Nógrád. 1972. május (28. évfolyam. 102-126. szám)

1972-05-09 / 107. szám

eődiek ca üögrädi Sändor-napok Három napon át sokféle ér­dekes, vonzó programot kí­nált a szécsényí Nógrádi Sán­dor Gimnázium által rende­zett Nógrádi Sándor-napok. Tudomány, művészet, sport — egyik „műfaj” sem hiány­zott a rendzevénysorozatról. Május 6-án a történelmi és az irodalmi szakkör közös ünnepi ülésével kezdődött a program. Ezután a megye be- ai evezett középiskoláinak rész­vételével kézilabda- és kosár­labdatorna következett. Szintén az első napon ke­rült sor a diákok találkozó­jára a volt diákokkal. Leve­títették az iskola történetéről készített filmet is. Vasárnap bonyolították le a KISZ szécsényí járási bizott­ságának rendezésében a Nóg­rádi Sándor-emléktúrát. Lü­kéről és Nógrádszakálból 5-5 fős csapatok indultak, hogy bejárják a meghatározott út­vonalat. Közben érinteniük kelett a kijelölt állomáso­kat”, ahol a túra résztvevői kérdéseket kaptak. A tovább­haladás feltétele a helyes vá­lasz volt. A túra végcélja Rá- róspuszta. Itt a túrában meg­fáradt gyerekeket büfé, pecse­nyesütő várta. S hogy a pi­henés és a kalóriapótlás mellett a szórakozásban sem legyen hiány, a szécsényí Napsugár együttes vidám ze­nével „tartotta jól” a túrá­zókat. Tegnap Partizán a költé­szetben címmel szavalóver­sennyel folytatódott a Nógrá­di Sándor-napok programso­rozata. A versmondók verse­nyében 14 diák indult. Közü­lük is legjobbnak ítélték Szabó Klára, a mezőgazdasá­gi technikum harmadikos ta­nulója produkcióját. Második Boda Éva másodikos gimna­zista lett, a harmadik helyen pedig Medve Katalin harma­dikos gimnazista végzett. Nagy érdeklődést váltott ki az elsősöknek megtartott prog­ramozott matematika óra is. Ez tulajdonképpen mintaóra volt. amely azt mutatta meg, hogyan lehet a diákok aktív bevonásával, közvetlen rész­vételével matematika órát tartani. (Lehet, hogy ezzel a módszerrel megfosztják a „matekot" félemetes hírétől ?) Az iskolák történetében ré­gi hagyományokra visszate­kintő ballagásra szintén teg­nap került sor. Délben a di­ákok sorra járták a tanter­meket, elköszöntek az isme­rős falaktól, az alsóbbéves társaktól, pedagógusoktól. Az ünnepségen a negyedikes KISZ-titkár, aki egyben az iskola csúcstitkára is. átadta az iskola zászlaját az őt kö­vető KISZ-csúcstitkárnak, A Nógrádi Sándor-napok záróprogramja a Tompa Lász­ló irodalmi est volt, amelyet a szécsényí II, Rákóczi Fe­renc Művelődési Központban rendeztek meg. Munkásokkal megerősödve A tagépítés tapasztalatai a salgótarjáni járásban TESTVEREK A „ nlAKTwí hetekben többször is al- j:\ti UlUUUl kalmam nyílt olyan ta­nácskozásokon részt venni, ahol az úttörő­szervezet és a KISZ kapcsolatáról, együttmű­ködéserői esett szó. Szerencsésnek mondha­tom magam azért, mert a tanácskozásokon megismerhettem az érem mindkét oldalát; egyaránt hallhattam a fiatalok és az idősebb korosztály véleményét erről a kérdésről. A mozaikokból összerakott Kép — sajnos, —. itt-ott még sok hiányossággal és rossz tapasz­talattal tarkított. Kezdjük talán azokkal, akik mintegy ösz- szfckötő láncszemként működnek a KISZ- és az úttörőszervezet között; az ifivezetőkkel. Ök önként vállalták azt, hogy foglalkozzanak kis pajtásaikkal, az úttörőkkel és kisdobosok­kal, hogy a jövendő .KISZ-eseit előkészítsék a mozgalmi munkára. Szép feladat az övék, de ma még nem irigylésre méltó. Az ifiveze­tők országos és megyei parlamentjén több fiatal is szóvá tette, hogy az iskola és mun­kahelyi KISZ-alapszervezeteknél még mindig nem ismerik el munkájukat, az Ifimunkát nem tekintik teljes értékű KISZ-munkának. Hogyan egyeztethető össze mindez a Magyar Szocialista Munkáspártnak azzal a határoza­tával, mely szerint a Magyar Úttörők Szö­vetségének vezetése a KISZ feladata? — tet­ték fel a kérdést az ifivezetők. Elgondolkod­tató tények ezek, s a gyerekek látásmódja sok esetben egyezik a magasabb párt-, KISZ- és úttörővezetők véleményével. Hogyan lehetne a kapcsolatot elmélyíteni a KISZ- és az úttörőszervezet között, hogyan, milyen módon lehetne jó testvérek módjára, egymást kölcsönösen segítve, hatékonyan együtt dolgozni? Ezekre a kérdésekre kereste a választ a pásztói járási végrehajtó bizottság Is, amikor egyik ülésén napirendre tűzte az úttörő- és a KISZ-szervezet kapcsolatát a járás terüle­tén. Örvendetes kezdeményezés ez, hiszen a járásban először kerül megvitatásra a kér­dés ilyen magas szinten. De örvendetes azért is, mert az úttörőszervezet és a KISZ je­lenlevő vezetői hivatalos fórumon mondhat­ták el panaszaikat, egyeztethették nézeteiket és jelölhették meg a további utat. A tanácskozás jó légkörben és kritikai szellemben zajlott le. Komoly gondként ve­tődött fel a nyolcadik osztályt végzett tanu­lók KISZ-tagfelvétele. A régi gyakorlat sze­rint, a gyerekeket egységesen vették fel a helyi alapszervezetbe, ahonnan aztán a ké­sőbbiek során, átigazolást kaptak a munka­helyhez, vagy az iskolába. A KISZ kb módo­sítása szerint, jelenleg, a KISZ-es jelöltek a munkahelyen, vagy iskolában nyernek felvé­telt, Az otthonmaradottak azonban nem ta­lálják meg a kedvező szálat a helyi KISZ- szervezettel, így elkallódnak, kiesnek a moz­galomból. Segítséget nyújtana a tagfelvétel folyamatossá tétele, az, ha a tanulókat már az iskola befejezése, a nyári szünet előtt ' KISZ-taggá avatnák. » '.V A helyi csapatvezetők és a KISZ-titkárok közötti jó kapcsolat útjában áll sok helyen a volt tanár—diák viszony éreztetése. Sok csapatvezető fenntartással fogadja a KISZ- titkárok kezdeményezéseit, nem tekinti azo­kat egyenlő partnernak. Pozitív példaként hangzott el Héhalom község, ahol ezt a prob­lémát az iskola és a KISZ át tudták hidalni és az együttműködés mér jó ideje gyümöf csöző mindkét fél számára. A pedagógusok nál maradva, sajnos, a legtöbben idegenked­nek az úttörőmunkától, tehernek, kényszerű­ségnek érzik azt. -Alapszervezet és úttörő- csapat között alig fordul elő, hogy csapal ve­zető a KlSZ-vezetőség tagja lenne. Ez for­dítva is igaz, mert olyan KlSZ-titkárt is alig találni, aki csapatvezetőségi tag. így az együttműködés esetlegessé válik, mert a veze­tők nem ismerik egymás munkáját, problé máit. Kevés az ifjúvezető; állapították meg a ta­nácskozás résztvevői, A pásztói járás terüle­tén számuk 114. 46 raj és hetven szakkör kényszerül ifivezető nélkül dolgozni. A jövő­ben növelni kell a számukat — szögezték la Az ifiparlamenten elhangzottakból levonva a következtetést ezt még azzal egészítenénk ki, hogy nagyobb elismerésbe kell részesíteni azokat a fiatalokat, akik vállalják az úttö­rőkkel való foglalkozást. S ha ezt sikerül megvalósítani, akkor a számuk is növekedni fog. Az úttörő- és KISZ-szervezet közötti tar­talmi kapcsolat, hasonlóan a szervezetihez, még sok hiányosságot rejt magában. A KISZ, a patronálást, az úttörőrendezvényeken való részvételt még alkalomszerűen, kampányjel­leggel csinálja. Pedig a szocialista embertí­pust nem csupán az akciókban, de elsősorban a hétköznapok során kell megformálni. A módszer pedig ne a felnőttek utánzása, amo­lyan „álkomolykodás” legyen, hanem a gye­rekek életkori sajátosságainak megfelelő játé­kos, romantikus forma! S hogy a KISZ és az úttörő jó testvérekké váljanak, ahhoz szükséges a pártszervezetek elvi-módszertani támogatása, segítségnyújtá­sa is. Hiszen nem mindegy a mozgalomnak, hogy öt, vagy tíz év múlva kik veszik át a stafétabotot, nem mindegy a társadalomnak, hogy milyen lesz a jövő nemzedéke, párt-végrehajtóbi- felmérte a KISZ- és az úttörőszervezet közötti, jó kapcsolat szükségességének jelentőségét, s azzal, hogy nyílt fórum elé vitte a problémákat, már tett egy lépést a kezdeményezés útján. S, ha a jövőben — az elhangzott javaslatoknak és irányelveknek megfelelően — az illetékesek orvosolják is a bajokat, akkor biztosítottnak látszik, hogy a KISZ és az úttörő jó test­vérekké válnak. , V. Kiss Mária A salgótarjáni járási párt-végrehajtóbizottság tárgyalta a tagépítési munka 1971-es tapasztalatait és megvitatta a további feladatokat. Megvizsgálta a tagépités elméleti és gyakorlati módszereit, azt, hogyan érvényesül a járásban a munkásosztály vezető szerepe: 1911-ben hogyan alakult a tagság összetétele: milyen társadalmi tényezők hatottak a számszerű, a szociális és minőségi összetételre; hogyan ér­vényesült a tagfelvételi követelmény és milyen a járásban e munka szervezettsége és tervszerűsége? A taglétszám alakulása A járási párt-végrehajtóbi­zottság megállapította, hogy a taglétszám és -összetétel az el­múlt ivekben megfelelően alakult. A tagság 41 százaléka az iparban, 8 százaléka pedig a mezőgazdaságban dolgozott Az elmúlt évben felvett új ta­gok megoszlása ezt az arányt tovább javítja. A műit évben felvett új tagoknak 53 száza­léka dolgozik az iparban, 13,8 százaléka pedig a mezőgazda­ságban. összesítve pedig az mondható, hogy az újonnan felvett párttagok 66,8 százalé­ka ma már a népgazdaság legfontosabb ágazataiban fej­ti ki tevékenységét Annak ellenére, hogy a já­rási pártbizottsághoz tartozó alapszervezetekben az elmúlt 10 év során eredményes volt a tagfelvételi munka, a párt­tagság száma abszolút érte­lemben mégsem növekedett, esetenként stagnált, illetve visszaesett Tavaly 331 új fel­vételre került sor a járás pártalapszervezeteiben, a párttagság létszáma 1966-hoz viszonyítva mégis csökkent. Ennek számos oka van. Az abszolút növekedés elmaradá­sa azzal a gazdasági változás­sal van összefüggésben, amely a salgótarjáni járást az el­múlt években érte. Számotte­vő csökkenést és összetétel- változást idézett elő a szénbá­nyák visszafejlesztése. A tavalyi tagfelvételi mun­ka azonban sok mindenre biz­tosítékot ad. Elsősorban a munkásosztály vezető szere­pének érvényesítésére. Éppen a tavalyi tagfelvétel igazolja a párt eszméjének vonzerejét. A szervezeti élet iránit egyre nagyobb az érdeklődés a fia­talok és nők körében. A ta­valy újonnan felvett pártta­gok 36,6 százaléka nő, 42,1 százaléka pedig 18—26 év kö- zöttL Legtöbb a fizikai dolgozó Azt már mondottuk, hogy a pártalapszervezetek az el­múlt esztendőben 331 új ta­got vettek fel. A felvettek 57 százaléka fizikai dolgozó. En­nek ellenére a járási párt- végrehajtóbizotteág úgy fog­lalt állást: a párt munkásjel- iegének további erősítése megköveteli, hogy a fizikai dolgozók között nagyobb fi­gyelemmel kell a felvételi munkát végezni. A korábbi vizsgálat megállapította, hogy a pártalapszervezetek nagy többsége helyesen látja a fia­tal fizikai dolgozók párttaggá nevelését. Jelentősen segíti ezt a munkát a szocialista bri­gádmozgalom. A mozgalom, lehetőségeit kihasználva, ko­moly bázist képezhet a tag- felvételi munkának. Ehhez ha­sonlóan jó előiskolát jelent a szakszervezetekben, a tömeg­szervezetekben és a különbö­ző mozgalmakban végzett munka, amelynek során egy­re többen jutnak el a párt­tagságig. A tavaly felvettek 55,3 százaléka olyan, akik ilyen területen társadalmi megbízatásokat kaptak és vé­geztek. De a tagfelvételi mun­kánál a salgótarjáni járásban a pártszervezetek eredménye­sen alkalmazzák a különböző oktatási formákat is a terv­szerű párttaggá nevelésben. Néhány gátló tényező Ha jóval kisebb mértékben is, de még ma is tapasztal­ható néhány alapszervezetnél — elsősorban ott, ahol a veze­tőség tagjai is korosabbak — a fiatalokkal szembeni aggá- . lyoekodás. Sőt nem mindert pártszerv és pártalapszervezet rendelkezik tagfelvételi terv­vel, ami elsősorban a felvétel spontaneitásában, a felvettek kategória szerinti arányelto­lódásában mutatkozik meg. A tervszerűség hiányának követ­kezménye, hogy tavaly 44 pártalapszervezetnél nem volt tagfelvétel. Kisebb mértékben, de előfordul a két szélsőséges szemlélet *s, hogy míg egyes jelentkezőknél a mércét ma­gasra — kész kiforrott párt­tag legyen — másoknál kü­lönböző okokra hivatkozva alacsonyra állítják. Van tennivaló A munkásosztály vezető szerepének további erősítése érdekében a fizikai dolgozók arányának párttagságon belüli növelése valamennyi párt­szerv és pártalapszervezet leg­főbb feladata kell hogy le­gyen. Ezért a végrehatjó bi­zottság úgy döntött: a párt- bizottságok, - csúcsvezetőségek és alapszervezetek készítsenek tagfelvételi tervet. A nők ará­nyának növelése érdekében elsősorban a női foglalkozta­tású üzemekben — harisnya- gyár, fehérneműgyár, kötött­árugyár stb. — kell fokozni a a pártépítés tervszerűségét és szervezettségét. Az ipari mun­kásjárás jelleg mellett a mezőgazdaságban dolgozók ré­szére is vonzóvá kell tenni a pártot, még akkor Is, ha eb­ben a járásban valóban na­gyobb a mérce. De nagyobb figyelmet kell fordítani az olyan háztartásbeli nőkre is, akik érdeklődést mutatnak a társadalmi élet iránt és részt vesznek a különböző szerveze­tek munkájában. Szükséges, hogy tovább fokozzák a fiata­lok körében végzett politikai nevelő munkát, elsősorban a KISZ-szervezeteken belül. De növelni kell az ajánlók fele­lősségét is mind a felvétel­nél, mind pedig az ajánlott­nak a szervezetben való te­vékenységéért. Végső soron az szükséges, hogy a tagfelvételi munkáit a pártszervek és szer­vezetek a X. kongresszus, a párt szervezeti szabályzata, a megyei és járási