Nógrád. 1972. május (28. évfolyam. 102-126. szám)

1972-05-07 / 106. szám

VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! && flf saaAD :A X-JrtS Z MP NUÚOR Á 0 M F G V Er.etl0fT3-'A6A 6t-A:MEgf'pi TANÁCS LAP/A-;." XXVIII. ÉVF., 106- SZÁM ARA: 1 FORINT * 1972. MÄJUS 7,. VASÁRNAP Ballagás Ezekben a napokban, teg­nap, ma és holnap, mintha il­latosabb lenne körülöttünk a le vegő. Virágillatban úsznak a vá­rosok, községek utcái, különösen a középiskolák környékén. Újra itt van a ballagás ideje, ismét elbúcsúznak a „vén diákok’’. Mennyi virág: szegfű, tulipán, orgona, pünkösdi rózsa! Május van, felhangzónak a régóta is merős ballagási dallamok: Bal­lag már a vén diák... Ez a diákünnep mindig egy kis meghatottsággal párosul. Az édesanyák, édesapák, testvérek, közeli rokonok, barátok szemé­ből most is kibuggyan egy-egy könnycsepp. Az öröm könnye Mert végül is nem szomorú ün­nep ez, inkább vidám. A ti­zennyolc éves fiatal emberek' lányok, fiúk, egy percre megáll­nak, elbúcsúznak a régi osz­tálytermektől, de már az új erőpróbára, a felvételi vizsgák ra, az őket váró új munkahe­lyekre gondolnak. S persze, elő­ször még az érettségire. Régi osztálytermek? Van még építenivalónk, de már ma is több a megfiatalodott iskola, vagy éppen új középfokú intéz­mény, mint a régi. Egyszer va­laki megállt Salgótarjánban, a Bolyai gimnázium előtt, s ezt mondta: Mennyi ablak! Messzi­re látszó, remek épület ez, s nem az egyedüli Nógrádban. Tantermei, szertárai, előadóter­mei, felszerelése a „régieknek" szép álom. Merész álom volt az ilyesmi pár évtizeddel ez előtt. Nógrúd megye a felsza­badulásig elfogadhatatlan isko lahálózattal rendelkezett. Ez az emlék egyre inkább halványul, egyre kevesebbet beszélünk róla, a niricstelenség lassan a ross2 álmokból is eltűnik. De mos! is ballagnak még azoknak a fiai, leányai, akik korábban eset­leg megmaradtak hatelemis pro­letárnak, vagy még kevesebb elemis parasztnak, akinek elég tudomány volt ha eresz alá áll, ha esik az eső. Ma, csaknem minden embei tanul valahol. A gondok elle­nére, nagyszerű tény ez. Dere- sedő fejű édesapák járnak néha egy évfolyamra fiaikkal, ha ugyan nem egy-két évfolyammal utánuk. A szülők esti, vagy le­velező tagozaton, a gyerekek a nappali tagozaton szerzik meg az élethez, munkához szükséges tudást. A jelen győzni akar, a múlt fölé emelkedik, mert enél- kül nem lenne jövő. A jelen napfényes ablakain azért árad olyan soha nem látott zuhogás- sa! a fény, mert a mi hatal­munk ereje tárja szélesre ez előtt a fény előtt az ablako­kat. Sok, nagy és széles abla­kot építünk, mert a múlt sötét­ségeit végképp most kell el­űznünk. Igen, ehhez meg kell tanulnunk - többi közt — Pi- thagorasz tételét, a sinus- és cosinustételt, a másodfokú két- ismeretlenes egyenlet rejtelmeit, a forma és tartalom egységét, történelmünk bonyolult kérdései­nek gazdasági, politikai, társa­dalmi összefüggéseit, a világ jelenségeinek tudományos ma­gyarázatát, és így tovább. Ki­számították, hogy csak a Bolyai gimnáziumon több az ablak, mint azelőtt egy járásnyi te­rület iskoláin volt összesen. Ha négyzetméterben számítjuk, az összehasonlításnak sok alapja van. Szép és igaz ez a szimbo­likus * hasonlat. És mennyi más épületünk van! Az édesanyák könnyes szem­mel jöttek el a ballagásra, az öröm könnyeivel. És ma anyák napja is van. Véletlen összeesé- se ez a dátumoknak, azonban mélyebb összefüggés is van közöttük. Az édesanyák, a szülői ház, a családi indíttatás nélkül, a felnövekvő generáció sem lé­tezhetne. Köszöntjük az édes­anyákat, a szülői házat. És kö­szönet a pedagógúsoknak, - az iskolának, a társadalomnak, amely lehetővé teszi, hogy éven­ként mind többen szerezzék meg a tudást. Nógrád 12 középiskolájában idén 948 végzős diák ballag. Kezükben virág: szegfű, tulipán orgona, pünkösdi rózsa- I. E. MAI SZÁMUNKBAN: A szó és a telt mindig azonoä (3. oldal) Él az ember (5. oldal) Mire emlékezünk? (7. oldal) Irodalmi melléklet (8—9. oldal) Tudomány, technika (11. oldal) Vendégek Nemeskosztolányból Tapasztalatcsere a két gazdaság között Hosszabb idő óta kapcsolat áll fenn a pásztói és a szlová­kiai prievidzai járás között. A szlovákiai gimnázium és a pásztói gimnázium már évek óta közös tanulócserét tart fenn. Ennek kibővítésére most már a gazdaságok között is lehetőség mutatkozik. Tegnap délelőtt a Somoskő­újfalui magyar—csehszlovák határállomáson Cs. Nagy Lösz- Jó, a Sziráki Állami Gazdaság igazgatója és munkatársai fo­gadták a prievidzai járás leg­jobb állami birtokának kép­viselőit, a nemeskosztolányi állami birtok delegációját, élén Kozák József mérnök­igazgatóval. A hattagú dele­gáció három napig tanulmá­nyozza a Sziráki Állami Gaz­daságot. A küldöttségben kü­lönböző agrárszakemberek és -mérnökök kaptak helyet, akik tapasztalatcsere kereté­ben segítik a Sziráki Állami Gazdaság termelését. A szlovák állami birtok ve­zetősége pénteken vette át a Csehszlovák Kommunista Párt Központi Bizottságának dicsérő oklevelét. Az elmúlt évben az ötezer hek­táros gazdaság, amely szintén hegyvidéki gazdálkodást foly­tat, kimagasló termelési ered­ményeket ért el a tejtermelés­ben és a baromfitenyésztés­ben. A háromnapos tapaszta­latcsere során egyik téma lesz a szakemberek, szakmunká­sok cseréje, amely egy, vagy két hétre terjed ki. A szlová­kiai állami birtok jelentős eredményeket ért el a legelő- gazdálkodásban. Ezeket a ta­pasztalatokat. is szeretnék át­adni a sziráki szakemberek­nek. Május 6—7: Bolyai-napok, 1972 Minden év májusában meg­rendezik Salgótarjánban, a Bolyai Gimnáziumban a ha­gyományosnak számító inté­zeti seregszemlét, a Bolyai- napokat. Ez alkalommal kiál­lításokat nyitnak meg, ünne­pi munkaüléseket tartanak, művészeti bemutatók zajla­nak, jutalmakat osztanak ki a legjobbak között. Az idei ese­ménysorozat — amelyen je­len voltak a városi párt-, ál­lami és tömegszervezetek képviselői — tegnap délelőtt kilenc órakor kezdődött. Fel­csendült idén először a Bo­lyai-napok szignálja, majd ünnepélyesen behozták az is­kolazászlót. Herold László igazgató tartott ünnepi beszé­det. Többi közt. ezeket mon­dotta: — Amikor négy esztendővel ezelőtt, városunk zászlaja alatt fogadalmat téve büszkén vállaltuk a nagy magyar tu­dós, a modern Bolyai szelle­mét, lényegében azt fogadtuk meg, hogy mi, tanárok és diá­kok, képességeink és adottsá­gaink kiteljesítésével együtt keressük, kutatjuk a megis­merés nagyszerű útjait, s tu­dásunk, ismereteink birtoká­ban a köz javát, szocialista hazánkat szolgáljuk. A Bolyai- életmű így vált hagyománnyá. Ezután került sor Kákonyi István szobrászművész alkotá­sának felavatására. A művet az iskolának Szabó Ferenc, a megyei tanács művelődésügyi osztályának helyettes vezetője adta át. A diákok koszorút helyeztek el a Bolyai-falnál, s a jelenlevő szobrászművész­nek virágot adtak át. Kákonyi Istvánnak Herold László igaz­gató emlékplakettet adomá­nyozott. Ugyancsak az ese­ménysorozat részeként Juhász Márta negyedikes tanuló, megnyitotta Reich Károly Kossuth-díjas grafikusművész kiállítását a Derkovits Gyulá­ról elnevezett iskolagalériá­ban. Ezt követte az emlékplaket­tek, pályadíjak kiosztása. A városi KISZ-bizottság képvise­lője a KISZ KB dicsérő okle­velét adta át az intézeti KISZ- alapszervezetnek, s egyéb ki­tüntetéseket osztott ki a moz­galmi munkában kiválóan te­vékenykedők között. Az igaz­gató ezután átadta a Bolyai- napokra kiírt pályázatok nyer­teseinek a jutalmakat. 102 pá­lyamű érkezett be, 73 pálya­díjat osztottak ki. Még a délelőtt során meg­kezdődött az iskola aulájában a tudományos ülésszak. A társadalomtudományos és mű­vészeti ülésszakot délután a természettudományos ülésszak követte. A program ma folytatódik. Ma lesz a ballagási ünnepség. A búcsúzó diákok megkoszo­«Jelenlés a főidőkről Kedvezőaz idő, jól fejlődnek a növények A lehullott csapadék hatá­sára a tavaszi kalászosok szé­pen fejlődnek. A hűvösebbre fordult időjárás nem akadá­lyozza a vetések növekedését. Az április végén jelentkezett lehűlés következtében a hő­mérséklet egyes körzetekben megközelítette a fagypontot, de jelentősebb kárt nem oko­zott sem az őszi vetésekben, 6©m a tavaszi kalászosokban. A pillangós takarmányok — lucerna, vöröshere — telepí­tése tovább folytatódik, eddig 5500 hektáron fejeződött be. Az elmúlt év hasonló idősza­kában 8200 hektáron volt ké­szen a telepítés. A gimnázium legkiválóbbjait jutalomban részesítették, kö­zöttük volt Gyarmathy Ágnes, aki büszkén mutatja elisme­rő oklevelét rúzzák a felszabadulási em- sportudvarán délután sportbe- lékművet, majd pedig sor ke- mutatóval zárul a kétnapos rül a ballagásra. Az iskola eseménysorozat. Cukorrépából a tervezettől 2,5 százalékkal többet vetettek el termelőszövetkezeteink, ösz- szesen 779 hektárt. A csök­kenés az elmúlt évhez ké­pest így is jelentős, 22—23 százalék. A cukorrépa ter­mesztésének fokozására ho­zott intézkedések hatása me­gyénkben csak kis mértékben jelentkezik. A háztáji és kise­gítő gazdaságok 2583 hektáron tervezik a burgonya termesz­tését, amelynek 98 százalékát elültették. A termelőszövetke­zetek viszont 1054 hektáron, a tervezett terület 94 százalé­kán ültettek burgonyát. A járások közül legnagyobb te­rületen — 576 hektáron — a balassagyarmati járás tsz-ei foglalkoznak a burgonya ter­mesztésével, az előző évek ta­pasztalatai alapján kedvező eredménnyel. A kukoricát termelő szövet­kezeteinkben 4963 hektáron, 71 százalékban elvetették. Kö­zös gazdaságainknak az erő- és munkagépeket a kukorica mielőbbi elvetésére kell kon­centrálniuk. A háztáji és kise­gítő gazdaságokban is szorgos munka folyik. A kukoricát 6700 hektáron elvetették. A termelőszövetkezetekben a si­lókukorica vetése is meggyor­sult, eddig 1508 hektáron ke­rült földbe, a tervezett terület 50 százalékán. A silókukorica vetését tovább kell szorgal­mazni üzemeinkben. Termelőszövetkezeteink 1972- ben 234 hektáron terveznek dohányt termelni az 1971. évi 281 hektárral szemben. A ba­lassagyarmati járás tsz-ei 127 hektáron kívánnak dohánnyal foglalkozni. Eddig 7 hektáron történt meg a palántázás. A közös gazdaságok 76 hektár paradicsom termesztését ter­vezik. Ez a terület a termesz­tési lehetőségek és adottsá­gaink figyelembevételével igen alacsonynak mondhatók. Összességében elmondhatjuk, hogy a tavaszi munkák hely­zete, a vetések állapota ked­vező képet mutat. Az ez évi termést jól megalapozták. * S «

Next

/
Oldalképek
Tartalom