Nógrád. 1972. június (28. évfolyam. 127-152. szám)

1972-06-27 / 149. szám

Fidel Castro Szakszervezeti kongresszus Moszkvába érkezett az NDK-ban Fidel Castro hétfőn, az SZKP Központi Bizottsága és a szovjet kormány meghívá­sára hivatalos baráti látoga­tásra Moszkvába érkezett. Fogadására a szovjet fővá­ros vnukovói repülőterén megjelent Leonyid Brezsnyev, az SZKP Központi Bizottsá­gának főtitkára. Nyikolaj Podgornij, a Szovjetunió Leg­felsőbb Tanácsa elnökségének elnöke. Alekszej Koszigin, a Szovjetunió Minisztertanácsá­nak elnöke és több más szov­jet vezető személyiség. A magas rangú kubai ven­dég repülőgépét szovjet va­dászgépek egysége kísérte a moszkvai repülőtérig. Fidel Castro tiszteletére katonai diszegység sorakozom fel. Eljátszották a himnuszokat, majd Fidel Castro Leonyid Brezsnyev és Alekszej Koszi­gin kíséretében ellépett a díszszázad előtt. Castro ezután üdvözölte a köszöntésére megjelent moszk­vaiak tömegét. A repülőtéri fogadtatás után Fidel Castro szállására, a Kremlbe hajta­tott X A kubai párt- és kormány- küldöttség csehszlovákiai láto­gatásáról hétfőn délután kia­dott közlemény megállapítja, hogy a felek kölcsönösen tá­jékoztatták egymást hazájuk belpolitikai és gazdasági hely­zetéről, s kifejtették vélemé­nyüket a nemzetközi helyzet­ről, a nemzetközi kommunista és munkásmozgalom, vala­mint a nemzeti felszabadító' mozgalom alapvető problémá­iról. Leonyid Brezsnyev köszönti Fidel Castrót a Szovjetunió szolidáris segít­ségét a szocializmus építésé­ben, valamint Csehszlovákia és Kuba további gazdasági fejlesztésében, védelmi képes­segének fokozásában. Fidel Castro kubai látoga­tásra hívta meg Gustáv Hu- sákot a CSKP KB főtitkárát, Ludvik Svoboda Köztársasági elnököt és Lubomir Strougal miniszterelnököt. (MTI) Gyorsan reagált az ellenzék Strauss riadót fújt A csehszlovák fél elítélte az észak-amerikai imperializmus­nak a Kubai Köztársaság ellen alkalmazott agresszív politikáját, kubai részről tá­mogatásról biztosították Cseh­szlovákiának a müncheni diktátum kérdésében elfog­lalt álláspontját Fidel Castro őszinte mege­légedéssel nyugtázta — han­goztatja a közös közlemény, — hogy a csehszlovák nép a Szovjetunió és a többi szoci­alista ország internacionalista segítségével megvédelmezte a szocializmus vívmányait a vi­lágimperializmus által támo­gatott ellenforradalmi és szo- cialistaellenes elemek tervei­vel szemben. A felek — mutat rá a közlemény — nagyra értékelik Brandt kancellárnak arra a be­jelentésére, hogy az új vá­lasztások novemberi megtar­tására törekszik, az ellenzék gyorsan reagált. Barzel után Stücklen, a CSU egyik veze­tője is „helyesléssel” fogadta a kormánykoalíció döntését. Strauss, a CSU elnöke párt­jának Frankenthalban tartott gyűlésén máris „az egész nép mozgósítására” szólította fel az uniópártokat, megfújva a választási harc riadókürtjét. Azt a célt tűzte az ellenzék elé, hogy „szerezzék meg min­den olyan alkotmányhű polgár szavazatát a szociáldemokra­ták tábora köréből is, akik nem akarnak még egy Willy Brandt szövetségi kancellárt”. A szociáldemokratákkal szö­vetséges FDP köreiből is el­hangzott két állásfoglalás. Flach, az FDP főtitkára és Érti élelmezésügyi miniszter egyaránt kijelentették, hogy a szabaddemokraták az új választások után is a szociál­demokratákkal kívánnak koa­lícióban maradni. (MTI) Az NDK-beli Szabad Német Szakszervezetek Szövetségé­nek VIII. kongresszusát hét­főn délelőtt nyitották meg a berlini Wemerseelenbinder- Halléban. A több mint 2000 választott küldött meleg fo­gadtatásban részesítette Erich Honeckert, az NSZEP első titkárát, Willi Stophot, az NDK miniszterelnökét, az NSZEP Politikai Bizottságá­nak más megjelent tagjait, az NDK politikai életének jelen­levő képviselőit, továbbá a 61 országbeli 70 szakszervezet és regionális szakszervezeti szövetség küldötteit. A Szakszervezeti Világszö­vetséget Enrique Pastorino elnök és Pierre Gensous fő­titkár képviseli a kongresszu­son. A magyar küldöttség ve­Bizonytahnság Londonban Hétfőn délután, a luxem­burgi pénzügyminiszteri érte­kezlet óráiban a londoni ér­téktőzsdén teljes bizonytalan­ság uralkodott. A tőzsdei rész­vények árfolyama süllyedni kezdett, de főleg amiatt, hogy a brit hatóságok vasárnap már közzétették a sterling- övezetbeli tőkeáramoltatás korlátozására irányuló intéz­kedéseket, amelyek a font „lebegtetésével” és a kamat­láb emelésével párhuzamosan az angol valutatartalékok helyzetének erősítését céloz­zák. A pénzváltó helyeken egyelőre még tartott a turis­ták rohama, Londonban ugyanis jobb árfolyamon vált­ják be a font sterlinget, mint külföldön. A Cook iroda azon­ban hétfőre fejenként 20 font­ra korlátozta a kiszolgáltatan­dó valutamennyiséget. Londoni pénzügyi szakte­kintélyek szerint a luxembur­gi tanácskozáson olyan meg­állapodást akarnak tető alá hozni, amely biztosítaná, hogy a pénzügyi integráció irányá- nyátoan ható korábbi egyez­ményekből valamit átmente­nek a jövőre. Anglia a font lebegtetésével felrúgta a meg­állapodásokat, Londonban azonban úgy vélik, hogy azo­kat amúgy sem lehet az erede­ti formákban helyreállítani, még akkor sem, ha a font el­leni spekulációs hullám elül és a „lebegtetés” megszűnik. (MTI) Amikor Japán politikailag agg miniszterelnöke bejelen­tette visszavonulási szándékát, mindjárt igen élesen vetődött fel az utódlás kérdése. Amit ugyanis Szato személye meg­testesített, az a japán nagytő­ke érdekeinek éppúgy megfe­lelt, mint azoknak a háttérben dolgozó katonáknak, akik To­kió hatalmát régi fényében szeretnék látni. Vagyis: szoros együttműködés az Egyesült Államokkal a többi ázsiai or­szág rovására. A barátságot mindössze az felhőzte be idő­legesen, hogy a távoli sziget- ország gazdasága igen megerő­södött, s komoly vetélytárs- ként lépett fel a kapitalista piacon. Amint azonban ren­dezték a yen és a dollár vi­szonyát, azonnal eltűntek a bárányfelhők. Nem kis része volt a machinációkban a li­berális demokrata párt el­nökének, Szatónak, így hát érthető, ha a japán stabilitás hívei aggodalmaskodni kezd­tek, ha a távozó miniszterel­nök utódjának személye szóba került. Versenynyelven szólva a legnagyobb esélyekkel Fuku- da Takeo indult a bársony­székért kezdődött vetélkedő­ben, s ő volt az, aki tárcájá­ban érezhette az LDP elnöki megbízólevelét. Egy kissé még a japán baloldal is bólintott ehhez, úgymond: a két rossz közül a kisebbik még mindig jobb, s Szatóhoz