Nógrád. 1972. május (28. évfolyam. 102-126. szám)

1972-05-07 / 106. szám

A sző és a tét mindig azonos A nemzedékváltás gondjai A nó^rúdmarrali kommunisták a közéletben — Nálunk tekintélye van a pártnak. Betölti veze­tő és szervező szerepét, a kommunisták ott vannak a közéletben. Példamutatásuk vonzó a pártonkívüliek számára. Magam is egyetértek a párt politikájával, ezért kértem felvételemet az alapszervezetbe. A tag­gyűlés már jóváhagyta, s így én leszek az első nő a nógrádmarcali kommunisták között. Így vallott Gáspár András­ié, aki a Nógrádmarcali köz­ségi Tanács VB titkára, aki még fiatal, s akit most vet­tek fel a párttagok sorába. Ezt azon a beszélgetésen tud­tam meg, amit az alapszer­vezet két vezetőségi tagjá­val folytattam, s arról érdek­lődtem, hogy gyenge-e egy kis létszámú pártszervezet. Ahhoz, hogy sok mindent megértsünk, érdemes né­hány szót először a községről, később az alapszervezetről ej­teni. A községről: Valaki úgy fo­galmazott, hogy „kopik a a közésg”. Valamikor több mint ezer ember lakta a fa­lut, most alig nyolcszáz em­ber él benne. Az öregek lak­ják inkább, a fiatalok kijár­nak, elsősorban a „fogd meg emberek”, a legjobb munka- bírásúak. A termelőszövetke­zet ennek ellenére erős, jól gazdálkodik. A pártszervezetről: Taglét­száma nem nagy, Gáspár Andrásnéval, az új taggal most már húszán vannak. Kö­zülük 19 a férfi. A megosz­lás viszont jó. A tagok közül 13-an a termelőszövetkezetben dolgoznak, ketten a tanácsnál, ketten az ÁFÉSZ-nél. Egy pe­dagógus, egy pedig nyugdíjas. A párttagok átlagos életkora 30—40 év között van. Ez pe­dig nagyon jó! Vajon akkor betölti-e hivatását Nógrád- marcalon a pártszervezet — tettem fel a kérdést Markó Antalnak, az alapszervezet párttitkárának. — Igen! Ha kevesen va­gyunk is, az alapszervezet betölti szerepét a községben. Ügy is fogalmazhatnék, hogy a kommunisták mindenütt ott vannak, ahol szükség van ré­tjük. Hallatják hangjukat, vé­leményt mondanak, s véle­ményt formálnak ... Vagyis nálunk a szó és a tett mindig azonos! — Meggyőződésünk, hogy nálunk szinte valamennyi te­rületen érvényesül a párt ve­zető szerepe — veszi át a szót Sisa József, az alapszer­vezet egyik vezetőségi tagja. — A párttagok ott Vannak a tanács választott testületéiben, a termelőszövetkezet, az ÁFÉSZ vezetésében. Előre megvitatjuk a tennivalóin­kat, az állásfoglalásunkat, s már kialakított állásponttal megyünk az ülésekre. így a cselekvés egysége is érvénye­sül a párttagok soraiban. Szót váltottam néhány párt­taggal is. Kökény István, de mások is úgy fogalmaztak: — Ebben a községben bíz­nak az emberek a vezetésben, mert még nem érte őket csa­lódás. Ez pedig annak tud­ható be, hogy a pártvezetés nagyon is tervszerűen, meg­gondoltan végzi munkáját. Ügy is mondhatnám, hogy a párttagok mindenütt ott van­nak, s a pártszervezet nél­kül talán semmi sem történik ebben a kisközségben. S, hogy ez jó dolog-e, vagy sem, arra is a községben ka­pom meg a választ. — Ha elégedettek az embe­rek, mert itt azok, akkor fel­tétlen jó a párt politikája, jó a helyi alapszervezet tevé­kenysége. Ebben a faluban minden munkaterületre jut egy párttag, aki felelős az ott végzett munkáért, s a taggyűlés be is számoltatja őket a pártmegbízatás teljesí­téséről — hangzott a válasz. Egy kis alapszervezet Is lehet erős. Erről kellett meg­győződni Nógrádmarcalon. Persze, csak úgy, ahogyan ezt ebben a községben csinálják. A párttagok példát mutatnak szinte mindenben. De az is igaz, hogy például a nagy tö­megeket érintő kérdésekben még a döntés hozatala előtt a pártonkívüliek véleményét is kikérik. Álláspontjaikat a párttagok úgy alakítják ki, hogy abban a falu közvélemé­nye is benne legyen. Bár né­hány esetben előfordult, hogy egy-egy döntés előtt a párton­kívüliek azon tanakodnak, va­jon milyen álláspontot kép­visel majd az alapszervezet, de a döntés után egyetértéssel beszélnek a hozott határozat­ról, állásfoglalásról, vagy dön­tésről. Ez pedig nagyon is lényeges. A helyes döntések­hez pedig mindenképpen hoz­zájárul az, hogy a párttagok, akik a munkában is tekintélyt szereztek maguknak, sokat be­szélgetnek az emberekkel, is­merik véleményüket egy-egy témáról, s rendkívül jó in­formációs csatornát jelent ez az alapszervezet vezetésének. S mivel a pártonkívüliek is érzik, hogy a döntésben az ő véleményük is benne van, ez feltétlen növeli az alapszer­vezet tekintélyét. — Azért még van tenniva­lónk — folytatja a beszélge­tést Markó Antal, aki 15. éve all a pártszervezet élén. — Előbbre kell lépnünk az ideo­lógiai munkában, a tagépítés­ben. Marcal tudvalévőén val­lásos község. Az emberek tu­datformálása a legnagyobb feladatunk. Szeretnénk meg­erősödni. Becsületes munkás­emberek lakják a községet. Kitartó munkára van szükség. A tagépítés terén a termelő- szövetkezet három fizikai dol­gozójával már beszélgetünk. Ók részt vettek a pártokta­tásban, ismerik a szervezeti szabályzatot. A termelőszövet­kezetben is sok becsületes nő dolgozik, megérettek arra, hogy párttagok lehessenek. Velük szeretnénk az alapszer­vezetet erősíteni. A fiatalok? ök kijárnak. Mégis az az el­képzelésünk, hogy közöttünk élnek, mi párttagokká tudjuk nevelni az arra érdemeseket, s legfeljebb ... mint eddig is tíz, a többiek is átigazolják magukat ahhoz a vállalathoz, ahol dolgoznak. — Még valamit megjegyez­nék. Nálunk is nagy a tét, nagy a feladat. A gondok és örömök nálunk is ugyanúgy jelentkeznek, mint a nagy ter­melőszövetkezetnél, vagy a nagyközségeknél. De meg­győződésünk, hogy ez a párt­tagság képes betölteni szere­pét. Kiállnak, agitáljak a párt politikája mellett. TERMELŐSZÖVETKEZETI vezetőket, tagokat, állami és pártszerveket egyaránt foglal­koztat a nemzedékváltás, amely a mindennapi gond­jainkkal függ össze. Vannak termelőszövetkezetek, ahol kedvezően alakul a helyzet, de vannak olyanok is, ahol gyors a tagok elöregedése és fia­talok nem, vagy csak elenyésző számban lépnek az idősebbek helyébe. összességében vi­szont megállapítható, hogy a nemzedékváltás folyamata a megyében meggyorsult, az új, fiatalabb munkaerő biztatóan áramlik a termelőszövetkezeti üzemekbe. A mezőgazdasági termelés­ben sajnos, nekünk sajátos a helyzetünk. Közös gazdasá­gaink közel háromnegyede kedvezőtlen feltételek között gazdálkodik. A beáramló fia­tal munkaerőt jobb munkafel­tételekkel és technikailag fej­lettebb termeléssel kellene párosítani, de ezt éppen a kedvezőtlen feltételekből adó­dó szegénység miatt csak kis mértékben tudjuk biztosítani. Az amortizációs alapok költ­ségeként felhasználható for­rásai a nagy mértékben el­öregedett és technikai elavult­ságot szenvedett géppark fel­frissítését, mennyiségi szinten tartását tudja csak megolda­ni. Üj, korszerűbb, a holt­munkaráfordítás arányát nö­velő gépcsoportok, gépsorok, a nagyobb teljesítményt adó, a dombos vidékeinken jól hasznosítható órdástraktorok beszerzése nincs biztosítva. EZEK A NEHÉZSÉGEK, a viszonylag jól tájékozódott fiatalabb nemzedék körében ismert dolgok és egyben vis­szatartó hatással van rájuk, amikor arról kell dönteniük, hogy munkahelyül a mező- gazdaságot választják-e. Ha ennék ellenére mégis be­lépnek a közös gazdaságba, akkor olyan, problémák kelet­keznek, hogy sajátos kény­szerpálya alakul ki, amelynek az a lényege, hogy új munka­erővel, de a régi módon gaz­dálkodunk. Ilyen vonatkozás­ban a kedvezőtlen adottságú tez-ek kerülnek különösen hátrányos helyzetbe, mert a meglevő gondok mellett a ta­lajvédelemnek is eleget kelle­ne tenniük. Sajnos, _ezt nem tudják megtenni. Élő példája Karancsság, hogy milyen ha­tással vannak ezek a ténye­zők az ifjúságra. Fiatal szak­munkások egy időben itt dol­goztak legnagyobb számban. Ma már csak egy maradt a tez-ben, az is tejkezelőnek. Kis alapszervezet a nógrádmarcali. Meggyőződésünk, hogy ebben a községben nem a tagság létszáma hatá­rozza meg a végzett munkát. Ahol a szó és a tett mindig azonos, ahol megvan a cselekvési egység, ott nagyobb feladatra is képes a kisebb alapszervezet is. _ Somogyvári László A munkaerő szerkezetének alakulásánál abban is sajátos a helyzetünk, hogy szerte a megyében ipari üzemek soka­sága várja, hívja, anyagilag viszonylag jól dotálja a fiata­lokat. Nem is szólva a nyolc­órás munkaidőről, a fürdőről, az öltözőhelyiségekről, a szórakozás biztosításáról és még számtalan más olyan kedvezményről, amelyet a me­zőgazdasági üzemeink egyelő­re — éppen a nehéz anyagi helyzetükből adódóan — nem tudnak biztosítani. Ennek el­lenére az ifjú nemzedék me­zőgazdaságba áramlása tart. Két esztendővel ezelőtt 1600- an léptek a termelőszövetke­zetekbe. Ezek 27 százaléka 26 évem aluli, 36 százaléka 27 és 40 év közötti volt. Egyesek a magasabb jövedelem remé­nyében hagyták ott az ipart és választották a mezőgazda­ságot. Többségük csalódott és visszatért eredeti munkahe­lyére. MEGYÉNK élelmiszer-gaz­daságának hosszú és közép­távú tervében a munkaerő- szerkezet, várható alakulására a következők lesznek jellem­zőek. A negyedik ötéves terv végére a mezőgazdasági ága­zatban dolgozók az összes ke­reső 24 százalékéit képviselik. A közös munkában foglalkoz­tatottak száma 5—6 ezerrel csökken. A teljes létszám kb. 26 ezerre alakul. A szakmun­kás-szükségletünk 2800. Ezen­kívül ezer új szakmunkás kell a termelésbe. A fejlődő technika újabb jól képzett szakembereket igényéi, ezért az egyetemet és főiskolát vég­zettek számát 250—260 főre kell emelni. Mindezek megvalósítása nem ids gondot jelent. Csak az ifjúság mezőgazdaságba való áramlásával oldhatók meg. Ez viszont azt jelenti, hogy nap­jainkban versenyt kell foly­tatni más ágazatokkal a fia­talok megszerzéséért. Minde­nekelőtt a mezőgazdasági szakmák szépségét, fontossá­gát, népgazdasági jelentőségét kell megmutatni a fiatalok­nak. Ehhez viszont arra volna szükségünk, hogy iskolapoliti­kánkban ennek megfelelő sú­lya legyen. Gyakran mondják az illetékes szakmunkáskép­zők, hogy mindennél fonto­sabb a tsz-vezetők hozzáállá­sa a fiatal nemzedék fogadá- sáhöz. Itt nem arról van szó, hogy kedvesen rámosolygunk az érkezőkre és ezzel el is in­téztünk mindent. Ennél sok­kal többet, tartalomban gaz­dag intézkedést várnak. A munkahelyi feltételekről azért kell beszélni, mert sok helyen, ahol már létrehozták a szociá­lis épületet, ott sem teszik használhatóvá. Sokszor el­mondják a fiatalok, hogy azért idegenkednek a szarvas­marha-tenyésztéstől, mert munka után nem tudnak tisz­tálkodni, átöltözködni. El kell kerülniük a többieket a ru­hájukat átjáró istállószag miatt. A fiatalok igénye lényege­sen különbözik a közös gaz­daságokat alapító tsz-tagoké- tól. Ezt tudomásul kell vermi. Azzal is számoljunk, hogy a mezőgazdaságban munkát vál­laló fiatalok többsége a ter­melőszövetkezetet mo6t már munkahelyének tekinti, éppen úgy, mint az ipari dolgozó a gyárat. De fokozatosan olyan feltételeket is igényel, mint amilyent az ipar nyújt dolgozóinak. Ezen sem sza­bad megbotránkozni, mert ép­pen az idősebb nemzedék ta­nította a fiatalokat az igé­nyességre. Legfeljebb arról lehet szó — mert az anyagi körülményeink ezt meghatá­rozzák —, hogy mértéktartás­ra neveljük őket A NEMZEDÉKVÁLTÁS mindennapi gondunik. Biztató, hogy az új munkaerő bár las­san, de folyamatosan áramlik a termelőszövetkezetekbe. Pe­dagógusok, üzemvezetők, szü­lők, politikai és társadalmi szervek összehangolt munká­jára van szükség, hogy ez a folyamat meggyorsuljon. Bobál Gyula SB Vöröskereszt uílögnapfa Szerte a világon, hazánkban is az emberiség egyetemes se- gelymozgalmára emlékeznek. Május 8 — a Vöröskereszt világ­napja. A Vöröskereszt, a Vörös félhold, a Vörös oroszlán és Nop csak jelzések, szimbólumok. Mögöttük azonban olyan tartalom húzódik meg, amely összetart nemzeteket, nemzedékeket. Ezek a jelzések mindannyiunk számára közöset jelentenek: segíteni a bajbajutottakat, elhárítani a nélkülözést, a betegségeket, meg­fékezni az erőszak tombolását, felszámolni a tudatlanságot, meg­szüntetni az emberiséget fenyegető minden veszélyt. A Vöröskereszt, a Vörös félhold, a Vörös oroszlán és Nao minden körülmények között összekötő' kapocs azok között, akik szenvednek és akiket a baj elkerül, akik nélkülöznek és akik jó­létben élnek, akik nincsenek a nehézségek leküzdésére felfegy­verezve és akik megtalálják problémáik megoldását, összekötő ka­pocs a bajbajutottak és a segíteni készek között. Jean <3. Lossier svájci író így ír: A Vöröskereszt csak egy állampolgárságot ismer, amelyet mindenki magáénak vallhat: a szenvedést. És minden szenvedés felhívás, senkinek sincs joga érzéketlennek maradni. Megszüntetni az elszigeteltséget, akár szegénységből, akár betegségből, fizikai vagy szellemi fogyatékosságból, vagy más tényezőből adódik. Gondoskodni a nélkülözőkről, az idősek­ről, a betegekről. A területek, amelyeken az embereknek ez a segélymozgalom működik, nagyon változatosak. Elsősegélynyújtási, balesetmegelozési tanfolyamokat szerveznek. Egészségügyi isme­reteket, kultúrát nyújtanak azoknak, akiknél az egészséges élet­mód még nem szokás, nem mindennapos gyakorlat. Véradáso­kat bonyolítanak le, hogy megmentsék a súlyos betegek életét. Foglalkoznak az anya- és csecsemővédelemmel, a betegápolás­sal kapcsolatos feladatokkal. Megyénkben is egyik legnépszerűbb tömegszervezet a Vö­röskereszt. S nemcsak népszerű, de nagyon eredményes, orszá­gos viszonylatban is élenjáró. A véradásban évek óta nagyszerű eredményeket ér el a me* gyei Vöröskereszt szervezet. Közkedveltségnek örvendenek az egészségügyi nevelő előadások. Egészségügyi szakemberek, or­vosok járják a falvakat, üzemeket, termelőszövetkezeteket, hogy átadják a legkorszerűbb egészségügyi ismereteket, hogy a helyes életszokásokról, a kultúrált magatartásról beszélgessenek az em­berekkel. Évről évre szép eredmények kísérik a tisztasági mozgalmat. Egyre több lakóház falán díszeleg a Tiszta udvar - rendes ház táblácska. Versengenek a tisztaságban az iskolák, a tantermek, az üzemek, a műhelyek, a tsz-ek. A fiatalok is bekapcsolódnak a mozgalomba. A Vöröske­reszt örömmel látja érdeklődésüket, hívja őket. s a felnőtteké­vel egyenértékű megbízatásokat ad nekik. Megtanuljak az első­segélynyújtást, az egészségügyi kultúra alapvető ismereteit. S ami ma még csak elsajátítandó tananyag, az holnap, a felnőtt­kor éveiben már mindennapos szokás lesz. Ma, a Vöröskereszt világnapján az emberek szerte a világon arra a mozgalomra emlékeznek, amely támogatást nyújt, em­berségre, megértésre, az emberek közötti közeledésre nevel. Szendi Márta NŰCRÁD — 1972. május 7-, vasárnap 3 » t

Next

/
Oldalképek
Tartalom