Nógrád. 1972. május (28. évfolyam. 102-126. szám)
1972-05-13 / 111. szám
Év vége előtt egy iskolában Mikszáth Kálmán általános iskola, Szécsény. A folyosó néptelen, csupán a tantermekből szűrődik ki egy-egy mondatfoszlány, oktató szó. A falon az úttörőéletet bemutató dokumentumok, színes képek. Az igazgatónő órán vám várni kell. GONDOKKAL KÜZDENEK... Az iskolát még az 1500-as években építették. Apácák kezei alatt formálódtak itt a gyerekek egészen a felszabadulásig. Az állami oktatás bevezetése után hamarosan elavulttá, szűkössé vált az épület. S bár 1962-ben a már meglevő hát tanterem mellé még kettőt építettek — széles társadalmi összefogással — az elhelyezési gondokat, a zökkenőmentes oktatást ezzel sem tudták megoldani. Jelenleg 301 gyerek tanul az intézményben. Ez azt jelenti, hogy 11 tanulócsoportra nyolc tanterem jut. A második, harmadik és negyedik osztályban állandó dálutános tanítás van. Az igazgatónő, Radics Győ- zőné a szünetben még további gondokat sorol; — Nevelőhiánnyal küszködünk. 13 nevelőnk van jelenleg és három állást hirdettünk meg a következő tanévre; magyar—ének, orosz —testnevelés, matematika— rajz szakpárosításban. Tudjuk, hogy nehéz ilyen párosításban szakosokat kapni, de a korszerű oktatás követelményeit figyelembevéve nagy szükségünk lenne rájuk. Megnehezíti a tanárok munkáját a tornaterem és a szertár hiánya is. Télen az alsósok a tornateremben tornáznak, a felsősök pedig a szomszédos gimnázium tornatermét kapják kölcsön. Nyáron könnyebb a helyzet. A mintegy négyszáz négyszögöles mezőgazdasági gyakorlókertből kis pályát rekesztettek a gyerekeknek. — Sajnos a szertár problémáit még ennyire sem tudtuk megoldani. A szemléltetőeszközöket a tantermekben helyeztük el. ÖDÖN FALAK KÖZÖTT: KORSZERŰEN Négy évvel ezelőtt 450 tanulója volt az iskolának, ma 300. Csökken a gyerekanyag? — Pillanatnyilag ez látszik, de már ebben az évben is, jövőre pedig még inkább érezhető a fellendülés. Az elsősök száma ugyanis szépen emelkedik. Az alsó tagozatban hagyományos módon folyik az oktatás, a felsőben a matematikát már a Lénárt-féle módszer alapján tanítják. Ez abban különbözik a hagyományostól, hogy a központilag kapott anyag feldolgozásakor a gyerekek öntevékenyen oldják meg a feladatokat, és teljesítményüket önmaguk mérik le az órán összegyűjtött pontok alapján. — Megkaptuk az engedélyt arra, hogy a következő tanévben a felső tagozatban megindíthatjuk a matematika tagozatos osztályt. Nemcsak a helybeli gyerekek jelentkezhetnek ide. hanem a járás területéről mindazok, akik kedvet és tehetséget éreznek a matematikához, és akiknek a szülei vállalják azt, hogy gyermekük naponta beutazik Szécsénybe. Az iskola tanulóinak 88 százaléka fizikai1 dolgozók gyermeke. Tanítási órán kíVül milyen lehetőségeik vannak a gyengébb képességű tanulók segítésére? — Mivel napközi otthonunk nincs, csak a korrepetálásokon és a szakköri foglalkozásokon nyílik alkalmink a velük való foglalkozásra. „EN”-VIZSGALAT A DÖNTÉS ELŐTT Ilyenkor, a tanév vége felé az iskolában a legaktuálisabb kérdés a végzős diákok továbbtanulása. A Szécsényi Általános Iskolában 46 tanuKönyvek az étteremben ló végez ebben a tanévben, továbbtanulásra 42 jelentkezett közülük. — Még az ősszel megkezdtük a szülők és a gyerekek felkészítését. Először a hetedikes-nyolcadikos szülők hallhattak előadást a továbbtanulási összlehetőségekről, a követelményekről. Az osztály- főnökök az osztályfőnöki órákon és a rajfoglalkozásokon ismertették ugyanezt a gyerekekkel is. Év közben ellátogattak hozzánk az üzemek (ELZETT. Bútoripari Vállalat), tsz-ek vezetői, akik tájékoztatták a gyerekeket arról, hogy üzemükben milyen lehetőségek vannak az elhelyezkedésre, tanulásra. Mit mutat a jelentkezési statisztika? —A gimnázium normál tagozatára nyolcán, szakosított tagozatra ketten jelentkeztek. Szakközépiskolába 15 tanuló, ■közgazdaságiba öt adta be a kérelmét. Az ipari tanulóknak jelentkezettek száma: 11. A fiúk körében legkedveltebb szakmák: autószerelő, kőműves. gépszerelő, festő. Nagyobb problémát jelent a lányok elhelyezkedése. Közülük a legtöbben a kereskedelmi, vendéglátóipari szakmát választották. — Reálisnak tartja a képet? — kérdezzük az igazgatónőt. — A félévi tanulmányi átlagot figyelembevéve (3.3) nem minden ponton. Féltem azokat a gyerekeket, akiknek felkészültsége, tudása nem elegendő ahhoz, hogy a gimnáziumban megállják a helyüket. Ezek elsősorban a szülők akaratának engedelmeskedtek, amikor a gimnáziumot választották. A jövő terveit az igazgatónő így foglalja össze: — Már az idén kidolgoztunk egy pályaválasztási tervet, amelyet a következő tanévtől alkalmazunk. Ennek lényege a következő: már az ötödik osztálytól tervszerűen elkezdjük a gyerekek felkészítését. Az ötödikeseknek a helybeli ipari és mezőgazdasági szakmákat mutatjuk be. a hatodik és hetedik osztályban tágítjuk a kört az egyéb szakmák és lehetőségek ismertetésével. Azt szeretnénk elérni, hogy a nyolcadikos gyerek már a szakmák ismeretében, saját képességeit fel tudná mérni és az „én” vizsgálat alapján döntene további sorsáról. Reméljük, hogy ez a módszer beválik majd, és segítségével sok gyereket megkímélünk a csalódásoktól. V. Kiss Mária Könyvkiállítással kezdődött az a kiállítási sorozat, amelyet a szécsényi ÁFÉSZ rendez a szécsényi Rákóczi Étterem különtermében. A könyvkiállítást több mint ezren tekintették meg, közöttük szép számmal vásároltak, sőt megrendelést is adtak fel. A néhány napos könyvkiállitás után a modern háztartási gépeket tekintették meg az érdeklődök. S ezt újabb szakosított kiállítás követi. A kiállítások során az érdeklődőknek az illetékes szakemberek adnak választ. Képünkön: az ízléses könyvkiállítás egy részét láthatjuk, amely Bánhelyi Imre és felesége, a kirakatrendező házaspár munkája. 4 NÓGRAD - 1972. május 13„ szombat Pettyek az életrajzon Gondolom, minden életrajzi mű min- denekelőtti követelménye az adathűség, amelyhez — mint megbízható forráshoz — teljes bizalommal fordulhatunk. Ám nem egy irodalamtörténészá tévedést ismerünk, ami olykor évtizedeken át hiteles adatként tartotta magát, sőt az sem ritkaság, amikor maga az író (példának okáért Mikszáth!) vét hibát tulajdon adataiban. Ilyen tévedések áldozata most háború utáni prózairodalmunk egyik legszámottevőbb egyénisége, a tragikus körülmények között elhunyt Sarkadi Imre, akiről a Szépirodalmi Könyvkiadó Arcok és vallomások című sorozatában Kónya Juditnak nemrég jelent meg egyébként igen figyelemre méltó életrajz-tanulmánya. Az alaposnak látszó adatgyűjtő munka során ugyanis — különösen az író kezdő újságíró évei vonatkozásában — több olyan •megállapítás is bekeveredett, ami, ha nem is lényegileg, de mindenesetre zavarja az életrajzi hitelességet, Sankadi emberi portréjának vonásait. Azt csak igazán a rend kedvéért teszem szóvá, hogy Kónya Judit közlésében Sarkadi egykori egyik működési helye nem az Esti Hírlap volt Debrecenben, hanem a Tiszántiili Déli Hírlap. Az viszont már emberi karrakterbe is vág amikor az életrajzíró azt állítja, hogy a kormánypárti lap „nehezen fogalmazó főszerkesztője” helyett „kikönyörögve”, „kényelemszeretetből” Sarkadi írta a vezércikkeket. Azokat a soviniszta, irredenta sajtófrázisokat, amik a Magyar Élet Pártja debreceni orgánumában használatosak voltak, Sarkadi- val közös főszerkesztőnk igen nagy szakértelemmel böfögte — rendszerint valamelyik újságíró gyakornoka gépébe közülük, így nem egyszer a Sarkadiéba. De ilyesmi feladatot „kikönyörögni” soha nem volt ambíciója Sarkadinak, — de egyikünknek sem. Téves közléseket kapunk a felszabadulás utáni adatok vonatkozásában is. Itt az életrajzíró szemmel láthatóan összekeveri a korábban is megjelenő, kisgazdapárti lapot, a „Debreczent” és a „Debreczeni Űjság-Ha.jdúföldet”, Sarkadit a • háborút túlélő „Debreezen’'-nek adományozza — korrektori minőségben — holott ilyen munkakörben (az író nem tudni milyen meggondolásból eredő önéletrajzi közlésével is ellenkezve) Sarkadi soha nem dolgozott. Mint ahogy a Nemzeti Parasztpárt debreceni „Szabad Szó”-jánál sem. És a kommunista párt nyomdájában sem, Pestre kerüléséig — 1946-ig a Szociáldemokrata Párt debreceni lapja, a „Tiszántúli Népszava” munkatársa volt, nagyobbára publicisztikai tevékenységet fejtett ki — többek között olyan fontos társadalom- politikai témában, mint akkortájt a svábok kitelepítése volt, — Cséfai Imre álnéven. Szóvá tenném még egy ugyancsak a közelmúltban megjelent kiadványt, az Együtt című antológia közlését, amelyben Márkus Béla, Sarkadi debreceni éveinek tanulmányozója egy Sá-tán szignó mögött Sarkadi Imrét véli felfedezni. A félreértés eloszlatására közlöm, hogy a szignó Sápi Zoltán korrektort fedi. Sarkadinak igazán nincs szüksége halála után sem, hogy idegen toliakkal „ékeskedjék”. Barna Tibor Még három színházi esemény Mint már jelentettük, Salgótarjánban igen gazdag a május színházi programokban. A héten játszották öt előadásban a Lopni sem szabad című, kétrészes zenés bűnügyi bohózatot, s a jövő héten ismét új együttes látogat Salgótarjánba. A debreceni Csokonai Színház május 16—17—18-án mutatja be Beethoven: Fidelio című kétfelvonásos operáját. Május 23—24—25-én ismét a szolnoki Szigligeti Színház vendégjátékára kerül sor. A műsoron G. B. Shaw: A bolondok háza című három - felvonásos vígjátéka szerepel. Műsoron kívüli programnak tekinthető á Színház- és Film- művészeti Főiskola stúdió- színházának vendégszereplése május 14-én délelőtt 11 órakor. Az előadások iránt máris nagy érdeklődés nyilvánul meg. Schubert-est Hatvanban Schubert-est címmel, közöt hangversenyt rendez a hatvani vasutas dolgozók szakszervezetének Liszt Ferenc Művelődési Háza és a Nagybáto- nyi Állami Zeneiskola a hatvani művelődési otthonban. A hatvani MÁV szimfonikus zenekar és a város szólistái mellett Nagybátonyból közreműködik A. Apagyi Anikó zongoraÁngyán Károly hegedű-, és Szüts Pál gordonkatanár, Orsó Erzsébet hegedűszakos tanuló, aki a közelmúltban Szegeden rendezett országos hegedűversenyen országos harmadik helyezést ért el, továbbá Csáki Judit fuvola- és Szüts Katalin zongoraszakos tanuló, a budapesti Bartók Béla Zeneművészeti Szakközépiskola növendékei, mint korábbi nagybátonyi zeneiskolások. Fiatal művészek fóruma Nagy érdeklődés előzi meg a város jubileumi rendezvények sorában a május 14-én megrendezésre kerülő fiatal művészek fórumát. A részletes program a következő: tíz órakor ünnepélyes fórummegnyitó a salgótarjáni József Attila Művelődési Központ üvegcsarnokában, 10.30-kor a Fiatal Képzőművészek Stúdiója Dózsa-pályázatára elfogadott műveiből nyitnak meg kiállítást, 11 órakor a Színház- és Filmművészeti Főiskola stúdiószínháza adja elő Aisz- khülosz: Leláncolt Prometheus című művét, 12.30-kor tárlat- vezetés lesz a Dózsa-pályázat díjazott művészeinek közreműködésével, 15 órakor salgótarjáni képzőművészek találkoznak a kiállítókkal, 17 órakor kerül sor a Liszt Ferenc Zeneművészeti Főiskola növendékeinek hangversenyére. 18.30-kor lesz a zenésztalálkozó a meghívott főiskolai tanárok, növendékek és a helyi művésztanárok, zenészek részvételével. Sugár István: A Különös házasság igaz 43. Az erdőtelki gróf a legjobbkor időzíti megvesztegetési akcióját, mert hiszen éppen ebben az időben folynak Esztergomban perének fel- lebbviteli tárgyalásai. De az érsek a történelmi becsű ajándék ellenére is hajthatatlan marad, és nem engedi magát semmivel befolyásolni. 1833. júliusában azután az esztergomi prímási szentszéki bíróság elutasítja Buttler János fellebbezését és az első fokú egri ítéletet maradéktalanul helyben hagyja. Ezzel azonban a Buttler contra Dőry válópernek még mindig nem szakad vége. Még nem telt be a pohár ... Nincs apelláta! Buttler tajtékzó dühvei, az utolsó lehetőséghez folyamodik. Magához a pápai szentszékhez, Rómában kíván fellebbezéssel élni. Az esztergomi prímási bíróság azonban véglegesen pontot tesz a válóper végére, és két teljesen egybehangzó ítélet nyomán, megtagadja az ügynek Rómába való felterjesztését! A hatalmasra duzzadt akta- kötegek visszakerülnek Egerbe. Mint megmásithatatlanul lezárt és jogerőre emelkedett ügy, jól kiérdemelt helyére, a levéltárba kerül. Esztergomba véget szakítanak a házaspár közel negyven esztendeje, vad kiengesztelhetetlenséggel dúló házassági pereskedéseinek! A prímási bíróság verdiktje nemcsak egy rosszra sikeredett házasság börtönéből nem engedi szabadulni a feleket, de a nemes latinsággal megfogalmazott sorok között, megfellebbezhetetlenül kihalásra ítéli a gróf párdányi Buttler-fa- míliát... Az esztergomi ítélet ki nem mondottan, még a gróf életében lefordítja a Buttler-címert az erdőtelki templom kriptáján. János gróf előtt bezárulnak a családi élet kapui... A bosszú Az öregedő Buttler, szívé- ben-lelkében olyannyira dédelgetett vágyának zátonyra- futása a kataklizmák erejével rázza meg. Ez a lelki válság, mélységes csalódás, azonban nem töri össze az 58 éves, ereje teljében levő férfit. Nem! Hasonló megrázkódtatás sok embert talán egy életre tönkre tett volna, de Erdőtelek és Párdány örökös urát kemény fából faragták. Ír és germán harcos őseinek most felszínre törő szívós keménysége megóvja a tragédiától. Amiként új világok születésénél, szörnyűséges katasztrófák árán virágzik ki a jobb, a szebb világ, hasonlóképpen Buttler Jánosból is ez a válság, értékeket, kiváló emberi tulajdonságok sorát hozza a felszínre, melyeknek eddig halovány nyoma sem mutatkozott. Változásának enzimje, serkentője A BOSSZÜ, A NEMES BOSSZÚ, mellyel eltaszít magától véglegesen mindenkit és mindent, aki és ami élete megkeseredéséhez vezetett. János gróf nagy színeváltozásában valóban tiszta lappal kezdi megváltozott új életét. Dőry Katalin iránti eddigi megvető haragja, vad, szilaj gyűlöletté fokozódik. A szentszéki bíróság, a középkor szellemét idéző, kemény, s az egymást meg nem értő emberpárt megbonthatatlanul eggyé bilincselő ítélete, elfordítják szívét és lelkét a római katolikus egyháztól. Nővérei és sógorai iránt is teljessé válik a már évtizedek óta megindult elidegenedése. De, hogy teljes legyen az elfordulás múltjától — furcsa, de így van! — közel a hatvanhoz, szembefordulva a feudális világ elavultságával, az ekkor kivirágzó reformkor felvilágosodott szellemében, a liberális eszme egyik országos hírre emelkedett személyiségévé válik, érik. A múltjával való szakítást Buttler a vallással kezdi. Alig hogy kézhez kapja a prímási szentszék véglegesen elmarasztaló verdiktjét, bejelenti az uralkodónak, hogy hátat kíván fordítani a római katolikus egyháznak, és a protestáns hitre óhajt térni! A vallásváltoztatáshoz a törvények értelmében a király engedélyét kéri. Azzal érvel, hogy egész sor katolikus hittételt nem képes megérteni, s magáévá tenni, s el kívánja kerülni, hogy képmutatóként éljen. Azt írja I. Ferenc királynak, hogy lelke üdvösségét csakis olyan vallásban lelheti meg, melyben — miként a kálvinistában, is — hinni tud! Isten malmai lassan, dé biztosan őrölnek. Egy sor bürokratikus bakafántoskodás után, végül is két - esztendő múltán, hozzájárul az uralkodó, hogy a katolikus vallást elhagyva, kálvinistává legyen. Lelke mélyén talán-talán abban reménykedik, hogy már mint protestánsnak, módja és lehetősége nyílik majd a feleségétől való elválásra. Azonban súlyosan téved, mert a, törvény házassága ügyeiben bírójává a római katolikus egyházat teszi. Pedig még 62 éves korában is, hatalmas birtoka utódlásának egy új házasság révén való megoldása foglalkoztatja. Unokaöccse így tájékoztatja erről különváltan élő hitvesét: (Folytatjuk)
