Nógrád. 1972. június (28. évfolyam. 127-152. szám)

1972-06-03 / 129. szám

VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEKI NOQRÁD A X MSZMP N OGR A D MEGYEI BIZOTTSÁGA ES A M EGYE I TA N ÁCS LAPJA XXVIII. ÉVF.. 129. SZÁM ARA: 80 FILLER 1972. JÚNIUS 3., SZOMBAT Brüsszelben megnyílt az Európa-fórum közgyűlése Pirityi Sándor, az MTI kü- löntudósítója jelenti: Brüsszel kongresszusi palotá­jában pénteken délelőtt tél li­kőr Raymond Goor belga ka­nonok ünnepélyes megnyitójá­val négynapos Európa-fórum kezdődött, amely hivatalosan az európai közvélemény kép­viselőinek közgyűlése nevet viseli. 27 európai ország jeles közéleti személyiségein kívül eljöttek az ENSZ európai gaz­dasági bizottságának, valamint olyan tekintélyes nemzetközi szervezeteknek a képviselői, mint az Interparlamentáris Unió, az ENSZ-társaságok Vi­lágszövetsége, a Béke-világta- nács, a Nemzetközi Diákszö­vetség, a Szakszervezeti Vi­lágszövetség, az Egyházak Vi­lágtanácsa, a Pax Christi és mások. A tanácskozás, amely a plenáris nyitóülés után há­rom bizottságban, illetve hat albizottságban folytatja mun­káját, új eszmékkel, új szer­vezeti elgondolásokkal kíván­ja társadalmi vonalon egyen­getni a kormányközi európai biztonsági értekezlet mielőbbi összehívásának és eredmé­nyes lebonyolításának útját. A 17 tagú magyar küldött­ség, amely Brüsszelbe érkezé­se után, még csütörtökön dé­lután felvette az érintkezést a közgyűlés kezdeményezőivei, minden bizottság és albizott­ság munkájában részt vesz. A magyar közélet képviselői ajánlásaikkal már eddig is nagy segítségére voltak a nemzetközi kezdeményező bi­zottságnak, amelynek névsorá­ban egyébként ott szerepel Kállai Gyulának, a Hazafias Népfront Országos Tanácsa el­nökének — a Brüsszelbe ér­kezett magyar küldöttség ve­zetőjének, dr. Bartha Tibor re­formátus püspöknek, Duschek Lajosnénak, a SZOT titkárá­nak, dr. Perényi Imrének, a budapesti Műszaki Egyetem rektorának, Garai Róbertnek, az MSZMP KB külügyi osztá­lya helyettes vezetőjének a neve. akik egyszersmind veze­tő tisztségviselői az Európai Biztonság ép Együttműködés Magyar Nemzeti Bizottságá­nak. A belga fővárosban nagy si­kere van a közgyűlés magyar tervezésű — és Budapest ut­cáin is napok óta látható — plakátjának,' amely a konti­nensünk jövőjéről való gon­doskodásnak, Európa sorsa „kézbentartottságának” gon­dolatát fejezi ki. A brüsszeli Európa-fórum kedvező nemzetközi légkörben ül össze, de szervezői azt a véleményt juttatták kifejezés­re, hogy a társadalmi erők­nek, amelyeknek vitathatatla­nul szerepük van a nemzetkö­zi feszültség eddig elért eny­hülésében, tovább kell mun- kálkodniok kontinensünk bé­kéjének, biztonságának intéz­ményessé tételén. (MTI) Kádár János üdvözlete az Európa-fórum résztvevőihez Az európai közvélemény képviselőinek közgyűlése Brüsszel Tisztelt közgyűlés! Engedjék meg, hogy ezúton köszöntsem önöket, az euró­pai népek békéjéért, biztonságáért, sokoldalú együttműködé­sért küzdő társadalmi erők nagy jelentőségű nemzetközi ta­nácskozásának résztvevőit. A magyar nép nagy figyelemmel és várakozással tekint a béke brüsszeli fórumának munkája elé, annak tudatában, hogy jó ügy szolgálatában gyülekeztek össze földrészünk képviselői. Tudjuk, a résztvevők különböz­nek ugyan egymástól politikai szemléletükben, világnézetük­ben, de összekapcsolja őket az a felelősségtudat, amelyet kontinensünk jövőjéért, s a világnak földrészünktől elvá­laszthatatlan békéjéért éreznek. Európa népei joggal kívánnak békét és együttműködést. Kontinensünk századunkban kétszer volt kiindulópontja az egész világot lángba borító háborúnak, ezért közvetlen ér­dekein túl felelősséget visel az egész földkerekség biztonsá­gáért is. Történelmi tapasztalat, hogy a feszültség, a gyanak­vás és a nyugtalanság légköre Európában — megnehezíti a nyitott sebek begyógyítását a többi földrészen. S megfor­dítva: a légkör enyhülése a mi kontinensünkön kedvezően hat a nemzetközi politika alakulására Európán kívül is. A szocialista országok az európai béke és biztonság kö­vetkezetes hívei. Kormányaink szándékait világosan kifejez­te a Varsói Szerződés országainak történetesen hazánk fővá­rosában, Budapesten megfogalmazott felhívása az európai biztonsági értekezlet összehívására: legyen Európa az egyen­jogú nemzetek gyümölcsöző együttműködésének kontinense. Az európai kormányok konferenciájának összehívására megérett minden feltétel, s a népek joggal várják, hogy e tanácskozásra minél előbb sor kerüljön. A kormányok mun­káján túl, felmérhetetlenül nagy szerepe van annak a harc­nak, amelyet Európa különböző társadalmi erői folytatnak földrészünk együttműködése javára. A brüsszeli közgyűlés ennek fontos állomása, s egyben kiindulópontja újabb akciók sorozatának is, a kormányok konferenciájának ösztönzésére és a népek együttműködésének erősítésére. A magyar nép hazánk, kontinensünk és Földünk béké­jét, biztonságát szem előtt tartva mindent megtesz az euró­pai enyhülés és együttműködés szolgálatában. Támogatjuk mindazokat a törekvéseket, amelyek a társadalom erejét Európa minden országában e nemes célok javára kívánják fordítani. Őszinte tisztelettel köszöntőm az európai közvélemény közgyűlését, s egész népünk nevében eredményes munkát, sok sikert kívánok a tanácskozás résztvevőinek. Budapest, 1972. június 2. KADAR JÁNOS. a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának első titkára. MAI SZÁMUNKBAN: Brezsnyev levele (2. oldal) Az elsősökért (4. oldal) Radar (5. oldal) Időzavar (6. oldal) Víztározó 4,2 millió hóbmóter vízzel KISZ-védnökségi és szocialista együttműködési szerződést írtak alá Salgótarjánban Több mint 347 millió forintos költség — Naponta újabb 12 ezer köbméter víz a megyeszékhelynek —A befejezés: 1978. december 31. Aláírják a szocialista szerződést ^A kommunális ellátottság javítása’ településeink fej­lesztésének jelenleg olyan kulcskérdése, mint évekkel ez­előtt a villamosítás volt” — foglalta határozatába az MSZMP megyei küldöttérte­kezlete még 1970-ben. Ez a határozat Salgótarján vízellá­tásának javítására is szól. Hiszen a megyeszékhely, Salgótarján lakossága a következő tizenöt évben várhatóan 47 ezer . főre emelkedik. A kormány közműfejlesztési programjának keretében a megnövekedett lakosságszám figyelembevételével, valamint a Dobroda-völgy községeinek egészséges ivóvízzel történő ellátása céljából a korábban megépült Észak-nógrádi Re­gionális Vízmű I. ütem bőví­tésre szorul. A már üzemelő I. ütem maximális kapacitá­sa naponta ötezer köbméter víz, míg a távlati vízigényt napon­ta húszezer köbméterben lehet meghatározni. A jelenleg már építés alatt álló II. ütem az üzemelő I. ütem létesítményeivel együtt tizenkétezer köbméter ivóvi­zet biztosít majd, azonban egyes létesítmények — gazda­sági megfontolásokból — na­pi húszezer köbméter kapaci­tásra épülnek majd ki. A vízbeszerzés továbbra is az Ipoly folyóra támaszkodva történik. A folyóból azonban a teljes vízmennyiség kis víz­Próbák és akciók Az úttörőcsapatok nevelő tevékenységérol tárgyalt a megyei úttörőelnökség Fidel Castro látogatása Martonvásáron Dr. Fidel Castro a Kubai Kommunista Párt Központi Bizottságának első titkára a Kubai Forradalmi Kormány elnöke és kísérete pénteken délelőtt Marotnvásárra. a Ma­gyar Tudományos Akadémia mezőgazdasági kutatóintéze­tébe és gazdaságába látoga­tott el. A kubai vendégeket a lá­togatásra elkísérte Fehér La­jos az MSZMP Politikai Bi­zottságának tagja, a Minisz­tertanács elnökhelyettese és dr. Ajtai Miklós a Miniszter- tanács elnökhelyettese. A kutatóintézet fitotron- üzeménél dr. Dimény Imre mezőgazdasági és élelmezés­ügyi miniszter, Herczeg Ká­roly, a Fejér megyei pártbi­zottság első titkára, dr. Ta~ polczai 3enő, a Fejér megyei Tanács elnöke, dr. Köpeczi Béla a Magyar Tudományos Akadémia főtitkára és az in­tézet vezetői fogadták a ku­bai párt első titkárát, a ku­bai kormány elnökét és kísé­retét. Dr. Rajki Sándor, a kutató­intézet igazgatója az intézet és a gazdaság munkájáról tá­jékoztatta a vendégeket, akik ezt követően megtekintették az intézet több részlegét. Fidel Castro útjának követ­kező állomása a polgárdi Vö­rös Csillag Tsz volt (MTI) A megyei úttörő elnökség pénteki ülésén értékelte a Nográd megyei úttörőcsapa­tok egész éves tevékenysé­gét, valamint a kisdobos- és az úttörőpróbák szerepét az úttörőcsapatok nevelő munká­jában. Az előerjesztés megállapí­totta, hogy Nógrád megyé­ben a 18 választható akció fokozta az úttörőmunka irán­ti kedvet, növelte a pajtá­sok felelősségérzetét, s egy­ben újabb — a csapat egész életét meghatározó — jog­körrel bővítette az önkor­mányzatok feladatkörét. Az akcióválasztás során lehető­ség nyílt arra, hogy a kis­dobosok és úttörők nagy több­sége érdeklődési körének megfelelően végezze tevé­kenységét — figyelembe véve az életkori sajátosságokat. Ennek alapján bővült a meg­bízatások — az egyéni fel­adatok. a rendszeres, folya­matos tevékenység — köre. Az összesítés szerint me­gyénk 180 kisdobos- -— és úttörőcsapata közül legtöb­ben az Erdő-mező titkai (123), ezt követően a Ne­künk épül — mi építjük (47), majd A mi megyénk (váro­sunk. járásunk, községünk) (29), a Félévszázados a le­nini pionirszervezet (24) ak­ciókat választották. Összes­ségében megyénk úttörőegy­ségei közül 238 csapat-, 205 raj-, 78 őrsi- és 39 szak­köri akciót választottak. Az akciók a csapatok több­ségénél lendületes úttörő­munkát biztosítottak. A raj­vezetők vezetésével az egyé­ni feladatokat az úttörőtör­vény szellemében, a próba­lapok kitöltése során a vá­lasztott akciók tükrében ha­tározták meg.' Megyénk kis­dobos- és úttörőcsapatainak 40 százalékánál a próbaköve­telmények teljesítése hatá­rozta meg az akciók tartal­mát. Salgótarjánban például a tettek próbája követelmé­nyeként, A mi városunk ak­ció keretén belül, a KISZ- VIII. kongresszusára készül­ve. az úttörők felkutatták, hogyan segítették elő a KISZ- esek védnökségvállalással a „Lampart” ZIM rekonstruk­ciójának megvalósulását és az új vegyigépgyár építését. A kulturális követelmények teljesítését is a várossá nyil­vánításának 50. évfordulóját ünneplő Salgótarján jegyében szervezték meg. Balassagyar­maton a város történetével a Mikszáth-évforduló jegyé­ben is megismerkedhettek a pajtások. Kisdobosaink életében álta­lános volt a próbakövetelmé­nyek és az akció feladatainak összhangja. Mindkettő eredmé­nyesen járult hozzá a gyer­mekek megfigyelő készségé­nek fejlesztésén, a szülő­föld és a természet megsze­rettetésén kívül, állóképessé­gük, edzettségük fokozásá­hoz, nemes emberi tulajdon­ságaik kialakulásához, sza­bad idejük egészséges eltölté­séhez. Ahol az úttörőcsapat- és rajvezetőségek kialakították a próbakövetelmények és az akciófeladatok teljesítésének összhangját, ott a végzett te­vékenység valóban a nevelési célkitűzéseket tükrözte, jó mo­tivációs eszköznek bizonyult a gyermekek folyamatos munká­jában, hozzájárult újabb is­meretek szerzéséhez, közelebb hozta az iskolai tananyagot a gyakorlati megvalósításhoz, növelte a gyermekek öntevé­kenységét, aktivitását, fejlesz­tette készségeiket, s a végső, rendszerező munka révén meg­született naplók, kiállítások iga­zolták a végzett munka rfii- nőségét, ezzel is lehetőséget biztosítva arra, hogy a pajtá­sok maguk alkossanak véle­ményt tevékenységükről. Az írásos előterjesztést vita követte, amelyben a résztve­vők hasznos javaslataikkal hozzájárultak ahhoz, hogy a Nógrád megyei úttörők életét reprezentáló anyag — a hiá­nyosságok feltárásával együtt —, a maga valóságában kerül­jön az országos úttörőelnök­ség elé. Kulcsár József felvétele hozamok idején nem fedezhe­tő, és ezért a II. ütemben megépül a Komra-völgyi víz­tározó, amely az Ipoly na­gyobb vízállásai idején fel­töltve biztosítja a szolgálta­tandó és a folyóból beszerez­hető vízmennyiségek össze­hangolását. A Komra-völgyi tározót 1100 méter szelvény­ben gáttal zárják el, s így 47,9 hektár területű tározó lé­tesül, amelynek összes térfo­gata 4,2 millió köbméter víz lesz. A gát hossza 390 méter, legnagyobb magassága 24,7 méter. Ezeken kívül több víztároló medence is épül. A beruházási program megvalósítására 347,2 mil­lió forintot biztosítottak. s az I. szakasz üzembehelye­zésének határideje 1975, a be­ruházás befejezésének terve­zett határideje pedig 1978. december 31. A regionális viz- mű II. lépcsőjének elkészülté­vel a megyeszékhely, Salgó­tarján vízellátását naponta újabb tizenkétezer köbméter­rel növelik majd. Az országosan Is harmadik legnagyobb vízügyi beruhá­zásként emlegetett Észak­nógrádi Regionális Vízmű II. ütemének építése rendkívül nagy feladat. És hogy a beru­házás zökkenőmentesen, ha­táridőre, sőt határidő előtt elkészüljön, a KISZ Nógrád megyei bizottsága kezdemé­nyezésére tegnap Salgótar­jánban, a József Attila Műve­lődési Központ üvegcsarnoká­ban a beruházási program megvalósítása érdekében KISZ-védnökségi és th vállalat között szocia­lista együttműködési szer­ződés aláírására került sor. A két szerződés ünnepélyes aláírásánál Skoda Ferenc, a KISZ Nógrád megyei bizott­ságának I. titkára köszöntötte a meghívott vendégeket- Szoó Bélát, az MSZMP Nógrád me­gyei Bizottságának titkárát. Illés Miklóst, a megvei tanács általános elnökhelyettesét. Il­lés Guörgyöt• az Országos Víz­ügyi Hivatal vízellátási és csatornázási főigazgatóját, a KISZ-védnökségi és a szocia­lista együttműködési szerző­désben érintett vállalatok párt-, KISZ- és gazdasági ve­zetőit. Köszöntőjében a többi között ezeket hangsúlyozta: (Folytatás a 2. oldalon) J 9 V

Next

/
Oldalképek
Tartalom