Nógrád. 1972. június (28. évfolyam. 127-152. szám)
1972-06-03 / 129. szám
Gondok, leendők a szarvasmarha-tenyésztésben A Nógrád megyei Népi Ellenőrzési Bizottság február—március hónapban vizsgálatot folytatott a szarvasmarha-tenyésztés, tejtermelés, tejellátás helyzetével kapcsolatosan. Az ellenőrzés során felszínre került, hogy az országos helyzetképhez hasonlóan megyénkben is — több részeredmény mellett — az elmúlt években számos gond, probléma jelentkezett a szarvasmarha-tenyésztés területén. A vizsgálat megállapításai közül csak néhány főbb összefüggést említek. 1968—1971 között csökkent az anyaállomány, csökkent a termelt és felvásárolt tej mennyisége. A csökkenés a háztáji és kisegítő, valamint az állami gazdaságokban volt jelentős. Megtorpant a tsz-ekben is a fejlődés. A helyzet alakulását kiváltó, illetve befolyásoló okok széles körűek. Parkettások Dudás Imre az anyagot gondosan tárolja Ezek közül néhányat. KEDVEZŐTLEN közgkzda- sági környezet, az ágazati jövedelem kis merve, hiánya, a befektetett pénzeszközök lassú megtérülése, a nem kielégítő takarmányozás és az ezzel összefüggő alacsony termékhozam. A szemes. és táptakarmányárak nem ösztönöztek a takarmányok állaton keresztül történő felhasználására, a megépített telepek, férőhelyek nincsenek kelégí- tően hasznosítva. Visszatérőek az állategészségügyi problémák, ezzel összefüggésben nagyarányú a vágóállat-felvásárlás. A megye ökonómiai adottságait figyelembe véve, a szarvasmarha-tenyésztés nagy jelentőségű lehet Ugyanis a mezőgazdasági bruttó termelési értéknek 17—18 százalékát az állattenyésztés bruttó termelési értékének közel felét, jelenleg is ez az ágazat adja. Ez az arány lényegesen magasabb az országos átlagnál. Következésképpen ezért a szarvasmarha-tenyésztés kedvező, vagy kedvezőtlen alakulása, illetve annak visz- szahatása is, az átlagosnál nagyobb, a mi mezőgazdasági üzemeink életére. Ezrrt gondosan vegyük számba, mit lehet és mit kei! tenni ezen áaazat fejlesztése és rentabilitása érdekében. Kormányszinten már történt állásfóglalás és intézkedés. Azonban ez egymagában nem oldja fel — nem is oldhatja fel!— a jelenlegi feszültségeket A mezőgazdasági üzemekben is bőven van tennivaló. Évek óta 2000—2380 liter között ingadozik az egy tehénre jutó tejtermelés. A hizlalás intenzitása is számos kívánnivalót hagy maga után. A hizlalt állatok több mint 30 százalékánál a napi súlygyarapodás 75 százaléka annak a genetikai optimumnak, melyet jelen körülmények között nagyüzemi méretekben el lehet érni. Minden állattenyésztési ágazatban, de különösen a szarvasmarha-tenyésztésben mielőbb fel kell tárni azokat a belső üzemi tartalékokat, melyek a termelési mutatók javulásában, a termelési költségek csökkenésében jelentkeznek. A feladatok sorában elsőként említem a takarmánytermelés és gazdálkodási tennivalót. A tömegtakarmány- termelésünk eddigi gyakorlata — az elmúlt 10 év tapasztalatai erre utalnak — bizonyos reformra szorul. Ugyanis a szakosított telepeken, de még’ a 150—200 tehenet tartó telepieken sem lehet kevés takarmányváltoztatással folyamatosan és főként elviselhető, takarmányozási költséggel a szarvasmarha-állomány takarmány igényét sokféle növényre alapozni. A gyakori takarmányváltoztatásra az állati szervezet az esetek többségében termeléscsökkenéssel reagál. Másrészt a nyári folyamatos zöldtakarmány- ellátás jó minőségbe való megszervezése — sok tényező befolyása miatt — ritkán kivitelezhető az egynyári szálasokkal. A KÖVETKEZŐ évek takarmánygazdálkodási gyakorlata az olyan növények termelése lehet, mely kevés számú, nagy tömeget adó, gépe- ■íthető növényre alapozódik. Ennek is jelentős részét az állat helyben fogyasztja el. Ez a növénycsoport a következő elemekből állhat: legelőfű legeltetésre, vagy fű sze- názsnak, pillangósok, silókukorica. Alapvető szemléletváltoztatásra van szükség a legelőgazdálkodás eddigi gyakorlatában. Példák sorával lehet bizonyítani, hogy megfelelően telepített, kezelt és hasznosított gyepterületek Cereden, Homokterenyén,, Tolmácson lényegesen nagyabb, másfél- szeres, kétszeres mennyiségű tápértékét adnak, mint az egyéb takarmánynövények és főként olcsóbbat. Indokoltnak látszik valamehyi 100 tehénnél többet tartó tehenészet mellé legelőt telepíteni, mely a tehénállomány nyári zöld- takarmány-szükségletét kevés kiegészítéssel kielégíti. Tapasztalataink szerint igen kifizetődő az ősgyepek felújítása is. Mivel ezek gyakorta távol esnek a központi teleptől, a növendékállománnyal, hasznosíthatók jól, helybem karámozással. Öntözés esetén a legelőfű hasznosítása szó- bajöhet szarvasmarha-hizlalásban is. A télire tartalékolt takarmányoknál törekedni kell a beltartalmi veszteségek lényeges csökkentésére. Ez leggyorsabban forrólevegős szárítókkal volna elérhető, de anyagi okok miatt ez jelenleg csak lassan terjedhet. Ezért bátrabban kell alkalmazni a gyakorlatban már bevált egyszerűbb, olcsóbb betakarítási módozatokat, mint például a fóliás szenázskészí- tést, az egymenetben betakarított lucemasilózást, a bálázást stb. A takarmányozási költségek csökkentése önmaKét nagy építkezés is folyt egyszerre a MÉK dejtári telepén; az egyiket a kétmilliónyolcszázezer forint értékű savanyító üzemet decemberben befejezték. A közel hétmillió forintért épülő jéggyár viszont előreláthatóan július 15- re készül el. A két új üzem rendeltetéséről Kovács József kirendeltségvezető tájékoztatott bennünket. — A savanyítóüzem teljes kapacitása 60 vagon, az idén azonban még csak 17 vagon káposztát, 3—4 vagon uborkát és paprikát tartósítunk benne. Az értékesítésre a FÜSZÉRT-tel kötöttünk szerződést. — A jéggyár — ha elkészül —, naponta nyolcórás munkaidővel egy vagon jeget termel. A hűtőrész 70 vagon jég befogadására alkalmas, amelyet az exportszállítmányokhoz fogunk felhasználni. Amikor a hűtőteret nem foglalja el a jég, tehát tavasz elején — primőröket, télen pedig zöldségfélét, almát tárolunk benne. Az új üzemek ismertetése után a kirendeltség legközelebbi feladatairól beszélgettünk. Alig 8—L0 napon belül gában is jelentős, hiszen a termékek önköltségében 60 százalék körüli értékkel szerepel. Csupán utalni szeretnék néhány, a szarvasmarha-tenyésztés belső tartalékára, mint az ágazat gazdaságosságát javító teendőre. Ágazati gazdaságosságról — kedvezőbb termékárak mellett is — 3000 kilogramm alatti tejtermelés alatt nem lehet 6zó. A tejtermelés fokozása megfelelő takarmányozás esetén is három fontos egybehangolt részmunkát követel az állattenyésztőktől. Az állomány rendszeres, céltudatos továbbszaporítását, az utánpótlásra szolgáló üszők szelekcióját és törésmentes felnevelését, az állomány előkészítését az ellé6i Időszakra. Az említett tényezők meghatározó jellegűek, nem lehet egyiket sem kihagyni, vagy rosszul alkalmazni a tejtermelés csorbulása nélkül. A szarvasmarha-hizlalásban is vannak kihasználatlan tartalékok. Ez egyrészt a tenyésztői munka javításával felszínre hozható genetikai javulásban, másrészt a jelenleg még többségben alkalmazott tartástechnológián való változtatásban találhatók. Szép eredmények vannak a megyében is (napi 1250—1400 gr súlygyarapodás) a kötetlen hizlalási technológiát alkalmazó tsz-eknél, mégis lassan terjed e módszer. Számos helyen ennek csak a megszo- kottság a gátja. Pedig kézenfekvőnek látszik, hogy minimális épületátalakítással javítható a gazdaságosság- mivel háromszorosára nő az egy gondozóra jutó állatok száma, 10—15 százalékkal a napi súlygyarapodás. A munkaszervezésben ss akad javítanivaló. Egyrészt növelni lehet az egy gondozóra jutó állatok számát, másrészt gyakori példa még, a helytelen, vagy csak kisebb részben a termeléshez kötött bérezés. A TENYÉSZTŐI munka és a termelési színt javításának vannak személyi feltételei, kevés még a szarvasmarhatenyésztésben a szakmunkás, a jól képzett állattenyésztőknek sem vagyunk bőviben. Ezek megoldása napirendi téma, Nem kezelhetők másodlagosan, ha teljesíteni akarjuk a negyedik ötéves terv fontos célkitűzéseit. beérik a málna, kezdődik a szedése, amihez a felkészülés megtörtént. — Így van —, mondja Kovács József. — Kezdtük a szerződéskötésekkel és örömmel mondhatom, hogy míg a megye másik három járásában csökkent a termelés, a balassagyarmati és a rétsági járás 18 tsz-üzemével összesen 750,4 vagon zöldségre, gyümölcsre kötöttünk szerződést. Ez 265 vagonnal több az elmúlt évinél. A legnagyobb zöldségtermelő tsz az érsekvadkerti, ahonnan 150 és a dejtári, ahonnan 140 vagon árut veszünk át. Burgonyából a legtöbbre, 85 vagonra az őrhalmi tsz-szel van szerződésünk. Az ipolyvecei tsz pedig 80 vagon burgonya értékesítésére kötelezte magát. — Gyümölcsből 17 tsz-szel összesen 73,6 vagonra szerződtünk. Az AFÉSZ-ek közül öttel állunk szerződéses viszonyban. Az így lekötött zöldséggyümölcs mennyisége csaknem 115 vagon. Ennek nagy része háztájiból és házikertekből származik. A tsz-ektől és ÁF^sz-ektől felvásárlásra kerülő gyümölcsfélék közül a legtöbb a málna, összesen 77,15 Litkén, a fafeldolgozó telepen kora reggeltől késő estig zúg a fűrészgép. Sokirányú munkát végez az itteni erdészet. A fafeldolgozó telepen készítenek bányadeszkát, különböző szegélyeket és parke t- taléceket. Ez utóbbit szaknyelven fríznek nevezik. Mit mond erről a telep vezetője, Gonda László. — Ma már az erdésze* nem csupán fakitermeléssel, hanem fafeldolgozással is foglalkozik. A telep a többi között ezt a szerepet tölti be. Havonta 150—200 köbméter fát dolgozunk fel. Az elmúlt hónapban például 70—80 köbméter parketta-alapanyagot szállítottunk el... A fa finom illata terjeng a telepen. Az udvaron vastag rönkök. A fészer alatt mértani pontossággal gúlákba rakva a feldolgozott anyag. A munkacsarnokba egy vékony sínpár vezet. Ezen szállítják a fűrészgépek alá a feldolgozásra kerülő rönköket. Azon a délelőttön, amikor náluk jártunk, László László brigádja dolgozott. Tagjai Lenkó Gyula, Dudás Imre és Pál László. Részben mihálygergei- ek, részben litkeiek. Tehát a köziében laknak. Ennek az az vagon. Ebből 40 vagon exportra, a többi a Budapesti Hűtőipari Vállalatnak megy. A szamócatermelés 1968—69 óta visszaesett, mert abban az időben alacsony volt a felvásárlási ár. A következő lépés a göngyölegek és a szállítóeszközök biztosítása. A dejtári kirendeltségen erről is időben gondoskodtak. Eddig 35 ezer rekeszt küldtek ki a tsz-ek és az ÁFÉSZ-ek részére. A szállítóeszközök biztosítására a Budapesti Szövetkezeti Szállító Vállalattal nyolc állandó gépkocsira és egy naponta forduló gépkocsira kötöttek szerződést. A 2. sz. Volánnal is megállapodtak, hogy szükség esetén innen is igénybe vehessenek kocsit. A dejtári MÉK-telep — amint a fentiekből is látjuk —, jól felkészült a szezonra. A jól szervezett munka egyik motorja a Belkereskedelmi Minisztérium, a SZÖVOSZ és a MÉK által kitüntetett Kovács József, aki ez évben is fáradságot nem ismerve dolgoi zik a lakosság jobb zöldség- és gyümölcsellátása érdekében. K. E. előnye, hogy szükség esetén bármely időpontban munkáb* állnak. Azt mondja a brigád vezetője: Pál László a fűrészgépnél — Napi feladatunk 1,2 köbméter parkettafríz elkészítése. Nincs időnk tétlenkedni... Az idei bérfejlesztésről tárgyalt legutóbb az Üvegipari Művek pásztói Szerszám- és Készülékgyárának gazdasági és társadalmi vezetése. Az idei évre az üzem három százalék garantált, s ugyancsak három százalék kedvezményezett bérfejlesztést tervezett. A jelenlegi béremelések kisebb. Azt már a telep vezetője mondta el, hogy a feldolgozásra kerülő fát a közeli erdőkből hozzák. Ezek közölt van tölgyfa, cserfa, akác és bükk. A legértékesebb a tölgy. Nagyon szép színű a parkettája. A fai eldolgoz« üzem, amely Gyöngyösön Budapesten van, a tölgyet keresi. Az utóbbi hetekben megszorultak nyersanyagból. A brigádvezető így vélekedik: — A csapadékos időjárás nemcsak a mezőgazdaságot hátráltatja, hanem minket is... Arról van szó, hogy az erdei utak feláztak. A nagy teljesítményű szállítógépek beássák magukat a felázott talajba, és akkor sem előre, sem hátra. Hát ez jutott osztályrészül a szállítóknak az elmúlt hetekben. Litke környékén is olyan esők voltak, ami tétlenségre kényszerítette őket. Ennek kárát pedig a fafeldolgozó telep is megérezte. Fogytán volt a nyersanyaguk. Most, hogy felszáradt valamelyest az erdei út, próbálkoznak a szállítók. Ugyanis a fafeldolgozóknak éves tervük van, azt teljesíteniük kell, de alapanyag hiányában nem tudják. — Olyan nagy vész azért még nincsen, van fánk, az idő is javul. Reméljük a legjobbakat. .. — mondta a brigádvezető. A litkei fafeldolgozó telepen zúgnak a fűrészgépek. Készül a parketta alapanyaga. Kint az erdőn döntik a fát, hogy a feldolgozóknak rendelkezésre álljon a rönk. Így segíti többek között az erdő- és fafeldolgozó gazdaság, hogy az emberek kényelmesen, szép körülmények között élhessenek. Amíg a szoba padlóján fényesen csillog a parketta, sok-sok fáradságukba kerül. De az erdészei dolgozói az emberek kényelméért szívesen fáradoznak. B. Gy. vagy nagyobb mértekben mintegy másfélszáz dolgozót érintenek. Az üzem egy-egy dolgozójára átlagosan évi hét- százhatvanöt forint többletkereset jut a mostani bérfejlesztéssel. A felhasználható évi bértömeg mintegy kétszázti- senötezer forinttal emelkedett. NÖGRÁD — 1972. június 3., szombat 3 Horváth Demeter Erik a málna Készenlétben a dejtári telep Egy pásztói üzemben Béremelés másfél sí ár, dolgozónak i
