Nógrád. 1972. május (28. évfolyam. 102-126. szám)

1972-05-16 / 113. szám

tSnBcGvaSessSfgSisS ca hlwffirträsicp Pontosan egy éve annak, hogy Mott Béla rendőr tizedes magára öltötte az egyenruhát. Bevallom őszintén, mindig büszkeség fog el, amikor az utcán, akár járőrként, akár intézkedés közben találkozom vele. A büszkeség onnan ered. hogy alig 26 éves, s ebből a huszonhat évből másfél évti­zede, hogy személyesen isme­rem. Segítettem neki a ta­nulásban, sokat vitatkoztunk a közös udvarban eltöltött na­pokon, hiszen érdeklődési kö­re nagy. Szóval ismerem a pályafutását, mint egykori szomszédét, mint önkéntes rendőrét, aki az önkéntességet a hivatásossággal váltotta fel. — Nem túlzók ha azt mon­dom, hogy valóban fiatal gye­rek korom óta tiszteltem a rendőröket, s az volt a vá­gyam, hogy egyszer én is egyenruhában intézkedhes- sem. Nos, ez sikerült. A rend­őri munkát aztán különösen megszerettem, amikor mint •önkéntes több akcióban ve­hettem részt, s láthattam en­nek a munkának a szépségét. Zagyvapálfalván született, az általános iskoláit is ott végezte. Aztán ipari tanuló lett, az épületüvegezői szak­mát sajátította el. így került a síküveggyárba, ahol volt üvegszabász, MEÖ-s, és üzem- rendész. Két évig az egyik alapszervezet KlSZ-titkára- ként is tevékenykedett. Egy fiatalember életéből ennyi ta­lán elég is. Most pedig járja a salgótarjáni utcákat, őrkö­dik a rendre, az emberek nyu­galmára, a társadalmi tulaj­donra. — Sok élményem van. Leg­több még abból az időből származik, amikor 1904-ben «MW , . t ársadalmi munkában önkén­tes rendőr lettem. Hogy mennyire szerettem már ak­kor is ezt a „szakmát”, hadd bizonyítsam azzal, hogy az előírt nyolc óra helyett, ál­talában húsz—huszonnégy órát töltöttem szolgálatban. Részt vettem közlekedési ak­ciókban, közrendvédelemben, olyan munkákban, ahol az önkéntes rendőr sokat se­gíthet. Az eredményekről faggatom. Azokról nem beszél, csakúgy, mint a társadalmi munkában végzett eredmények erkölcsi elismeréseiről sem. Pedig tu­dom, sőt olvastam, amikor a Magyar Rendőr újságban cikk jelent meg Mott Béla önkén­tes rendőr nagyszerű helytál­lásáról egy garázda esemény --.órán. Aztán arra is emlék­szem, hogy lapunk hasábjain is többször megemlékeztünk nagyszerű magatartásáról. Ilyen volt például, amikor Zagyvapálfalván egy magas- feszültségű villanyvezeték sza­kadt a forgalmas útra. Szinte saját életét kockáztatva több veszélyeztetett ember életét mentette meg. Vagy olvastam éppen a lapunkban egy kiste- renyei nyugdíjas bányász le­velét, amelyben Mott Bélának köszöni meg, hogy egy huli­gánbanda zaklatásától meg­mentette a vonaton. De so­rolhatnám tovább az elisme­résre méltó tetteit. Természe­tesen ezekért az erkölcsi el­ismerés sem maradt el. Ka­pitányvezetői dicséretben ré­szesült több. esetben. Tárgy­as pénzjutalom is megillette Mott Béla önkéntes rendőrt. — Éppen most egy . éve, hogy felvételre jelentkeztem, s a felvételim sikerült. Élet­hivatásnak érzem ezt a pá­lyát. Sokat tanultam Józsa István főtörzsőrmestertől, akit szinte tanítómesteremnek te­kintek. A tanultakat most eredményesen alkalmazom a munkámban . .. Tervem? Nyolc óra a szolgálat, tizen­hat a szabad idő. A szabad időt tanulásra igyekszem fel­használni. Szeretném az érett­ségi bizonyítványt megszerez­ni, utána pedig a rendőri is­kolát elvégezni. Egyelőre ezek a terveim . .. Egy év valóban rövid idő. Mott Béla nem bánta meg, hogy élethivatásul választotta a rendőrséget. Igaz, anyagilag is jobban jön ki, ötszáz forint­tal több a keresete mint gyárban, de az élete is vál­tozatosabb lett. Már részt vett egy botrányos részeg előállítá­sánál. Garázda elemekkel Is volt már „szerencséje”. Amire pedig legszívesebben emlék­szik, hogy egy részeg férfit ki­mentett a vonat alól. Leállí tóttá a szerelvényt, a férfit a kijózanítóba vitette, aki más­nap a rendőrségen kereste fel, 8 fejezte ki háláját élete meg­mentéséért. Tegnap is találkoztam Mott Bélával az utcán. Járőrtársá­val figyelte a közlekedést, : ügyelt a gyalogosok testi ép­ségére. Somogyvári László A FELHÍVÁS. A József Attila Megyei Műve­lődési Központ az MSZMP városi bizottságával együtt várostörténeti vetélkedőt hir­detett szocialista brigádok ré­szére, Salgótarján várossá nyilvánításának 50. évforduló­ja tiszteletére. A versenyen, — amely több fordulóból áll —, részt vehet bármely szo­cialista brigád hat taggal és két tartalékjatékoflsal. A ver­seny selejtezője április 15-től szeptember 25-ig tart. Messze van Salgótarjántól a rétsági gimnázium, de csak he­lyileg esik távol, kulturális színvonalban, aktivitásban oly­kor jelül is múlja a megyeszékhely diákkollektíváit. Gyak­ran rendeznek ifjúsági fórumokat az új, korszerű középisko­lában, és ilyenkor mindig egy-egy újabb alkotócsoport, osz­tályközösség mutatkozik be tudásával. Az évenként megren­dezett diáknapok, a rendszeres színházlátogatás, és vitaest fővárosi művészekkel, mind-mind lehetőség a lányok, fiúk művelődéséhez. Az iskola énekkara kulturált, szépen szóló hanganyagával ott van minden jelentősebb megmozduláson — őket látjuk most fényképünkön is Kulcsár József felvétele — Hány brigád nevezett be a vetélkedőre, és milyen fel­adatokat kell megoldaniuk a selejtezőben ? — Tíz üzemnek küldtük ki a versennyel kapcsolatos érte­sítést. Hat üzem jelezte bene­vezési szándékát és a jutal­mak , anyagi fedezetének vál­lalását. > A hat üzemből 50 brigád verseng a selejtezőben (400 ember), ahol pontszerzési verseny alapján döntünk a továbbjutásról — mondja Csizmadia Cézáré, a művelő­dési központ munkatársa. A pontszerző verseny azt jelenti, hogy a csapatok az előre összeállított havi műsor­Mennyl víz kell egy vénynek? Erre a kérdésre ma­ga a növény ad választ annak a készüléknek a segítségével, amelyet a leningrádi Agrofizi- kai Intézetben dolgoztak ki. A kísérleti ágyások földjében porózus kerámiából készült üreges , hengereket helyeztek el. Ezeket műanyagcsövecs­kékkel kötötték össze, ame­lyek kis víztárolóhoz vezet­nek. Ennek felszínén úsztató lebeg, amely reléhez, önműkö­dő fogyasztásmérőhöz, elektro­mos szivattyúhoz és egyéb automatikus készülékhez kap­csolódik. Amikor a talaj ned­vessége megfelel a növény­nek, az egész rendszer egyen­súlyban van és az öntöző auto­matika önműködően leáll. Ha a nedvesség csökken, a nö­vény szívni kezdi a vizet a kerámiahengerekből, a víztá­rolóban csökken a vízszint, ,az egyensúly megbomlik, és az öntözőrendszer önműködően bekapcsol. Ez az egyszerű, ön- szabályozó kibernetikai ké­szülék használható a növény­zet öntözésére,' mind zárt mind pedig a nagyobb, nyílt : területeken, i Öü magát öntöző növény nö­program rendezvényeit láto­gatják (mindegyik mellett ott van, hogy hány pontot ér), az előadás után pedig az üzem, a brigád névét és a rendez­vény címét tartalmazó kis kartonokat lepecsételtetik. Ez­zel igazolják a rendezvényen való részvételt, ég a szerzett pontok jogosságát. Növeli a pontok számát, ha például egy öt pontot érő mozielő­adást a brigád Összes tagja megtekint. Ez esetben egy al­kalommal 10 pontot is Össze­gyűjtőét a csapat. — A selejtező befejeztével szeptember 25-én sorrendbe állítjuk a csapatokat az ösx- szegyűjtött pontok alapján és A tagság megbízásából MIT TETT az SZMT elnök­sége a szervezett dolgozók munka- és életkörülményei­nek javításáért a megyei össz- szakszervezetek küldöttérte­kezlete óta? A korábbiakhoz képest job­ban azonosult a választók gondjaival, aminek hatására bátrabban és határozottabban nyilvánította véleményét, fog­lalt állást a szervezett mun­kásságot érintő ‘ különböző kérdésekben. Egy dologról azonban sohasem , feledkezett meg: csak addig lehet nyúj­tózkodni, amíg a takaró ér. Vagyis a termelés növekedé­sének ütemétől, annak haté­konyságától, a gazdaságosság­tól. A piac értékítéletétől tette függővé, hogy miként alakul a megye dolgozóinak élet- és munkakörülménye. Figyelembe vette, hogy a szénbányászat visszafejlesz­tésének hatására a megye munkásbér-átlaga alacsonyabb az országosnál, hogy a letele­pült új üzemekben elsősor­ban betanított- és segédmun­kásokra volt és van szükség. Számolt azzal, hogy az élet- színvonal alakulására kihat az a tény, hogy a mezőgazda­ságban a lejtős területeken, az erodált földeken csak na­gyobb munkaerő- és költség- ráfordítással lehet megtermel­ni azt a termékmennyiséget, amit a jobb viszonyok között gazdálkodó megyékben elér­tek. A felsorolt objektív okok közrejátszottak abban, hogy a lakosság pénzbevétele az el­múlt évben az országosnál alacsonyabb ütemben növe­kedett. Ez azért érintette ér­zékenyen a megye lakosságát, zavarta hangulatát, mert ugyanakkor a tervezett árnö­vekedés — elsősorban a sza­badpiaci áraknál — bekövet­kezett. Tetézte a gondokat a bér- és jövedelem megterve­zésénél tapasztalt óvatosság a gazdasági vezetők részéről. A kollektív szerződés megköté­sekor ennél a fejezetnél a gazdasági vezetők abból indul­tak ki: ha lesz tervteljesítés, akkor lesz bér- és jövedelem­fejlesztés. Ez még mindig elő­nyösebb a szakszervezeteknek, mint, hogy később magyaráz­kodjanak a sikertelenség miatt. Az effajta érvelés el­fogadhatatlan, mert nem ösz­tönöz jobb, hatékonyabb mun­kára, indokolatlan védettséget biztosít a vezetésnek, eltér a párt életszínvonal-politikájá­tól. E kérdésekben az elnökség úgy döntött, hogy a szakszer­vezetek megyei szervei rend­szeresen tanulmányozzák, és kísérjék figyelemmel a bérek, a jövedelmek, valamint a szolgáltatások árainak alaku­lását. Elemezzék a változáso­kat, legyenek kezdeményezői a tervezettnél nagyobb mérvű bér- és jövedelem-emelésnek, ahol annak gazdasági feltéte­leit megteremtették. A munka szerinti elosztás elvének tapasztalatait vitatva úgy döntött, hogy a szakszer­vezetek legyenek ösztönzői, kezdeményezői a szocialista bérezés elve megvalósításának. Kimondta, hogy részesüljenek fokozottabb anyagi elismerés­ben a kedvezőtlen munkakö­rülmények között dolgozók, a nehéz fizikai munkát végzők, a magasabb szakmai