Nógrád. 1972. június (28. évfolyam. 127-152. szám)

1972-06-29 / 151. szám

Korszakalkotó a demokratikus mozgalom történetében Békiilékeny légkör Simiábsaat Az FKP központi bizottsá­ga csütörtökön és pénteken ülést tart, hogy megvizsgálja azt a közös kormányprogra­mot, amelyben az FKP és a szocialista párt küldöttségei megállapodtak. A kétnapos ülésen Georges Marchais, az FKP főtitkár-helyettese Is­merteti majd a kormányprog­ramot. özerdán reggel valamennyi francia lap vezető helyen szá­mol be az FKP és a szocia­lista párt küldöttségei között létrejött megállapodásról. Va­lamennyi lap kiemeli a meg­állapodás nagy jelentőségét, még a jobboldali sajtó is, amely persze kommentárjai- Dan bírálja és támadja a kö­zös kormányprogrmot, s „el­veik feladásával” vádolja a szocialistákat. A Figaro vezér­cikkében például azt írja, hogy „Mitterrand feláldozta pártja becsületét, csak azért, hogy majd megszerezhesse a köz- társasági elnöki posztot.” A Combat kiemeli: a meg­állapodás végre véget vet an­nak a hosszú időszaknak, amelyet a baloldal megosz­tottsága jellemzett. „Most már lesz értelme, ha valaki a szocialista pártra szavaz” — írj a lap. Az NDK vezetősége nyilat­kozatban azzal igyekezett csökkenteni a megállapodás Jelentőségét, hogy azt „csupán választási célokat szolgáló taktikai egyezménynek” mi­nősítette. A Le Monde azon­ban megállapítja: Georges Marchais nem túlzott, amikor a megállapodás létrejötte után azt hangsúlyozta, hogy e nagyjelentőségű politikai esemény korszakalkotó lesz a munkás- és demokratikus­mozgalom történetében. (MTI) Fártküldöttség utazott Moszkvába A Szovjetunió Kommunista Szovjetunióba. A küldöttség Pártja Központi Bizottságának tagjai: Nagy Miklós, a KB tu- meghívására Aczél György- dományo6, közoktatási és kul- nek, a Politikai Bizottság tag- turális osztályának vezetője, jának, a Központi Bizottság Lakos Sándor, a KB társa- titkárának és Övári Miklós- dalomtudományi intézetének nak. a Központi Bizottság igazgatója és dr. Csendes La- titkárának vezetésével szer- jo6, az agitációs . és propagan­dán pártküldöttség utazott a daosztály helyettes vezetője. Ismét új fegyver William Maddox tábornok, az amerikai szárazföldi hadse­reg légierejének parancsnoka bejelentette: Dél-Vietnamban két helikoptert olyan új rakétákkal szereltek fel, amelyek részben optikai irányítással, részben elektronikus vezérléssel mintegy 2700 méteres magasságból 13-14 másodperc alatt, nagy pon­tossággal érnek célba. Egy helikopter hat ilyen rakétát szállíthat, s miután az új fegyver bevált, a legújabb típusú helikoptereket ezzel szerelik fel. Ha százszor egymás után ismételnénk különböző érve­ket, akkor se tudnánk ékesebb bizonyítékot felhozni az Egye­sült Államok agresszivitására és a vietnamizálási program csődjére, mint ez a bizonyos új, a korábbinál pusztítóbb hatású fegyver, ez a tulajdon­képpen közvetlen irányzású rakéta. Végiggondolva Mad­dox tábornok bejelentését, fo­galmat alkothatunk arról, mi­lyenek is Washington vietna­mi tervei. Magyarán: a nép­irtás programja az, amit a Fehér Ház Vietnam földjén végrehajt. Az új rakéta azt jelenti, hogy a korábbinál nagyobb és alaposabb pusztítást akar­nak folytatni a száz sebből vérző Vietnam földjén. Az új fegyverrel, aránylag kis ma­gasságból lőhetnek mindenre, ami él, vagy valami köze van az élethez, legyen az ember, állat, ipari objektum, kórház, gyermekotthon. Az amerikai légi kalózok óriási gyakorlatot szereztek már a pusztításban, s most. az eddigiekre ezzel a rakétával teszik fel a koro­nát. A Nlxon-adminisztráciő újabb csapatkivonásokat em­leget De vajon mennyit ér az egész, ha a saigoni rend­szer védelmében újabb és újabb fegyvereket vetnek be? Jószerint arról van itt szó, hogy az élő erő helyett a még pusztítóbb technikát al­kalmazzák Vietnamban. S ez ugyanannyi, vagy még több annál, mintha változatlanul hagynák a csapatlétszámot. • • Összeesküvés fenyegeti Libanont Az egyiptomi lapok szerdán üdvözölték az ENSZ Biztonsá­gi Tanácsának Izraelt elítélő határozatát. Mint az Ai Ah- ram kifejti: az Egyesült Álla­mok ismét magára maradt abban az igyekezetében, hogy mentegesse az izraeli agresz- szorokat. Az amerikaiak kép­telenek voltak arra, hogy vé­tóval éljnek, vagy nyíltan tá­mogassák Izraelt — mutat ró a lap. Az A1 Akbar egyértelműen az Egyesült Államok politikai vereségeként könyveli el a BT határozatát. A sorozatos izraeli betöré­sek nyomán a térségben kia­lakult helyzetet valamennyi egyiptomi lap veszélyesnek ítéli meg az arab egység szempontjából. Az A1 Ahram szerint Libanont „komoly ösz- szeesküvés fenyegeti”, amely­nek célja az egység megbon­tása és a palesztin ellenállási mozgalom felszámolása. Az Egyesült Államok De­mokrata Pártjának kedden nyilvánosságra hozott válasz­tási programtervezte leszöge­zi: egy demokrata párti kor­mánynak el kell ismernie, hogy Jeruzsálem Izrael fővá­rosa és az elismerés jelképe­ként az amerikai nagykövet­séget is át kell költöztetni ide Tel Avivból. Ezzel a döntés­sel a demokrata párt túl ten­ne még a jelenlegi kormány­zaton is, amelynek felfogása szerint Jeruzsálem problémá­ját a közel-keleti válság ré­szeként, az összes többi prob­lémával összefüggésben kelj rendezni. (MTI) Megragadni a lehetőséget Casaroli érsek, a Vatikán papdiplomatája a Daily Ame­rican című, Rómában meg­jelenő angol nyelvű lapnak adott nyilatkozatában szo­katlan energiával foglalko­zott Európa ügyeivel. A pá­pai állam álláspontját ösz- szegezve hangsúlyozta: a tervezett biztonsági konfe­rencia egyik feladta, hogy a nemzetközi magatartás új erkölcsi kódexét dolgozza ki, s azt tanulmányozza, ho­gyan lehet elkerülni, vagy megszüntetni a nemzetközi konfliktusokat. Casaroli nyilatkozata azt mutatja, hogy a Vatikán aktívan be akar kapcsolód­ni az európai biztonságért folyó küzdelembe. Ezt csak üdvözölni lehet, hiszen a kontinens pillanatnyi hely­zetében minden erő össze­fogására szükség van. Ahogy ugyanis a legutóbbi brüssze­li tanácskozás felhívása rá­mutatott: földrészünk vá­laszút előtt áll. Arról van szó, hogy a népek vagy be­kapcsolódnak abba a harc­ba, amely visszafordíthatat­lanná teszi az utóbbi idő­szak pozitív fejlődését, vagy elszalasztják ezt a lehetősé­get és az elért sikerek sem­mivé válnak. \ A vagy-vagy feltétlenül Indokolt, mert a kedvező előjelű változások, a meg­kötött és ratifikált lényeges szerződések ellenére az euró­pai stabilitás még mindig csak viszonylagos. Egyfelől érlelődnek a feltételek a biz­tonsági értekezlet összehívá­sára, másfelől azonban a haladást gátló erők sorom­póba álltak, s foggal-kö­römmel hadakoznak a nem­zetek nagy tanácskozásának elodázásért. E kétféle erő egymáshoz való viszonyá­ban azonban az utóbbi idő­szakban lényeges változás következett be: a feszültség apostolai a konferencia meg­tartását már nem tudjak megakadályozni. Ezt a tényt a NATO bonni miniszteri tanácskozása is beismerte, amikor záróközleményében kijelentette: Helsinkiben ősz­szel megkezdődhet az euró­pai kormányok értekezleté­nek több oldalú előkészíté­se. Nem lehetnek azonban il­lúzióink, mert a NATO- éllásfoglalás még mindig nem egyértelmű: lépéseiket különböző fenntartásokkal bástyázták körül. Hozzájá­rultak ugyan a több oldalú előkészítéshez, de mindjárt ki is mondták: az előkészí­tő értekezletnek annak meg­állapítására kell korlátozód­nia, hogy „van-e kilátás ja­vaslataik alapos megvizsgá­lására”. A kormányszintű tanácskozás megtartását pe­dig az úgynevezett „ki­egyensúlyozott csapatcsök­kentéshez” kötik. Mindkét megfogalmazás­ból felismerhetően kilóg a lóláb: a NATO egyrészt olyan tárgyalást akar, ami­nek a végkimenetele teljesen bizonytalan és tetszés sze­rint lehet manőverezni, más­részt Helsinkit arra akarja felhasználni, hogy erősítse az imperializmus pozícióit. Vagyis: ajánlatai felemás voltával egyszersmind fele­mássá akarja tenni az euró­pai közeledést és a békét is. A probléma itt elsősorban abban van, hogy a kapita­lista államoknak eme cso­portosulása nem hajlandó tényként kezelni az európai békének olyan fontos tar­tozékait, mint az, hogy el kell ismerni minden ország létjogosultságát, s nemzet­közi jogilag kell szavatolni a határok megváltoztatha- tatlanságát. Ugyanennek a kérdésnek a másik oldala, hogy a többi kontinens­ről se fenyegesse háború földrészünk békéjét. Arra a mozgalomra tehát, amely a szocialista országok emlékezetes felhívása alap­ján az európai béke és biz­tonság megteremtését tűzte zászlajára, rengeteg tenniva­ló vár még. Különösen, ha arról az oldalról vizsgáljuk a kérdést, hogyan haladhát- nánk előre gyorsabban a konkrét lépésekben. Az első és legfontosabb, hogy még szélesebb összefogást valósítsanak meg Európa nemzeteinek leghaladóbb kép­viselői. Hívjanak a zászló alá minden becsületes embert. Ez annál is inkább kivihető, mi­vel a mozgalomban való részvétel senkitől sem köve­teli meg eszmei meggyőző­désének feladását. Jó az, ha rokonszenvezik a legha­ladóbb eszmével, de az sem baj. ha az ideológiai front más oldalán áll. A lénye­ges, hogv akarja a háború nélküli Európa megteremté­sét, s eltökélten tudjon e cé­lért küzdeni. Az eltökéltségnek külön­ben óriási a jelentősége. Ha úgy. tetszik; e nélkül aligha 2 NÖGRAD — 1972. június 29., csütörtök Illegi« ozdőd ölt az indiai—pakisztáni csúcs Az indiai—pakisztáni csúcstalálkozó színhelyén, Slmlában Indira Gandhi miniszterelnök üdvözli Bhutto elnököt Zulfikar Ali Bhutto pakisz- külékeny légkörben folytak. szág jó kapcsolatainak kiala­táni államfő és Indira Gandhi Indira Gandhi a csúcstalál- kítására törekedve, „számíthat indiai miniszterelnök szer- kozó megnyitásakor hangsú- a pakisztáni kormány és nép dán, közép-európai idő szerint lyozta, hogy e megbeszélés- támogatására", délelőtt fél tizenkettőkor meg- sorozat jelentős. Reményét fe- Az indiai és a pakisztáni ve- kezdte tárgyalásait az észak- jezte ki, hogy a simlai talál- zetők kölcsönösen megerősítet- indiai Slmlában. kozó elősegíti a két ország ték: azért jöttek ebbe az in­ötven percig tartott Indira viszonyának új alapokra he- diai hegyvidéki városba, hogy Gandhi, indiai miniszterelnök lyezését. Bhutto pakisztáni el- „véget vessenek a két ország és Zulfikar Ali Bhutto pa- nők válaszában kijelentette: negyedszázados ellenséges vi- kisztáni köztársasági elnök 5 „Békét akarunk. Ez a célunk.” szonyának”. napos csúcstalálkozójának el- Hozzáfűzte azonban, hogy a Az 5 napos