Nógrád. 1972. június (28. évfolyam. 127-152. szám)

1972-06-01 / 127. szám

Színházi esték

Bodnárné, az idény legsikeresebb darabja

Jelenet a Bodnárné című Németh László-drámából

„Akaratlanul i? belébotlik az ember”

Nyo leva nháro wz szakszervezeti könyvtár

,'Ennek a szép, arányos családnak az én eszmélkedö korom épp annyit köszönhet, mint nagyapám változatos telkének első gyermekségem... Minden embernek van egy házi antropológiája, (vagy. ha úgy tetszik■ szociológiája), s ehhez elsősorban családja tagjait használja példatárul... Szerencsének tartom■ hogy erre én ilyen szép, lombos családot kaptam.’’ — így vall Németh László, akinek műveiben, köztük drámáiban is gyakran megelevenedik a szí" lasbalhási családi parasztporta. Kevés a hely ahhoz- hogy a Bodnárné dráma szi- lasbalhási kapcsolatait elemezzük, de nem kétséges, hogy e házi antropológia alapján válnak oly elevenné- tipikussá a dráma alakjai, akár a gazdacsalád, akár a szolga- személyzet rétegeiben.

Egyébként az etikus látású és morális reformokkal' megváltóvá magasodni akaró, fiatal író már három évvel e művének megalkotása előtt is papírra vetette ars poeticáját: ,'Meg kell teremteni a nép polgárosodó, s a közép- osztály néppel érző elemeiből a magyar tiers étatot”. vagyis a társadalom demokrata, demokratikus törzsét. A módos paraszti világ rejtelmeit feltáró Bodnárné, amelyet nálunk a miskolci Nemzeti Színház három felvonásban játszik- s amely négyfelvonásos- nak íródott, tulajdonképpen az első kísérlet arra, hogy a mű az írói elméletet és az élet valóságait szembesítse.

Németh László mintegy harminc drámát írt eddig. A Bodnárné, amely 1931-ben készült- bizonyára nem tartozik a „legelsők” közé, salgótarjáni sikere azonban szinte minden eddigit felülmúl: a közönség az első na- ti előadás - után sokáig maradt a helyén önfeledten tapsolva és ilyen áradozva már régen beszéltek színházi előadásról. Sokan' köztük a kritikus is, az idény legnagyobb salgótarjáni színházi sikerének tartják.

A darab, mely nyelvezetében olykor némi hamvassá- got őriz, rendkívül friss és eleven napjainkban is- hiszen olyan családi konfliktusokat idéz, amelyekre a mi viszonyaink, a mi körülményeink között is nyílhat alkalom. Az osztályból kiszökkenő és az osztályhoz hűséges testvérek konfliktusa ez. S ez az ösz- szeütközés rendkívül szenvedélyes és szemléletes formában történik meg a szemünk láttára. A dráma emberi viszonylatait csak jobban ki- fejthetővé teszi- hogy a mérnöknek kitanult fiú méltósá- gos kisasszonyt hoz a falusi háziba.

önmagában azonban a dráma elevensége nem tenné a Bodnámét a színházi idény egyik legnagyobb sikerévé. Ehhez messzemenően hozzájárul az a kiforrott rendezés és színészi játék, amely nem egyszer nyíltszíni tapsra késztette az első napi előadás közönségét. Jurka László rendező úgy állította elénk a harmincas évek dunántúli falujának eseményeit, hogy abban a mély és kegyetlen társadalmi erők izzását is fölfedezhettük.

Az egyéni színészi alakítások tökéletesen illeszkedtek be a paraszti családi dráma megolajozott gépezetébe. Len- key Edit nagy biztonsággal- a drámai végkifejlet végén megrázó belső tragikummal állította elénk az ellentmondást nem tűrő, tekintélyes nagyasszony alakját. A Jászai- díjas Paláncz Ferenc minden szava, megmozdulása magával ragadott- egy erős, kegyetlenül megrekedt, a föld igájában és vonzásában élő paraszti típust állított elénk. Somló Ferenc Jászai-díjas, tökéletesen elhitette, hogv Jávú szorgalmát. Vajda Péter• a kisebbik fiú szerepében a családból kiszakadt, mérnökké avandzsált entellektüel vívódásaiban jól megmutatta, hogy a reformeszmék iránti kezdeti lelkesedés mint süpped a polgári semmittevés ingoványába. Péva Ibolya kevésbé rokonszenves szerepében is közel került a közönséghez, olyan alkat- aki körül csakugyan férfiúi feszültségek keletkezhetnek. Antal Anetta a cselédlány, Nádassy Anna a cserfes szomszédasz- szony szeretjében nyújtott átlagon felülit. De a mellékszereplők is dicséretet érdemelnek: Gyarmathy Ferenc,

Kendeffy Gyula' Szilágyi Lajos, Szili János, Győrváry János, Csiszár Nándor. Győri Ernő, Csanády Ila, Ifj. Somló Ferenc és Szilágyi Tibor. Jó beilleszkedésük nélkül nem lett volna a Bodnárné ekkora sikerré.

A szakszervezeti könyvtárak jelentős szerepet játszanak a dolgozók olvasottságának, általános és szakmai műveltségének növelésében. Az objektíve adódó hiányosságok ellenére is nagy a jelentőségük, mert helyben vannak, (az üzemben, vagy ahhoz közel), s így hatékonyabban tudják mozgósítani az üzemek dolgozóit egy-egy akció vagy program megvalósítására, magára az olvasásra. Néhány üzemben folytatott beszélgetéseim során azt tapasztaltam, hogy az emberek szívesen látogatják az üzemi könyvtárakat, mert „akaratlanul is belébot- lanak”, vagy „ha valamilyen könyvre (műszaki, szépirodalmi) szükségük van, akkor helyben beszerezhetik, nem kell utána járni".

Megyénkben összesen 83 szakszervezeti könyvtár működik, ebből hét önálló, 73 letéti, két körzeti és egy központi (az 1971-es statisztikák alapján). A bevezetőben objektíve adódó hiányosságokról beszéltem, nézzünk közülük néhányat; a legtöbb üzemben problémát jelent a könyvtár elhelyezése, megfelelő helyiség hiányában. Ez az újonnan települt üzemeknél jelent különösen nagy gondot. Anyagi természetű akadályokba ütközik a könyvszekrények beszerzése, a kulturált könyvtári környezet kialakítása is.

Az utóbbi évek során a szakszervezeti könyvtárak ol • vasótábora erős hullámzási mutatott. Ennek okát a szénbányászat visszafejlesztésében kell keresni, amely érintette a szakszervezeti kulturális területet is; csaknem 17 bányászkönyvtár került tanácsi kezelésbe.

A megyében működő szak- szervezeti könyvtárak elvi és módszertani irányítását az SZMT-székházban működő központi könyvtár látja el Hogyan próbálják a jelentkező gondokat kiküszöbölni, mi az, ami jelenleg leginkább foglakoztatja a szakszervezeti könyvtárosokat?

Erről érdeklődtünk a központi könyvtár munkatársától, Bozó Józsefnétől.

— Az olvasótábort ebben az évben szélesítettük. Míg tavaly év végén összesen 12 17.8 volt az olvasók száma, az idén eddig már több mint 12 ezren iratkoztak be könyvtárainkba. Várható tehát, hogy év végére jóval felette lesz az olvasók száma a múlt évinek. Legfőbb feladatunk az újonnan telepített üzemek beszervezése. Ennek sikere elsősorban az üzemeken múlik, mert ők biztosítják a helyiséget és a könyvtárost. A Ganz-MÁVAG mátranováki üzeme már megtette a kezdő lépést, mintegy hatvanezer forintot irányzott elő egy klubkönyvtár kialakítására. A terv szerint a régi kultúrotthon egy részét rendeznék be erre a célra.

— Mi az, ami jelenleg legjobban foglalkoztat bennünket, könyvtárosokat? A Kell a jó könyv mozgalom és az ünnepi könyvhét. Az előbbit úgy szerveztük meg, hogy behívtuk a könyvtárosokat, megbeszéltük velük a teendőket. Az ő aktivitásuknak, lekesedé- süknek köszönhető, hogy a mozgalom népszerűvé vált a dolgozók, elsősorban a szocialista brigádok körében. 1300— 1400 versenylapra számítunk az értékelésnél. A szocialista brigádok csoportosan vesznek részt a pályázaton. Nagy lelkesedés jellemzi a kohászati üzemek, az öblösüveggyár, a nagybátonyi bányaüzem és Kányás versenyző brigádjait.

— Milyen segítséget nyújtaKorunk egyik legnagyobb problémája — az ipar és a technika szembetűnő erőteljes fejlődése mellett — a

mezőgazdasági termelés növelése, s ezzel kapcsolatban a föld, a természet védelme. Ezen a téren nehéz dolog

látványos eredményeket elérni. A Szovjetunió elsőként hozott állami intézkedéseket a természeti környezet védelmére. A. Fáklya június 4-én megjelenő- 11. száma több, képekkel illusztrált cikkben mutatja be azokat a sikeres erőfeszítéseket,' amelyeket a szovjet emberek kifejtenek a vizek tisztaságának védelménak a szakszervezeti könyvtárak, könyvtárosok a feladatuk megoldásához?

— A könyvtárosok gyakran látogatnak el a brigádokhoz reggeli-, vagy ebédidőben. Ilyenkor ismertetik egy-egy. a versenyfeladatokban szereplő író életét, munkásságát, és támpontot adnak a feladatok megoldásához.

Az ünnepi könyvhét alkalmából nyolc helyen lesznek író-olvasó találkozók. Többek között a Patyolatnál, a ZIM-ben és a kohászati üzemekben.

— A nemzetközi könyvév és az ünnepi könyvhét jegyében kiállítási anyagot is összeállítottunk, amelyet vándorolta- tunk majd az üzemekben. Az anyag három témakört ölel fel; szép könyvek, szép könyvek a természetről és ajánló irodalom az ünnepi könyvhét könyveiből.

A központi könyvtárban mintegy 10696 kötet könyv van a raktárban és a polcokon.

— Most készítünk egy folyóiratszemlét. A könyvtáron belüli szakszervezeti folyóiratokra és a közlönyökben megjelenő szakszervezeti anyagokra szeretnénk felhívni a figyelmet. A szemle negyedévenként jelenik meg. Az első szám előreláthatóan június végén lát napvilágot.

ben, a mocsaras területek kiszárítására és termővé tételére, az elemi csapások — köztük a jégverés — elhárítására, illetve következményeik enyhítésére. Érdekes tanulmány fejtegeti az akarat és az értelem szerepét az egészség megőrzésében, sőt helyre- állításában. Az új szám bemutatja a Moszkvában nemrég megnyílt Balaton Áruházát.

A magyar vonatkozású írások közül képes riport számol be Kun Béla krími tartózkodásáról, valamint Petőfi drámai müveinek szovjet bemutatóiról. (KS)

nos fia tőle örökölte szűkszaROSSZ

rádióját, (T>k(szüléké()

magnóját,

háztartási gépeit

Gyorsan és szakszerűen megjavítja:

GÉL K A

Salgótarján, Űttörök útj^Jlja. Tel: 33-33.

Pásztó, Tanácsköztársaság tér 7/a. Tel: 33,

Nagybátony, Révay út 22. Tel: 33.

Balassagyarmat, Rákóczi út 69. Tel: 33.

4 NOGRAD - 1972. június 1„ csütörtök

6. Népitélet Apátfalván

Bakócz Tamás és a főurak ultimátumából végérvényesen meggyőződött arról Dózsa, hogy az ország nemessége és a király katonái nem a török, hanem a keresztes hadak ellen gyülekeznek. Megértette, az életre-halálra szóló harc immár kikerülhetetlen. A helyzet súlyosságához mérten igyekezett minél előnyösebb katonai, Illetve gazdasági helyzetet teremteni forradalmi háborúja számára.

Katonailag igen kedvező volt a keresztesekre nézve, hogy a fővezér elgondolásához híven a békési és a bihari síkságot birtokolták. Olyan területi pozíció volt ez, ahonnan egyforma súllyal éreztethették hatásukat mind Buda, mind Erdély, mind pedig a török felé. E körzet stratégiai fontosságát hagyományosan ismerték az ország urai, hiszen számos vár tanúskodott kivételes szerepéről. Nagyvárad, Gyula, Csa- nád mellett olyan kulcserődök tartoztak ide, mint az erdélyi bejáratot őrző Lippa és Sólymos vára. Mindehhez a stratégiai rendszer koronájaként tartozott Temesvár, amely felé Dózsa törekedett. Ha ezt elfoglalja, Budánál is fontosabb hadászati bázis jut a keresztes hadak kezére.

Gazdaságilag és politikailag úgyszintén nagy jelentőséggel bírt ez a terület. Aki a magáénak mondhatta, az erkölcsileg nagy hatást gyakorolhatott az ország közvéleményére. Itt köny- nyebben megoldhatták a gazdag uradalmak révén a hatalmas sereg ellátását, ugyanakkor önmagáért beszélhetett a tény: a legnagyobb urak vagyona, földje is elvehető a szegény nép javára.

A keresztes hadak által megszállt országrész nem akármilyen birtokos úré volt. Valóságos kiskirályként élvezte a roppant vagyon előnyeit az a Hohen- zollern György, akit idegen létére feltűnő kegyességgel pártfogolt II. Ulászló. Ügy vélte a magyar király, megteheti ezt unokaöccse kedvéért, A német

Hohenzollern Györgyhöz adta feleségül Corvin János herceg özvegyét, Frange- pán Beatrixot, s miután a hozománybirtokos asszonyt rövidesen sírba kergették, György ölébe hullott Magyar- ország egyik leghatalmasabb latifundiuma. Így tehát György úr, a stetti- ni, pomerániai, rügeni, anebachi hercegi cím, illetve a brandenburgi és nürnbergi örgrófság mellé megkaparintotta a magyarországi várak jelentős csoportját, a Nagyalföld 251 mezővárosának és falujának tulajdonjogát.

Ezért cselekedett Dózsa bölcsen, amikor hadaival bebizonyította a legnagyobb urak sebezhetőségét. Ezért estek oly nagy pánikba az ellenpárt vezetői, amikor látták, hol kezdenek megszilárdulni a keresztesek pozíciói. Legfontosabb szándékuk az volt, hogy bármi áron megakadályozzák a paraszti seregek átkelését a Maroson, s ezzel elejét vegyék Csanád és Temesvár elestének. Csáky Miklós Csanádi püspök állt a nemesi had élén. Hozzá csatlakozott ugyancsak tekintélyes erőkkel Báthori István temesi gróf. Amikor Balogh István alvezér, Dózsa parancsnoktársa a Maroshoz ért, hogy elfoglalja a révhelyet és gázlókat keressen, a nemesek megverték a kereszteseket.

Csáky és Báthori átkeltek a Maros jobb partjára. Nagylakig üldözték a kereszteseket, de egyelőre beérvén a kezdeti diadallal, elfogadták Jaksics György gazdag síerb vendéglátását és nagy dínom-dánommal töltötték az éjszakát. Dózsa már másnap, május huszonhetedikén hajnalban Nagylakra ért. Magához kapcsolta a megvert csapatrészek maradványait és mindjárt hozzálátott a Jaksics-féle megerősített kúria ostromlásához. Telehordatta rő- zsével a várárkot és rövid úton kifüstölte a védőket. Fordult a kocka, ezúttal a keresztesek győztek, noha mind Báthori, mind Csáky elszántan harcolt. A lényegében sértetlen nemesi hadak egész napon át védekeztek, végül tönkreveré6ükkel fejeződött be a csata. Báthori csak nagy szerencsével tudott megmenekülni és Csáky Miklós

is annak köszönhette egyelőre életben- maradását, hogy az erdőben, ahol folyt ellene a harc, hamarabb beesteledett. Sikerült egérutat nyernie, Csanád várába futott. Azt remélte, itt átvészelheti a keresztesek újabb támadását.

De csak egyetlen éjszakára tudta elodázni végzetét. Dózsa percnyi nyugalmat sem hagyott ellenfeleinek. Szívósan a sarkukban volt, még a nagylaki ütközet utáni éjszakán Csanád ellen vonult és' nyomban megkezdte a püspöki erőd ostromát. Megint a tűz fegyverével élt, felgyújtotta a várost, elégették az összes káptalani papírokat. A püspök reménytelennek látta helyzetét, ezért bizalmasaival együtt csónakba szállt, hogy az éjszaka leple alatt fölevezzenek a Maroson az aradi hegyekig. Azonban mégis elfogták őket a keresztesek és foglyaikat megkötözve vitték Dózsa elé.

Ekkor már számos nemest tartottak fogva Dózsa táborában. Többek között Ravazdy Péter alispánt, de főképp a hatalmas urat, Telegdy István kincstartót, aki éppen a király sürgős üzenetével sietett volna Erdélyen át a moldvai oláh vajdához, hogy küldjön, katonai segítséget a föllázadt jobbágyok ellen. Egyúttal szörnyű hírek érkeztek a táborba az elfogott keresztesek budai kivégzéséről. így például tudták már a keresztesek azt is, hogy a Mezőtúrról Budára hurcolt parasztokat megnyúzták, eleven húsukat megsütötték.

Az úri ítéletre népítélettel kívánt felelni Dózsa. Be akarta bizonyítani, hogy van bennük bátorság az úri rémtettek megtorlására. Csanád mellett, Apátfalván tartott nyilvános ítélkezést. A környező vidék jobbágyai hosszan elsorolták sérelmeiket. Halál várt a keresztes táborban fogva tartott valamennyi nemesre. Csáky Miklós Csanádi püspökön kezdték. Csontjait yasbuzogánnyal összetörték, majd fejjel lefelé karóba húzták. A többi urat is karóba húzták, mind egy szálig. Telegdy István kincstartót, a király diplomatáját magas oszlopra kötözték és íjászok nyilazták le,

Május 28-án történt ez, amikor a keresztes hadak népítélettel adták ellenségeik tudtára, hogy elszánták magukat a legvégsőkre.

Gerencsér Miklós

Következik; AZ ADOTT SZÓ.

V. Kiss Mária

A Fáklya új száma