képzett­séggel és iskolai végzettséggel rendelkezők. Állásfoglalásá­ban hangsúlyozta, hogy a bé­rezést és jövedelemnövelést minden területen a végzett munka alapján kell differen­ciálni. Ez a munkások kíván­sága, találkozik a dolgozók igazságérzetével és helyeslé­sével. A TAGSÁG ÉRDEKÉT szol­gálta a túlórák csökkentését, a táppénzállomány mérséklé­sét, a munkaerő-mozgás lassí­tását, az üzemi dolgozók la­kásépítésének támogatását szorgalmazó elnökségi dönté­sek, állásfoglalások, közös erőfeszítések. Az elnökség együttműködést szorgalmazott a vállalatok, valamint az illetékes taná­csok között a területükön le­vő szociális és kommunális feladatok megoldására. Köte­lezte a szakszervezeteket a gyermekintézmények támo­gatására, a vállalati nyereség és a fejlesztés terhére. Utasí­totta a megyei szakszervezeti szerveket, hogy időnként a megyei tanáccsal együtt tár­gyalják meg a további tenni­valókat, és a szükséges in­tézkedéseket. A társadalombiztosítási szol­gáltatások meggyorsítása ér­dekében bővítették az aktíva­hálózatot. Ennek révén csök­kent az ügyek intézésének ideje, mérséklődött az ügyvi­teli munkában fellelhető bü­rokratizmus. Több széles körű ' eszmecsere zajlott le a táp­pénzes állomány csökkentése érdekében. Nőtt az üdültetés­ben résztvevő fizikai dolgozok aránya, nagyot léptek előre a vállalatok, üzemek az üdülők építésében és azok bérlésé­ben. A dolgozók érdekvédelmét szolgálták azok az intézkedé­sek is, amelyek az üzemi bal­esetek csökkentését eredmé­nyezték. A sikerben nagy szerepük volt a munkavédel­mi őröknek, s annak, hogy a szakszervezeti bizottságok szorgalmazására az ötéves munkavédelmi intézkedési tervben foglaltak időarányos része megvalósult. Kedvező Visszhangra talált, és eredmé­nyesnek mondható az az új kezdeményezés, amely a me­gyei tanáccsal együtt valósult meg a termelőszövetkezetek munkavédelmi ellenőrzése so­rán. Az elnökség szükségesnek tartja, hogy a kollektív szer­ződésben és azok mellékletei­ben foglaltaknak megfelelően az eddiginél bátrabban és ha­tározottabban kérjék számon a szakszervezeti bizottságok a gazdasági vezetőktől a dolgo­zók munka- és életkörülmé­nyeinek megjavítására irányu­ló elkötelezettségeket. Szüksé­gesnek tartja, hogy az új ren­delőintézet Salgótarjánban mielőbb megépüljön. Vélemé­nye szerint az üzemi balese­tek csökkentését a belső tar­talékok feltárásával és a le­hetőségek kihasználásával tovább lehet javítani. A mun­kások lakáshelyzetének javí­tása érdekében a jövőben job­ban ellenőrizni fogja az ezzel kapcsolatos párt- és kormány­határozatok betartását. AZ ELMONDOTTAKBÓL kiviláglik, hogy klasszikus ér­telemben vett érdekvédelmi feladatát az elnökség jól el­látta. Jobban magáénak érez­te a szervezett dolgozók gond­jait, azonosult velük. Meggon­doltan mondott igent és ne­met egy-egy téma kapcsán* figyelembe véve a választók­tól kapott megbízatásait. V. K. Munkásélet és -művelődés Szocialista brigádok a pontokért 32 brigád jut be az októberi elődöntőbe. Itt már nehezebb feladatokat kapnak a ver­senyzők, mert asztalok mel­lett, kérdésekre kell vála­szolniuk. A döntőbe bekerült nyolc brigád között is szelle­mi vetélkedőn dől el a jutal­mak sorsa. Az elődöntő, a döntő kérdé­seire való felkészüléshez a versenyző brigádok irodalmi ajánló jegyzéket kapnak. — Milyen díjakkal jutal­mazzák a helyezett csapato­kat? — Az elődöntő harmadik helyezettjei értékes tárgyju­talmakat (mozi-, színházbér­let, könyv) kapnak. A döntő első díja egyhetes külföldi, a második pedig egyhetes bel­földi utazás. A harmadik he­lyezett csapat egyhetes üdülé­sen vehet részt saját vállala­ta üdülőjében. A döntőbe ju­tott további öt csapat is érté­kes jutalmakban ' részesül: részvételt nyer a szegedi sza­badtéri játékokra, a debrece­ni virágkarneválra, a Savária nemzetközi táncversenyre és kétnapos budapesti kirándu- láisra. HARC A PONTOKÉRT. Mi jellemzi jelenleg a ver­senyt? Az élelmesebbek oly­kor még meg nem engedett eszközökhöz is folyamodnak az ügy érdekében. Volt már példa arra, hogy a kisfiú a moziból kíjövet a pénztáros nénihez járult és „Tessék már lebélyegezni ezt a kar­tont, apukám küldi” — jel­szóval, a pénztárosnő elé tet­te a versenylapot. Voltak bri­gádok, amelyek úgy akartak sok pont birtokába kerülni, hogy agy-két társuknak oda­adták a kartonokat, peceétel- tessék le az övéket is, ha már egyszer elmennek az előadás­ra. A „megbízottak” kérték a pénztárost, pecsételné le mind a nyolc lapot, a többiek is ott vannak, csak nem akarnak olyan sokan zavarni. Ezek az apró kis csalások vagy a helyszínen derülnek ki, vagy a későbbiek folyamán „ütnek vissza”. Az elődöntő és a döntő kérdései között ugyanis jócskán szerepelnek olyanok, amelyek a látott fil­mekkel, színházi előadásokkal, vagy kiállításokkal kapcsola­tosak. Tehát érdemesebb be­csületes módon gyűjteni a pontokat, mert ez biztosabb út a döntőbe jutáshoz. A brigádvezető csak tarta­lék a Szolnoki József vezette öblösüveggyári finomcsiszol- da II. brigádjában. — Ügy válogattuk ki a ver­senyzőket, hogy azok fiatalok legyenek, szeressenek moziba, színházba járni, egy kicsit értsék a művészeteket. A BRIGÁD 40 TAGBÓL ALL. Két műszakban dolgoznak, többen járnak a gimnázium levelező tagozatára és jelen­leg sok a beteg is. — Talán ennek tudható be, hogy egy kicsit lemaradtunk a pontok gyűjtésében, össze­sen 200 pontunk lehet — mondja Nagy András, a ver­senyző csapat „ügyintézője”. — Láttunk már két filmet, és megtekintettük a Kohász Mű­velődési Központban rende­zett zománcipari kiállítást is. — A havi programból mi­nek alapján válogatják ki a megtekintésre váró rendezvé­nyeket? — Figyelembe vesszük; hogy milyen közel van a mű­sort adó intézmény, megnéz­zük, hogy melyik előadás ér­dekel, és sokat nyom a latban, a választásnál, hogy mennyi pontot ér. A Szolnoki József brigád a májusi program rendezvényei­ből eddig még' egyet sem látott, mivel a műsorfüzetet nem kapták meg. A művelő­dési központ rendszeresen ki­küldi a füzeteket az üzemek szakszervezeti bizottságainak, nagyon jó lenne, ha azonnal továbbítanák ezeket a brigá­dokhoz és kellő komolysággal kezelnék az ügyet. A vetélkedőn egyébként vesztes csapat nem lesz. En­nek a versenynek nem csupán a szerzett pontok száma lé­nyeges, hanem az is, hogy olyan emberek, akik eddig csak ritkán, vagy egyáltalán nem mentek el a művelődés házaiba, egyáltalán nem jár­tak kiállításra, most ott ülnek a színházi előadásokon, ott állnak a képek előtt. Lehet, hogy ma még csak a pontok kedvéért, ám esetleg félév múlva magáért a szórakozás­ért, a művelődésért. V. Kiss Mária NÓGRÁD — 1972, május 16., kedd §

Next

/
Oldalképek
Tartalom