indiai—pakisztá- ső ülése. feladat és a megoldásra váró ni csúcstalálkozó keretében — Az indiai kormányfő szövi- problémák „igen bonyolultak”, a program szerint — össze- vője szerint — a megbeszélé- Arról biztosította az indiai sen 7 ülést fognak tartani, sek mindvégig szívélyes és bé- kormányfőt, hogy a két or- (MTI) Waldheim Moszkvába látogat O Szerdán délelőtt Genfbe érke­zett Kurt Waldheim ENSZ-főtlt- kár, hogy részt vegyen az ENSZ Európai Gazdasági és Szociális Tanácsa (ECOSOC) íilésszaJtan. New York-i értesülés szerint Waldheim genfi tartózkodása után néhány napra Lengyelországba utazik. Az ENSZ fótitikára azt Is tervezi, hogy mielőtt visszautazna az Egyesült Államokba, ellátogat Moszkvába. (MTI) haladhatunk előrébb. S hogy teljes legyen a kép: eddig se jutottunk volna, ha a szocialista országok pártjai és kormányai nem a mind­máig tapasztalt következe­tességgel képviselték volna földrészünk egészének nemes ügyét. Ez a magatartás egy­re népszerűbbé válik, s mind több a követője. Ezt mutat­ta egyebek között az euró­pai közvélemény képviselői­nek brüsszeli tanácskozása is, amelyen olykor homlok- egyenest ellenkező ideológiai és társadalmi meggyőződés talaján állók együttesen fo­galmazták meg véleményü­ket; Európa kományai ülje­nek tárgyalóasztalhoz és ál­lapodjanak meg a békét és biztonságot megszilárdító in­tézkedésekben, az együttmű­ködésben. Természetesen amit Brüsz- szelben kimondták, azt még nem az érintett kormányok mondták ki. Különösen fur- csállható vonása is van en­nek az egésznek: nevezete­sen a szociáldemokraták tá­volmaradása, akik közül töb­ben kormányon vannak és akiknek az állásfoglalása nem mellőzhető. A Szocia­lista Internacionálé legutób­bi tanácskozásán már hang­zottak el közelítő vélemé­nyek. Ezek alapján remél­hető, hogy az ősszel Helsin­kiben kezdődő előkészítőn már a szociáldemokrata kormányok képviselőit is üd­vözölhetjük. Addig azonban még rengeteg a tennivaló. Legfőbb és legfontosabb, hogy a már egységesek még szorosabbra vonják soraikat, s Európa biztonságos, fe­szültségek és háború nélküli holnapjának nagyszerű esz­méjét mind szélesebb kör­ben, fogadhassák el. Szolnoki István Vád alá kerülnek az újfasiszták? A milánói főügyészség kér­te a képviselőházat, hogy en­gedélyezze eljárás folytatását Giorgio Almirante, az újfa­siszta párt főtitkára ellen a feloszlatott fasiszta párt újjá­szervezése miatt. A milánói főügyészség nagyhorderejű lé­pése nemcsak egyszerűen Al- mirantét, hanem az egész Olasz Szociális Mozgalom (MSI) elnevezésű újfasiszta pártot helyezi vád alá a köz­vélemény előtt. A köztársaság 1948-ban és 1952-ben törvé­nyeket hozott a feloszlatott fasiszta párt (PNF) újjászer­vezésének. a fasizmus újjá­élesztésének megakadályozá­sára. Ezeket a törvényeket azonban sohasem alkalmazták az MSI ellen. MTI) Kohl és Bahr találkozója Az NDK és az NSZK között megkötött első államszerződés, a közlekedési szerződés alá­írása után dr. Michael Kohl és Egon Bahr államtitkárok,! az NDK, illetve az NSZK kormánya által kinevezett küldöttségek vezetői szerdán harmadszor találkoztak egy­mással, hogy folytassák az NDK és az NSZK alapvető viszonyának szerződéses ren­dezéséről, elkezdett vélemény - cseréjüket. A mostani találko­zó az utolsó az augusztus ele­jéig tartó nyári szünet előtt. A szerdai megbeszélés szín­helye az NDK fővárosában a minisztertanács, épülete volt. (MTI) Pályázati feltételek a totószelvényeken.

Next

/
Oldalképek
Tartalom