képest Fuku- da haladóbb álláspontot kép­visel. Közbejött azonban egy és más. Az a felemás állás­Versenyfutás a hatalomért pont például, amit az okina- wai ügyben képviselt Fukuda külügyminiszter, teljesen meg­fosztotta őt a baloldal támoga­tásától. A centrum és a jobb­oldal viszont azért vonta meg tőle a bizalmat, mert az ázsiai kérdésekben, köztük a japán— kínai viszony ügyében egy óvatlan időpontban túllicitál­ta a washingtoni gazdát. Az előállott helyzet követ­keztében egy enyhe, de nem jelentéktelen vákuum keletke­zett, s a résen egyre jobban behatoltak a korábban szinte esélytelennek minősített ön­jelölt politikusok. Jellemzőjük, hogy színeiket tekintve csak ányalati különbségek vannak köztük: az egyik tizenkilenc, a másik egy híján húsz. Azon a tényen azonban, hogy a jú­lius 5-re kitűzött elnökválasz­tó konvenciót most már kés­hegyig menő küzdelem előzi meg, a politikai színkülönb­ség semmit sem változtat. A harc ugyan birtokon belül fo­lyik, ennek ellenére azonban igen éles, s nem mentes az inkorrekt megnyilvánulásoktól sem. Magyarán szólva: a jövő hónap elején a pillanatnyilag öt főnyi „versenyzőgárdából'* az lehet a liberális demokrata párt elnöke, s ezzel együtt Japán miniszterelnöke, aki a NÓGRAD — 1972. június 27., kedd hátralevő szűk két hét alatt a legtöbb szavazatot tudja megvenni a párton belül. Ne tessék elírásra gondolni: a Jelenlegi helyzetben ugyan­is arról van szó, hogy pénzzel kell megnyerni a szavazókat az LDP-ben, akinek több a yenje, nagyobb az esélye a megválasztásra. Nem csoda, te­hát, ha teljes gőzzel dühöng Tokióban a szavazatbörze. A hatalomért folyó versenyfutást most ez a jelszó irányítja: „Ki ad többet érte?” Ilyen stádi­umban már mit sem számít a program. Mellékes, hogy a jelölt hive-e valamilyen irány­zatnak, meg akarja-e őrizni, vagy továbbfejleszteni Japán rangját és tekintélyét, a lé­nyeg csupán a pénz. Persze ennek az egésznek adnak egy kis demokratikus színezetet. A párt felső szerve összehívja a konvenciót, ta­lán még a szavazást is titko­san tartják, néhány főokos azonban már jóelőre tudja, melyik jelölt fut majd be, ki nyeri el a pártelnöki és mi­niszterelnöki posztot. Ugyan­az az agytröszt azonban már azt is tudja, milyen politikát folytat majd az új miniszter- elnök, mert miközben a je­löltek ágálnak és szavazatot vásárolnak, a szürke eminen­ciások kidolgozzák a tenni­valókat. A múltból és a jelentből ueive nem szuKseges proieia nak lenni ahhoz, hogy a vár ható irányvonalat kitapintsul Az a kompromisszum arr Okinawával kapcsolatban lél rejött, eleve megmutatja: ner számíthatunk gyökeres fordu latra. Az egész versenyfutá csak azért van, mert a rég politikát már egy Szatónál ke vésbé lejáratott személyne kell reprezentálni. Olyannal aki rendelkezik még valame lyes tekintéllyel a japán te megek előtt. Fukuda külügy miniszter korábbi „mellékfogá sat” korrigálta, amikor kivág ta magát a repülőgép-merény lök ügyében, s tapintatát m 9okan dicsérik. Mögötte azon ban nem állnak eléggé egyse gesen a japán tőke képviselő mert gazdasági elképzelés« között mások szerepelne! mint amit sokan szeretnénel Márpedig úgy tűnik: az amc rikai befolyás csak akkor tel jes érvényű, ha a politikám azonos értékű a gazdaság együtthaladás is. A kérdés te hát azon áll vagy bukik, hog egyrészt lesz-e elég pénze Fukudát támogató csoporl nak, másrészt keresztül tud ják-e hajszolni a konvenció a „nyitás más felé is” polit: kát. Japánnak tulajdonképpen széles érintkezés lenne az éi deke, mert különben a ti kövér ember sorsára jutha szívét saját zsírja fojtja mei Az ország általános érdek« azonban nem mindig esne egybe a tőkés csoportok spt kulációival. S ebben az égéi versenyfutásban pedig ez döntő. Szolnoki István zetője: Gáspár Sándor, a SZOT főtitkára. A szovjet de­legáció élén Alekszandr Sele- pin, a Szovjet Szakszerveze­tek Központi Tanácsának el­nöke áll. Herbert Warnke, az FDGB elnöke beszámolójában han­goztatta, hogy az NDK-ban a tavaly nyáron tartott párt- kongresszus óta jelentősen megnőtt a szakszervezetek szerepe. Warnke bejelentette, a szak szervezetek javasolni fogják az NDK-beli bérezési rend­szer olyan átdolgozását, hogy a bérek még erőteljesebben függjenek az egyének és a kollektívák munkájának nép- gazdasági, hasznossági foká­tól. Nemzetközi problémákul szólva, Herbert Warnke kije­lentette, az NDK-beli szerve­zett dolgozók teljes egészében támogatják a pártnak es a kormánynak a békés együtt­élés elősegítésére, az európai biztonsági konferencia egybe- hívására, továbbá az NDK és az NSZK kapcsolatainak a nemzetközi jog szerinti ren­dezésére irányuló törekvéseit Az országos vezetőség be­számolójának elhangzása után, hétfőn délután megtartották a központi revízid« bizottság beszámolóját, majd megkezdő­dött a két referátum együttes vitája. Az FDGB VIII. kongresszu­sa pénteken fejezi be mun­káját. (MTI) OUinaivni választás Vereséget szenvedett oz LDP Vasárnap kormányzói és prefektúrai (tartományi) vá­lasztásokat tartottak Okinawa szigetén. A 47. prefektúra kor­mányzója ismét Jara Csobjo lett, az amerikai megszállás ellen küzdő okniawai mozga­lom népszerű vezetője, akit el­ső ízben 1968-ban választottak meg erre a tisztségre. A haladó pártok a negy­vennégy tagú prefektúrai nem­zetgyűlésben huszonhárom mandátumot biztosítottak ma­guknak, szemben a liberális demokrata párt húsz mandá­tumával. A vereség meglepetésként érte a Japánban hatalmon le­vő liberális demokrata pártot, amelyek mindenekelőtt önma­gának tulajdonította, hogy az amerikaiak — ha formálisan is —, 1972. május 15-én visz- szaadták Okinawát Japánnak. A konzervatív párt vezetői „megdöbbenéssel” fogadták az okinawai választási vereség hírét, mint újabb jelét a li­berális demokrata párti kor­mányzat rohamosan növekvő népszerűtlenségének. Bécsben megnyílt a Szocialista Internacionálé, a szociálde­mokraták nemzetközi szervezetének kongresszusa. Képün­kön: Bruno Pittermann, a neves osztrák politikus, a szer­vezet elnöke megnyitó beszédét mondja Műszaki Anyag­á O és Gépkereskedelmi Vállalat használtgépe zaküzlete Budapest, V., Báthory u. 3. T.: 115-619. Telex: 22—5122. miiszaki becslést tart 1972. július 19-én Salgótarjánban. írásbeli bejelentéseket kérjük Magyar Hirdető címre beküldeni. Foglalkozunk használt gépek, műszerek, szerszámok vételével, eladásával és közvetítésével

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom