Nógrád. 1972. május (28. évfolyam. 102-126. szám)

1972-05-20 / 117. szám

A Gránit Csiszolókorong- és Kőedénygyár tolmácsi telepén Likovszki Béla tervei alapján készítik azt a festékelszívó berendezést, amely munkavédelmi célokat szolgál Budapesten és a kóedénygyárban. Az elszívóberendezés és a szerkezetbe beépített vizfüggöny meg­akadályozza, hogy az ólmozott festékből az ólom a munkát végző dolgozó légzésén ke­resztül szervezetébe jusson. A szakemberek az új konstrukcióhoz nagy reményeket fűz­nek. Képünkön: Dobos János hegesztő és Pásztor József lakatos a már kész alkatrészt emelik a helyére Kulcsár József felvétele A (anáe§i önállóság* ü©B*celen A TANÁCSI intézmények günkben a törpe vízmű építé* müködét.e' tevékenységük szín- se. Ez a legfontosabb beszéd­vonala valamennyiünk min­dennapi életében érezteti ked­vező — vagy esetenként ked­sen kevesebben, Mert a la­kosság többségének rossz a téma, s egyúttal terv most vize. A tizenegy közkútból Bercelen. Több mint félmii- például csak a szülőotthonnál lió forintos költséggel már levő kút ad megfelelő ivóvi- vezőtlen — hatását. A hét- meg is valósult az iskola nap- zet, az óvodában sincs jó víz, köznapok során mindnyájunk- közi otthon és a napközi ott- úgy kell odahordani. A csa- nak akad kisebb-nagyobb honos óvoda ebédlőjének, ládiház-építők is igénylik a ügyes-bajos dolga, így a taná- konyhájának felújítása. 1973- vízmüvet, fürdőszobás lakások csők küszöbét gyakran átlép- ban csaknem másfél millió fcr épülnek. jük. Jogaink és kötelessége- rintot fordítunk az utak kar- a múlt évtől valamennyi ink egy részét a tanácsok bantartására, portalanítására, tanácstagnál kint vannak a szabják meg, hatósági tévé- javítására. Erre is nagy szűk- részletes, öt évre szóló ter- kenységük kihat hétköznap- ség van, aki erre jár, tapasz- vek, kint van a költségvetési jainkra. így van ez Bercelen talhatja. A Kenderváros úton terv a jelölő gyűléseken, is. levő felső tagozatos iskola tanácstagi beszámolókon ezek Arra a kérdésre kerestük itt udvarán 1975-ig egy fedett, ' ' * ... a választ, hogy az önállóság- tornaudvar létesítését tervez- gal való élés milyen örömök- zük. 1974-ben és 75-ben, a kel és gondokkal jár ebben, törpe vízmű megépítése után a témák gyakran szóba kerül nek, foglalkoztatják a lakos­ságot. Ha „csúszik” a terv, a tanács a lakosságtól „vissza a mintegy két és fél ezer la- nagyobb ütemű járdásítást is is kapja a lapot”, megkérde­L-í-vci’i L- rWczácf Vron + a vn mviinl.- fi 1\/T á.et ______l A., ..1 o n ír • k osú községben? — Azt mondhatom, tervezünk a községben. Még hogy ebben az évben csaknem két­zik: Mikor valósul meg? Mint például az Ifjúság út megépí­megyei támogatásra számítót megkei dezunk tak> fgy e munkákra most kerülhet sor, a tanács ígéri. BERCELEN sok minden épül, sok az öröm, de akad gond is. A tanács és lakosság kapcsola kul. így a közös gondok is előbb-utóbb megoldódnak. (te) Válaszok a ív gazdaságpolitikai fórumához érkezett k€*rdésekre Kérdés: Hogyan .alakult a —15. a gyermek- és bébici- gyermekruházati cikkek ára pők egy részénél 10—S3 száza­az önállósággal való élés ná- százezer forint értékben ne- tése, még inkább az Ifjúsági lünk ni őst kezd kibontakozni velői lakásfelújítást végzünk, úti villanyhálózat kialakítása. — hangzik Lengyel József tit- s egyúttal sor kerül egy új Ezt korábban erre az