Nógrád. 1972. április (28. évfolyam. 78-101. szám)

1972-04-12 / 85. szám

VDK kormányhoslemény Az agresszor lábbal tiporja a nemzetközi jogi elveket r A Vietnami Demokratikus Köztársaság kormánya hiva­talos közleményben bélyegez­te meg az amerikai imperia­lizmus VDK ellen folytatott háborújának „újabb rendkí­vül súlyos eszkalációját.” A kedden délben nyilvános­ságra hozott közlemény le­szögezi: Nixon parancsára áp­rilis 6-a óta amerikai repülő*' gépek százai — köztük B—52- es hadászati bömbavetők — és az amerikai 7. flotta csa­tahajói szünet nélkül támad­ják Vinh Linh közigazgatási központ körzetét, Quang Binh és Ha Tinh tartomány, valamint Vinh város térsé­gét. Agressziójuk nyomán több száz polgári lakos vesz­tette életét, illetve sebesült meg. Az Egyesült Államok lábbal tiporja az 1954. évi genfi egyezményeket, az összes nemzetközi jogi elveket — hangzik a közlemény— s ci­nikusan megszegi az ameri­kai kormány Ígéretét, amely szerint teljesen és feltétel nél­kül véget vet a VDK területe bombázásának. A kormányközlemény emlé­keztetett az Egyesült Álla­moknak ' arra a törekvésére, hogy véglegesíti Vietnam megosztottságát, cáfolta a Washington és a VDK közöt­ti állítólagos hallgatólagos megállapodás létezését, s meg­állapítja: az Egyesült Álla­Szovjet—amerikai egyezmény Moszkvában kedden aláír­ták a Szovjetunió és az Egye­sült Államok 1972/73 évi tu­dományos, műszaki, népmű­velési, kulturális és egyéb területeken való együttműkö­déséről szóló egyezményt. Szovjet részről Andrej Szmirnov külügyminiszter­helyettes, az Egyesült Álla­mok részéről pedig Jacob D. Beam nagykövet írta alá a dokumentumot. (MTI) Washington semmibe veszi Tokiót A japán parlamentben éles vita bontakozott ki az ellen­zék és a kormány között a japán—amerikai biztonsági szerződés értelmezésének kér­désében. A Japán Szocialista Párt képviselői felelősségre vonták Szato miniszterelnököt és Fukuda külügyminisztert, mi­ért nem követelték meg, hogy az amerikai kormány konzul­táljon velük, mielőtt amerikai repülőgépekét és hadihajókat Japánban levő támaszpontok­ról átvezényeltek a vietnami hadszíntérre. Fukuda külügy­miniszter kénytelen volt elis­merni, hogy az amerikaiak valóban nem konzultáltak a japán kormánnyal, holott a japán—amerikai biztonsági szerződés előírásai szerint minden olyan esetben konzul­tálni kell, amikor amerikai katonai eszközöket és egysé­geket vetnek be harcba Japán területről. Szato és Fukuda azzal mentegette az amerikai­akat, hogy értesítették ugyan szándékukról a japán kor­mányt, de csupán arra szo­rítkoztak, hogy a szóban forgó légi és tengeri egységeket „délebbre” irányítják. Fukuda végül is kijelentette, szüksé­gesnek látszik a japán—ame­rikai konzultáció rendszeré­nek felülvizsgálása. Megfigyelők rámutatnak, ez az első eset, hogy a Szato- karmány egyik illetékese elis­merte a japán—amerikai biz­tonsági szerződés legalábbis részleg» felülvizsgálásának szükségességét. (MTI) Lengyel-szovjet közös hadgyakorlat mok azzal az ürüggyel, hogy a VDK állítólag megszegte a nemlétező megállapodást, foly­tatja és fokozza a háborút. Ugyanakkor figyelmen kívül hagyja 1968 októberében tett kötelező ígéretét, „amely sze­rint feltétel nélkül és telje­sen véget vet a VDK elleni bombázásoknak és támadá­soknak.” A dokumentum kiemeli: „ha a Nixon-adminjsztráció komolyan válaszolt volna a DIFK 1971. július 1-én elő­terjesztett hétpontos békeja­vaslatára, akkor 1971-ben ha­zatelepíthették Volna az ösz- szes amerikai katonákat, igy a foglyul ejtett katonákat Is. — Áz amerikai katonák éle­tének Washington által han­goztatott védelme — csak ürügy, mert a Nixon-kor- mányzat sókkal nagyobb fon­tosságot tulajdonít a saigonl bábrezsim, az amerikai neo- kolonializmus eszköze konszo­lidálásának, mint az Egyesült Államok katonái sorsának” — állapítja meg a közlemény, A VDK kormánya egyértel­műen leszögezi: a vietnami nép elhatározott szándéka, hogy harcol minden újabb amerikai kaland ellen, kivív­ja a győzelmet, s teljes mér­tékben meghiúsítja a háború úgynevezett vietnamizálásá- nak politikáját. „Minden vietnami állam­polgár joga és kötelessége, hogy Vietnam területén bár­hol harcoljon az amerikai ag­resszor ellen” — hangsúlyoz­za a demokratikus Vietnam kormányának közleménye, amely végezetül a vietnami nép internacionalista támoga­tásáról biztosítja a laoszi és a kambodzsai népet is. (AFP) Kissinger kérni fog Fukuda japán külügymi­niszter kedden közölte a saj­tó képviselőivel, hogy da*. Henry Kissingernek, Nixon eltlők külpolitikai tanácsadó­jának látogatását valószínűleg elhalasztják. Megfigyelők a halasztást a vietnami események alakulá­sával magyarázzák.' Fukuda egyébként szeretné, ha a ja­pán vezetők által régóta óhaj­tott látogatásra még Nixon amerikai elnök moszkvai út­ja előtt sor kerülne. (MTI) Rudolf Kleine, a nyugatnémel háborús veteránok szövetségének elnöke békét követeld memorandumot nyújtott át Brandt kancellárnak. Az eseményen képviseltette magát a háború áldozatainak és antifasiszta ellenállóinak világszövetsége is EJ\SZ-meg figyelők Porlugál-Guineában A gyarmatosítás ellen Conakry ban, a gulneai fő­városban megnyílt a gyarma­ti kérdés megoldására alakí­tott különleges ENSZ-bdzott- ság első helyszíni ülése. Az úgynevezett 24-es ENSZ-bd- zottság Conakryn kívül hely­színi ülést tart majd Búsaké­ban, és Addisz Abebában. Ezeken az üléseken megvitat­ják azokat a kérdéseket, ame­lyek a kontinensnek a gyar­matosítás alóli teljes felsza­badításával, s ennek kereté­ben a portugál gyarmati bir­tokok, Dél-Rhodesia és a dél- afrikai fajüldözők által meg­szállt Namíbia helyzetével függenek össze. Conakryban a bizottság ülé­sét Sekou Touré, a Guineád Köztársaság elnöke nyitotta meg. Beszédében rámutatott az afrikai népeket elnyomó és kizsákmányoló gyarmatosítás bűnös jellegére. Végezetül felszólította az ENSZ bizott­ságát, dolgozzon ki hatékony Intézkedéseket a gyarmatosí­tás felszámolására az afrikai kontinensen és gondoskodjék azok végrehajtásáról. (MTI) New Yorkban hétfőn nyil­vánosságra hozták, hogy egy háromtagú ENSZ-megfigyelő- csoport titokban egyhetes lá­togatást tett Portugál-Guinea felszabadított területéin és szombaton érkezett vissza a Guineái Köztársaságba. Az ecuadori, svéd és tuni­szi diplomata hétfőn közzé­tett nyilatkozatában elmon­dotta, hogy útjuk nagy részét éjszaka és gyalog tették meg katonai egyenruhában, s ma­gukkal. vitték az ENSZ kék­fehér zászlaját is. A 7 nap sn-i rán azonban egyetlen alka­lommal sem kerültek érintke­zésbe portugál csapatokkal. A csoport útja során meg­ismerkedett a felszabadító mozgalom által Irányított új­jáépítés eredményeivel, s mint a dokumentum hangsú­lyozza a megfigyelőkbe nagy hatást gyakorolt a gyarmati sorban élő guinea! nép erőfe­szítése országa teljes felsza-j badítására. (AP) Nem csökkentik a létszámot Laird amerikai hadügymi- Nyugat-Európában éllomásoJ niszter a Virginia állambeli zó háromszázezres hadsere- Norfolkban beszédet mondott gének létszámát." a NATO atlanti főparancs- Elégedettségét nyilvánította noksága fennállásának 20. év- annak kapcsán, hogy az Egye- fordulója alkalmából tartott sült Államok európai NATO- ünnepségen. Kijelentette, hogy partnerei növekvő