gyümölcstermés minőségét a kajszibarack-, alma-, és körtefáknál is. Túlterhelt fák Több éves átlagban a ter­més mennyisége is csökken, ha túl sok gyümölcs fejlő­dik ki egyes években a fá­kon. A sok gyümölcs egy­mást árnyékolja, ezért színe­ződésük sem lesz tökéletes, a növényvédőszerek sem jut­nak el megfelelő mértékben minden gyümölcsre, ami ked­vez a kártékony szervezetek elszaporodásának. Ezenkívül a nagy termés súlyától le­szakadhatnak, derékba törhet­nek az ágak is. A fák a túl nagy termés kineveléséhez aránytalanul sok tápanyagot kívánnak. Számítások szerint a kajszi­barackfák két mázsa gyü­mölcs kineveléséhez körülbe­lül két és félszer annyi nit­rogént, foszfort és káliumot kívánnak, mint egy mázsa gyümölcs beérleléséhez szük­séges. Emiatt, ha túl sok a gyümölcs a fán, a hajtás- fejlődés gyenge lesz, és a következő évi termés alapját jelentő termőrügyképződés- hez sem jut elegendő táp­anyag, mert elvonja a sok gyümölcs, még a vesszők sem képesek tökéletesen be­érni. A tél így nagy károkat okozhat a fában, és a követ­kező évben a termőrügyek hiánya és rossz beérése miatt alig lesz gyümölcs, be­következik az úgynevezett szakaszos terméshozás. Évről évre egyenletes és megfele­lő minőségű gyümölcstermést tehát csak akkor várhatunk, ha a fák túlterhelését meg­előzzük. Hulló gyümölcsök A túlterhelést gátló termé­szetes folyamat a virágzás után és júniusban, esetleg még egy vagy két alkalom­mal bekövetkező gyümölcs­hullás. A közvetlenül virág­zás után meginduló és leg­feljebb egy-két hétig tartó első hullásnál a valamilyen okból meg nem termékenyült gyümölcskezdemények hul­lanak le a fákról. Ennél azon­ban rendszerint sokkal na­gyobb mértékű a második, júniusi természetes gyümölcs­hullás, amikor a gyengén, vagy rosszul termékenyült gyümölcskezdemények esnek te, az eddigi vizsgálatok sze­rint valószínűleg a növeke­dési szabályzó anyagok mennyiségében bekövetkező változások hatására. Ekkor azonban lehullathat a fa a jól megtermékenyült gyü­mölcskezdeményekből is, ha rossz a tápanyag- és vízellá­tása, vagy erősen fertőzött kártékony szervezetekkel. Ha viszont egészséges a fa, ele­gendő tápanyaghoz és vízhez jut, és az időjárás vagy egyéb tényezők sem fokozzák a hul­lást, valamennyi jól kötődött gyümölcs a fán marad. Eb­ben az esetben egy csoport­ban négy, vagy több gyü­mölcskezdemény is van, és a levél-gyümölcs arány mesz- sze elmarad a kedvező mér­téktől, amin ha nem változ­tatunk mesterségesen — gyü­mölcsritkítással — bekövet­kezik a káros túltermés. Megfigyelték, hogy egyet­len gyümölcs tökéletes ki­fejlődéséhez almánál 30—40 levél, őszibaracknál 30 levél szükséges, kajszibaracknál vi­szont már 20 levél is elég. A gyümölcskezdemények kö­zött azonban mindenképpen legalább akkora távolságnak kell lenni, hogy teljes kifej­lődés után se érjenek össze. Ennek megfelelően kell tehát a kialakult gyümölcskezde­ményeket megritkítani. Gyümölcsritkftó vegyszerek A gyümölcsritkítás hagyo­mányos módja, hogy a ter­mészetes gyümölcshullás után, június első felében sorra át­nézik a fákat és a felesleges gyümölcskezdeményeket kés­sel, ollóval vagy két ujjal lecsípik. Mivel az üzemi gyü­mölcsösökben kézzel nem le­het elvégezni a gyümölcs­ritkítást, a kutatók más meg­oldást kerestek. Egyesek a gyümölcsszürethez kialakí­tott rázógépeket alkalmasnak tartják a gyümölcsritkításhoz Is. Az eddigi megfigyelések szerint azonban a rázógépek ritkításnál a fatörzseket és az ágakat erősen megsérthetik. Sikerült viszont olyan vegy­szereket találni, amelyek ki- permetezve megritkítják a gyümölcsöt. A permetezés pe­dig legalább tízszerte gyor­sabb a kézi ritkításnál. Az újabb gyümölcsrikító hatású készítmények ható­anyaga különböző mestersé­gesen előállított növekedés­szabályzó anyag — szinteti­kus auxin. Sziromhullás után kipermetezve a gyümölcskez­demények egy részének le­hullását idézi elő. Valószí­nűleg azért, mert az auxin- nal már telített embriójú gyümölcskezdeménybe jutva annyira megemelik az auxin- szintet, hogy ez már gátolja az embrió fejlődését, és emiatt a gyümölcskezdemény lehull. Ezek tehát valóban gyümölcsritkítók. A szerek közvetlenül Vi­rágzás után kipermetezve a leghatásosabbak, és minél ké­sőbb permeteznek velük, an­nál gyengébb hullást okoz­nak, júniusban rendszerint már nem is mutatkozik a hatásuk. A vegyszeres gyü­mölcsritkítást tehát előbb kell kezdeni, min a kézi ritkítást. Komiszár Lajos NOGRÁD - 1972. j'únius 4., vasárnap 11 i

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom