Nógrád. 1972. május (28. évfolyam. 102-126. szám)

1972-05-07 / 106. szám

Gépbemutató GóáfSftVn Új szovjet traktorok A szovjet traktorok immár csaknem két évtizede hasz­nos és megbecsült' segítőtár­sai mezőgazdasági nagyüze- , meinknek. A szakemberek a „megmondhatói, hogy a „ma­gasépítésű”, szükség szerint változtatható nyomtávolságú MTZ-típusok voltak az első középnehéz univerzális trak­toraink, amelyek a kapások (elsősorban a kukorica) sor- közművelésére a legalkalma­sabbnak bizonyultak. Kedve­ző hasmagasságuk révén a legkisebb kárt okozták a ka­pás kultúrákban. De a nö­vényápoláson kívül a szán­tásban, a talajelőkészítésben és a szállításban is igen jól hasznosíthatók. A fejlesztés új eredményei A szovjet traktorgyárak azonban — a bevált típuso­kon — további eredményes fejlesztést hajtottak végre az elmúlt években. Mezőgazda­ságunk számára a teljesít­mény tekintetében előzetesen alkalmasnak látszó típusokat a Mezőgazdasági Gépkísérleti Intézet vizsgálja. Most két olyan új traktort mutatunk be, amely az MTI-ben vizs­gálat alatt állt. illetve álL T—40—A Szuper A Lipecki Traktorgyár gyártja. A képen látható, hogy e traktor segédmellső- kerék hajtású (szabadonfutó rendszerű). A segédmellsőke- rék-hajtás a főhajtóművel állandó kapcsolatban van. s a hátsó kerekek négyszázalé­kos megcsúszásakor automa­tikusan kapcsol be. A traktor motorja négy­ütemű, négyhengeres, léghű­téses Diesel. Névleges telje­sítménye (1800 percenkénti fordulatnál) 50 lóerő. Névle­ges gázolajfogyasztása 190 g/LEh. Adagolószivattyúja forgódugattyús; befecskende­zési nyomása 125 kp/cm1; előbefecskendezési szöge 20 fok. A motor kényszerolajo- jású. Léghűtési rendszerének legfontosabb része az 5100 percenkénti fordulatú ven­tillátor. Főtengelykapcsolója egy­tárcsás, száraz, dorzskapcsoló. Sebességváltója terepfokoza­tokkal ellátott. A terep- és a normál sebességtartományt együtt tekintve, minimális sebessége 2,26 km/óra, maxi­mális 30 km/óra. Kormánya szervo rendszerű. Fékje szá­raz, szalagfék. Kézifékje mindkét hátsó kerékre ható, mechanikus. Kormányfékjé­vel a jobb és bal oldali ke­rekek külön-külön fékezhe- tők. Hidraulikájának névle­ges teheremelő képessége 1200 kp. A T—40—A Szuper trak­tor vizsgálatát még ez évben is folytatja a Mezőgazdasági Gépkísérleti Intézet MTZ—50 Szuper A „Minszkij Traktornüj Zavód” (a Minszki Traktor­gyár) nevének rövidítése ma már neves márkát jelöl. E gyárból került ki — több új típusváltozat mellett — az MTZ—50 Szuper .traktor, amely lényegében a nálunk is jól ismert MTZ—50 fej­lesztett, növelt motorteljesít­mény ű „utóda”. Ügy lett az utóbbi típusból 60 lóerős „Szuper” traktor, hogy nö­velték az alaptípus fordulat­számát, a traktort hatásosabb légszűrővel látták el, módo­sították a kipuíogódobot, hatékonyabbá tették hűtési rendszerét — hogy csak a legfontosabb fejlesztési mun­kálatokat említsük. Az MTZ—50 Szuper mo­torja négyhengeres, négyüte­mű. vízhűtéses Diesel. 1800 percenkénti fordulatnál, 60 lóerő névleges teljesítmény­nél 195 g/LEh a fajlagos gáz­olajfogyasztása. Olajozása, nyomás alatti kényszerolajo­zás. Gázolajszivattyúja forgó- dugattyús. 125 kp/cm’ be­fecskendezési nyomást, 20 fo­kos előbefecskendezést kell tüzelőanyag-ellátó rendesze- rén beállítani. A traktor tengelykapcsoló­ja egytárcsás, száraz. Sebes­ségváltója kilenc előremeneti fokozatot biztosít 2,05 km/óra minimális és 27,30 km/óra maximális értékekkel. Két hátrameneti fokozata van. Kormányszerkezete osz­tott, szervo rendszerű. Fékje mechanikus, tárcsás (kor- mányfékes). A traktor legki­sebb fordulási sugara (kor­mányfékkel) 3600 mm. Hid­raulikájának névleges teher­emelő képessége 650 mm emelési magasság esetén 1850 kp. Fehér István Számítógép a fedélzeten Az évről évre hatalmas mértékben növekvő sze­mélyszállító légiforgalom za­vartalan lebonyolítására egyre újabb géptípusok je­lennek meg világszerte. A fejlesztésben két fő tenden­cia figyelhető meg: munkál­kodnak az igen gyors — szuperszonikus — gépek ki­alakításán, forgalomba állí­tásán, és egyre nagyobb be­fogadóképességű, 1000 km/óra körüli sebességgel közlekedő gépeket építenek. A Szovjetunió mindkét fejlesztési irányban érdekelt. TU—144 típusú, szuperszoni­kus gépével — a jelek sze­rint — a világon elsőként valósítja meg a hangsebes­ségnél kétszerte gyorsabb utasszállítást (a versenyben egyedüli riválisa az angol— francia gyártmányú „Con­corde”). A középtávú forgalom céljaira ez év februárjában állt szolgálatba az első TU— 154 típusú „újszülött”, a vi­lág egyik legkorszerűbb, su­gárhajtású személyszállító repülőgépe a kategóriában. A gép 11—12 ezer kilomé­ter magasságban 950—1000 km/óra sebességgel repülhet 160 utassal a fedélzetén. Ha­tósugara maximálisan 5 ezer kilométer. Minden olyan biztonsági berendezéssel rendelkezik, amelyet ma a világon ismernek. Navigáci­ós rendszerét számítógép egészíti ki, mely felszállás után a megadott program alapján, automatikusan irá­nyítja a gépet, egészen a leszállást megelőző percekig. A kényelmes utasteret lég­kondicionáló berendezés temperálja, mely a gép álló helyzetében is működik. E géptípusból 1973. ele jén a MALÉV is vásárol há rom darabot, majd később még további kettőt. #/ Szuperkábel // Az első telefonkábelt 1956­ban fektették le az óceán fe­nekére Anglia és Üj-Found- land között. A korábbi ten­ger alatti kábelek csupán tá­virati jelek átvitelére voltak alkalmasak. Az elmúlt másfél évtized alatt hatalmas fejlő­dést mutatott fel az átvitel- technika, s ebben nagy része volt az egyre korszerűsödő kábelgyártásnak. A mai ten­ger alatti kábelek már több száz kapcsolást tudnak telje­síteni egyidejűleg. A képen látható ún. koaxiá­lis szárazföldi kábel acélkö­penyén belül 18 „ér” található. Az angol posta ezzel a „szu­perkábellel” kapcsolja ösz- sze Londont és Birmingham­et. A kábel része lesz annak a rendszernek, amellyel egy­szerre csaknem százezer (!) te­lefonkapcsolatot lehet majd létesíteni. A kábelen nem­csak telefonbeszélgetés, ha­nem adatok, tv-képek, vagy akár e három kombinációja is továbbítható lesz. Jóllehet a távközlő műhol­dak megjelenése bolygónk ég- kábeles átvitel fejlődésére ez boltján, merőben új helyzetet aligha lesz számottevő hatás­teremtett a hírközlésben, a sál. Rövid hírek Fogamzásgátló — kártevők ellen Századunk nagy, még meg­oldásra váró problémája a kártevő rovarok. rágcsálók stb. elleni harc. Ezek és sok, másféle kártevő a mezőgazda- sági termékek óriási mennyi­ségét pusztítják el évről évre világszerte. Nem is szólva ar­ról, hogy betegségeket terjesz­tenek, s sokféle más gondot iá okoznak az emberiségnek. A DDT felfedezésével új korszak kezdődött. Egy idő múltén azonban kiderült, hogy a kártevők ellen hasz­nált vegyi anyagokkal szem­ben a kártevőkben ellenálló készség fejlődik ki, s bár egyre újabb és újabb anyago­kat hozott ki a vegyipar, a harcban mindig a szívósabb fél, a kártevők győztek. Mivel az ilyen vegyszerek előállítá­sa rendkívül költségéé, s az egyes kártevő fajokra kifej­tett specifikus hatásuk sem egyformán kielégítő, s egyes szerek az emberre is ártalma­sak. a tudomány most új uta­kon próbálkozik. Ez az új út: a sterilizálás. Kétféle módon próbálkoznak: a faj hímjének laboratóriu­mokban, besugárzás útján történő sterilizálása, majd szabadon bocsátása, vagy a faj szabadban, vegyszerekkel tör­ténő sterilizálása. A magas költségek miatt, továbbá, mert ez a módszer a nagyobb kártevőknél már nem alkalmazható, most olyan vegyi anyagot kutatnak, amelynek fogamzásgátló hatá­sa van, és így tömegesen irt ki egész fajokat. Eddig legal­kalmasabbnak bizonyultak azok a sejtszaporodást gátló szerek, amelyeket embereknél rákos megbetegedés esetén al­kalmaznak. Bizonyos kárte­vőknél — egyelőre csak kísér­letileg — ezek az antitumor gyógyszerek biztató eredmé­nyeket értek el. Sajnos, más a laboratórium és más az élő természet. A laboratóriumban jónak bizo­nyult fogamzásgátló vegysze­rek egy részéről pl. kiderült, hogy ember és háziállat kö­zelében nem használhatók. A legtöbbet ígérő kísérletet a greifswaldi (NDK) Zoológiái Intézetben folytatták: egy emberre ártalmatlan szerrel a közönséges házi légy irtása tö­kéletesen sikerült egy lakott keleti-tengeri szigeten. India úthálózata Az ázsiai országok közül a leghosszabb jól kiépített or­szágos főútvonal-hálózata In­diának van: teljes hosszában kb. 15 000 mérföld. India füg­getlenségének két évtizede óta 2,570 millió rúpiát költött az utakra. 1947-ben kezdte el India a közlekedési útvonalak kiépítését, mert rendkívül fontos volt, hogy az ország hatalmas távolságra eső terü­letei között kapcsolatot léte­sítsen. 1956-ban külön tör­vényt szavaztak meg az or­szágos főútvonalnak minősí­tett utak továbbépítésére, megjavítására, és a hiányzó részek pótlására. Voltak ugyanis területek országutak nélkül, hiányoztak a folyók felett átvezető hidak, nem is szólva arról, hogy több ezer mérföldes útszakaszok minő­ségileg sem feleltek meg a követelményeknek. Az úthálózat teljessé tételé­hez 240 nagyobb híd szüksé­ges. és 12 000 mérföldnyi sza­kasz megjavítása. Mintegy 15 000 mérföld hosszúságú fő­útvonalat ki kell szélesíteni, hogy a forgalom kétirányú le­hessen, 5000 mérföldön ez már meg is valósult. A nagyobb hidak 80 százaléka, a rossz minőségű utak 90 százaléká­nak megjavítása, a hálózatból hiányzó útvonalak 85 százalé­ka ugyancsak elkészült. Az Indiai-óceán atlasza Az amerikai National Scien­ce Foundation nemrég adta ki azt az óceánográfiai atlaszt, melyben összefoglalva ábrá­zolja 1963—64. évi indiai-óceá­ni kutatóútjának eredményeit. Átfogó képet kaphatunk az eddig viszonylag ismeretlen Indiai-óceán állapotáról, szer­kezetéről és vízmozgásáról. Az 544 oldalas atlasz 449 színes táblát, diagrammot, valamint a víz hőmérsékletére, sűrűsé­gére. a tengeráramlatokra, mélységére, a só- és oxigén- tartalomra vonatkozó adatokat tartalmaz. Később az óceán felületéről és a fölötte levő atmoszféráról szándékoznak atlaszt kiadni. Afrika őserdei és a pigmeusok Ijesztő képet fest az afrikai törpetörzs pusztulásáról egy amerikai néprajzkutató, és egy nyugatnémet antropológus professzor. Az évezredek óta változatlan életkörülmények között vadászattal és gyűjtö­getéssel foglalkozó nép kiszo­rul a nyugat- és közép-afri­kai dzsungelekből. 1930 és 1970 között ezen egyenlítői erdővidék területe egyharma- dával csökkent, a pigmeusok pedig nem tudnak alkalmaz­kodni a füves területen való élethez. De könyörtelenül el­űzik őket ősi földjükről, amely a dzsungel kiirtása után évi két termést ad. Az er­dő védő árnyékától és a nagy páratartalmú egyenlítői dzsun­gel levegőjétől megfosztva, e törpe néptörzs tagjai sorra hullanak, pusztítják őket a szív- és vérkeringési betegsé­gek, különféle gyomorbajok, de nagyon sokan lelkileg om­lanak össze a változások miatt, és ezért pusztulnak el. Az antropológuspk szerint csak áttelepítés mentheti meg őket: Kamerun déli részén lenne még a kb. 150 000 főnyi pigmeus-törzs számára megfe­lelő élettér. Javaslatok hang­zottak el. hogy ott számukra rezervátumokat létesítsenek. NŰCRÁD — 1972. május 7>, vasárnap 11 L

Next

/
Oldalképek
Tartalom