mértékben az Egyesült Államok tovább- veszik ki részüket a fegyver- ra is fenn kívánja tartani kezés terheiből. (UPI) Lengyelország délnyugati körzeteiben április 8. és 11. kö­zött lengyel lövész-, harcko­csizó, tüzérségi, rakéta- és harcirepülö-egyaégek harcá­szati gyakorlatot tartottak, amelyen szovjet egységek is részt vettek. A hadgyakorla­tot Jozef Kaminski altábor­nagy, a sziléziai katonai kör­zet parancsnoka vezényelte. A hadgyakorlatokat megte­kintette Wojciech Jaruzelski vezérezredes, lengyel nemziet- védelmi miniszter, s Alek- szandr Kozmin vezérezredes, a Varsói Szerződés egyesített fegyveres erőinek lengyelor­szági képviselője. A közös hadgyakorlat hoz­zájárult a szövetséges hadse­regek törzsei és csapatai együttműködésének tökéletesí­téséhez, s tovább erősítette a lengyel—szovjet fegyverbarát­ságot. (MTI) Szovjet tiitokozos A Szovjetunió Külügymi- szervek és diplomaták köv'et- nisztérluma április 10-én eré-’nek el az egyes külföldön lyes tiltakozását jelentette szolgálatot teljesítő szovjet be John Edward Küllőknél, állampőlgárokkal szemben. Nagy-Britannia moszkvai A nagykövet közölte, hogy nagyköveténél azok miatt a a szovjet külügyminisztérium provokációs cselekmények mi- nyilatkozatát kormányához to- att, amelyeket bizonyos angol vábbltja. (MTI) Tanácskozik ' (Folytatás az 1. oldalról.) nak a jó tapasztalatokat, le­gyen minél több klub a me­gyékben, mert ez segíti a munkát. Fehér József Komá­rom megyéből tízéves ifiúve- zetől tapasztalatait mondta el. szavaiból érződött, hogy még ma is ugyanez a leke* sedés fűti, mint amikor kezd­te az Úttörőmunkát. De min­den felszólalásból kicsengett: legyen nagyobb rangja az if- j övezető! munkának, becsül­jék meg az eddiginél sokkal jobban azokat a fiatalokat, akik szívesen áldozzák cner­a parlament giájukat és szabad idejüket az úttörőmunkára. Délután a parlamenten résztvevő fiatalok a tanács­kozás emlékére elültettek egy-egy facsemetét Salgótar­ján határában, ahol a közel­jövőben játszóparkot alakí­tanak ki. Ezt nagyszabású akadályverseny követte: a megyék küldöttei egymással vetélkedtek a Petőfl-emlékév jegyében megrendezett kirán­duláson. Este a megye és Salgótarján vezetői baráti be­szélgetésen találkoztak a par­lament résztvevőivel. Z NOGRAD - 1972. április 12., szerda Jedlicska Gyula: A tanácsok pártirányítása Nógrád megyében Április 16-án lesz két éve, hogy az MSZMP Központi Bizottsága elfogadta a tanács- rendszer továbbfejlesztésének irányelveit. Megyei pártbizott­ságunk 1971. decemberi ülésén visszatért a továbbfejlesztés megyei tapasztalataira és a további feladatokra. Mindenekelőtt a párt fela­datait, a tanácsok pártirényí- tésának kérdéseit fogalmaztuk meg. Legfontosabb feladatként azt tűztük ki, hogy a párttag­ság megértse tanácsaink to­vábbfejlesztésének lényeget, tegye magáévá céljait, ezáltal elképzeléseink valóra váltásá­ban cselekedjék még nagyobb aktivitással. A párttagság megnyerése ugyanis kulcskér­dése a döntések végrehajtásá­nak. Ezért úgy döntöttünk, hogy 1972-ben járási és vá­rosi pártbizottság! üléseken megtárgyaljuk a tanácsok to­vábbfejlesztésének tapasztala­tait. Az év során területi párt­bizottság! és csúesvezetőségl üléseken, taggyűléseken vesz- sztik számba ez irányú tapasz­talatainkat és tennivalóinkat. Ctf'tült Nemcsak a jó értelemben vett propagandisztikus cél vezet azonban bennünket, amikor pártszerveink figyel­mét a tanácsrendszer tovább­fejlesztésének kérdéseire Irá­nyítjuk. A fö cél: az egész la­kosság legszélesebb tömegei­nek megnyerése. A kommunis­ták példamutatása, mozgósító, vezetőereje a garancia arra, hogy mind kevesebb legyen az olyan ember, aki környeze­tével szemben közömbös, aki csak nézője, szemlélője falu­ja, városa, munkahelye fejlő­désének és gondjainak. Az egészséges légkör vi­szont a cselekvésre, a tettek­re, az Összefogásra, a nagyobb közösségek érdekelnek képvi­seletére, szolgálatára szabadít­ja fel és bontakoztatja ki a társadalmi energiákat. Nógrád megyében pedig kü­lönösen nagy szükség van most erre, Fejlődésünk nagy­szerű eredményei mellett, az­zal egy időben növekednek ta­nácsaink feladatai. A szénbá­nyászat visszafejlesztésé, a megye mezőgazdaságának ked­vezőtlen adottságai, a megnö­vekedett igények a közmű és a szolgáltatások területén mind, mind olyan meglevő fe­szültség, amelyek feloldásában a tanácsoknak fokozottan részt kell venniük. Nélkülözhetet­len előfeltétele ennek a ta­nácsok hatékony pártirányítú- su. állandó erősítése. A pártirányítás elvi kérdé­seiben persze nincs változás. A gyakorlatot kell jobban és esetenként másként is csinál­ni. A tanácsokat nálunk sem közvetlenül irányítja a part, mint ahogy mondjuk ez a KISZ, vagy a munkásőrség esetében történik, A tanácsok­ban dolgozó kommunisták, akik tisztségviselők, tanácsta­gok és az apparátus dolgozói, a felelősek azért, hogy a párt politikája maradéktalanul ér­vényre .jusson a tanácsi mun­kában. A gyakorlatban ehhez he­lyileg irányt kell mutatni, célkitűzéseket megfogalmazni, a megvalósulás hogyanjának eszközeit kimunkálni, s a munkát menet közben ellen­őrizni. Ezek a feladatok a pártszervekre és ‘ -szervezetek­re hárulnak, Nagyon leszűkí­ti és visszájára fordítja a dol­gokat az olyan felfogás, hogy a pártban kidolgozzák a kon­cepciókat, a tanács meg vég­rehajtja azokat. A feladatok kimunkálásában ugyanis nél­külözhetetlen szerepük van a tanácsban dolgozó kommunis­táknak. Sőt, mivel ők a kérdés legjobb ismerői, tőlük várjuk, hogy felhalmozott tapasztala­taik alapján, javaslataikat önt­sék formába, a párt testületéi­ben legyenek kezdeményezők, képviseljék a törvények, ren­deletek, szabályozók adta le­hetőségeket. Kérjék és Igé­nyeljek a- va Halatok, terme­lőszövetkezetek. tömegszerve­zetek és -mozgalmak támoga­tását, és a párttagság aktív közreműködését. A párlszer- veknek, -testületeknek és -szer­vezeteknek pedig érzékelniük és értékelniük kell a tanács! munka fontosságát és jelentő­ségét, támogatni és segíteni a hozott határozatok megvalósí­tását az élet minden területén. Az önkorra únyziit Iirlycs értelmezése Ha a kommunisták jól ér­tik a tanácsok jellegének új megfogalmazását, a népképvi­seleti, önkormányzati és Igaz­gatási funkció lényegét, sok­kal gyorsabban és eredménye­sebben valósulhatnak meg a Központi Bizottság irányelvei. Mindhárom kérdésben ta­lálkozunk még meg nem ér­téssel. AZ 197l-es tanácsvá- lasztáskor sok helyütt külön eszmecserét kellett folytatni a helyi idősebb férfi kommunis­tákkal, hogy a fiatalokat, a nőket elfogadják tanácstagnak. Hasonlóképpen külön vitákat folytattunk és folytatunk az apparátusban dolgozó kommu­nistákkal, hogy a tanácsban nem a funkció és beosztás sze - rint kell részt venni, a párt vezető szerepe nem jelentheti, hogy zömmel kommunisták«« javasolunk tanácstagnak. Hasonlóan nagy munkát, kell végeznünk az önkor­mányzati jelleg helyes értel­mezése érdekében. Áz önkor­mányzatot ma még gyakran szembeállítják a szükséges és nélkülözhetetlen centraliz­mussal, a helyi döntéseket és elhatározásokat a területi, re­gionális, tehát a nagyobb kö­zösségi érdekekkel. A helyi kommunisták esetenként ki­zárólag a szűk, lojális helyi

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom