Nógrád. 1972. május (28. évfolyam. 102-126. szám)

1972-05-13 / 111. szám

Házmester — vita Napjaink ifjúsága Szakmunkásképzés A közelmúltban két jelen­tős intézkedés látott napvi­lágot; mindkettő a szakmun­kásképzés színvonalának eme­lését, s a képzésben résztvevő tanulók helyzetének javítását szolgálja. Az egyik ilyen in­tézkedés a közteherviselés be­vezetése a munkásutánpótlás növelésében. A jövőben ugyan­is a vállalatok a mérlegük szerinti bérköltségük, a ter­melőszövetkezetek pedig brut­tó jövedelmük alapján, 9,2 százaléktól 0,35 százalékig terjedő összeget fizetnek be a közös „kasszába”, amelynek hivatalos neve: Szakmunkás- képzési Aalap. A munkaügyi és a pénzügyminiszteri együt­tes rendelet már ebben az ötéves tervben érezteti hatá­sát: az 1972-es évre szóló el­ső befizetések 300 milliós ösz- szege ugyanis 1973. júliusában már szétosztásra kerül a vál­lalatok között. Akik tehát szakmunkásokat képeznek a népgazdaságnak, azok támo­gatást élveznek, akik pedig csak a készből élnek, ilyen­formán adóznak. Egy régi társadalmi igaz­ságtalanságtól válunk így meg, hiszen eddig jó néhény vállalat minden ráfordítás nélkül, csak élt a „piacról”, s csupán némi „ráígéréssel” „el- szipkázta” a fiatal szakmunká­sokat azoktól, akik a kép­zésükre komoly energiát és összeget is fordítottak. A szakmunkásképzési alap léte­sítését kiterjesztették min­den állami vállalatra, továbbá az ipari és a mezőgazdasági szövetkezetekre, társulásokra is, így a jövőben a szakmun­kás-utánpótlás nevelésére mil­liókat költő gyárak rovására senki nem elégítheti ki szak­emberigényét. A szakmunkás­képzési alap jó eszköz lehet arra is, hogy kiegészítse az állami kö. Lieg vetést, amely a negyedik ötéves tervben 41 új szakmunkásképző iskola, 33 új kollégium és 27 iskolai tanmű­hely felépítését irányozza elő a szakmunkástanulók számá­ra. A munkaügyi miniszter ja­vaslata alapján nemrég szü­letett meg a másik nagy horderejű kormányhatározat, amely igazságosabbá és kor­szerűbbé teszi a szakmunkás- tanulók ösztöndíját, a legne­hezebb és a legfontosabb szak­mák tanulóinak pedig külön kedvezményeket is biztosít. A rendelet szerint 1972. szeptem­berétől a nehéz fizikai mun­kát igénylő, s az átlagosnál kedvezőtlenebb munkakörül­ményekkel járó, húsz szakma tanulóit a jelenlegi ösztön­díjukon felül — a tanulmányi eredményüktől függetlenül — havi 200 forint ösztöndíj-kie­gészítésben részesítik. Diffe­renciáltabb, magasabb ösztön­díj illeti meg a vájárt, a hegesztőt, a hengerészt, a forrasztárt, a kovács, öntő, gépiforgácsoló, üvegfúvó, fo­nó, szövő, tímár, ács-állvá­nyozó, kőműves, tetőfedő, útburkoló és -karbantartó, sütő, vasbetonkészítő, víz- szigetelő, mélyfúró és kút­üzemeltető, valamint a bá- nyaelektro-lakatos szakmun­kástanulókat. Ezekben és to­vábbi 23 szakmában, a fentie­ken kívül a vállalatok két­szeresére emelhetik a társa­dalmi ösztöndíjat, havonta 500 forintot juttathatnak szakmun­kástanulóiknak az iskolai ösz­töndíjon felül. További ked­vezmény, hogy a harmadéves tanulók szakmunkásbérben foglalkozta (»hatók. A nehéz fi zikai szakmák ilyen módon történő külön megbecsülése —, a tanulóotthonokban elsőbbsé­gük biztosítása, valamint mun­kakörülményeik szüntelen ja­vítása — nagy társadalmi egyetértéssel találkozott, minden bizonnyal hat majd a szakmunkáspálya nagyobb megbecsülésére, az utánpótlás javulására. A két rendelkezés egymás­utánja azt mutatja, hogy mind nagyobb figyelmet és támo­gatást kapnak a szakmunkás- tanulók életviszonyaik javítá­sával, szakmájuk elsajátításá­nak korszerű körülményeivel. Ennek a felsőszintű gondosko­dásnak azonban minden vál­lalatnál párosulnia kell már a jelenben, a holnapi munkás- osztályt megillető társadalmi megbecsüléssel. k. é. VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESUUETEKI AÍ MSZMP NOGRAD MEGYEI BIZ OTTSAGAESA MEGYE1TA MACS LAPJA XXVIII. ÉVF., 111. SZÁM ARA: 80 FILLÉR 1972. MÁJUS 13., SZOMBAT Tízezer gáztűzhelyt EcnIOitottciBc az MDK-bco Nyugatnémet és lengyel megrendelések Százhatvanmillió forintos termelési programja van a második negyedévre a LAM- PART Zománcipari Művek salgótarjáni gyáregységének. Az első negyedévet a ter­vezett száznegyvenöt és fél millióval szemben majdnem száznegyvenhatmillió forin­tos termeléssel sikerült zár­ni. Az egyik legnagyobb kül­földi megrendelő a Német Demokratikus Köztársaság volt, ahová huszonkétmillió forint értékben tízezer M 303-as gáztűzhelyet szállított az üzem. Kölcsönösen előnyösek az üzleti kapcsolatok a nyugat­német Boecker-céggel. A li- cenceik alapján több olajkály­ha-, gáztűzhely-, sőt legújab­ban villanytűzhelytípusokat „honosított” meg a gyár ha­zánkban. Ez a cég az első negyedévben négymillió forint értékben háromezer gáztűz­helyet- tíz és fél millió forintért ugyancsak háromezer villany- tűzhelyet és ezerötszáz tolda­léktűzhelyet vásárolt Salgó­tarjánból. Lengyelországból főleg ha­gyományos tűzhelyekre érke­zik megrendelés. Ebből a ter­mékcsaládból — a Tea, a Lepke, és Pille tűzhelyek és a vegyes tüzelésű fürdőszobai bojlerek tartoznak ide — hu­szonnyolcezer készült. Hazai értékesítésre olaj kályhából húszezer darabot gyártott az üzem. A második negyedév­ben a belföldi piacon még to­vábbi tízezer olajkályha és kilencezer gáztűzhely kerülhet majd forgalomba. Biztatóak a második ne­gyedévi exportkilátások. A Német Demokratikus Köztár­saságból kapott megrendelés­re újabb ötezer M 303-as, há- róm főzőlapos gáztűzhely ké­szül. A nyugatnémetekkel nemrégen tárgyalt a Zománc- ipari Művek a második ne­gyedévi szállítások ütemezésé­ről. Három hónap alatt nyolc­ezer gáztűzhely öt és fél ezer villanytűzhely és másfél ezer toldaléktűzhely indulhat út­nak a Német Szövetségi Köz­társaságba. Urbanisztikai napok Salgótarjánban Országos jelentőségű tanács’ amely országszerte megnyilvá- Máris nagy érdeklődés elő- kozásnak ad otthont május nul a nagy ütemben fejlődő- zi meg a városépítés műsza- 18—19-én a várossá nyilván!- átalakuló megyeszékhely iránt, ki-gazdasági problémáival fog- tása ötvenedik évfordulóját Az urbanisztikai napokra lalkozó tájékoztatót, amelyet ünneplő Salgótarján. Nógrád érkező szakemberek a magyar Gáspár Tibor, a BVTV főmér- megye székhelyén rendezi városok rekonstrukciójának nöke tart a plenáris meg a Magyar Urbanisztikai társadalmi, műszaki, gazdasá- Társaság és a Salgótarjáni vá- gi és esztétikai problémáival rosi Tanács az országos urba- foglalkoznak. A bevezető vita- nisztikai napokat. indító előadást dr, Petényi A kétnapos tanácskozás Imre országos hírű szakem- színhelye az MSZMP Nógrád bér, a Magyar Urbanisztikai megyei Bizottságának nagyfa- Társaság alelnöke- a Budapes- nácsterme. Az urbanisztikai ti Műszaki Egyetem rektora napokon kiváló szakemberek, tartja. várostervezők, városrendezők Salgótarján város rekonstruk- és építészek vesznek részt, ciójának tervezési kérdéser De eljönnek Salgótarjánba ről Finta József és Szrogh _ olyan magyar városok és me- György Állami díjas tervezők az országos tanácskozás reszt" gyék tanácselnökei is, ahol számolnak be, akik a magas vevőit, már megkezdték- illetve most kitüntetést éppen Salgótarján kezdik a nagyobb szabású vá- város átépítésében folytatott rosépítést. kimagasló tevékenységükért Eddig már több mint két- kapták, százan jelezték érkezésüket* A városrekonstrukció kul- akik elsősorban Salgótarján turálds kérdéseiről Csík Pál- a városépítési munkálataira ki- városi tanács elnökhelyettese, váncsiak. Maga a tény, az ezzel kapcsolatos társadal- hogy az urbanisztikai társa- mi kérdésekről pedig dr. Szij- ság Salgótarjánban tartja meg jártó Antal- a tanács igazga- tanácskozását. jelzi azt *az tási osztályának vezetője tart egyre fokozódó érdeklődést, előadást. ülés résztvevőinek. Dr. Granasztói Pál egyetemi tanár előadása pedig a rekonstrukcióval kap­csolatos városépítészeti lehető­ségeket taglalja. Az urbanisztikai napok tisz­teletére május 18-án megnyí­lik a Munkásmozgalmi Múze­umban a Salgótarjánt bemu­tató állandó várostörténeti ki­állítás. Az ötvenéves Salgó­tarján szívesen látja és várja „Jót, s jól, ebben áll a nagy titok!" E szavak szellemében folytatták tegnap írásbeli érettségi vizsgájukat a középia• kolások. Matematikából oldották meg feladataikat, amelyek — mint elmondották —, nem voltak nehezebbek az év köz­ben megismert gyakorlatoknál. A korábbi évek tapasztala­taihoz viszonyítva az idei érettségipéldák nehézségi foka egyenletesebb volt. Ma és a jövő hét elején nyelvi tárgyak­ból folytatódik a diákok matúrája. Képünk a salgótarjáni Bolyai Gimnáziumban készült Kulcsár József felvétele Parafálták az NDK—NSZK közötti első szerződési A bonni kancellári hivatalban pénteken parafálták a Német Demokratikus Köztársaság és a Német Szövetségi Köztársaság közötti általános közlekedési szerződést. A két német állam első szerződéses megállapodását, az NDK ré­széről dr. Michael Kohl, miniszterelnökségi államtitkár, az NSZK részéről Egon Bahr, a bonni kancellári hivatal ál­lamtitkára látta el kézjegyével. Ezt követően mindkét ál­lamtitkár nyilatkozatot tett. (MTI) A parafálás még nem alá­írás, az aktus azonban már önmagában is megegyezési készséget mutat. Jelen eset­ben különös fontosságú volt a két államtitkár eljárása, hi­szen az NDK és az NSZK kö­zötti első államszerződést lát­tád el kézjegyükkel. Jelentő­ségét az adja meg, hogy a Bundestagban és az NDK né­pi kamarájában történt rati­fikálás után ugyanolyan köte­lező lesz, mint bármely ál­lamszerződés, amelyet akár az NDK, akár az NSZK har­madik államokkal kötött. A megállapodást — amint azt dr. Michael Kohl NDK-állam- titkár hangsúlyozta — azoknak a szerződéseknek és megál­lapodásoknak a rendszerébe illeszkedik, amelyeket az el­múlt két év során abból a célból írtak alá, hogy a tény­leges realitások elismerésévéi megteremtsék az európai bé­ke és biztonság szilárd alap­ját. Az NDK képviselője kije­lentette: amint Bonnban rati­fikálják a szovjet—nyugatné­met és a lengyel—NSZK szerződést, a pénteken para­fáit fontos dokumentumot azonnal aláírják. Tartalmi szempontból lényeges, hogy a szerződés a légit kivéve át fogja a közlekedés szinte minden területét, s az NDK értelemszerűen hajlandó Nyu- gat-Berlinre is alkalmazni, ha Nyugat-Berlin is teljesíti a szerződés