Nógrád. 1972. április (28. évfolyam. 78-101. szám)

1972-04-15 / 88. szám

NAPJAINK IFJÚSÁGA Margitka, a tanácstag A salgótarjáni Schuyer Fe­renc utcai lakás ajtaját csi­nos, szőke fiatalasszony nyi­totta ki. Mosolyogva invitált a szobába. Mentegetőzött, sza­badkozott. Miért éppen róla axarok írni? Tábori Béláné, Gólyán Mar­git ot kerestem meg. A leg­utóbbi tanács választások al­kalmával választották be a Salgótarjáni városi Tanácsba. Arra voltam kiváncsi, hogy ilyen fiatalon, különösebb közéleti tapasztalatok nélkül, hogyan állja meg helyét, hogy érzi magát a tanácsban? Novemberben ment férjhez, most szülési szabadságon van. — Férjem, sajnos, elég messze, Diósgyőrben dolgozik, aktív sportoló. A megyei kór­házban dolgozom, már jó pár éve. Augusztusig ä belgyógyá­szaton, aztán a szájsebésze­ten. — Ez utóbbit mintha egy kicsit szomorúan mondtad volna. — Nem tagadom, hiányzik az, amit a belgyógyászaton kaptam, a betegek szeretete. Ez nekem mindig mint vala­mi „vésztartalék” állt rendel­kezésemre, segített, hogy bír­jam a sok munkát, a fárad­ságot. Nagyon sokat jelentett nekem az, ha régi betegekkel találkoztam az utcán, egész­ségesen, vidáman láttam őket viszont. Margit a 18.-as kerület kép­viselője. Kedves, barátságos fiatalasszony, közvetlensége láttán megnyílik az ember szíve. 270 ember szószólója. — Hogyan győzöd erővel, idővel ezt a nagyon komoly megbízatást? — Nem szeretem a fölmun­káit! Amit rámbíztak, azt tel­jes egészében akarom teljesí­teni, így hát kell időt szakí­tani rá. Persze nehéz, nem is ■I ' "■ ..... T ....■::.'-TJTTCT , t agadom. Amikor az elmúlt év áprilisában egyhangúan megválasztottak, örültem, de meg is ijedtem. Az ijedtség persze elmúlt azóta, de az emberek szeretetének, bizal­mának most is örülök. — Hogyan fogadtak a ta­nácsiban? — Támogattak. Jó szándék­kal, jóindulatúan segítettek, nem lehet panaszom. — Céljaid, programod? — A fiatalok életét igyek­szem figyelemmel kísérni. Nemcsak a kerület, hanem az egész város fiataljainak gond­jai érdekelnek. Fáj például, hogy nincs a városban olyan szórakozóhely, ami igazán a fiataloknak való. Elsősorban az ifjúsági ház hiányára gon­dolok. Jelenleg a saját kerü­letemben egy tollaslabdapálya építését szorgalmazom.. Persze, apró problémákkal is jelent­keznek az emberek, válasz­tóim. Amikor csak lehet, se­gítek, de van eset, amikor te­Fiatalok kérdeztek — az orvos válaszol Vannak országok, ahol az emberi test dolgait legalább olyan gonddal tanítják az is­kolában, mint mondjuk az egy - és több ismeretlenes egyenle­teket. Nálunk, sajnos, nem ez a helyzet. Akik szerencsések, azok szakértőtől, orvostól hall­hatnak választ kérdéseikre. Az utóbbi időben egyre több or­vosi előadást rendeznek — fiataloknak is. Mások viszont vagy nem tudják, vagy nem merik fel­vetni saját testükre és első­sorban a nemi érintkezésre vonatkozó kérdéseiket. Az or­vos fiatalok között járt, tő­lük kapta a kérdéseket, ame­lyeket most itt megválaszo­lunk. Kérdés: Milyen nemibeteg- áégek vannak? Hogyan lehet ezeket felismerni és gyógyíta­ni? Válasz: Magyarországon négyféle nemibetegséget tar­tunk nyilván, azonban csak kettő az, amelyik figyelmet érdemlő. A ritkábban előfor­duló, de következményeiben súlyosabb vérbaj (szifilisz, luesz, franc), és a gyakrabban előforduló gonorrhea (fertőző húgycsőgyulladás, kankó, trip­per). A vérbajnál az első tü­netek a fertőzés helyén lép­nek fel, tehát leggyakrabban a nemiszerveken, de lehetnek az ajkon, nyelven is. Kis „seb” keletkezik, amely elmúlik anélkül, hogy a vérbaj maga meggyógyulna. Néhány hónap múlva más tünetek jelentkez­nek, de már nem csupán a fertőzés helyén. Minél több idő múlik el orvosi kezelés nél­kül, annál betegebb lesz a szervezet, az elkésett kezelés pedig komoly, akár halálos következményekkel is járhat. A második betegség, a gonorr­hea a férfiaknál a fertőzés után 2—6 nappal erős húgy­csőfolyást, a nőknél Hüvely­folyást eredményez. A beteg­ségek kizárólag orvosilag gyó­gyíthatók. A betegek a gyó­gyulásukat a következőkkel se­gíthetik elő. 1. Bármilyen szokatlant ész­lelünk a nemiszerveken, vagy azok környékén, azonnal ke­ressük fel a bőr- és nemibe- teg-gyógyászati gondozókat. (Megyénkben Salgótarjánban és Balassagyarmaton vannak ilyen gondozók.) 2. Csak bajt okozhatunk magunknak, ha tabletták szedésével, kenőcsök alkalmazásával lehetetlenné tesszük a kivizsgálást, míg a betegséget természetesen igy nem gyógyíthatjuk meg. Ke­zeletlenül forduljunk a gon­dozókhoz, ahol a kezelés in­gyenes, és az ott dolgozókat titoktartás kötelezi. 3. Mond­junk el mindent betegségünk keletkezésével kapcsolatban. Legyünk őszinték, mert így mások gyógyulását is segíthet­jük. 4. A gyógyításkor adbtt tanácsokat tartsuk be. Kérdés: Igaz-e, hogy nemi érintkezés után elmúlnak a pattanások az arcról? Válasz: A pattanások bo­nyolult hormonális működés következtében jönnek létre. Keletkezésük és elmúlásuk nem függ a nemi érintkezé­sektől, így ez a széles körben elterjedt nézet természetesen nem igaz. Kérdés: Meg lehet-e állapí­tani külsőleg, esetleg valaki­nek a járásából, hogy szűz-e?’ Válasz: Ezt sem fiúknál, sem lányoknál nem lehet még­állapítani. Meg kell monda­nunk, hogy a fiúk vagy lá­nyok megítélésénél nem a legfontosabb annak megállapí­tása, hogy szűz-e. Inkább éle­tük, munkájuk, magatartásuk alapján kell rangsorolni az embereket, a fiatalokat is. Dr. Cseplák György hetetlen vagyok. A múltkor például egy néni szólított meg az utcán: „Kedveském, nem tudna a lányomnak egy másik munkahelyet biztosítani?” Sajnos, ilyen dolgokban nem tudok intézkedni. — Mi jelenti számodra a kikapcsolódást, a szórakozást? — Még gimnazista korom­ban főleg a szépirodalom. Ol­vasni most is nagyon szere­tek, de az időmből inkább csak szakkönyvekre futja. Szeretek főzni. Szenvedélyes motoros vagyok, igaz, inkább csak amolyan „úrvezető”. Nyáron a férjemmel szeret­nénk egy kicsit a hegyekbe kimenni, persze motorral. Kicsit gondolkodik, aztán nem fájó, inkább kedves le­mond ássa! hozzáteszi: — Nem valószínű, hogy eb­ből a nyári motorozásból lesz valami. Hiszen akkor már hárman leszünk... Cs. Szabó Gyula Egy perc a Nyírfácskában Álljunk meg Pásztón és üljünk le egy percre a Nyír­fácska nevű presszóban. Egyet­len perc alatt is meggyőződ­hetünk, hogy nagyon udvarias és gyors a kiszolgálás. Tóth Tamás előzékenyen le­segíti a 15 éves „tinédzser” lá­nyok, a „csitrik” kabátját, és máris térül-fordul, hozza a megrendelt finomságokat. A zenegép is kiválóan mű­ködik, az ember olyan szám mellett iddogálhatja kóláját, amelyik neki éppen tetszik, a mosdótoalett miatt sem kell szégyenkezniök a presszó dol­gozóinak. Papír, szappan, tö­rülköző a helyén van! (A presszó egyébként III. osztá­lyú.) Jól összeszokott szocialista brigád dolgozik a Nyírfács­kában, igazán kevés lehet a panasz. E cikk hetekkel ezelőtt készült, lehet ellenőrizni a fentebb áhítottakat. Remél­jük, az írás időtállónak bizo­nyul! Pohánka Erika Rágyújtsak — ne gyújtsak? Hozzávetőlegesen az 1700-as évek közepén már számtalan helyről bukkantak fel adalé­kok a papírba sodort, vagdalt dohány szívásáról. Tömeg- gyártása 1850 után kezdődött, és az ízesítésére, aromásításá- ra szolgáló öldöklő versenyfu­tás mind a mai napig fokozó­dik. Közismert a gyakorlat, hogy a pipafüstöt, a szivar füstjét nem szívják mellre, legfeljebb a beteges nikotinéhségben szenvedők. A cigarettázók kö­zött viszont kocadohányosnak csúfolják azt, aki nem sluk- kol. Tulajdonképpen mikor és hogyan a legártalmasabb a do­hányzás? Sok, egykori dohánycsom- pész szenvedett nikotinmérge­zést, aki soha életében nem dohányzott. Kiderült, hogy a dohányleveleket puszta testük­re rögzítették., a nikotin a bő­rön át is felszívódott, mérge­zést okozott. Az úgynevezett szakiroda- lomban enyhe dohányosnak nevezik azt, aki naponta 1—9 darab cigarettát szív el. Mér­sékelten erős dohányos az, aki napi 10—15-öt, erős a 16—20 és lánccigarettázónak hívják a 30 darabnál is töb­bet szívót, aki olykor a csik­kel már gyújtja is a követke­zőt. Tudni kell azonban, hogy egyeseknek a napi 5 többet árt, mint másoknak a 15 — attól függően, hogy milyen a szervezet. Az előbbi felsoro­lás tehát, számszerű adatokat szolgáltat, de az egyénre sza-. bás a döntő. Tény, hogy a mellre szívott füst a leg ártalmasabb. Ekkor a nikotin nagyobb része fel­szívódhat. Efnellett a cigaret­tapapír égéstermékeiből eredő kátrányszármazékok a füst le­szívásával rákkeltő ártalmat is képeznek. Ez viszont koránt­sem jelenti azt, hogy a lé nem szívott füst ártalmatlan. A csak szájba szívott füst ni­kotintartalmának negyede a száj nyálkahártyáján keresztül szívódik fel. Jó tudni, hogy egy szivar károsító hatása azonos S—6 cigarettáéval. A szivarok egyébként kevesebb nikotint adnak le, mint a cigaretták, a szivarban a nikotin az el nem szívott -részben halmozódik fel. (Közismert, hogy a szivar szívás közben egyre erősebb lesz.) Ha már dohányzik valaki, nem árt, ha tudja, hogy a szívás gyorsasága, aktivitása is milyen arányban befolyásolja a belélegzett és lerakodott ni­kotin mennyiségét. Tíz percig szívott cigarettából 0,2 milli­gramm, öt percig szívottból 2 milligramm és 2 percig szí­vott cigarettából 6,5 milli­gramm nikotin jut a szerve­zetbe. Minél lassabban szív­ja valaki, annál kisebb a ká­rosodás, és minél mohóbban, annál nagyobb a mérgező- désü! A legokosabb persze az, aki sohasem próbálja meg a do­hányzást, semmit sem szív. Ha már a „semmit” nem megy, minél kevesebbet, ne mellre, és ne végig, éhgyomor­ra sohase szívjuk és szellőz­tessünk, füstben ne éljünk! Legközelebb a dohányzás ár­talmairól lesz szó. Az OKISZ-Labor tavaszi-nyári divatbemutatója arra en­ged következtetni, hogy nálu nk az idén is divat lesz a forrónadrág. (Külföldön már kiveszőben van!) A képen látható tavaszi kabát, minishort összeállítás elsősorban az érdekes csíkozású anyag miatt érdekes. JÓSÉ NÓGRÁD - 1972. április 15., szombat Két gitárral a világ körül. Ez a cím a rétsági gimnazis­táknak egy forró hangulatú műsort, s egy kedves pa- raguai fiatalembert jelent. Ezzel a címmel adott ugyan­is ízelítőt a latin-amerikai népdalokból a rétsági iskola­napokon Jósé Arzamendia paraguai énekes. — Az indián őslakosság, a Karib-tenger köré letelepí­tett négerek hagyományait eleveníti fel a gitáros műsor — mondja Jósé. — Egy sok­rétű, forrongó világ, a füg­getlenségi mozgalmak kifeje­zői ezek a dalok. Mottójuk akár ez is lehetne: a népből a néphez. A mondanivalón túl, formájában is úgy állí­tottuk össze a műsort, hogy magával ragadja a fiatal hallgatókat. Fiatal fiúkhoz, lányokhoz „ex katedra” szól­ni eleve reménytelen vállal­kozás lenne. Jósé a moszkvai VIT után került hozzánk. A VIT-en, mint Latin-Amerika ifjúsági mozgalmának tevékeny részt­vevője, a paraguai delegációt vezette. Budapesten Szendrei Karper László gitárművész­nél végezte el a konzervató­riumot, majd a Zeneművé­szeti Főiskolán tanult. Közben maga is tanított. Fiatalokba oltotta be a zene, a dél-amerikai népdalok szeretetét. Műsoraival rend­szeresen járta az országot, szerte a városokban, falvak­ban sok hívet gyűjtött az ősi dalok rajongóinak táborába. Budapesten pedig zeneelmé­letet, szolfézst oktat a zene­iskolában. — A két gitárral a világ körül ifjúsági klubműsor — veszi át a szót Domonkos Im­re, aki pódiumműsorokat szer­keszt, rendez és vezet. — Egyik célunk éppen az volt, hogy ebben a műsorban visz- szaadjuk a gitár eredeti rang­ját, hivatását. Nem arra gon­dolok, hogy ezt a hangszert az összes többi fölé emeljük. A gitár a hangszereknek nem hercegnője, hanem plebejusa. Gondoljunk csak a mai kor világjáró gitárosaira. A gitár a nép kezében szólalt meg, a nép gondolatai, érzései rezeg­nek húrjain. — Visszatérve hazámba el­sőrendű célom lesz segíteni a népzenei kincs ápolását, meg­őrzését, gazdagítását — szól Jósé is. — Nálunk ma még új módszerrel szeretném célom elérni. Kodály Zoltán módsze­rét, a magyar zenei oktatást szeretném a hazai környezet­be átplántálni. A zene és az irodalom öt­vöződik Jósé Arzamendia mű­soraiban. Pablo Neruda, Octa­vio Paz művei szorosan kap­csolódnak a gitárszámokhoz, harmonikus egységet alkot­nak. Zenés irodalmi utazás Mexi­kótól a Tűzföldig. Másfél óra Latin-Amerikában. Ezek már Jósé és együttese, a Los Pachungos eggyüttes új mű­sorának címei. Congadobok, gitárok, furu­lyák, szép veretű versek, da­lok — ez lehet Jósé műsorai­nak kivonata. Ha lehet egyál­talán kivonatát adni annak az utánozhatatlan hangulatnak, amely a dalok során magával ragadja a fiatal hallgatókat. Tanítási szenvedélyének Rét- ságon sem tudott ellentállni Jósé. Műsorának utolsó dalait már vele együtt énekelték a gimnazisták, megtanulták tő­le a forró melódiákat. — szendi — Az oldalt szerkeszti: Szendi Márta

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom