Nógrád. 1972. június (28. évfolyam. 127-152. szám)
1972-06-16 / 140. szám
Asszonyok a szalag mellett Kulcsár József felvétele Molibdén a hideg ellen Bikininézőben Most van szezonja, keletje a fürdőzés, napozás elengedhetetlen kellékeinek, így többek között a bikininek is. Itt a strandszezon, az áruházak és ruházati boltok látogatóinak, vásárlóinak jelentős részét most a fiatalok színes kavalkádja adja. A szép és sok csinos lány, most szerzi, illetve szeretné beszerezni a szóban forgó bikinit. A lányok árnyékába, vagyis nyomukba szegődve, én is részt vettem a bikininézőben. Lévén Salgótarjánban három szakbolt, végigkövettem a lányok seregét. De itt most nem is a boltok a főszereplők, hanem az, hogy mit lehet találni árban és minőségben is megfelelőt, mert ez iem mellékes. Divatos is legyen, jó szmösszeállítású is és nem utolsósorban az ár is mérsékelt, elfogadható. Nos, éppen ez utóbbiban nincs választék. Amióta nálunk is betört a legkülönbözőbb fajtájú importáru, legyen az jugó, vagy olasz, ugyanúgy mint a cipőknél, betörtek az import ürügyén döbbenetesnek tűnő árak is. Persze kínálja magát fenemód ez az árucikk, csakhogy éppen nem a fiatalok pénztárcájához méretezett áron. Luxusárak ezek a javából, mert 380 forinttól kezdődik és 490 forintnál a csúcs. Joggal merül fel a kérdés, mit akarok én ezekkel a méregdrága import bikinikkel. Hisz’ akinek nincs annyi pénze, hát ne vegye meg, ne legyen rá igénye sem, keressen magának a pénztárcájához valót. Hál éppen ilyet kerestek a szóban forgó lányok is. De ez nincs! Vagyis van, mérsékelt áron, 130 forintért mindössze, de ezt nem veszik fel. Olcsónak is mondhatnám, ha legalább divatos kreációkban, pettyesben, csíkosban és élénk színekben fordulna elő. A kínálat azonban vérszegény és a fazon is olyan, hogy igazítás nélkül, de amúgy sein viselhető. Csak azt nem tudom, hogy ahol készülnek, milyen próbababára méretezik? A mi lányaink ugyanis sokkal, de sokkal formásabbak, semhogy agyon kelljen vasakkal, különbózó keményítő vásznakkal bélelni őket. Amint láttam, ezeket a holmikat pillanatok alatt visszatolják az eladó elé: — köszönöm, nem felel meg, ezt nem kérem. A drágát meg csak nézhetik.- ti Önműködő hivatalsegéd A hamburgi irodaberendezési kiállításon bemutattak egy eredeti megoldású, automatikus egysínű pályát, amely hivatalon belüli iratszállításra alkalmas. Az egysínű függőpályán bármely irányban (vízszintesen, függőlegesen és A Várnai Hajóépítési Kutató és Tervező Intézet kollektívája „SOV—1” elnevezésű készüléket szerkesztett, amelyet már széles körben alkalmaznak a hajózásban. Olyan hajóknak tervezték, amelynek gépháza teljesen „fejjel lefelé" is) villanymotorral ellátott, kis kordék haladnak. Érdekes megjegyezni, hogy az apró járművek maguk keresik ki a célhoz vezető útvonalat, s ezért néha egyik emeletről a másikra mennek és sok váltón is áthaladnak. automatizált, úgy hogy nincs szükség felügyelő technikusokra. A készülék azonnal jelzi a gépek munkájában esetleg fellépő zavart; a zavar fajtája és foka szerint különböző jelzéseket ad le. A nitrogén cseppfolyós állapotban való megőrzéséhez az szükséges, hogy legalább mínusz 196 C°-os hőmérsékleten tartsák. Ilyen alacsony hőmérsékleten azonban még az acél is, amelyből a konténerek készülnek, olyan törékennyé válik, mint az üveg. Ügy látszott, a problémát megoldja egy újfajta acélötvözet, amely mintegy 9 százalék nikkelt tartalmaz. Hamarosan kiderült azonban, hogy ennnek az anyagnak van egy lényeges fogyatékossága: hegesztési varratai háromszor kevésbé . tartósak, mint más, ismert acélötvözeteké. Ezt az akadályt oly módon sikerült kiküszöbölni, hogy a hegesztésnél új összetételű adalékanyagokat használtak. Japán kutatók kimutatták, hogy a króm hagyományos jelenléte az adalékanyagokban a varratok széleinek meg- repedezésére vezet. A molibdén viszont megelőzi a repedések képződését. Végeredményben megállapították a hidegálló acél hegesztéséhez szükséges adalékok optimális összetételét: 75 százalék nikkel, 20 százalék molibdén és 3 százalék wolfram. Szép a diósjenői határ, jő termést ígér. Kora tavasszal még a nagy tapasztalatú emberek sem merték volna ezt jósolni. Használt a sok csa* padék, de gondot is okozott. — Késtünk a tavaszi növényápolással. mert a sorozatos esőzés miatt összetorlódott a munka. Időveszteséget jelentett és most mindent egyszerre kellene csinálni — mondja Lackovszki András főagronómus, majd így folytatja: — Munkaerő-ellátottságunk szűkös. Bár gépesítettségünk elég jó, de a torlódás miatt így is esetenként kapacitás hiánya jelentkezik. Kedvezőbb körülmények között ilyen panaszra nem lenne okunk. Nagy gonddal kell szervezni a munkát, hogy mindent időben elvégezhessünk. Az idén növeltük a kukorica-vetésterületet. Egyre több abrak kell és a terményforgalmi is mind több szemes. terményt igényel. A kukorica területe, a háztájit is beleszámítva. 720 hold. A közös területen vegyszeres gyomirtást alkalmaztunk az idén, sőt a háztáji felén is. Választhattak a tagok és aki igényelte a vegyszerezést, annak biztosítottuk. — Most milyen munkák a legsürgősebbek ? — Megkezdtük már a szaóriási porfogó Párizsban két óriási tornyot működnek. szereltek fel, amelyek közül mindegyik évente 110 millió köbméter levegőt képes magába szívni és megtisztítani. Ezek a tornyok zajtalanul Jelenleg a felszerelés próbája folyik. Ha ennek eredménye pozitív lesz, akkor ezt a technikai berendezést üzembe állítják. A „SOV—I” segít a kapitánynak JAVASLAT a fizikai dolgozók hangszeres zeneoktatásban résztvevő gyermekeinek segítésére A Magyar Zeneművészek Országos Zenepedagógus Szakosztálya 1971. áprilisában napirendre tűzte a fizikai dolgozók hangszeres zeneoktató • sában résztvevő gyermekeinek helyzetét. Ezek' segítése érdekében megszületett egy javaslat. Ugyancsak a közelmúltban jelent meg a Művelődésügyi Minisztérium statisztikai osztályának tájékoztatója, mely a zeneoktatás 1971/72. tanév elejének országos adatait tartalmazza. Érdemes megnézni, hogy Nógrád megyében hogyan alakul a hangszeres zeneoktatás térképe, mit tettünk annak érdekében, hogy azok is tanulhassanak zenét, akiknek az elindítása ezen a téren nehezebb. Az ország többi megyéjéhez hasonlóan, a rendszeres, állami zeneoktatás nálunk is 1955. táján indult meg. Először Salgótarjánban, majd Nagybátonyban, később Balassagyarmaton. Ahhoz, hogy a fizikai dolgozók gyermekei fokozottabban tanulhassanak hangszert, jól kiépített zeneiskolai hálózatra van szükség. Ha a statisztikai tájékoztató adatait áttekintjük, azt láthatjuk, hogy a számok tükrében Nógrád megye nagyon a végén szerepel, sokszor a legvégén. Nézzük meg néhány megyében a zeneiskolákban tanuló növendékek százalékarányát: Budapesten 31,6, Pest megyében 7,9, Szolnok megyében 4,4, Baranya megyében 3,1 Zala megyében 2,7, Nógrád megyében 1,9 százalék. A példákat találomra ragadtuk ki, de ha minden megyét felsorakoztatunk, akkor is a legvégén maradunk. Ez azt mutatja, hogy Magyarországon jelenleg Nógrádban tanulnak legkevesebben az állami zeneiskolákban. Ha a zenetanárok létszámát nézzük, valamivel jobb a helyzet, mert visszafelé a harmadikok vagyunk. Somogy megyében 41, Tolna megyében 43, Nógrád megyében 44 kinevezett zeneiskolai tanár működik. (Budapesten 554, Pest megyében 120, Borsod megyében 85.) Mindezekből az következik, ha a fizikai dolgozók hangszeres zeneoktatásban résztvevő gyermekein segíteni akarunk, akkor zeneiskolánkban több helyet kell biztosítanunk, és meg kell keresni a módját annak, hogy megyénkben még több zenetanár telepedjen le. Annak érdekében, hogy zenei életünk fejlődjön, nálunk is számos intézkedés történt, illetve folyamatban van.’ Ilyen például 8Z, hogy zeneiskolai hálózatunkat a megyei tanács vb művelődésügyi osztálya bővíteni igyekszik fiókiskolák létrehozásával, illetve tagozatok kihelyezésével. Az tapasztalható, hogy a helyi tanácsok nagyon támogatják és igénylik a zeneisk(#lai hálózat fejlesztését. Ilyen hathatós támogatás az is,- amikor igyekeznek a zenetanárok lakáshelyzetét javítani, illetve megoldani. Nagyon eredményesnek ígérkezik a megyének és a két városnak az a törekvése, hogy minél több ösztöndíjat adjon olyan fiataloknak, akik zenetanulmányaik befejezése után Nógrádban kívánnak működni. Jó lenne az ösztöndíj- rendszert a zenei szakiskolák tanulóira is kiterjeszteni, mert az a gyakorlat, hogy a zeneművészeti szakiskolák anyagilag nehezebb helyzetben vannak, mint a zenei főiskolák. Kidolgozásra és megoldásra vár a falusi zeneoktatás elmaradottságának tervszerű felszámolása. Magyarország közel háromezer községéből csak 105-öt sikerült eddig a zeneoktatás hálózatába bekapcsolni. Nógrád megyében 133 községből mindössze csak egy helyen van önálló zeneiskola, sí három községben kihelyezett tagozat. Ugyancsak nagy problémát jelent a szakmunkástanulók zenetanulásának elmaradt volta. A szakmunkástanulók sok irányú elfoglaltsága a közeljövőben kidolgozásra váró, a tanulók idejéhez alkalmazkodó zeneoktatási formát igényel. Addig is hangversenyek, zenei szakkörök, zenei klubok formájában a zenetanulást pótolni kell. A Magyar Zeneművészek Szakszervezetének javaslata foglalkozik néhány anyagi jellegű konkrét javaslattal is. Ilyenek többek között a drágább hangszerek kölcsönözhetősége. Az egyes hangszerek igen drágák, pl. fuvola 6000— 11 000 forint, fagott 19 000 forint, ezeket a szülők általában nem tudják megvenni. Szükséges tehát a zeneiskolák költségvetésében az igényeknek megfelelően a hangszerek beszerzésére még nagyobb keretet biztosítani. Sokszor nem is a pénzkerettel van a baj, hanem egyes hangszereket nem lehet kapni. Külön nagy problémát jelent a hangszertartozékok (húr és nád) luxusadóval terhelt igen magas ára. , Ezeket az eszközöket a tanulóknak évente cserélni kell, néha többször is, ami esetenként 90—300 forint. Szükséges a zeneiskolai költségvetésben meghatározott összeget a fogyó tartozékok beszerzésére biztosítani, hogy azok a rászoruló növendékek számára kiadhatók legyenek. A megyei tanács vb művelődési osztálya erre a célra a jövőben minden zeneiskolának meghatározott keretet biztosít. A helyzet javulását célozzák azok a megyei intézkedések is. melyek egyrészt a tandíjkedvezmény-keret ötszázalékos bővítését javasolják, másrészt a lemorzsolódás megakadályozása érdekében a rászoruló zeneiskolai tanulónak heti 30 perces korrepetálást biztosítanak. Nógrád megyében zenei téren is megindult egy egészséges folyamat, mely a vázolt problémák fokozatos megoldásával a közeljövőben — minden reményünk megvan erre —, meghozza gyümölcsét. Réti Zoltán Milyen az ellátás? Mindenkit érdeklő, rendkívüli érdekes kérdésről rendez ankétot hétfőn délután fél ötkor a Hazafias Népfront mellett működő városi nőbizottság. Az ankét helye a salgótarjáni József Attila Művelődési Központ klubja.- A nőKzottság a város minden területéről hív meg asszonyokat, lányokat — értelmiségieket, munkásnőket, irodában dolgozókat, háziasszonyokat —, hogy közösen vitassák meg, milyen az ellátás Salgótarjánban? Az ankéton természetesen részt vesznek — különmeghívót kapnak — a kereskedelem szakemberei, a szakszervezet, a tanács, a népi ellenőrzés képviselői, hogy személyesen hallgassák meg a felmerülő gondokat, panaszokat, javaslatokat. Az ankéton szóba kerül az élelmiszer-ellátás, a zöldség-gyümölcs felhozatal, az árak alakulása, különös tekintettel a város külső területeinek áruellátására. De napirendre kerül az is, lehet-e kapni az üzletekben olcsó és jó minőségű ruházati cikkeket, iparcikkeket, a vásárlók megtalálják-e a keresett árukat, megfelelő-e a választék? Az ankét tapasztalatait a nőbizottság eljuttatja majd az illetékes szakemberekhez. Már aratásra készülnek Diósjenőn móca szedését Az idén 15 hold a termőterület. Jövőre ugyanekkora terület válik termővé. Elég jók a kilátások, holdanként 35 mázsára számítunk. Több is lehetett volna, de az első virágokat fagykár érte. — A másik terület a takarmánybetakarítás. A vöröshere vágása, behordása folyik. Még van olyan rész, amit vetnünk kell. Eddig nem tudtuk megművelni a mélyen fekvő talajt. Silókukoricát vetünk még — mondta a főagronómus. Az eddigiekből is kiderül, hogy foglalkoztatási gondok nincsenek, a termelőszövetkezetben pedig a munka dandárja még hátra van. Közeleg az aratás, a még nagyobb erőpróba. Erre időben kell felkészülni, ami főleg a gépcsoportra ró nagyobb feladatot. A főagronómus azt is elmondta, hogy két-három mázsával nagyobb átlagtermésre lehet számítani holdanként, mint amennyit tavaly elértek. illetve terveztek. Ezt ígérik mou * táblák. Hnná&rult ehhez az is. hogy mintegy harminc százalékkal több műtrágyát használtak fel a talajerő fokozására. Lesz mit betakarítani és azt mondják, hogy itt az aratás mindig nehéz volt a domborzati és talajviszonyok miatt — a kavicsos, köves talaj eszi a gépeket. Az idén talán még nehezebb lesz. — A felkészülés folyamatos volt és hétfőn már a nyári gépszemlét tartjuk — újságolja Erdős Tamás gépészmérnök, a gépcsoport vezetője. Tőle tudjuk meg.' hogy erőgépekkel jól állnak, hisz’ zömében új, illetve egy-két éves beszerzésekből áll. Szinte valamennyi üzemképes, leszámítva az esetenkénti futó javításokra szorulókat. A mintegy ezer hold gabona betakarításához is elegendő gép áll rendelkezésre. Teljes a gabonagépsor. Az új német kombájnnal együtt hét áll rendelkezésre. Ez az új gép alkalmas lesz majd kukoricabetakarításra is. Erdős Tamás a főagronómussa! együtt vallja, hogy ennek a géperőnek be kell takarítania a termést még akkor is, ha a körülmények miatt csak egy irányban arathatnak. Kézi erőre tehát nem számítanak az idén sem. Ügy mondják, tavaly is feküdt a rozs, mégis megbirkóztak vele a gépek. Ebből egyébként, főleg a szalma miatt, száz hold van az idén is. és a tavalyihoz hasonlóan dőlt. Volt-e alkatrészhiány a felkészülés során? Kedvező választ kaptunk. Különösebb gond nem volt. mert amit nem tudtak beszerezni, azt a saját, jól felszerelt műhelyükben elkészítették. A felkészülés tehát a hallottak alapján jó és bíznak is a gépekben. Azért a jövő is szóba kerül. Gabonagépsor, cukorrépa- gépsor, jó erőgéppark mellett a jövőben még speciálisabb munkagépeket szeretnének. Az anyagi erőtől függően a takarmánygépsor teljes kialakítását tervezik. Jó alap van ehhez és csak így lehet a tagságot is megkímélni a je* lenlegi nehéz fizikai munk/í* tói, hatékonyabbá tenni a gazdálkodást. n. j. NÓGRÁD - 1972. június 14» péntek /