előírásait. Az út tehát nyitva áll, s az, egész­séges folyamat folytatódása attól függ: hogyan él a lehe­tőségekkel Bonn. Kelen Józsefek feladták a leckét Felelősek a gyártmányért — A társbrigádok is csatlakoztak Ä nógrádi szénbányák ta ezt a termelési csoportnál kákát, sőt a ráfordítási időt nagybátonyi gépüzemétől az működő, többszörösen kitünte idén 112 milliós termelési ér- tett Kelen József Szocialis- ték, ezen belül 18 millió fo- ta brigád. Év elején ugyan rintos üzemi eredmény eléré- már megtették egész évre szó- sét várják. Az itt dolgozó szó- ló felajánlásaikat, de Szabó cialista brigádok év eleji fel- László vezetésével, a napok- ajánlásait figyelembe véve, ban felülvizsgálták és mó­ennél a tervnél nagyobb ered­mény elérését tűzték célul. Az első negyedévben az esedékes tervet egymillió 300 ezer fo­rinttal túlteljesítették. Az éves terv teljesítése még nagyobb erőfeszítéseket kíván, mert a tervezettnél kevesebb mun­kás áll rendelkezésre. Jól lát­dosították azt. Most, pótlólag vállalták, hogy a negyedévre megsza­bott és hónapokra, munkahe­lyekre bontott programöt a negyedévet megelőző 20-ig az üzemekhez leadják. Ebben meghatározzák rész­letesen az elvégzendő mun­is. Ez a korábbinál jobb, ter­melési és munkaszervezési feltételeket jelent a csopor­tok számára. Az anyag- és műszaki hiá­nyosságok megszüntetésére a gyártmányért felelősök, a műhelydiszpécserek soronkívül és hatékonyan intézkednek, így kívánják biztosítani a termelés állandó folyamatos­ságát. A gyártáshoz szüksé- , . ges gépek, eszközök karban- uHiák tartásáról, megfelelő műszaki 1:1' állapotáról gondoskodnak. Az (Folytatás a 2. oldalon.) Ne csak a fizetéssel számoljunk Mindnyájan hajlamosait va­gyunk arra, hogy csalt a fize­tésünkkel számoljunk, s fi­gyelmen kívül hagyjuk a tár­sadalmi juttatásokat. Egyesek lebecsülik ezeknek a jelentő­ségét, pedig a mi gyárunk, a salgótarjáni tűzhelygyár éven-, te milliókat fordít erre a cél­ra. Az összeg évről évre emelkedik annak arányában, hogyan dolgozunk, milyen ha­tékony a munkánk, hogyan alakul a nyereség. A tavalyi béren kívüli jut­tatások összege majdnein annyi mint az összes dolgozó másfél havi bére. Emelkedett az étkezést költséghozzájáru­lás. Ez az étkezést igénybe ve­vők létszámának nyolcszáza­lékos gyarapodásából adódik A korábbi évinél többet köl­töttünk üdülésre, különösen örvendetes, hogy a dolgozók gyermekeinek üdültetése is emelkedett. Magasabb a ju­talmazásra fordított összeg, mert a szocialista brigádok és a kiváló dolgozók száma to­vább növekedett. Szociális segélyekre tíz szá­zalékkal többet költöttünk, ki- lencszázhuszonauégy dolgozó részesült segélyben. Az előző évihez viszonyítva közel négy­százzal több dolgozót tudtunk ilyen módon támogatni. A juttatások csaknem ki­lencven százalékát közvetle­nül a fizikai dolgozók kapták. Nagy összeget tesz ki amit munkaruhára, munkásszállí­tásra és védőételre költöttünk. Az idei évre tervezett béren kívüli juttatások jóval maga­sabbak, az előző évinéL Ér­demes ezekről a tényekről a dolgozókat tájékoztatni, hogy jövedelmük alakulásánál eze­ket a juttatásokat is figyelem­be tudják venni. A salgótarjáni tűzhelygyár- szakszervezeti bizottsága elha­tározta, hogy a jövőben rend­szeresen tájékoztatja az üzem dolgozóit a társadalmi jutta­tásokra fordítható összegekről és azok felhasználásáról. Molnár István

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom