Nógrád. 1972. június (28. évfolyam. 127-152. szám)
1972-06-04 / 130. szám
Gyerekek! Ezt a képet elsősorban a ti kedvetekért készítettem, hadd irigykedjetek azokra a balassagyarmati hasonló korú lányokra, fiúkra, akik szép környezetben, saját játszóterükön hintázhatnak, labdázhatnak, tölthetik együtt idejüket. Apu, anyu persze azt kérdezi, miért kell ezért irigykedni? De jó lenne minden városban egy-egy tér, ahol focizni lehetne, és nem autók, járókelők között kellene kergetőzni. Tudjátok mit? Szóljatok otthon szüléiteknek, hogy csináljanak valami kis grundot, olyasmit, mint a képen is lehet látni. Délutánonként összeszerelhetnék a hintákat is. Biztosan segítenétek ti is, ugye, gyerekek? No, majd meglátom! Addig is fél szemmel kacsintsatok egyet a képre, lesz majd a ti utcátokban is ilyen. Ha akat játok! — ár — Egyhangúlag elfogadva... Még nincs 20 éves. Csinos, fekete hajú, vékony lány Ra- rlics Julianna, a Páva Női Fehérneműgyár jánosaknai üzemének fiatal brigádveze- lője. Szakmunkás lett, s már két éve, hogy az üzemben dolgozik. Munkája mellett tagja a területi KlSZ-bizott- ságnák, ahol min sport- és kultürfelelős fejti ki eredményes tevékenységét — tegyük mindjárt azt is hozzá, hogy mindenki megelégedésére. Mint a KISZ-ben dolgozó fiatal sokat hallott a pártról. Egy napon aztán felkereste idős munkatársát, Ba- zsó Ferencnét. Annyit mondott: — Régi párttag Bazsó néni. Régen ismerjük egymást. Igaz, szüleim nem párttagok, de én az szeretnék lenni. Tessék elvállalni az egyik ajánló szerepét. A másik ajánlónak a KlSZ-szerveze- tet kérem feL A válasz természetesen nem volt elutasító. Bazsó Ferencné régen ismeri Juliskát A KISZ-szervezet is tudja, hogy mennyit dolgozik Radics Julianna a fiatalokért A KISZ-taggyűlés is egyöntetűen szavazott Elérkezett a várva-várt nap. Február 18-án kicsit félszegen, kicsit megszeppenve ült be a taggyűlésre. Ismertették az ajánlók véleményét, de véleményt kértek a tagságtól is. — Jó munkát végez Radics Julianna. Segít a fiataloknak, s mint ifjú brigádvezető, jól összefogja tizenöttagú brigádját. A november hetedikére kiírt versenymozgalomban a harmadik helyezést érték eL Jól dolgozik az üzemben és sok társadalmi munkát végez. — mondta róla az egyik legilletékesebb, a szalagvezetője Hegyi Ferencné. — Én javaslom, hogy vegyük fel a párt tagjai sorába. Szót kért Szabados Józseféé, a szakszervezeti bizott- ág titkára is. ö is Radics Júlianna mellett foglalt állási — Szorgalmas és jó dolgozó. Olyan kislánynak ismertem meg, aki a hibákat felismeri és el is meri mondani Mivel területi KISZ- csúcsvezetőségi tag, az ott szerzett tapasztalatokat, irányelveket jól át tudja adni a fiatalok nevelése érdekében. Alkalmasnak tartom a párttagok soraiba. Nem kellett, hogy mások is szót emeljenek Radics Julianna párttagsága mellett. Felvételét a taggyűlés egyhangúlag elfogadta. — Nagyon sokáig gondolkodtam azon, hogy merjem-e kérni felvételemet a pártba. Ügy gondoltam, hogy ott a helyem. Arra gondoltam: ha párttag leszek, jobban tudom a fiatalokat, a brigádom tagjait tájékoztatni a politikai eseményekről. Az az érzésem, hogy nem sokan olvassák a politikai cikkeket az újságokban. Én mint párttag ezt pótolhatom. Most is, legutóbb brigádértekezleten beszéltük meg a párt decemberi határozatából ránk háruló feladatokat. Hogy párttag lettem, úgy érzem felnőttem. Hosszú heteken keresztül tanulmányozta a párt szervezeti szabályzatát. Most erről így vall: — Tudom, hogy mi a kötelessége és joga a párttagnak. Mivel ismerem a szervezeti szabályzatot, tudom is azt követni. Most szocialista brigádot alakítottunk. Ha betartjuk a hármas jelszót, szocialista módon élünk, dolgozunk és tanulunk, már akkor is méltó leszek a párt- tagsára ... Mióta párttag vagyok, már két taggyűlésen vettem részt. Mind a kettő lekötött, különösen az utolsó, ahol a Politikai Bizottság levelét és a KEB álláspontját beszéltük meg. Nyíltak, őszinték itt az elvtársak, bátran elmondják véleményüket És ez nagyon tetszik nekem. Terveiről is faggatom Radics Júliannát. Elsősorban a politikai továbbképzést tartja a legfontosabbnak. Szeretné majd elvégezni a Marxista—Leninista Esti Középiskolát, hogy ne csak szemlélője, hanem politizáló tagja legyen a pártnak, a pártéletnek. Szakmailag is képezni kívánja magát, hogy mint párttag a munkában is példát mutasson, élenjárjon. A KISZ-ben kifejtett tevékenységét most pártmunkának, pártmegbizatásnak tekinti. Szeretné, ha önálló KISZ- alapszervezet lenne az üzemben, hiszen több mint 160 KISZ-fiatal dolgozik együtt. — Az idén eddig öt új tagot vettek fel nálunk az alapszervezetbe. Három fiatal kérelme már megint bent van. Én igazán büszke vagyok arra, hogy ilyen fiatalon a párt tagja lehetek, ígérem, rászolgálok a bizalomra ... Somogyvári László MÉG MOST is rendkívül magas a nyolc általános iskolát el nem végzett dolgozók száma az öblösüveggyárban. Az összdolgozók negyvenöt százaléka, ebből csaknem tizenöt százalék KISZ- korosztályú. Ez rendkívüli módon fékezi az igen bonyolult műszaki és közgazdasági ismeretek elsajátítását — olvashatjuk egy feljegyzésből. Ez a tény önmagáért beszél. Ha ehhez hozzátesszük, hogy egyes gyárainkban, főleg a könnyűipari ágazathoz tartozó üzemekben a dolgozók nagy többsége betanított munkás, érthető a munkaügyi miniszternek a munkások továbbképzéséről szóló rendelete. Tisztázza, hogy mit kell érteni a továbbképzésen, mi tartozik a szakmai továbbképzés rendszerébe, és milyen körülmények indokolják, hogy a vállalatok a munkásokat, főleg a szakembereket időközönként, de legalább ötnyolc évenként továbbképezzék. A továbbképzésben minden munkaviszonyban vagy szövetkezeti tagsági viszonyban álló munkás életkorra való tekintet nélkül részt vehet, ha a jogszabályok másként nem intézkednek. A vállalatok a részvételt egyes munkakörök betöltésének feltételeként szabhatják meg. A továbbképzésben vizsgával Iskolapolitikánk kérdései Válaszol: Dr. GosztonyI János művelődésügyi miniszterhelyettes A szülőket, a pedagógusokat és a diákokát egyformán érdeklő kérdésekkel kerestük fel dr. Gosztonyi János művelődésügyi miniszterhelyettest. — Oktatási rendszerünk vitathatatlan eredményeket produkált. Ha azonban a jövőhöz mérjük az igényeket, úgy tűnik, iskolapolitikánk nem eléggé előrelátó, még kevésbé rugalmas. Mi a véleménye erről Gosztonyi elvtársnak? — Először a népgazdaság igényeihez való alkalmazkodásról kívánok szólni. Csak az utóbbi években került kidolgozásra a szakemberszükséglet távlati terve. Ezek az oktatásszervezés és -tervezés számára egyelőre nem eléggé egzaktak. Egyébként külföldön is a nehéz problémák közé tartozik a szakemberszükséglet távlati tervének elkészítése. A fő nehézség abban mutatkozik, hogy egyelőre nem állnak rendelkezésre olyan mutatók, melyek a műszaki fejlettség, a társadalmi termelés és munkamegosztás távlataira vonatkoznak, és az oktatástervezéshez szükséges egzaktsággal rendelkeznek. Egyszóval: a jövőkutatás, a prognosztika egyelőre gyermekcipőben jár. Az oktatási rendszer vonatkozásában bizonyos számítások és tervek vannak, főleg a hálózatfejlesztésre vonatkozóan. A nagyobb baj az, hogy az oktatáspolitikai koncepciókban nem sikerült eléggé előrelátó programot kidolgozni. Most vagyunk abban a helyzetben, hogy a Magyar Szocialista Munkáspárt X. kongresszusát követően elemezzük az oktatás helyzetét és a továbbfejlesztés irányelveire nézve határozatunk lesz. Annak alapján fogjuk kidolgozni a 15 éves távlati tervet, amely tartalmi koncepciókat és hálózatfejlesztési kereteket is magában foglal. — A tanulók túlterhelésén — bár az utóbbi években történtek intézkedések —, eddig nem sikerült megnyugtatóan segíteni. Mikoi csökkentik az óraszámokat, s mikor lesznek differenciáltabbak a tantervi követelmények? És mikorra várható a pedagógusok heti kötelező óraszámának csökkentése? — A túlterhelés az egyik legsúlyosabb problémánk. Az iskolai munkánkat és tanterveinket ma is inkább a lexikalitás, mint a gondolkodóképesség fejlesztésére való törekvés jellemzi. Különösen nagy a túlterhelés a szakközépiskolákban, valamint a gimnáziumok tagozatos osztályaiban. Az egész problémát alapvetően új tantervek bevezetésével, illetve a középiskolák képzési céljainak módosításával tudjuk majd megoldani. Ez meglehetősen bonyolult munka lesz és komplexen csak a 70-es évek második felében készülhetünk el. Addig is azonban mindent el kell követnünk azért, hogy az adott keretek és lehetőségek között csökkentsük a tanulók túlterhelését Természetesen meg kell jegyezni azt is, hogy a túlterhelésnek nemcsak iskolai (tanterv, tankönyv, módszer stb.) okai vannak, hanem gyakran a szülői ház ambíciói is hozzájárulnak ehhez. A pedagógusok heti óraszámának csökkentésére kész tervekkel rendelkezünk. Ezeket a terveket még a jelenlegi ötéves tervben kívánjuk megvalósítani. Az 1971-ben végrehajtott bérrendezéssel párhuzamosan ezt a feladatunkat nem lehetett megoldani. — A napközik és a tanulószobák sajnos zsúfoltak, s jelenlegi formájukban többségükben nem alkalmasak arra, hogy nyugodtan tanuljanak a gyerekek, nem beszélve a szabad idő okos, hasznos és kulturált eltöltéséről. Hogyan lehetne korszerűsíteni a napköziket, tanulószobákat? — A napközik és tanulószobák — s tegyük hozzá, általában a diákotthonok is — többségükben valóban zsúfoltak. Iskoláink fejlesztése során nem tudtuk követni a szülők foglalkoztatásából származó igényeket. FI, Budapesten az általános iskolai tanulók több mint 80 százalékának mindkét szülője dolgozik. De így van ez a nagyobb városainkban és egyre inkább ez a tendencia érvényesül a mezőgazdasági centrumokban is. Éppen ezért a diákszociális ellátást a IV. és a következő ötéves tervek súlyponti feladatának tartjuk. Szerepét és funkcióját két irányban kívánjuk korszerűsíteni. Az egyik irány azt jelenti, hogy szorgalmazzuk a tanácsi ráfordítások növelését (hálózatfejlesztés, felszerelés), a másik irány a tartalmi munkára vonatkozik. Ezeknek az Intézményeknek ugyanis nem „megőrzőhelyeknek” kell lenniük, hanem a nevelés feladatait is el kell látniok. — Tudjuk, hogy egész napos iskolákkal kísérletezik a minisztérium. Milyenek a tapasztalatok? — Ezek a kísérletek eredményekkel kecsegtetnek. Egyenletesebb a tanulók terhelése, emelkedik neveltségi szintjük és javul a tanulmányi eredményük. Egészségesebb napi ritmust lehet megvalósítani az egész napos osztályokban. Megállapítható azonban, hogy személyi és tárgyi feltételekben magasabb igényeket kell kielégíteni, mint ahogyan ellátjuk jelenleg a napközi otthonokat és tanulószobákat. Ezért távlati feladataink között szerepeltethetjük az egész napos iskolai hálózat későbbi kiépítését. Addig a folyó kísérleteket figyeljük, összegezzük a tapasztalatokat és azokat igyekszünk lehetőség szerint a napközi otthonokban is hasznosítani. — Mi a véleménye miniszterhelyettes elvtársnak a tagozatos osztályokról? Tapasztalataink szerint ugyanis a szülők túlbecsülik azok jelentőségét, sőt kissé divatot is csinálnak belőle. Így kialakulnak az úgynevezett elit tagozatok, az általános osztályok színvonala pedig csökken. Felteszik ezzel kapcsolatban azt a kérdést is: miért nem a második osztályban kezdik a tagozatokat? — A tagozatos osztályok rendszerének kialakításakor az volt a cél, hogy egyes tanulóinknak jobb előrejutási lehetőséget biztosítsunk átlag feletti érdeklődés, hajlam és tehetség esetében. Mindezt a munkás- és parasztgyermekek hátrányainak leküzdése érdekében tartottuk fontosnak. Jelenleg az alábbi problémákat látjuk: — Az említett célt csak részben érjük el, mert főleg a gimnáziumban a tagozatos osztályokban kevesebb a fizikai dolgozók gyermeke, mint a többi osztályokban — elsősorban a szülők ambíciója jut kifejezésre ezen osztályok összetételében és nem a tanulók tényleges hajlama, tehetsége. — Sajnos a normál óraszám felett jelentkeznek azok a plusz óraszámok, amelyek a tagozat irányának megfelelő alaposabb képzést kívántak biztosítani. Így tehát ezekben az osztályokban, ahogyan erről szó volt, még nagyobb a túlterhelés. A már említett továbbfejlesztésre vo- natkozó munkálatokban van olyan tervünk — legalábbis az egyik verzió szerint —, amelyet ha végül megvalósíthatunk, a második osztálytól kezdve differenciálódnak a tanulók. Itt azonban egy olyan probléma is mutatkozik, hogy amennyiben az általános iskola 7. és 8. osztályában elkezdjük a differenciálást, ez esetben kérdéses, hogy helyes-e a gimnázium II. osztályától való kezdés. Bizonyára további részletes munkálatokra és kísérletekre lesz szükség. Köszönjük válaszait. Márknsz László MA! KOMMENTÁRUNK A munkások továbbképzéséről és bizonyítvánnyal, beszámolóval és vizsgával, vagy ezek nélkül egyszerű igazolással végződnek. A tankönyvek, jegyzetek, útmutatók árát, valamint a vizsgáztatás költségeit a dolgozóknak kell viselni, azonban a vállalat részben vagy egészben magára is vállalhatja. A tanfolyamok tematikái részben központilag vannak előírva, részben a vállalatok a jelen és a jövő igényeinek tükrében, sajátos követelményeiknek megfeleően határozzák meg. Formái a következők: csak elméleti, vagy elméleti és gyakorlati foglalkozás, irányított egyéni tanulás, különleges formák (szakmai tapasztalatcsere) stb. Eldöntésénél figyelembe kell venni a hallgatók összetételét, a felnőtt képzésben bevált módszereket. A tanfolyamokat munkaidőben, vagy azon kívül, esetleg bentlakásos módon lehet lebonyolítani. Időtartama száz órától négyszáz óráig terjedhet. A továbbképzés megalapozása érdekében megyénk vállalatainak is szorgalmaznia kell, hogy azok a munkások, akiknek nincs meg a nyolc általános iskolai végzettségük, azok az erre szolgáló továbbképzéshez kapcsolódó tanfolyamokon, vagy a dolgozók iskolájában szerezzék meg. Az a dolgozó, aki ezt elvégzi, és akinek már megvan a hat általános osztálya, azoknak ez a tanfolyam általános iskolai végzettséget biztosít. A szakmai (felújító-korsze- rűsítő) tanfolyamokon az ismeretek felfrissítésén kívül azokról a bekövetkezett változásokról beszélnek, amelyek összefüggésben vannak a szakma technológiai és fejlesztési színvonalával. Erre a munkások munkájának hatékonyabb ellátása céljából van szükség. Magába foglalja a rokonszakmákat, kiterjed a rokon tevékenységi körök ellátására, ösztönöz a második vagy további szakma megszerzésére. Az ismeretbővítő továbbképzés, az új ismeretek megszerzése mellett az újonnan keletkező szakmákra is képez vállalkozó kedvűeket. A speciális továbbképzés az egyes szakmák alkalmazásához szükséges tennivalók elsajátítását biztosítja. A munkáscsoportok irányítása felkészítő-továbbképző a csoport, a brigád és a munkacsapat vezetőinek biztosít alapvető és gyakorlati ismereteket a vezetéshez. A rendelet előírja, hogy 8 továbbképzés szervezetét fokozatos fejlesztéssel 1975. év végére kell befejezői, de lesznek olyan vállalatok, ahol már az idén meg kell kezdeni a munkások sokirányú továbbképzését. A MUNKÁSOK és vállatok közös érdekét képviselő rendelet végrehajtása nyomán megyénk gyáraiban is növekszik az új technikát értő és szerető munkások száma. Enélkül nincs biztos jövő. Aki hamarabb cselekszik, az jár jól. V. K. NOGRAD - 1972. június 4„ vasárnap 5