pártértekez­let határozatai alapján végez­zék. Somogyvári László A pásztói £,1e Öt előadás Többen fordultak szerkesz­tőségünkhöz azzal a kérdés­sel, hogy a szolnoki Szigli­geti Színház keddi, szerdai és csütörtöki zenés vígjáté­két Darvas Szilárd és Király­hegyi Pál: Lopni sem szabad című művét ifjúsági előadás­ban és bérletes előadásban lehetséges-e látni, minthogy a műsorfüzet félreértésre ad alkalmat. Ezúttal közöljük, hogy a salgótarjáni József Attila Megyei Művelődési Központ színháztermében öt előadás lesz ebből a darab­ból. Három a felnőtt és kettő az ifjúsági bérletek kereté­ben. A felnőtt előadások este 19 órakor kezdődnek, az if­júsági előadás szerdán és csütörtökön délután 3 óra­kor lesz. Napijegy a bérle­tes előadásokra is a pénz­tárnál váltható. , yßvrti'T} ill I III ijfülj .I,,, I,,,,,, Ip]. , n,miniinimHiMiHriMtiwwsllllllllllHnlW'!mi!!l!!lPlLJlni!l"l!ÍEriíll!!!l^ú!luli!l!ll S,,., -fT ■TWIWBniniBIMllillllBIIIWIIIIIIIIIIIIIIII» I .III T HI. Salgótarján Kulcsár József felvétele A Petőfi-emlékév keretében*,. Pályázati felhívás A Művelődésügyi Minisztérium, a Népművelési Intézet, s Hazafias Népfront Országos Titkársága, a KISZ központi bizottsága, a Szakszervezetek Országos Tanácsa, a Magyar Rádió és Televízió, és a Bács-Kiskun megyei Tanács műve­lődésügyi osztálya pályázatot hirdetnek: „Szóljatok szép szavak — Petőfi Sándorról" címmel. Pályázhatnak: amatőr színjátszócsoportok, irodalmi szín­padok, valamint velük társuló egyéni alkotók (irodalomtör-, ténészek, dramaturgok, írók, rendezők) és e csoportokhoz kapcsolódó honismereti, helytörténeti körök, könyvtárak, versbarát — és irodalombarát körök. Pályázni lehet: Petőfi Sándorról, illetve koráról készült dokumentum- és irodalmi műsorokkal, Petőfi műveiből ösz- szeállított lírai műsorokkal, a róla szóló irodalomból és egy- egy város, község, Petőfi-emlékeiből készített műsorokkal. A tervezett műsoridő a 30 percet nem haladhatja meg; A nevezési lapokat 1972. június 15-ig, a műsorok for­gatókönyvét 1972. szeptember 1-ig kell eljuttatni vidéken a megyei művelődési központoknak, népművelési tanácsadók­nak, Budapesten a Fővárosi Művelődési Központnak. A rendezőszervek a legjobb forgatókönyveket díjazzák, az ezek alapján készült műsorokat megyei, ill. területi dön­tőkre hívják meg. A területi bemutatók legjobbjait a Ma­gyar Rádió közvetíti, s a közvetítésre kerülő legjobb műso­rok jutnak el a „Szóljatok szép szavak — Petőfi Sándorról” című versenysorozat országos döntőjébe. Az országos döntőn szereplő együttesek külföldi jutalomutazásban részesülnek. A pályázattal és a nevezésekkel kapcsolatban részletes tájékoztatót ad ki a Népművelési Intézet. Jubileumi ünnepség versenyt ad, ugyanezen a napon este 20 órakor a győ­zelem napja és a háború el­leni tiltakozás jegyében ün­nepi műsor lesz a művelő­dési házban, amelynek kere­tében fellép a salgótarjáni öblösüveggyár irodalmi szín­pada is. A nagybátonyi Bányász Művelődési Házban ma este 6 órakor ünnepük a Bányász fúvószenekar fennállásának 25. évfordulóját. Az ünnep­ségre a művelődési ház ta­nácstermében kerül sor. Má­jus 9-én 17 órától a fúvósze­nekar a bényavárosi szovjet emlékműnél szabadtéri hang­I NÓGRÁD - 1972. május 9., kedd

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom