Nógrád. 1972. május (28. évfolyam. 102-126. szám)

1972-05-04 / 103. szám

Gépesített fakitermelés a Börzsönyben Emberközpontúkban NEM EGY múló, divatos figyelemmel a szociális, kul- zőségét illeti, azt az országos kifejezésről van szó, hanem turális és egészségügyi fejlesz- arról a változásról, amely a tésekre. Intézkedési tervet fo- szocialista demokrácia erőtel- gadtak el a munka- és üzem- jesebb kibontakozása kereté- szervezés megjavítására, mely­ben végbement az SZMT-el- ben az alapszervezetek figyel- eredményesebb munkát’ A nökség munkájában, a me- mét a saját belső erőforrások I'- ? gyei össz-szakszervezetek kül- jobb kihasználására irányítot- döttértekezlete óta. Ez fejező- ták. A szocialista munkaver­szervek tekintsék át, és tegyék meg a szükséges intézkedése­ket. Milyen jelenségek zavarták több lépcsős irányítási rend­szer. Ennek során előfordult, intézkedési terv pedig nem- “«L k°zP°ntok, az SZMT, a ncnir cofátjnagyvallalati szakszervezeti bizottságok igénye, kívánsága* elképzelése, emiatt előadódott olyan helyzet, amikor hosszú, Dutra traktor szállítja a fát döntés után a munkapadra Percek alatt meg lehel rakni a teherkocsit, az átalakított tárgyarakodó géppel Az Ipolyvidéki Erdő- és különböző gépesített termeié- vásárolnak, köztük farakodó Fafeldolgozó Gazdaság 1970- től 70 ezer hektáros erdőterü­lettel rendelkezik. Két külön­böző tájegységű erdejükben nagy mennyiségű fát termel­nek ki évente. A Börzsönyből bükk- és tölgyesek, míg a Cserhátból akác- és cserfát hasznosítanak. A diósjenőd ke­rületben 220 hektáron van rendkívül szép vörösfenyő. A gazdaság megnövekedése óta még nem rendeztek szak­mai tapasztalatcserét az erdé­szek és ezt a hiányt pótolta a napokban megtartott egész napos királyréti tapasztalat- csere, amelyet a gazdaság ve­zetősége szervezett a 17 erdé­szeti kerület vezetői, műszaki vezetői részére. Kotányi György, a gazdaság főmérnö­ke üdvözölte a megjelent er­dészeti szakembereket, majd fakitermeléseket látogattak sl munkákkal. gépet, gépkocsikat, lánctalpas Megismerték a szálfás faközelítőt es egyebeket. A anyagmozgatást, amelyet ma gyöngyösi fafeldolgozó üzeom- már Dutra traktorral végez- ben, amelyet közösen tarta­nék és úgynevezett komplex nak fenn a Mátrai Erdőgazda- fakitermelési munka folyik. Sággal, készül az úgynevezett A kidóntött fát traktor von- nemesített, gőzölt akáccal tatja a munkapadhoz, ahol kombinált banolparketta. Ez motoros fűrészekkel darabol- szemre is igen tetszetős. Ba­ják méretre. Megismerkedtek lassagysrmatan már épül a a rönkfák gépesített kocsira műszaki erdészet területén rakásával, amit UNHZ trá­gyamarkolóból átalakított géppel végeznek. A 70 ezer hektáros erdőből az idén 190 ezer köbméter vastagfát termelnek ki, 152 millió forint termelési érték­ben. Ebből 34 ezer köbmétert saját feldolgozóüzemük dolgoz fel Verőcén, ahol par- kettfrizek, bútorlécek és kü­egy vasvázas üzemcsarnok, amelyben a tervek szerint rusztikus fabútorokat és ví- kend házelemeket állítanak majd elő. A gazdaság az idei évben is nagy feladatra vál­lalkozott: a 190 ezer köbmé­ter vastagfa kitermelésével. Ennek végrehajtásához igye­keznek jobb munkafeltétele­két teremteni, a gépekkel, meg, ahol megismerkedtek a értékben különböző gépeket lönböző kemény fűrészáruk kogy HZJüi az er­megmunkálását végzik. dei dolgozok nehez es farad­. . ,, , . , . . . sagos munkáját Az idén 4,5 millió formt — koppány Sí reményiéi falul) an Keresik as újabb lehetőségeket • • • Hiába tekintgettem jobbra is meg balra, is — üres volt a határ. Teremtett lélek se dombon, se völgyben. Na, nem mintha a szécsényfelfalusi emberek nem dolgozni — de Szécsényfelfaluban lénye­gében már földbe tették a ta­vasziak magját. Persze, ha a nagy számok alapján ítéljük meg a közös gazdaságot, ak- gyünk látva, csupán az alkal- szeretnének kor a szécsényfelfalusiak 600 mázasuk ütközik nagy nehéz- a látogatás hold szántója valósággal mi- ségekbe. A mi lejtőinkre ke­az idén csak tovább javult a helyzetünk, hogy gépesítettük a burgonya termesztését. Gé­pekkel viszonylag jól el va hogy a régi aktivisták mellett mu kaJaban- az újak százait, ezreit vonják be a mozgalomba. Ebben segített az SZMT el­dött ki az SZMT legutóbbi seny továbbfejlesztéséről szóló ülésén. Megyénk szakszervezetei so- csak az ,öafdó’ sajátos tenni, ha sem panaszkodtak, hogy ^°kat foglalja csokorba, ha nincs mit tenniük. Sőt szerte- k amelyek a gazdasá- uíyal‘ “eiyzet, mmimr noss; ágazó. sokrétű tennivalóik g-vezetőkr^^hárulnakavet bony°lult viták keletkeztek megvalósítása, jog- és hatás- szegező ^ iránvító dolgok megítélésében, a fél­körük bővítése megkívánja, 0 es iranyit0'adatok hogyanjának kialakítá­sában. Fékezi az eredménye- FELADATTERV készült a sebb munkát, hogy a dolgozók megyei beruházások fejleszté- tanácskozásaira a felsőbb __ sét segítő szakszervezeti ten- szervek képviselői ritkán n öksége amikor a tanács elé nivalókra is. A tagság megbí- mennek el A korábbi észre- terjesztett beszámolójában ér- zásának tett eleget az elnök- vetelek ellenére ^sem bővült zékeltette a végzett munkát, a séS> amikor a műszaki fejlesz- megfelelően a művezetők ha- gondokat, s ezzel a megye tés hatékonyságával és az újí- taskore. Nem jó dolog, hogy a szervezett dolgozóinak nyilvá- tómozgalom további tenniva- szellemi dolgozók és az alkax- nos megítélésére bízta tévé- lóival kapcsolatban alakította mazottak múlt évi bérnöveke- kenységének értékelését. ki állásfoglalását. E téma dése indokolatlanul, magasabb , kapcsán a megoldásra váró a munkásokénál. Vizsgálatra Az SZMT elnoksegenek egy- problémákhoz segítő javasla- var az is, hogy a dolgozók évi végzett munkájából egyér- tait továbbította a felsőbb 20—30 százaléka miért nem telműen kitűnik, hogy sajátos szerveknek részesült az utóbbi egy-két módon működik közre a párt- x „ . , , _ évben béremelésben, határozatok megvalósításában. Állast foglalt a szenbanya­Feldolgozta a szakszervezetek szat visszafejlesztésével, a Az előbbieken kívül, az XXII. kongresszusának anya- szocialista brigádok politikai alapszervezeteknek közre kell gát, kigyűjtötte a megyei kül- patronálásával, a szolgáltató működniük a szocialista bri- döttértekezlet jegyzőkönyvéből iPar továbbfejlesztésével, va- gádmozgalom továbfejlesztésé- az elhangzott problémákat, lamint a szocialista és az üze- ben, a létszámgazdálkodás javaslatokat, ezt kiegészítette m* demokrácia tennivalóival helyes kialakításában, a re- az alapszervezetekben felszín- kapcsolatban. konstrukció segítésében, a re került kérdésekkel. Ennek Az elnökség több vonatko- munkaidő jobb kihasználásé- birtokában határozta meg a zásban ellenvéleményét fejez- ban stb. saját és a megye más szak- te ki egyes jelenségekkel . . szervezeti szerveit érintő fel- szemben. Nem értett egyet .- ,z elmondottakból az is ki­adatokat. Ami a megyei ta- azokkal a gazdaságvezetőkkel, r?ílki 'l-° u^oa jar aa nácsra és a társszervekre tar- akik a hosszabb távú bér- és elnöksége, amikor szor­tozott. azt állásfoglalásával jövedelempolitika kialakításá- Sa‘mazza az alapszervezetek együtt eljuttatta az érintettek- nál túlzottan óvatosak voltak. aelyszím segítését, s ebben 3 hez, ugyanakkor a küldöttér- Mivel több helyütt első olva- tekezlet felszólalóit írásban sásra a szakszervezeti taná- értesítették a felvetett prob- csők nem fogadták el a kol­lektív szerződést, véleménykü­lönbségek voltak egyes gazda. lémák intézéséről. Az SZMT elnöksége abból maga mutat jó példát. Való­színű ez késztette arra a megállapításra Bessenyei Mik­lóst, a SZOT-elnökség tagját, a postásszakszervezet főtitká­indul, ki, hogy co.k lohol IftSSífíts'K »rtas» ÄitSSThi ss“ ja»*« azzal lehet gazdálkodni, amit előteremtünk. Ezért a terme­hogy az SZMT-elnökség te­á dolgozók nem kapnak meg- .... lést, gazdálkodást segítő tévé- ^SktÄ^ bürfkraS sebbTetflz I^Ähen^ kenysegeben, a küldötterte- eleml íéke’zi a kibontakozót zetési- irányítási stílusa jó, kezjet határozatainak megfe- Megállapította hogy a megye he’yesen teszi, hogy munká- leloen, fokozta azoknak a szolgáltató ipara ngem a sJk_ ját a megye szervezett dol­termelési, közgazdasági, gaz- ^gieteknek ‘megfelelően fejlő- fozóinak ellenőrzése alá he­dálkodási témáknak a megtár- íviJivt lyezi gyalását, amelyek közvetlenül dlk’baí van A m>noséggel, y hatnak a kollektívák közössé- ív,, „ _cBC,eK.. gi és egyéni gyarapodására. , , ? duak nincs szik így, mert jobban, céltu­.. . ..... 7í?f°rldvaa hazhoz , száuí^s- datosabban és eredményeseb­kepest több Állásfoglalasaban kimondja, ben akar dolgozni> a szerve. baj az átfutási idő, maga- Az ^ZMT AZÉRT eselek­A korábbihoz időpontja a déli ebédidőre tógazdaság képét mutatja, esett. Az eső is szemerkélt. Egyébként is az egész közös gazdaság alig ezerszáz hold. A helyi mércét alkalmazva ,,,. .. .. ... . ,__ azonban ekkora területen is s ok probléma jelentkezett. Az erózió gyötörte dombok közé ékelődött község mintha Az egykori tanácsháza előtt — amely most csak a kiren­deltség szerepét tölti be, no meg termelőszövetkezeti iro- . .. .... . , da — találkoztunk szembe 6a” keu lavírozniuk nogy ele- “ . > . . ... set testvének az allami knte­vés traktoros mer felkapasz­kodni még lánctalpassal is... Ami igaz, az igaz! A szé­csényfelfalusi termelőszövet­kezet szántóterületének 45—50 százaléka 17 fokosnál merede­Figyelembe véve az eróziót, kebb lejtőjű. Egy MÉM-ren­mint „ellenfelet”, a szövetke­zet vezetőinek ugyancsak oko­két korosabb asszonnyal, akik azonban csak a vállukat vo­get tegyenek az állami köte­lezettségeknek. rendelkezések­delet pedig kimondja, hogy a 15 százalékosnál meredekebb lejtőkön gépekkel nem szabad dolgozni. Amit lehet azért megpróbálnak gépekkel elvé­nogattak, amikor a tsz-elnök felől érdeklődtünk. Szerencsére a szövetkezeti iroda nem volt üres. — Az elnök a járási bank­fiókhoz ment, de már itthon kellene lennie — tájékoztatott egy szimpatikus fiatalember, Sít: vádéi János, a szövetke­ze íőagronómusa. tavaszi munkák iránt ér- d vődő kérdésünkre kérdés­sé válaszolt: — Látták az úton az iszap- tenger nyomait? — majd így folytatta: — A napokban va­ságnak, s szembe merjenek nézni a saját lelkiismeretűk­kel is. A nehéz természeti körül­ményekre tekintettel alakítot­ták a vetésszerkezetet is. A növénytermesztésben döntő szerepet kaptak a pillangósok, amelyek nemcsak nagy tápér­velést alkalmazzák, de még így is veszélyezteti a csapa­dék a vetéseket. Ám a nehézségek ellenére is optimisták a szécsényfelfa­lusi szövetkezeti vezetők. Ál­landóan keresik az újabb és újabb lehetőségeket a közös vagyon gy arapítására. Fárad- tékű takarmányt nyújtanak az hatatlanul szerveznek — s ha állattenyésztésnek, hanem az kell átszerveznek és -csopor­segítséget adtak az alapszer- hogy a szolgáltatás céljaira zett munkások dolgozók hi vezetéknek a kollektív szer- rendelkezésre álló pénzeszkö- zalmánnk megfelelően Óktí« ződések elkészítésében, közre- zökből a lakossági szolgálta- közreműködésükkel &ktlV működtek a negyedik ötéves tást kell fejleszteni. Ami pe- KUZremuKoaesuKKei. terv kialakításában, különös dig a szolgáltatás jövedelme­V. K. erózió elleni védekezésben igen hasznos talajtakaró nö­vények is. — Nyugodtan kijelenthet­jük, hogy valóságos hegyvidé­lóságos felhőszakadás zúdult ki gazdálkodást folytatunk — ránk. Lemosta a vetéseinket, a víz kiforgatta az elültetett burgonyát. Becslésem szerint ííO—100 ezer forint többlet­munkabér szükséges, hogy pó­toljuk a kárt. S azt nem is merem számolgatni, hogy az iszap által elborított terüle­ten mekkora lehet a kár... A főagronómus szavait háll- gatva egy közmondás jutott eszembe: „Szegény embert az ág is húzza." Bizony a szé­csényfelfalusi termelőszövet­kezetre ugyancsak ráillik ez a közmondás. Nem azért, mintha nagyon lennének, hanem magyarázta a főagronómus. — Őszi vetéseink — búza, árpa, takarmánykeverék — a felét foglalják el a szántóterület­nek. Azután egy kicsit ebből is egy kicsi abból Is... Ez az egy kicsi jelenti a burgonyát, a kukoricát, a cu­korrépát stb. — 15—25 hol­don. Az idén dohányt is ül­tetnek a szécsényfelfalusiak, sőt kacsintgatnak a bogyósok­ra is. Tíz hold régebbi telepí­tésű feketeribizlije már van a közös gazdaságnak, amihez az idén húsz holdon telepítettek, szegények Pedig ezek munkaigényes nö- elsősorhan vények. A főagronómus szavai tosítan.ak —, ha a számok egy újabb elgondolást igazol­nak hasznosabbnak. Tisztában vannak azzal, hogy jelentős területen kellene művelési ág változást végrehajtani, azon­ban egyelőre erre nincsen le­hetőség — tehát az adott le­hetőségek határán belül kell megoldani a feladatokat, Ha nagyon nehezen is. de úgy látszik sikerül. r. s. Javítják a jövedelmezősége! Egy kivételével változat lan gyártmányösszetételből alakult ki a Nógrád megyei Vegyesipari és Javító válla­latnak ez évi termelési prog ram ja. Az I. negyedév több te­kintetben jól sikerült. Tér melési tervüket 4, a helyi iparpolitikai követelménye­ket pedig 5 százalékkal tel jesítették túl. Tizenöt szá­zalékkal elmaradtak a jö­vedelmezőségben. Azért tör­tént ez így, mert az I. ne­gyedévben a termelési költ­ség terhére elszámolták a felújítási és karbantartási munkákat. Ez ha az üteme­zésnek megfelelően történik, nem okozott volna gondot. Csakhogy a vállalat az ez év­re tervezett feladatokat három hónap alatt 70 százalékban már teljesítette. Az év II. felében valószínű, hogy a jö­vedelmezőségnél mutatkozó elmaradást is pótolják. azért, mert ezen a környékén szerint azonban a munkaerő minden fillérért, minden fo- n,e,rn gond: rintért sokat kell kínlódni. S — Olyan termelésszerkezet- ha jön egy nagyobb eső — ami tel gazdálkodunk, hogy nincs más természeti körülmények különösebb gondunk a roun- között áldás — olyan kárt is kaerő miatt Harmin,c-har- okozhat, hogy belerokkannak mincöt női dolgozó folyamato- anyagilag. san rendelkezésünkre áll. S Harcias „pontos idő" Vlagyivosztok mellet, a Tigris-csúcson, a hagyományok nak megfelelően, mindennap, pontosan déli 12 órakor el­dördül egy ágyúlövés. Annak idején I. Péter orosz cár rév déllé el, hogy az összes tengeri hadikikötőben és erődít­ményben ilyen módon jelezzék a déli órát. Vlagyivosztok­ban csak a múlt században, 1873-ban remegtette meg elő­ször a levegőt ez a „harcias pontos idő”. Az ágyú akkor a Tengerészeti Obszervatórium épületének kapuja előtt állt. A második világháború alatt .néma maradt; most ismét hódo a történelmi hagyományoknak. Követendő kezdeményezés a tűzhelygyárban Találkozás az ipari tanulók szüleivel A LAMPART ZIM salgó- nyék között tanulnak és dol­tarjáni gyár szakszervezeti goznak. A gyárlátogatás után foly­tatódott a tanácskozás. A be­szélgetés során több szülő mondta el véleményét, ér­deklődtek gyermekeik maga­tartásáról es munkájáról. Ezt követően szakcsoportonként a szakoktatók tájékoztatták a szülőket gyermekeik szorgal­máról és tanulmányi előme­neteléről. Kérték a szülőket, hogy odahaza sokkal többet fog­lalkozzanak gyermekeikkel, segítsék őket és követeljék meg a rendszeres tanulást, A gyár kultúrotthonában aakJ ké=zültóelvfz1seáfkratUd^a" rendezett találkozón «« nak keszulni vizsgáikra. bizottsága a közelmúltban határozatot hozott, melyben kimondta, hogy többet kell foglalkozni a szakmunkás- tanulókkal. E határozat alapján ké­szült intézkedési terv értel­mében 1972. áprilisában a gyárunkban dolgozó szak­munkástanulók szüleit gyár- látogatásra hívtuk, hogy tá­jékoztassuk őket, gyermekeik tanulmányi eredményéről, magatartásáról, s nem utol­sósorban, bemutassuk gyá­runkat és a munkahelyeket. 85 szü­lőből 77 megjelent, ami azt bizonyítja, hogy a szülőket érdekli gyermekeik sorsa és tanulmányi előmenetele. A tapasztalat azt mutatja, hogy a tanulók kilencven százalékánál a szakmai elő­menetel jó. de problémák vannak a humán tárgyak ta­A találkozót Téglái Antal. “ “““““ wrgyaK. ta‘ ÜSZB-titkár nyitotta meg. Röviden elmondotta a talál­kozó célját és jelentőségét. Ezt követően Gazsi Ferenc, a hagyományos gyárrészleg ve­zetője a vállalat képviseleté­ben ismertette gyárunk rö­vid történetét, jelenét és feladatait. A tájékoztatót a szülők nagy érdeklődéssel hallgatták. Ezután gyárláto­gatás következett, bemutat­hogy a gyár vezetői és a szü­lők megfelelő segítséget ad­janak a gyermekeknek. A szülők közül többen fel­vetették, hogy a találkozót a szakszervezeti bizottság és a gyár műszaki vezetése az el­következendő időben lega­lább évenként, két esetben tartsa meg, így a szülők is el tudják mondani véleimé­tuk a tanulók munkahelyét nyííket kéréseiket a gyár ve- hogy a 'szülők is lássák, zet°inok. gyermekeik milyen körűimé- Molnár István r NÓGRÁD — 1972. május 4., csütörtök \

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom