Nógrád. 1972. június (28. évfolyam. 127-152. szám)
1972-06-02 / 128. szám
MAI KOMMENTÁRUNK NAGY KINCS a takarmány Czükség van minden szál takarmányra. Nagyon jól kell gazdálkodni az idővel, hogy maradéktalanul be is takarítsuk azt. Nem könnyű a munkát megszervezni, mert az időjárás sok értékes munkanapot ellopott a földművelő emberektől. Szinte egyszerre jelentkezett a növényápolás, a takarmánybetakarítás és egyéb más elmaradhatatlan tennivaló. Ha ezekben a napokban valamilyen feladat elvégzésével elmaradunk, akkor azt később már nagyon nehéz pótolni. A mezőgazdaságban most nagy figyelmet fordítanak a takarmány betakarítására. De a szántóföldi pillangósok mellett az úgynevezett vadon élő takarmányt sem szabad otthagyni. A szakemberek véleménye szerint ezek a füvek kitűnő tápértékűek. Éppen a napokban adtuk hírül, hogy a ceredi tsz az ilyen szólásokat pillangóssal keverve eteti a jószágokkal. Máris kitűnő tejtermelési eredményekről beszélnek. Ilyen szemszögből vizsgálva, teljesen érthető a kormányzatnak az a rendelkezése, hogy ha az illetékesek az út mentén, az árokpartokon, vasúti és árvízvédelmi töltéseken a fűtermést nem takarítják be június első két hetében, akkor azt akinek arra szüksége van, takarítsa be, a széna öt illeti meg. Érdemes ezen a — véleményem szerint rendkívül hasznos — rendelkezésen elgondol kodni. Az elmúlt évben nagyon sok helyen a megyében, ott száradt meg az értékes takarmánynak való az árokparton, mert nem mertek hozzányúlni. De a közösben, még inkább a háztájiban szűkösködtek etetni valóval. A rendelkezésből kiindulva érdemes elgondolkodni azon is, hogy az erdőszéleken és lábaserdőkben is mennyi takarmánynak való megy veszendőbe. Azt kell megszerveznünk, hogy ne menjen kárba. Az állattenyésztési felügyelőség szakemberei nem győzik hangsúlyozni: nagy értékű tápanyag van az ilyen füvekben. Ugyanakkor arról panaszkodunk, hogy alacsony a tejtermelési átlagunk. Az ilyen takarmány csak jót tehet a tejtermelésnek. Néhány esztendővel ezelőtt Baranyában tapasztalatszerzésre vittek Nógrádból termelőszövetkezeti vezetőket. Többek között megmutattak nekik olyan helyet is, ahol nemhogy betakarítják a vadon termő füvet, hanem öntözik, gondosan nevelik, hogy minél dúsabb legyen. Nekünk pedig többségében tönkremegy az ilyen szénánk. Különösen figyelemre méltó ez a háztáji gazdaságok szempontjából. Olyan takarmánybázisra tehetnek szert, amely egy esztendőre elegendő lehet más takarmányfélékkel kiegészítve. Az a kérdés, hogy meg tudjuk-e szervezni, a betakarítását. Most van szükség a mi megyénkben szokásos összefogásra, amikor többen a lyukasórákban, egymást segítve, végzik el a munkát. Mert arra ügyelni kell, hogy a közösben is haladjanak az időszerű tennivalókkal. Ott is betakarításra vár a sok és értékes szántóföldi takarmány. Ha jól egyeztetik a munkát, akkor nem is lesz baj. Mindenki jól járhat. De elsősorban a tsz-tag, mert ha a közösben nem maradnak el a tennivalókkal, akkor annak ő látja hasznát. Ha a háztáji gyarapodik takarmánnyal, akkor is ő jár jól. Minden azon múlik, hogy győzik-e szorgalommal. — B — A kazánok árnyékában A KAZÁNOKON sokan bábáskodnak. Vége a fűtési szezonnak, a nyár a felkészülés ideje. Már a második kazánt építik át olajtüzelésűre. Az első jól vizsgázott. A még maradó szeneskazánt is ki kell javítani. Ez az időszak a nagyjavításé, hogy ősszel, amikor új erőpróba kezdőóik, ne legyen akadaly. Nehéz munka a kazán- és gépjavítóké. Szakértelemre, tudásra és nem egyszer bizony a fizikai erőre is nagy szükség van. A korom, az olaj most is keveredik a verítékkel. — A mi munkánkat nem lehet darabbal, százalékkal mérni. Az üzemzavarmentes gőztermelé6sel inkább. A város fűtése, a melegvíz-szolgáltatás nem is csak gazdasági hanem inkább politikai 'kérdés. A mi brigádunk legalábbis így tartja. Ha nincs fűtés, mit csinálnak a kisgyerekekkel, öregekkel. Mi erre gondolunk akkor is, ha üzemzavart kell elhárítani — mondja Kamarás József, a salgótarjáni erőmű háromszoros aranyérmes kazán- és gépjavító szocialista brigád vezetője. — Az udvaron a bordás előmelegítő csöveket tisztítják. Használat közben jól elszennyeződtek. Leverik róluk a rárakódott rozsdát, még meg is fürdetik, hogy tisztán, kijavítva szerelhessék vissza valamennyit a helyére. Ebben az üzem más területén szabaddá vált asszonyok is segítenek a brigádnak. — Ez az a munka, amit meg lehet szervezni. Az évi egyszeri kazánjavítás általában egy hónapig tart. Az alkatrészeket előre el kell készíteni. A leállásokat úgy ütemezni, hogy szezonra, őszre- télre valamennyi kazán üzemképes legyen. Nem is ez okoz gondot, hanem a váratlan meghibásodás az ebből adódó üzemzavar. Sajnos, volt benne részünk a télen is. A kisebbeket általában sikerült úgy elhárítani, hogy mire a városban leesett a gőznyomás, újra terhelni lehetett a kazánt. Pedig ez csak 20 perc. Ilyenkor a hőség sem 6zámít, egymást is figyelik az emberek, nincs-e rosszul valaki. VOLT NAGYOBB baj is már nem egyszer. Ilyenkor viszont nincs vasárnap, nincs műszak vége. A télen is előfordult, hogy a többiekkel együtt 36 órán keresztül voltam bent, mire elhárítottuk a bajt. Nemcsak mi, a vezetők is itt voltak ée segített a TMK gépműhelyi brigád is. Amikor náluk szorított a cipő mi segítettünk. Így van ez jól. A város számára a gőzt nekünk kéll biztosítani, más nem tudja helyettünk. Az is igaz, hogy sokszor alaptalanul vádolnak bennünket. Minket okolnak olyanért is, amiről nem tehetünk. Az üzemzavarok ellenére általában mindig tudtuk biztosítani a gőzt, viszont a hálózati hibákról már nem az euőmű tehet. A brigádvezetőt, amikor beszélt, nem akartam megzavarni. Amit elmondott, nemcsak szakmai tájékoztató volt, hanem annál sokkal több. Tükre a felelősségérzetnek, annak, hogy ez a szocialista brigád tudatában van munkája fontosságának. Nem a nagyobb kereset reménye hajtja őket, hisz’ órabéresek és esetleg prémiumot kaphatnak. Nincsenek túlfizetve. Egyébként erről is esett szó. A brigádvezető mondta el a következőt : — Nem panaszképpen mondom, de már 34 éve itt dolgozom ebben az erőműben. Mint művezető, jó, ha a 2800 forintot elérem. A többiek is általában régi szakemberek, ők még kevesebbet keresnek. Sokan már búcsút is intettek az erőműnek, mert másutt jobban megtalálták a számításukat. Más cégtől dolgoztak itt fiatal szakmunkások. Én irányítottam a munkát, enyém volt a felelősség az övék viszont az 5 forinttal nagyobb órabér. Nem panaszkodok, mert nekem már a nygudíj- hoz nem túl sok van hátra. De kell az utánpótlás is! Az erőmű már 60 éves, ahogy itt mondják: elérte a nyugdíjkorhatárt, Ez azt is jelenti, hogy bizony 6ok öreg alkatrésze van, ami elfáradt. Meet megfiatalítják a kazánokat. — MI MEGSZOKTUK a szeneskazánt. Űj most az olajoskazán. Ezt is meg kell tanulni. A brigád szakmai képzését az élet követeli. Művezetői szinten már legalább nyolc alkalommal tartottunk foglalkozást ebből a témakörből. Szívesen csináljuk, mert a saját érdekünk is. A szakmai kíváncsiság is hajtja itt az embereket — mondták és igazuk van. újra eszembe jutott, amit a brigádvezető az elején említett. A gőzellátás politikai kérdés is. Ha pedig így van, akkor jövőre sem kell félnünk, mert rajtuk aligha múlik. Most is ezért fáradozik ez a háromszoros aranyérmes szocialista brigád. Bodó János Miért szocialista a gyáregység? Ezt kérdeztem Szőke Gyulától, a Gránit Csiszolókorong- és Kőedénygyár tolmácsi telepvezetőjétől. Váratlanul érte a kérdés, mert az első pillanatban kicsit furcsán nézett rám, aztán így kezdte: — Attól függ, hogy milyenek a követelmények, s azt hogyan teljesítik. Központunk azzal bízott meg bennünket, hogy két év múlva teremtsünk ebből az eléggé elhanyagolt gépállomásból gyárat, Dávid Istvánná, az automata gépen a fog- fúrógép tengelyét készíti vállaljuk át szállították a Fritteüzem géhazajöttek, mert helyben és á környező községben laknak. I’öbbségük fiatal szakmunkás. Ezért az átlagkor huszonnyolc esztendő. A KlSZ-korosztá- lyúak közül a fizikai dolgozók tíz százaléka benevezett a Szakma Ifjú Mestere mozgalomba. Ennek kapcsán említette a telepvezető, hogy nem csalogatják el egymástól a szakmunkásokat. Ez vonatkozik a helybeli erdőkémiára, a rétsági Szivattyú Ktsz-re és a Glóbus Nyomdára. A kis kollektívában is voltak akik nem találták meg helyüket, vagy a több pénz reményében továbbálltak. Havonta egy-két ember volt ilyen az elmúlt esztendőben. Ez természetes dolog az önmagát is most formáló üzemben. A többség azonban maradt, mert elképzelései, vágyai eddig nem törtek derékba, olyan munkákat végeztek, amihez kedvük van, ami olyan termékek gyártását, amit pészeti berendezéseit; a for- szakmai becsvágyukat, ha nem Budapesten már nem tudnak gókemencét, a kéményeket, a [s te^es mértékben, de foko- elvégezni, végül, de nem utol- ventillátorokat, a pódiumkor- zatosan kielégíti a’ légkörrel só sorban készítsük el azokat a Iátokat és állványokat. Kül- a hanguiattal kapcsolatban a vasszerkezeteket, amelyeket ső cégeknek a tervezett nyolc- következőket hangsúlyozza külső cégek kérnek, amire a többi gyáregységeknek szükségük van. — Sikerült? — Igen. Ezért is kaptuk meg a Szocialista Gyáregység címet, a velejáró zászló, és a legjobbaknak járó jutalmat — válaszol a telepvezető. millió forint helyett 8,7 millió forint értékben Biztonságot nyújt munkát. Az előbbieket is figyelembe véve előírt évi 12 milliós tervüket 13,4 millió forintra teljesítették az elmúlt évben. Jó helyezést értek el az egy főre eső termelésben is. A gyáregységek között a közepes szintet is túlszárnyalták. Az elért eredmény kétszeresen értékes, mert a munka- A múlt evben az elektro- körülmények elég mostohák. mos halozat teljes kicserélésé- _ £z valóban így van _ r e négymillió forintot költőt- kapcsolódik újra a beszélgetek, ötszázezer forinttal bet, mint amennyiért ______ v ették a gépállomást gépestül, azonban nem szabad elfeled- épületestől együtt. Most már idézni; a munkások szorgal nem kell félni attól kit, mi- maról, tenniakarásáról, kor ut agyon az aram. Ez a törekvésükről, hogy bebizo- hallatlan nagy biztonságot nyítsák: mindig lehet rájuk nyújt a folyamatos munkához. szalmtani , . Szőke Gyula: — Ha néha vegeztek kínlódunk, mérgelődünk, mégis azt mondom, jó az itteniekkel együtt dolgozni. Megbecsülik Nem kételkedem szavaiban; mert amikor megkérdeztem tőle, hogyan érzi magát, örömmel válaszolta: — Tizennégy évig dolgoztam a gépállomásnál. A jelenlegi kollektívába két év óta tartozom. Ennyi .... —----------- — - --------idő elég volt ahhoz, hogy t 0“‘ tésbe a telepvezető, majd így megérdemeljem a Kiváló Dől- me° folytatja: — egy dologról gozó kitüntetést. Ahol megElkészítették azokat a lakatosmunkákat is, amelyek a kemence felújítását tették lehetővé, átvállalták a köszörű- kőnyél-gyártást, mivel Budapesten, az egyes számú gyárPeströl és környékéről becsülik az embert, ott jól érzi magát mindenki — sumerról mázza gondolatát. ’ Erről napi munkájában ő sem feledkezik meg egy pillanatra. Talán ez mondatja vele a következőket: — A hét szocialista címért küzdő brigádnak köszönhetjük, hogy az első negyedévi tervünket is hatszázezer forinttal túlszárnyaltuk. Négy kollektíva már elnyerte a különböző fokozaA volt gépállomási munkásgárdából tíz maradt az új vállalatnál. Az újak a pesti egység szakemberhiánnyal és Pest környéki üzemekből küzd és felszámolás alatt áll. verbuválódtak. Jöttek Vácról, i«vpke-/e(Az előbbi termék előállítása a Dunakeszi Vagongyárból. °£at‘ SS Etfan félautomata gépeken törté- Azért választották munkahe- “f’ az ü,em továbnik.) Elvégeztek az üvegszö- lyüknek Tolmácsot, hogy ne " feilödéséhe, hírnevének vet-kivágas összes segédmun- kelljen reggelenként fél négy- mpBfliann7asähoz ’ káit. A romhányi cserépkályha- kor kelni, vonatozni, és késő egal po b oz‘ gyár kívánságára pedig le- este érkezni. Az új munkások V. K, , Egészségünk — nemzeti ügy Egészségünk megóvása egyik egészségi helyzetének és vi* legszemélyesebb ügyünk. A szonyainak mindig is létező- közegészségügy egyben — az de most korszerű törvényben elnevezés is tanúsítja — rendkívüli jelentőségű, országos ügy is. Nagyon is indokolt tehát az érdeklődés, amellyel a képviselők az új egészségügyi törvény tervezetét megtárgyalták. Az a körülmény pedig- hogy erre a tanácskozásra közvetlenül a módosított alkotmány törvénybe iktatása utáni napon került sor, bár véletlennek is tekinthető, valamiképpen jelképes is. Hűen az alaptörvény szelleméhez, jelzi a nép Betanítóit szakmunkásokat képeznek Rendelet szabályozza, hogy az erdészetekben használatos gépeket csak azok kezelhetik, akik betanított szakmunkásbizonyítvánnyal rendelkeznek. A termelőszövetkezetek szempontjából ez azért figyelemreméltó, mert egyre nagyobb mértékben foglalkoznak erdészeti tevékenységgel is. A megyei tanács illetékes szerve a szövetségekkel karöltve segítséget kíván nyújtani az érdekelt tsz üzemeknek. Tanfolyamot szervez, ha annak működését az üzemele anyagilag támogatják és legalább harminc hallgatót küldenek oda. A tanfolyam há- romhónapos, amit két esetben kívánnak megrendezni. Eddig tizenketten jelentkeztek. A tsz-ek küldjenek hallgatókat, hiszen saját érdekük, hogy rendelkezzenek betanított erdészeti gépeket kezelő emberekkel. Üjabb társulás Két éve alakult Kisterenyén az ivóvíztársulás és a község területének nagy részén megoldotta a vízproblémát. Gond maradt azonban a szennyvíz- elvezetése. Ezért a tanács elhatározta, hogy az ivóviz- társuláshoz hasonlóan szennyvíz- és csatornatársulást hoz létre. A társulásnak csak intézmények lehetnek tagjai. Az elmúlt hetekben már megalakult a szervező bizottság. Megállapították a szükséges teendőket. Amennyiben a csatornahálózat megépül, önkéntes alapon a község lakói is csatlakozhatnak hozzá. így a lakosság mentesül a csatornahálózat létrehozásának költségeitől. Divatba jött az E-vitamio A most U-vitamin divatjához felzárkózik az E-vita- min is. A divat Amerikából származott át hozzánk, ahol a televízió ígéretes előadásokat tart a vitamin jótékony hatásáról szívrohamok, meddőség, impotencia, öregség, görcsök, cukorbetegség, magas vérnyomás, kiütések, abortusz stb. esetén. Az orvosok természetesen azonnal nyilatkoztak e divattal kapcsolatban és kijelentéseikből nyilvánvalóvá vált, hogy ennek a vitaminnak a szerepe még a táplálkozás terén sem tisztázódott. Az E-vitamint öt ven évvel ezelőtt fedezték fel. A szervezetnek feltehetőleg szüksége van rá, de azok az előnyök, amelyeket általában az E-vitaminnak tulajdonítanak, az állatokon végzett kísérletek tapasztalatainak téves magyarázatából ered. Tudnunk kell, hogy még az sem ismert, vajon ez a titokzatos vitamin — túlságosan nagy mennyiség, ben — nem mérgező hatású-e. is megfogalmazott nemzeti fontosságát. Köztudott, hogy az orvosi gyógykezelés, a járó- és fekvőbeteg-ellátás, bár igen sokait javult és bővült az utóbbi években, még korántsem olyan színvonalú és mértékű, amilyenre a lakosság igényt tart. Az új törvény méltányolja ezt az igényt, és ösztönzi mielőbbi kielégítését. A korszerű egészségügyi szolgáltatások jó része nagyon költséges, tehát csak lépésről lépésre haladhatunk előre. Nem csupán az anyagi és szervezeti bázis kiépítését segíti elő az új törvény. Foglalkoztatja a közvéleményt néhány más értelemben vett egészségügyi probléma is. amelyek tartalmuk szerint túl is nőnek a szorosan vett egészségügyön. Mindenekelőtt a művi vetélés és ezzel ösz- szefüggésben a népszaporulat, a gyógykezelés ingyenessége és ezzel kapcsolatban az orvosi etika kérdései. Nem véletlen, hogy az országgyűlésen felszólalt képviselők is sűrűn emlegették e témákat. Sokak megelégedésére — mint a miniszter bejelentette — a kormány további intézkedéseket tervez annak érdekében, hogy a családok ne csupán egy. hanem több gyermek felnevelését is vállalhassák. Az orvosetika kérdésében óvakodnunk kell mindenfajta hangulatkeltéstől és általánosítástól. Igaz, hogy akadnak orvosok, akik legalábbis anyagilag visszaélnek helyzetükkel? A jelek szerint igaz. És igaz, hogy az orvosok nagy többsége önfeláldozóan. önnön egészségét is kockára téve dolgozik, mondhatnánk, élhal a hivatásáért? Minden bizonnyal igaz. Így kell megítélni tehát ezt a kérdést, aminthogy így ítéli meg az új törvény is. és végeredményben ezt a szellemet tükrözte az országgyűlési vita egésze is. Le kell leplezni a visszaélőket, de meg kell védeni az érdemeseket! Van természetesen, mindezeken túlmenően is tennivaló. Először is az üzemegészségügy terén, de — mint a vitából kiviláglott — most már a mezőgazdaságban is. Fel kell venni a harcot az újfajta ártalmak ellen* amelyeket elsősorban a sokfajta szennyeződés és a zaj okoz. a számos, eddig nem ismert, vagy alig használt anyag, vegyszer, gép. A sok ártalom és veszély miatt az eddiginél is jóval .fontosabb a megelőzés. Kár 1 lenne elhallgatni, hogy — mivel lényegesen olcsóbb a gyógykezelésnél — anyagi szempontból is az egyetlen járható út. Az elmondottak után teljesen érthető, hogy az ülésen többen hangoztatták a korán elkezdett, alapos, okos egészségügyi nevelés, a jó propaganda fontosságát. Alighanem az a képviselő tapintott rá legérzékenyebben a dolog életbevágó és halaszhatatlan voltára, aki a gyerekkori ivásés a dohányzás meghökkentő terjedését ecsetelte. Mérföldkőhöz érkezett a magyar egészségügy. Egészségünk megőrzéséért felelősek vagyunk magunknak, családunknak, népünknek. Hasonlóképpen a kisebb és a nagyobb közösség, amelyben élünk és dolgozunk is felelős egészségünkért. Az új törvény ennek a kölcsönös felelősségnek a kifejezője. Balog János t f NÓGRÁD — 1972. június 2., péntek