évre kár válasza. — Nálunk 1970 nevelői lakás kialakítására is. tervezték, annak idején még elejétől személyi változások is voltak, , fontos munkaköröket Ha bárkit ^ betöltő dolgozóink mentek Bercelen, egy idő után féltét- >iciit szülési szabadságra, helyette- lenül szóba kerül a víz, illet- nem is igéri_ sítésüket fiatalokkal kellett ve a törpe vízmű. Mar folyik átmenetileg ellátni. Ez a az építésével kapcsolatos viz­gondunk megoldódott. Az ap- kutatás, öt kutat fúrnak Becs­parátusban most hatan dől- ke és Bércéi határában, a , t evümölesözően ala goznak. Most már kezdünk Galga menten. Akiknek 30 az 8yV,™ if t élni a lehetőségekkel. A ha- ivóvizük, azok persze húzó­táskör akkor jó, ha ellátásá- doznak a vízmű építésétől, nak személyi és tárgyi félté- azonban ezek vannak lenyege­telei megvannak. Egyetértünk az eddigi hatáskörök leadásá­val. meg tudunk felelni a kö­vetelményeknek. Lengyel József néhány aka­dályozó tényezőt is említ. Hi­vatkozik például a televízió­nak A HÉT című műsorára, s azt mondja, Bercelen is ér­zik; a hatáskörök leadásával az utóbbi időben megint meg­nőtt az adminisztráció. 1968— 69-líen úgy látszott csökken, a múlt évben azonban már is­mét soknak tűnt. A felesleges információkérésre is mond példát, s hozzáteszi: ezek gá­tolják a hatósági tevékenysé­get. — Jó az önállóság a költ­ségvetéssel való szabad gaz­dálkodásban, s nagyon jó, hogy most már mi is öt évre saját magunk határoztuk meg a feladatokat, készítettük el a tervet. Gondunk, hogy - keve­set tudunk tartalékolni. Azi ugyanis, hogy például egy fel­adatot elhagyjunk a tartalék kedvéért, nem szívesen ten­nénk. Persze, ezt a gondot magunknak kell megoldani. A feladatok önálló meghatáro­zása egyúttal nagyobb lehető­séget teremt az ötletek kibon­takoztatására. MIRE SZÁMÍTHAT Bércéi lakossága 1975-ig? —A fenntartási és fejleszté­si alapok felhasználására pon­tos tervünk van. Eszerint 1973-ban fejeződik be község Mitől szocialista a brigád A kllltlirn vé§s° célját Lenin igysum- rs. jvu.iiu.ia. mázta: jobbá tenni az em­bert. Egyszerű és lényeglátó megállapítás. A szocialista brigádmozgalom életereje szintén abban van, hogy alkalmas az ember jobbá tétedére. Persze, nem valami elvont „jóságra”, lágyszívűségre gondolunk, éppen ellenkezőleg: mindennapi tettekben — mun­kában, magatartásban, gondolkodásban, ön­művelésben, szórakozásban — elő emberi többletre. A brigádmozgalom e jellemzője eddig töb- bé-kevésbé rejtett volt. Nem találtuk meg azokat az „ösvényeket”, melyek az ember benső énjéhez vezetnek, feltárván képességeit és szükségleteit. A kulturális vállalások nem a hegyi forrás törvényei szerint fakad­tak, bent az emberben. Inkább kívülről, az üzemi „fejből” eredtek, hogy aztán a brigád­tagok sajátjukként kínálják fel. Így a kultu­rális vállalás többnyire „kartoték adat” ma­radt, nem pedig együttműködő emberek szo­cialista módon tanuló és élő viszonya. Az üzemi népművelők — nagy , elfoglaltságuk és kevés számuk miatt — nem ismerhették meg a brigádtagokat, akiknek művelődését irányítaniuk kellett volna. Persze, történtek kísérletek. Egyik vállalat például szerződést kötött a körzetébe tartozó művelődési házzal, hogy segítse munkatársait a tanulásban és művelődésben. így született a „Szocialista brigádvezetők fóruma”. E szép hangzású valami azonban nem ér­dekes vitafórum, inkább előadássorozat volt, melyen a munkából jövő dolgozók az óráju­kat lesték, hogy elérik-e a hazavivő buszjá­ratot. E kulturális vállalás teljesítése tehát nem személyiséggyarapító élmény — inkább hasznos tehertétel. És évek óta képtelenek előbbre lépni, eljutni a klubszerű beszélgeté­sig. Miért? Az idő alkalmatlan. Másik nagyszerű kezdeményezés: a könyv­tár javaslatára mindegyik szocialista brigád választott egy-egy írót, akinek életművével megismerkedett, A végeredményről vetélke­dőn adtak számot. A könyviár megfelelő iro­daimat szolgáltatott hozzá és a vetélkedőt szervezte meg, vagyis csak az indításnál és a befejezésnél volt jelen, de a legfontosabb folyamatban;: a mű elsajátításába nem szól­hatott bele. Eszmecserét folytatni aiz olva­sott könyvekről, már nem futotta erejéből. Az ok egyszerű: nincs megfelelő klub, nincs elegendő könyvtáros. Nos, nem kell különösebb logika annak fel­ismeréséhez: ha a szocialista brigádmozga- lomtól emberformáló, személyiséggyarapító hatást várunk, akkor ennek elemi feltéte­leit tartozunk megteremteni! Ehhez azonban pénz kell. A kulturális vállalások mindaddig maguk­ban rejtik a formális elemeket, míg klubok, körök nem avatják be a brigád tagokat az együttgondolkodás és vitatkozás, a művészeti szép együttes felfedezésének örömébe. Nem mindenre bólintó „közönséget” akarunk fel­nevelni, a brigádmozgalmon belül, hanem gondolkodó, logikusan érvelő, a tudomány és művészet igazát, lényegét kereső és megértő embereket. Az eddig megtett lépés — inkább fellépés. Hogyan lehetne oly módon előbbre jutni, hogy a formaságoktól elérkezzünk magához az emberhez? A kérdés összefügg a szabad idő hasznos el­töltésével. Nem elég, hogy a társadalom több szabad időt ad a munkásoknak. Sokkal fon­tosabb, hogy a munkafolyamat és a társa­dalmi összfolyamat olyan igényt szüljön az emberben, mely önképzésre, művelődésre, hasznos időtötlésre serkenti. Kérdezzünk tovább: megszületik-e magától ez az igény az emberekben? Aligha. A bri­gádtagokat nem vállalási kötelezettségekkel taníthatjuk meg a szabad idő hasznos eltölté­sére, sokkal inkább azzal, hogy önképzésü­ket, művelődésüket olyan feltételek megte­remtésével serkentjük, melyekben örömüket lelik. Ki tagadná, hogy a tudományos és mű­vészi igazság felfedezése élmény, ha azt ér­dekes, élvezetes formában (és nem nehézkes, hosszú előadásokon) kínáljuk? Nos, ez a for­ma — a klubszerű foglalkozás. A beszélge­tés, a vitatkozás, az olyan eszmecsere, mely­ben ' az együttes érvelésből kristályosodik ki az értő magyarázat. És ha ezeken a beszélge­téseken jól érzik magukat a brigádtagok, ak­kor az ismeretszerzés — amennyiben sok: húron szóló — nem lesz többé a szabad • idő elvesztegetett órája. A közeljövő feladata tehát kiépíteni az emberformálás modern „műhelyeit”, ahol a „tanulni és élni” brigáderények életet nyer­hetnek, akárcsak a „dolgozni” követelmény a korszerű gépsorokon. A személyiségfejlesztés szintén feltételezi a maga beruházását. A. ma­ga könyvtárait, klubjait, népművelőit. Végső fokon olyasmit kér, amiből a leghevesebb van: több pénzt! Soli múlik azon, vajon a gazdaságveze- tők belátják-e, hogy a legfontosabb termelő erő, az ember feljesztése hosszabb távon éppoly kifizetődő, mint a technika fejlesztése. Marx a történelmi folyamat len­dítő erejének tekintette ezt a fejlesztést. Nos, ha a szocialista brigádmozgalom ebben be­tölti a rábízott szerepet, akkor történelmi feladatot teljesít. A mozgalomban van ilyen erő. Nem a szép szavakon múlik, hogy ez a személyiségfor­máló erő nekünk munkálkodjon, törekvé­sünkben; jobbá tenni az embert! Balogh Ödön Nem volt szerencsém... Érsekvadkerten a totó-lottó­árusítással is foglalkozó sarki bazárban a szerencse nyomán szegődtem volna magam is, de nem volt „szerencsém”. Nem azért, mert ,-Nem nyert” feliratú borítékos sorsjegyre találtam, hanem mert — amint azt a bazár vezetője közölte — Vadkerten olyan népszerű volt a borítékos iránti érdeklődés, hogy már el Is fogyott. Sőt 16-án már el is számolt vele. S ha már húzni nőm is tudtam, megvigasztalt az a tény, hogy a kis bazárban 500 bűvös kis borítékból 87 nyolc* forintos. 10 tízforintos, 6 újra húzhat, két kettőszáz-, és ugyancsak két darab százfo­rintos nyeremény talált gaz­dára. Jó játék volt! — tj — az elmúlt négy év-ben? Ctsurgai Dezsőné dr., az Or­szágos Anyag- és Árhivatal munkatársa erre a kérdésre a következőket válaszolta: badabb) árformába soroltak át. A szabad ár a gyermekru­házati termékeknél — a felső­konfekciót kivéve — ritkán fordul elő. A termékek zöme forgalmiadó-intézkedesek a hatóságilag korlátozott ár- (amellett, hogy csökkentették formába tartozik, ahol az úgy­lékos. Ugyanakkor az 1988-es ér­és A gyermekruházati ára az 1908. január gyasztói árkiegyenlítés hatá­sára 1967-hez képest 2—4 szá­zalékkal csökkent, s ugyanak­kor e termékek mintegy egy­negyede került maximált ár­jó néhány termék árát: pél- cikkek dául egyes fiú alsóruházati 1-i fo­nevezett számított ártól ma­ximum 10 százalékkal lehet cikkek ára 28 százalékkal eltérni. Ezt a lehetőséget a csökkent), a lányka-alsóruhá- vállalatok még nem használ­zatban (főleg a bakfisáruknál) 4—66 százalékos áremelkedést okoztak. A konfekcionált fel­sőruházati cikkek árszintje is formába, a’ többi cikk zömé- számottevően módosult, én­ben a hatóságilag korlátozott árformába tartozik. 1969. má­jus 2-án új ár- és forgalmi- adó-intézkedések léptek élet­be. amelyek — főként a szin­tetikus termékek forgalmi adójának csökkentése követ­keztében — összességükben ták ki teljes egészében (a lábbeliknél Déldául csak a fe- lét-egy harmadát). A gyermekruházatot általá­ban érintő egyéb hatósági ér­nek hatása a 30 százalékos Intézkedés ezidálg nem volt. árcsökkenéstől a 42 százalé­kos áremelkedésig terjedt. A kötöttáruk ánszintjé — főként a szintetikus termékek forgal­mi adójának csökkenése miatt — egyenlegében 4 százalékkal A statisztika mégis azt mu­tatja, hogy a konfekcionált gyermek-felsőruházat árszint­je 1967—70. között tiz, a gyer­mek utcai cipőké három szá­zalékkal emelkedett. Ennek — az említetteken kívül — fontos oka, hogy a termékek kínálatának szerkezete eltoló­dott a korszerűbb, divatosabb, csökkent, ez azonban nem je- ugyancsak árszintcsökkenést lenti azt, hogy nem találhatók eredményeztek. A gyermekru- olyan cikkek, amelyek- ára házati cikkek széles körénél emelkedett. A lábbeli ára ősz- számottevő az árkiegészítés szességében 2 százalékkal drágább alapanyagú termékek (dotáció). így például a cse- csökkent. Némi ármozgást az irányába, nőtt a felhasznált — csemőruházatnál 58—100. a is okozott, hogy 1969-ben né­parnut alsóruházatnál, 15, az hány konfekcióipari terméket 'úttörőruházatnál 40—45, egyes maxim,álíból hatóságilag kor- nem értékelhető egyértelműen felsőkoníekció^termékelinél 5 látozott (tehát viszonylag sza- áremelkedésként. a hazainál drágább — import­anyagok aránya. Ez azonban MAI KOMMENTÁRUNK Megvalósult terv ELKÉSZÜLT az érsekvadkerti szakosított sertéshizlaló- telep, amely a balassagyarmati járási termelőszövetkezetek és a húsipari vállalat közös összefogásából született, bizo­nyítva a közös vállalkozások hasznosságát. A sertéstelepet korszerű technológiával látták el. Négyezer-kétszáz sertést nevélnek benne a lakosság sertéshúsellátásának kielégítésé­re, valamint az országos húsexport-kötelességeink teljesíté­séhez való hozzájárulásra. Fontos célokat tölt be az új létesítmény, amely me­gyénk történetében — a jóval kisebb litkei mellett — elő­ször teremtett olyan korszerű sertéstenyésztési feltételeket, amilyenekkel versenyképessé válhatunk a piacon. Automa­ta, félautomata berendezések teszik olcsóbbá a hizlalást. A sertésgondozó ilyen körülmények között ezernyolcszáz jó­szágot kezel. Negyvenhárom miiló forintba került a telep. A létesítménynek nagy jelentősége van. A járási párt- bizottság vb a közelmúltban éppen ezért megvitatta azokat a tanulságokat, amelyeket az építés során tapasztaltak. Hasznos tanácsot adtak a fontos gazdasági objektum za­vartalan működésének segítéséhez. Ezzel a sertéskombináttal ugyanis nem fejeződött be a hasonló létesítmények építése a megyében. Tanulságként szűrjék le a kivitelezők, hogy nagy veszteséggel jár, ha a szerződésben foglalt határidőket nem tartják be. Másfél hó­napos késéssel készült el például az előhizlalda. A tenyész­tők tartva magukat a megállapodáshoz, az állatokat idő­ben beállították. A férőhely hiányában négyszáz jószágot, kétszáznegyven férőhelyes szállásra zsúfolták össze. Több sertés elpusztult. Hibásak voltak a tervek is, amik a műszaki átadások­nál derültek ki. Természetesen a hibákat ki kellett javítani, ez újabb költségekkel járt. A mezőgazdasági beruházó vál­lalat, amelyet a tervezésnél előfordult hibákért felelősség terhel — tervezési műszaki bejárás címén viszont lelkiis- meret-furdalás nélkül benyújtotta a számlát. Az első negyedévi tartási és hizlalási tapasztalatok biz­tatóak. Ezerhétszázkilencvenhárom sertést tartanak jelen­leg a telepen. Ebből 329 vemhes tenyészsüldő. A hízók szá­ma 542. A hizlalásban egy kilogramm súlygyarapodásra fel­használt takarmány 3,72 kilogramm. Az eltelt néhány hó­nap hizlalási eredményei azt bizonyítják, hogy a nevelési rendszerük és az alkalmazott technológia beváltja a hozzá­fűzött reményeket. Megkezdték a malacok battérián törté­nő továbbnevelését. (Különleges elhelyezés és tápadagolás.) A módszerhez a biológiai, élettani feltételeket maximálisan biztosítják. A malacok elevenek, szemlátomást nőnek. Az elhullás egészen minimális. A betegség megelőzésére is intézkedéseket tetteit. Ebben a hónapban már exportcélra értékesítettek hízott sertést. MŰKÖDIK tehát az egyik legkorszerűbb sertéstelepünk. Az idén már 2700—3000 sertést értékesítenek. Ez az eszten­dő a tapasztalatok gyűjtésének az esztendeje. Ahogyan a járási pártbizottságon megfogalmazták: felkészülés az el­következő évre, amikor már teljes kapacitással dolgoznak és a termelési programnak megfelelően zárhatják az évet. — B — felQGRÁD — ,1922. május 20., szombat

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom