Nógrád. 1972. június (28. évfolyam. 127-152. szám)

1972-06-20 / 143. szám

Honvédelmi naveVfit Isfcoidfnkban Eredményes négy év az oktatásban MAI KOMMENTÁRUNK Közös tanácsok A HONVÉDELMI ismeretek bevezetése óta négy év telt el iskoláinkban. A nevelőmunka hatása, eredményei országos szinten is jónak bizonyultak. Nógrád megye honvédelmi nevelőmunkája az elsők közt említhető a sorban. Az ered­ményes nevelés ha tavai meg­figyelhetők a tanulók köré­ben. Érezhető az állóképesség fokozódása, a küzdő- és a versenyszellem élénkülése, a fegyelmezettség fokozódása az együttes tevékenységekben, ki­vonulások alkalmával látható a „katonásabb” kiállás. Pozitiven értékelhető a ne­velés hatása a politizáló- kedvben is. A tanulók köré­ben a tiszteletadás mélyebb tartalmat kapott, realizálódik ez a zászlók le- és felvonása­kor, a nemzeti Himnusz el­hangzásakor, és az együttes kivonulások alkalmával. Megyénkben igen jó, hasz­nos szolgálatot tett a honvé­delmi nevelés ügyének az MHSZ vezetősége azáltal, hogy kezdeményezett és különböző szervek segítségével Salgótar­jánban és Balassagyarmaton megrendezte a harcászati esz­közök kiállítását a honvédelmi hónap keretében. Ebből az alkalomból tanácskozások folytak a nevelők, a szülők részvételével a honvédelmi nevelés feladatairól, gondjai­ról. Szinte minden iskola a megyeszékhelyen és a kör­nyékről szervezetten megte­kintette a kiállítást. A Salgótarján főterén elhe­lyezett repülőgép, harci ko­csik, a lövegek, s az épület­ben kiállított különféle kézi lőfegyverek mágnesként von­zották a tanulókat. A megyei művelődésügyi osztály által meghirdetett rajzpályázat is bizonyította, hogy a tanulók­ban mélyen él a béke, a ha­za iránti szeretet és a szocia­lista haza megvédésére szol­gáló harci eszközök szeretele. A honvédelmi nevelés hatá­sának könyvelhető el iskolá­ink részéről a határőrségekkel kialakított erős és hatékony kapcsolat, a kiegészítő pa­rancsnoksággal való együtt­működés és az MHSZ szervei­vel való együttműködés. Egyes iskolákban nagyfokú az érdeklődés a Lobogó és a Néphadsereg című folyóiratok Iránt, Középfokú iskoláinkban növekszik a katonatiszti pá­lyára jelentkezők száma. A 6zülők körében fokozta a he­lyes szemlélet' kialakítását az a tényező is, hogy az elmúlt négy év alatt a különböző gyakorlati foglalkozásokon, lövészeteken megyénkben még nem fordult elő baleset. A honvédelmi ismeretek minél magasabb fokon való elsajátítására az iskolai ta­nárfelelősök részére minden évben megyei továbbképzést rendeztek az MHSZ segítségé­vel. A járási iskolák a me­gyei rendezvényeken kívül saját maguk is kezdeményez­ték a továbbképzéseket az egyes témakörökből a honvé­delmi felelősök részére. Talán a legeredményesebb munka a lőkiképzésnél volt tapasztal­ható. Az általános és a kö­zépfokú iskolákban többség­ben kiképzett és vizsgát tett lövészetvezetők működnek. A tantestületek tagjai közül több tartalékos tiszt végez aktív szervező és irányitómunkát. A szakmunkásképző iskolák­nál a katonai alakulatok mel­lett a munkásőrség is hatha­tós segítséget adott a lövésze­tek lebonyolításában. A POLGÁRVÉDELMI is­meretek is szerves részként kapcsolódnak bele a honvé­delmi nevelésbe. Kár, hogy iskoláink többségében a pol- gárvédelem-ismeretek oktatá­sához még kevés segítséget kapnak nevelőink. Vannak vi­szont kiemelkedő eredményt elért iskoláink Salgótarján­ban, Rétságon és Balassa­gyarmaton is. A honvédelmi oktató-neve­lő munka eredményességét, ha­tékonyságát és gyakorlati ki­vitelezését az egész megyében hathatósan segítik az MHSZ megyei-városi és járási szer­vei. Munkájukat példásan végzik, és koordináló tevé­kenységükkel minden iskoll részére biztosították a lőki- képzések és a honvédelmi raj­versenyek lebonyolítását min­den évben. A komolyabb lőte­rek minimális létszáma még akadályozza a hatékonyabb munkát. Az új tanévben szor­galmazni kell a helyi lőterek építését. A felmérések szerint az elkövetkezendő iskolai év­ben mintegy 15 lőtér építésé­vel számolhatunk. A megyei művelődésügyi osztály kezdeményezésére az elmúlt évékben járási-városi iskoláinkban gombamódra jöttek létre a lövészklubok és a honvédelmi szakkörök. Ezek kiválóan és eredményesen szolgálják a honvédelmi ok­tatás és nevelés céljait. Kár, hogy pénzügyi akadályok mi­att aránylag kevés működik belőlük. Középfokú iskoláink­ban a jövőben törekedni kell az önálló lövészkhibok létre­hozására. Az általános isko­lákban megyénkben 49 hon­védelmi jellegű szakkör, 44 honvédelmi raj, illetve szakasz működött az elmúlt évben. Középfokú iskoláinkban mindössze egy-egy honvédel­mi jellegű szakkör, hat MHSZ-klub (autÓ6-rádiós) működött. Az ifjúsági szervezetek, a KISZ és az úttörőszövetség tevékeny szerepet vállal és tölt be iskoláinknál a honvé­delmi ismeretek tantervi fel­adatainak teljesítéséért. Az úttörő-hadijátékokat, túrákat, akadályversenyeket mindig úgy szervezték, hogy azok honvédelmi ismereteket nyújtsanak. Az őrsi és rajfog­lalkozásokon hathatósan fog­lalkoztak a honvédelmi isme­retek anyagának elmélyítésé­vel. Rendszeresen gyakorolták az alaki kiképzéshez szüksé­ges gyakorlatokat, akadályok leküzdését. Az iskolák életé­ben szerepet játszó formák, külsőségek, avatások, az egész életre szóló élmény mellett a hazaszeretetre, és az érzelemre való nevelés eszközei is. AZ ELÉRT eredmények a négy év folyamán bebizonyí­tották, hogy helyes volt a honvédelmi ismeretek beveze­tése iskoláinkban. Nemcsak egyszerű tantárgyként kell ke­zelni, hanem minden órán, minden nevelőnek éreznie kell a honvédelmi Ismeretek és a hazafias nevelés fontosságát. Tanulóifjúságunk hozzáállása, a tantestületekben és a szü­lők körében kialakult helyes szemlélet biztosítéka az ered­ményes nevelőmunkának A jövőben ez biztosíték arra, hogy a tantervi anyag szerve­sen illeszkedjék iskoláink ok­tató-nevelő munkájába. Tóth András STUDS TERKEL: Chicago, keresztmetszet X merész lrodami vállal­kozások vagy nagy bukással járnak, vagy meghozzák a hőn áhított sikert. A most ma­gyar fordításban kezünkben tartott munka az utóbbit hozta meg szerzőjének. Aki nem tett mást, „csak" meg­szólaltatott különböző em­bereket chicagóiakat, szegé­nyeket és gazdagokat, hívő­ket és hitetleneket, más és más pártállásúakat, foglal­kozásúakat. „A megfogal- mazatlan gondolatok embe­rét kerestem” — írja a szer­ző, elkerülte tehát a szavak embereit, a papokat, egyete­mi tanárokat, újságírókat, Írókat. S éppen ezzel, a nem kész válaszok keresésével vált izgalmassá, értékessé lerkel kalandja, aki a világ hatodik legnagyobb városá­ban, vállán egy magnetofon­nal valóban társadalmi ke­resztmetszetet készített. Dokumentum tehát? Az is, de jóval több, mint pa­pírra átírt életnyersanyag. Terkel észrevétlenül szer­keszt. s nemcsak szereplői csoportosításával, hanem rö­vid, legtöbbször egymonda­tos kérdéseivel, s persze alakjainak megválasztásával. Bár, mint írja, „e könyv el­készültében a véletlennek, s rögtönzésnek legalább ak­kora része volt, mint vala­miféle tervnek”. A végered­mény a fontos, s ebben az estben az egy remek könyv. Izgalmas, embert és sorsot láttató, közeget felmutató, környezetet hűen festő. Több, mint hetven szereplő; diák és taxisofőr, háziasszony, vállalkozó, rendőr, néger, mexikói fehér... Ügy tűnik, mintha csupán az életükről beszélnének, de amit a sok egyéni sors magában hordoz, az már Chicago, sőt, ennél is több: Amerika. Terkel érdekes, a magyar olvasó számára is élvezetes könyvét Hernádi Miklós for­dította, s az Európa Könyv­kiadó jelentette meg. Ma már véglegesen kialakult a kép, hogy a községi közös tanácsok betöltik hivatásukat, jól szolgálják a lakosság érdekeit. Nógrád megyében jelenleg negyvenhat önálló tanács és harminchárom közös tanács dolgozik. Az sem közömbös, hogy a közös tanácsú közsé­gekben él a megye lakosságának 40 százalé­ka, a falun