Nógrád. 1972. június (28. évfolyam. 127-152. szám)

1972-06-01 / 127. szám

Színházi esték Bodnárné, az idény legsikeresebb darabja Jelenet a Bodnárné című Németh László-drámából „Akaratlanul i? belébotlik az ember” Nyo leva nháro wz szakszervezeti könyvtár ,'Ennek a szép, arányos családnak az én eszmélkedö korom épp annyit köszönhet, mint nagyapám változatos telkének első gyermekségem... Minden embernek van egy házi antropológiája, (vagy. ha úgy tetszik■ szociológiája), s ehhez elsősorban családja tagjait használja példatárul... Szerencsének tartom■ hogy er­re én ilyen szép, lombos csa­ládot kaptam.’’ — így vall Németh László, akinek műve­iben, köztük drámáiban is gyakran megelevenedik a szí" lasbalhási családi paraszt­porta. Kevés a hely ahhoz- hogy a Bodnárné dráma szi- lasbalhási kapcsolatait ele­mezzük, de nem kétséges, hogy e házi antropológia alap­ján válnak oly elevenné- tipi­kussá a dráma alakjai, akár a gazdacsalád, akár a szolga- személyzet rétegeiben. Egyébként az etikus látású és morális reformokkal' meg­váltóvá magasodni akaró, fi­atal író már három évvel e művének megalkotása előtt is papírra vetette ars poeticá­ját: ,'Meg kell teremteni a nép polgárosodó, s a közép- osztály néppel érző elemeiből a magyar tiers étatot”. vagyis a társadalom demokrata, de­mokratikus törzsét. A módos paraszti világ rejtelmeit fel­táró Bodnárné, amelyet ná­lunk a miskolci Nemzeti Szín­ház három felvonásban ját­szik- s amely négyfelvonásos- nak íródott, tulajdonképpen az első kísérlet arra, hogy a mű az írói elméletet és az élet valóságait szembesítse. Németh László mintegy har­minc drámát írt eddig. A Bodnárné, amely 1931-ben készült- bizonyára nem tar­tozik a „legelsők” közé, sal­gótarjáni sikere azonban szinte minden eddigit felül­múl: a közönség az első na- ti előadás - után sokáig ma­radt a helyén önfeledten tap­solva és ilyen áradozva már régen beszéltek színházi elő­adásról. Sokan' köztük a kri­tikus is, az idény legnagyobb salgótarjáni színházi sikeré­nek tartják. A darab, mely nyelvezeté­ben olykor némi hamvassá- got őriz, rendkívül friss és eleven napjainkban is- hiszen olyan családi konfliktusokat idéz, amelyekre a mi viszo­nyaink, a mi körülményeink között is nyílhat alkalom. Az osztályból kiszökkenő és az osztályhoz hűséges testvérek konfliktusa ez. S ez az ösz- szeütközés rendkívül szenve­délyes és szemléletes formá­ban történik meg a szemünk láttára. A dráma emberi vi­szonylatait csak jobban ki- fejthetővé teszi- hogy a mér­nöknek kitanult fiú méltósá- gos kisasszonyt hoz a falusi háziba. önmagában azonban a drá­ma elevensége nem tenné a Bodnámét a színházi idény egyik legnagyobb sikerévé. Ehhez messzemenően hozzá­járul az a kiforrott rendezés és színészi játék, amely nem egyszer nyíltszíni tapsra kész­tette az első napi előadás kö­zönségét. Jurka László ren­dező úgy állította elénk a harmincas évek dunántúli falujának eseményeit, hogy abban a mély és kegyetlen társadalmi erők izzását is fölfedezhettük. Az egyéni színészi alakítá­sok tökéletesen illeszkedtek be a paraszti családi dráma megolajozott gépezetébe. Len- key Edit nagy biztonsággal- a drámai végkifejlet végén megrázó belső tragikummal állította elénk az ellentmon­dást nem tűrő, tekintélyes nagyasszony alakját. A Jászai- díjas Paláncz Ferenc minden szava, megmozdulása magával ragadott- egy erős, kegyetle­nül megrekedt, a föld igájá­ban és vonzásában élő pa­raszti típust állított elénk. Somló Ferenc Jászai-díjas, tökéletesen elhitette, hogv Já­vú szorgalmát. Vajda Péter• a kisebbik fiú szerepében a családból kiszakadt, mérnök­ké avandzsált entellektüel ví­vódásaiban jól megmutatta, hogy a reformeszmék iránti kezdeti lelkesedés mint süp­ped a polgári semmittevés ingoványába. Péva Ibolya ke­vésbé rokonszenves szerepé­ben is közel került a közön­séghez, olyan alkat- aki körül csakugyan férfiúi feszült­ségek keletkezhetnek. Antal Anetta a cselédlány, Nádassy Anna a cserfes szomszédasz- szony szeretjében nyújtott át­lagon felülit. De a melléksze­replők is dicséretet érdemel­nek: Gyarmathy Ferenc, Kendeffy Gyula' Szilágyi La­jos, Szili János, Győrváry Já­nos, Csiszár Nándor. Győri Ernő, Csanády Ila, Ifj. Som­ló Ferenc és Szilágyi Tibor. Jó beilleszkedésük nélkül nem lett volna a Bodnárné ekkora sikerré. A szakszervezeti könyvtárak jelentős szerepet játszanak a dolgozók olvasottságának, ál­talános és szakmai műveltsé­gének növelésében. Az objek­tíve adódó hiányosságok elle­nére is nagy a jelentőségük, mert helyben vannak, (az üzemben, vagy ahhoz közel), s így hatékonyabban tudják mozgósítani az üzemek dolgo­zóit egy-egy akció vagy prog­ram megvalósítására, magára az olvasásra. Néhány üzem­ben folytatott beszélgetéseim során azt tapasztaltam, hogy az emberek szívesen látogat­ják az üzemi könyvtárakat, mert „akaratlanul is belébot- lanak”, vagy „ha valamilyen könyvre (műszaki, szépirodal­mi) szükségük van, akkor helyben beszerezhetik, nem kell utána járni". Megyénkben összesen 83 szakszervezeti könyvtár mű­ködik, ebből hét önálló, 73 letéti, két körzeti és egy köz­ponti (az 1971-es statisztikák alapján). A bevezetőben ob­jektíve adódó hiányosságokról beszéltem, nézzünk közülük néhányat; a legtöbb üzemben problémát jelent a könyvtár elhelyezése, megfelelő helyi­ség hiányában. Ez az újon­nan települt üzemeknél je­lent különösen nagy gondot. Anyagi természetű akadályok­ba ütközik a könyvszekrények beszerzése, a kulturált könyv­tári környezet kialakítása is. Az utóbbi évek során a szakszervezeti könyvtárak ol • vasótábora erős hullámzási mutatott. Ennek okát a szén­bányászat visszafejlesztésében kell keresni, amely érintette a szakszervezeti kulturális terü­letet is; csaknem 17 bányász­könyvtár került tanácsi keze­lésbe. A megyében működő szak- szervezeti könyvtárak elvi és módszertani irányítását az SZMT-székházban működő központi könyvtár látja el Hogyan próbálják a jelentke­ző gondokat kiküszöbölni, mi az, ami jelenleg leginkább foglakoztatja a szakszerveze­ti könyvtárosokat? Erről érdeklődtünk a köz­ponti könyvtár munkatársá­tól, Bozó Józsefnétől. — Az olvasótábort ebben az évben szélesítettük. Míg ta­valy év végén összesen 12 17.8 volt az olvasók száma, az idén eddig már több mint 12 ezren iratkoztak be könyvtárainkba. Várható tehát, hogy év végé­re jóval felette lesz az olva­sók száma a múlt évinek. Leg­főbb feladatunk az újonnan telepített üzemek beszervezé­se. Ennek sikere elsősorban az üzemeken múlik, mert ők biztosítják a helyiséget és a könyvtárost. A Ganz-MÁVAG mátranováki üzeme már meg­tette a kezdő lépést, mintegy hatvanezer forintot irányzott elő egy klubkönyvtár kialakí­tására. A terv szerint a régi kultúrotthon egy részét ren­deznék be erre a célra. — Mi az, ami jelenleg leg­jobban foglalkoztat bennün­ket, könyvtárosokat? A Kell a jó könyv mozgalom és az ünnepi könyvhét. Az előbbit úgy szerveztük meg, hogy be­hívtuk a könyvtárosokat, meg­beszéltük velük a teendőket. Az ő aktivitásuknak, lekesedé- süknek köszönhető, hogy a mozgalom népszerűvé vált a dolgozók, elsősorban a szocia­lista brigádok körében. 1300— 1400 versenylapra számítunk az értékelésnél. A szocialista brigádok csoportosan vesznek részt a pályázaton. Nagy lel­kesedés jellemzi a kohászati üzemek, az öblösüveggyár, a nagybátonyi bányaüzem és Kányás versenyző brigádjait. — Milyen segítséget nyújta­Korunk egyik legnagyobb problémája — az ipar és a technika szembetűnő erőtel­jes fejlődése mellett — a mezőgazdasági termelés növe­lése, s ezzel kapcsolatban a föld, a természet védelme. Ezen a téren nehéz dolog látványos eredményeket elér­ni. A Szovjetunió elsőként ho­zott állami intézkedéseket a természeti környezet védel­mére. A. Fáklya június 4-én megjelenő- 11. száma több, ké­pekkel illusztrált cikkben mu­tatja be azokat a sikeres erő­feszítéseket,' amelyeket a szovjet emberek kifejtenek a vizek tisztaságának védelmé­nak a szakszervezeti könyvtá­rak, könyvtárosok a feladatuk megoldásához? — A könyvtárosok gyakran látogatnak el a brigádokhoz reggeli-, vagy ebédidőben. Ilyenkor ismertetik egy-egy. a versenyfeladatokban szereplő író életét, munkásságát, és támpontot adnak a feladatok megoldásához. Az ünnepi könyvhét alkal­mából nyolc helyen lesznek író-olvasó találkozók. Töb­bek között a Patyolatnál, a ZIM-ben és a kohászati üze­mekben. — A nemzetközi könyvév és az ünnepi könyvhét jegyében kiállítási anyagot is összeállí­tottunk, amelyet vándorolta- tunk majd az üzemekben. Az anyag három témakört ölel fel; szép könyvek, szép köny­vek a természetről és ajánló irodalom az ünnepi könyvhét könyveiből. A központi könyvtárban mintegy 10696 kötet könyv van a raktárban és a polco­kon. — Most készítünk egy fo­lyóiratszemlét. A könyvtáron belüli szakszervezeti folyóira­tokra és a közlönyökben meg­jelenő szakszervezeti anya­gokra szeretnénk felhívni a figyelmet. A szemle negyed­évenként jelenik meg. Az első szám előreláthatóan június végén lát napvilágot. ben, a mocsaras területek ki­szárítására és termővé tételé­re, az elemi csapások — köz­tük a jégverés — elhárításá­ra, illetve következményeik enyhítésére. Érdekes tanul­mány fejtegeti az akarat és az értelem szerepét az egész­ség megőrzésében, sőt helyre- állításában. Az új szám be­mutatja a Moszkvában nem­rég megnyílt Balaton Áruhá­zát. A magyar vonatkozású írá­sok közül képes riport szá­mol be Kun Béla krími tar­tózkodásáról, valamint Petőfi drámai müveinek szovjet be­mutatóiról. (KS) nos fia tőle örökölte szűksza­ROSSZ rádióját, (T>k(szüléké() magnóját, háztartási gépeit Gyorsan és szakszerűen megjavítja: GÉL K A Salgótarján, Űttörök útj^Jlja. Tel: 33-33. Pásztó, Tanácsköztársaság tér 7/a. Tel: 33, Nagybátony, Révay út 22. Tel: 33. Balassagyarmat, Rákóczi út 69. Tel: 33. 4 NOGRAD - 1972. június 1„ csütörtök 6. Népitélet Apátfalván Bakócz Tamás és a főurak ultimá­tumából végérvényesen meggyőződött arról Dózsa, hogy az ország nemessége és a király katonái nem a török, ha­nem a keresztes hadak ellen gyülekez­nek. Megértette, az életre-halálra szóló harc immár kikerülhetetlen. A helyzet súlyosságához mérten igyekezett minél előnyösebb katonai, Illetve gazdasági helyzetet teremteni forradalmi háború­ja számára. Katonailag igen kedvező volt a ke­resztesekre nézve, hogy a fővezér el­gondolásához híven a békési és a biha­ri síkságot birtokolták. Olyan területi pozíció volt ez, ahonnan egyforma súllyal éreztethették hatásukat mind Buda, mind Erdély, mind pedig a török felé. E körzet stratégiai fontosságát ha­gyományosan ismerték az ország urai, hiszen számos vár tanúskodott kivéte­les szerepéről. Nagyvárad, Gyula, Csa- nád mellett olyan kulcserődök tartoz­tak ide, mint az erdélyi bejáratot őrző Lippa és Sólymos vára. Mindehhez a stratégiai rendszer koronájaként tarto­zott Temesvár, amely felé Dózsa töre­kedett. Ha ezt elfoglalja, Budánál is fontosabb hadászati bázis jut a keresz­tes hadak kezére. Gazdaságilag és politikailag úgyszin­tén nagy jelentőséggel bírt ez a terü­let. Aki a magáénak mondhatta, az erkölcsileg nagy hatást gyakorolhatott az ország közvéleményére. Itt köny- nyebben megoldhatták a gazdag ura­dalmak révén a hatalmas sereg ellátá­sát, ugyanakkor önmagáért beszélhe­tett a tény: a legnagyobb urak vagyo­na, földje is elvehető a szegény nép ja­vára. A keresztes hadak által megszállt or­szágrész nem akármilyen birtokos úré volt. Valóságos kiskirályként élvezte a roppant vagyon előnyeit az a Hohen- zollern György, akit idegen létére fel­tűnő kegyességgel pártfogolt II. Ulász­ló. Ügy vélte a magyar király, megte­heti ezt unokaöccse kedvéért, A német Hohenzollern Györgyhöz adta feleségül Corvin János herceg özvegyét, Frange- pán Beatrixot, s miután a hozomány­birtokos asszonyt rövidesen sírba ker­gették, György ölébe hullott Magyar- ország egyik leghatalmasabb latifun­diuma. Így tehát György úr, a stetti- ni, pomerániai, rügeni, anebachi her­cegi cím, illetve a brandenburgi és nürnbergi örgrófság mellé megkaparin­totta a magyarországi várak jelentős csoportját, a Nagyalföld 251 mezőváro­sának és falujának tulajdonjogát. Ezért cselekedett Dózsa bölcsen, ami­kor hadaival bebizonyította a legna­gyobb urak sebezhetőségét. Ezért es­tek oly nagy pánikba az ellenpárt ve­zetői, amikor látták, hol kezdenek megszilárdulni a keresztesek pozíciói. Legfontosabb szándékuk az volt, hogy bármi áron megakadályozzák a parasz­ti seregek átkelését a Maroson, s ez­zel elejét vegyék Csanád és Temesvár elestének. Csáky Miklós Csanádi püs­pök állt a nemesi had élén. Hozzá csatlakozott ugyancsak tekintélyes erőkkel Báthori István temesi gróf. Amikor Balogh István alvezér, Dózsa parancsnoktársa a Maroshoz ért, hogy elfoglalja a révhelyet és gázlókat ke­ressen, a nemesek megverték a keresz­teseket. Csáky és Báthori átkeltek a Maros jobb partjára. Nagylakig üldözték a kereszteseket, de egyelőre beérvén a kezdeti diadallal, elfogadták Jaksics György gazdag síerb vendéglátását és nagy dínom-dánommal töltötték az éj­szakát. Dózsa már másnap, május huszonhetedikén hajnalban Nagylakra ért. Magához kapcsolta a megvert csa­patrészek maradványait és mindjárt hozzálátott a Jaksics-féle megerősített kúria ostromlásához. Telehordatta rő- zsével a várárkot és rövid úton kifüs­tölte a védőket. Fordult a kocka, ezút­tal a keresztesek győztek, noha mind Báthori, mind Csáky elszántan har­colt. A lényegében sértetlen nemesi hadak egész napon át védekeztek, vé­gül tönkreveré6ükkel fejeződött be a csata. Báthori csak nagy szerencsével tudott megmenekülni és Csáky Miklós is annak köszönhette egyelőre életben- maradását, hogy az erdőben, ahol folyt ellene a harc, hamarabb beesteledett. Sikerült egérutat nyernie, Csanád vá­rába futott. Azt remélte, itt átvészel­heti a keresztesek újabb támadását. De csak egyetlen éjszakára tudta el­odázni végzetét. Dózsa percnyi nyugal­mat sem hagyott ellenfeleinek. Szívó­san a sarkukban volt, még a nagylaki ütközet utáni éjszakán Csanád ellen vonult és' nyomban megkezdte a püs­pöki erőd ostromát. Megint a tűz fegy­verével élt, felgyújtotta a várost, el­égették az összes káptalani papírokat. A püspök reménytelennek látta hely­zetét, ezért bizalmasaival együtt csó­nakba szállt, hogy az éjszaka leple alatt fölevezzenek a Maroson az aradi hegyekig. Azonban mégis elfogták őket a keresztesek és foglyaikat megkötözve vitték Dózsa elé. Ekkor már számos nemest tartottak fogva Dózsa táborában. Többek között Ravazdy Péter alispánt, de főképp a hatalmas urat, Telegdy István kincs­tartót, aki éppen a király sürgős üze­netével sietett volna Erdélyen át a moldvai oláh vajdához, hogy küldjön, katonai segítséget a föllázadt jobbá­gyok ellen. Egyúttal szörnyű hírek ér­keztek a táborba az elfogott keresz­tesek budai kivégzéséről. így például tudták már a keresztesek azt is, hogy a Mezőtúrról Budára hurcolt paraszto­kat megnyúzták, eleven húsukat meg­sütötték. Az úri ítéletre népítélettel kívánt felelni Dózsa. Be akarta bizonyítani, hogy van bennük bátorság az úri rémtettek megtorlására. Csanád mel­lett, Apátfalván tartott nyilvános ítél­kezést. A környező vidék jobbágyai hosszan elsorolták sérelmeiket. Halál várt a keresztes táborban fogva tartott valamennyi nemesre. Csáky Miklós Csanádi püspökön kezdték. Csontjait yasbuzogánnyal összetörték, majd fej­jel lefelé karóba húzták. A többi urat is karóba húzták, mind egy szálig. Te­legdy István kincstartót, a király dip­lomatáját magas oszlopra kötözték és íjászok nyilazták le, Május 28-án történt ez, amikor a ke­resztes hadak népítélettel adták ellen­ségeik tudtára, hogy elszánták magu­kat a legvégsőkre. Gerencsér Miklós Következik; AZ ADOTT SZÓ. V. Kiss Mária A Fáklya új száma

Next

/
Oldalképek
Tartalom