lakók több mint 50 százaléka. Egy-egy közös tanács általában két—öt köz­séget foglal magába, a tanács dolgozói nem egy esetben két—háromezer ember ügyes­bajos dolgait intézik. Amikor a közös tanácsok szervezése kez­dődött, nem kísérte osztatlan és egyöntetű lelkesedés. Ez mindenképpen érthető. Az em­berekben éltek bizonyos fenntartások a köz­ségek további sorsát, fejlődését illetően. Vol­tak, akik azt mondták, hogy csak a székhely­község fejlődik, a társközségek elsorvadnak. Mások az ügyintézés szervezését kifogásolták, mondván, hogy majd lassú és hosszadalmas lesz a tanácsok ez irányú tevékenysége. Az összevont tanácsok megalakulása óta eltelt hónapok tapasztalatai bebizonyították, hogy a községi közös tanács, mint szervezeti forma bevált. Jobbak lettek a tanácsi mun­ka feltételei, kedvezőbben alakult az ügyin­tézés, többet törődnek az állampolgárok kí­vánságaival. Az sem lebecsülendő, hogy a községi közös tanácsok a szellemi és anyagi eszközök koncentrálásával jobban szolgálják a fejlődést. Példa erre Rétság, Ecseg, Kálló. A községi közös tanácsok az elmúlt évben készítettek első ízben ötéves terveket, ame­lyeknek alapvető szempontja volt, hogy a székhelyközségek fejlesztése mellett a társ­községek is megfelelő súllyal szerepeljenek és a reális lehetőségeknek megfelelően biztosít­sák a tanácsok az ellátottságot. A tervek ké­szítésének és eddigi végrehajtásának tapasz­talatai kedvezőek. Ennek köszönhető, hogy a szélsőséges nézetek és aggodalmaskodások lé­nyegében megszűntek. Ésszerűbbé, gazdaságo­sabbá vált a pénzek elosztása és felhasználá­sa. Nyugodtan mondhatjuk, hogy a közös ta­nácsok jól élnek lehetőségeikkel, és haszno­sítják önállóságukat Az utak, járdák építésé­re, a közvilágítás fejlesztésére, a közintézmé­nyek megvalósítására, óvodák, iskolák, orvosi rendelők építésére fordítható pénzt a taná­csok reálisan, az egyes községek igényeit fi­gyelembe véve, fontossági sorrendben osztot­ták el. De az összevonással megoldódtak olyan feladatok is, melyekre a társközségek — ál­talában kisebb faluk — önállóan nem lettek volna képesek, éppen az anyagi eszközök miatt. De így, a pénzek összevonásával rég óhajtott tervek válhatnak valóra. Ha közös tanácsokról szólunk, a dicséret mellett nem szabad elfeledkeznünk a még fellelhető gyengeségekről sem. Előfordult a megyében — Zabaron, Enedref alván —. hogy a Közös tanácsok elsősorban a társközségek lakosságának erőteljes követeléseit figyelembe véve — nem határozzák meg reálisan a fela­datokat. Olyasmi megvalósítását is tervezik, amely a közös tanács erejét meghaladja, és ez lényegében akadályozza mind a székhely, mind a társközségek okos fejlődését. Azt sem árt megemlíteni, hogy a tanácsok az újabb és újabb igények felvetése helyett energiáju­kat és figyelmüket inkább a már tervbe vett fejlesztések célszerű, gyors és gazdaságosabb megvalósítására fordítsák, amelyek minden­képpen jobban szolgálják a közös érdekeket. Az is gyakori, hogy a közös tanácsok nem használják ki megfelelően azokat a lehető­ségeket, amelyeket a területükön levő üze­mekkel, termelőszövetkezetekkel, vállalatok­kal való együttműködés jelent. Pedig ez mindenképpen komoly erőforrás, és ahol jól élnek vele, ott gyorsabban haladnak. Sok he­lyen nem munkálják ki megfelelően a bevé­teli forrásokat, elmarad a telekadó, a közmű- fejlesztési hozzájárulás kivetése és így ter­mészetesen kevesebb a bevétel is. De az sem helyénvaló, hogy visszaesett a társadal­mi munka és az önkéntes községfejlesztési hozzájárulás fizetése. Ez nemcsak a tanácsnak, hanem a lakos­ságnak az érdekét is szolgálja, melynek je­gyében a közös tanácsok még inkább és jobban betöltik hivatásukat az állampolgárok javára. Cs. E. A r legyőzésére Pásztoréi származott9 világsikert aratott Világszerte kísérleteznek a szervezet önvédelmi erőinek, immunitásának mozgósításá­val. A kísérletek biztató ered­ményeiről részletes cikkben ad számot a Delta Magazin júniusi száma. „Búcsú a mé­rőszalagtól” címmel ismerteti a hagyományos módszerek A felváltó, új rendszereket a sporteredmények hiteles meg­állapításában. Beszámol a vá­rosi közlekedés céljaira kiala­kított legújabb autótípusokról és a térelemes építés techni­kai bravúrjairól. A csillagá­szat köréből cikket közöl a galaxisok keletkezéséről s látványos képekkel bizonyítja, hogy milyen korszerű kap­csolatban van egymással a grafika és a technika. Per- sepllis elődjének, a hatezer éves Susának feltárásáról is részletes cikk szól. Bemutatja a lap az elektronika újabb tér­hódítását a fotózásban, az elektronikusan szabályozott fényképezőgép-zárat, s alkal­mazását a Hair néhány színes felvételével illusztrálja. Űj élettani felismeréseket tartal­maz a szervezet hőháztartásá­ról szóló cikk. Ezenkívül szá­mos hír, információ, Delta­lexikon és száznál több — ja­varészt színes — kép teszi tel­jessé a lap legújabb számát. Meglepő és kedves aján­dékot kapott a közelmúlt­ban a pásztói kórház: „Alap­vető kutatások a rák és leukémia területén” címmel, maga a szerző, Nógrád me­gye szülötte, a „tari gyöke­rű” dr. Szilvay Gyula or­vosprofesszor, a brémai .Sem­melweis Institut jelénlegi igazgatója küldte. S szinte egyidőben ■ levelet is írt a nagy hírű tudós: egykori di­áktársainak, tanárainak a gyöngyösi gimnáziumba... A valamikori kisdiák le­vele érdekes, izgalmas be­számoló egy tartalmas élet- útról: a pesti egyetemistá­ból nápolyi, majd tripoliszi ösztöndíjas lett. Orvos, aki dolgozott a Sidi el Mesari sivatagkutató állomáson, majd az egyiptomi kormány specialistájaként Kairóban folytatta öt esztendeig mun­káját, miközben bebarangol­ta az arab országokat — s lévén a keleti nyelv már tökéletes ismerője —, köny­vet is írt nem mindennapi élményeiről. 1939-ben, a II, világháború zivataros idején a szülőhaza oltalmába menekülve Buda­pesten felfedezte a leuké­mia, négy év múlva pedig ugyanitt a sarcoma vírusát, majd dr. Kiss Ferenc anató­mus professzor nyomdokain haladva kidolgozta a bíoor- ganulumok elméletét. 1948-tól tartózkodik Bré­mában, s 1956-ban befejezte a rák ellenszérumával vég­zett kísérleteit, tapasztalatai­nak felhasználásával pedig gyógyít azóta is. Kutatásai­ról számos előadást tartott eddig a világ nagyvárosai­ban. Tagja a Római Tudo­mányos Akadémiának, több orvosi szakegyesületnek,­nemzetközi társaságnak, munkaközösségnek, intézet­nek. S ha idegenbe Is szakadt — szülőföldjét máig sem fe­lejtette el... (gyón!) Kolhozonként ötven traktor A szovjet ipar a most folyó ötéves terv első esz­tendejében 472 000 traktort gyártott, tehát 14 000-rel többet mint 1970-ben. A mezőgazdasági gépgyártás növelése az egyik legfonto­sabb tényezője a termelés emelkedésének. 1971-ben a mezőgazdasági termelés 8 százalékkal haladta meg az előző ötéves terv átlagos évi színvonalát. Az állam által szállított traktorok közül a kolhozok­Túl jól A montreáli Harry Brown beiratkozott egy szépírási tanfolyamra, amelyet kiváló eredménnyel el is végzett. A tandíjat csekken fizette be. amit azonban a bank nem igazolt, sőt értesítette a ban különösen nagy keres­letnek örvend az új 220 ló­erős gép, amely 3—4 közön­séges traktort pótol. Külön­leges traktorok készülnek a gyapotültetvények számára, a kerti és szőlőmunkák cél­jára, a lejtős vidékekre. Sok félautomata irányítású és tucatnyi különféle mun­kára alkalmas traktort is gyártanak; ezeket kedvez­ményes áron kapják a kol­hozok. Ma már egy-egy kol­hozban átlagosan 50—55 traktor dolgozik. sikerült rendőrséget, mert csekkha­misításra gyanakodott. A bankban senki sem ismerte fel Harry Brown csodálato­san szép és világosan olvas­ható aláírását. Virágba borul a szurdokpüspöki határ. A hatalmas máktábla egyenletes mint a tenger és igazán jó termést ígér a termelőszövetkezetnek NÓGRÁD - 1972. június 20., kedd 5

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom