Nógrád. 1972. április (28. évfolyam. 78-101. szám)

1972-04-08 / 82. szám

Úttörőkórus-bemutató Munkásfiatalok rertmondí ne nettje effftt Egy a nyolc közül Tizienhait megye, 61 résztve­vő. Valamennyien munkásfia­talok, akik Salgótarjánban ad­tak egymásnak találkozót. Az ők országos szavalóverse­nye lesz április 8—9-én váro­sunkban, Salgótarján várossá nyilvánításának 50. évforduló­ja és a költészet napja tiszte­letére. A rendezők — az SZMT, az építő-, fa- és épí­tőanyag-ipari dolgozók szak- szervezetének megyei bizott­sága és a salgótarjáni öblös­üveggyár művelődési házának vezetősége — neves vendége­ket hívtak meg erre az alka­lomra. A zsűriben többek kö­zött helyet foglal majd Sütő Irén színművésznő és Keres Emil színművész. De jelen lesznek a nagy találkozón azok a SZOT-díjas költők is, akiknek verseit a „kötelező” kategóriából választották ki a fiatalok. Tizenhat megye, 61 résztve­vő. Köztük megyénk képvise­lői; öt induló és három tarta­lék. A megyei vetélkedőn 30 fiatal közül választotta ki őket a zsűri. Természetesen teljesítményeik alapján. * Egy versmondó a nyolc kö­zül itt ül velem szemben, munkaruhában, hanyag tar­tással. A műhelyből hívtuk ki egy kis beszélgetésre. Nem jelent neki problémát a „nyi­latkozás”, hiszen az utóbbi időben volt benne része bő­ven. Nevét, arcát országszerte ismerik. A Jelenidő című ma­gyar film egyik munkáshőse volt Szmolicza Gábor, a ko­hászati üzemek dolgozója. Hétköznapjainak színhelye a garázs. Foglalkozása: döm­pervezető, életkora 25 év. Hobbyja a vensmondás, a színjátszás. Tavaszi ankét — Mikor került először kapcsolatba a költészettel, a versekkel? — Még az iskolában kezdő­dött. A gimnáziumban tagja Szmolicza Gábor voltam az irodalmi színpad­nak. Aztán otthagytam a gi- mit és az MTH-ba kerültem. Innen aztán ahová csak lehe­tett eljártam szavalni, szere­pelni, deákkor még „jól jön egy kis lógás”, vagy „hátha megúszwk egy-két felelést” alapon. Még egy élmény az MTH-ból! Radnóti: Nem tud­hatom című versével léptem először pódiumra komolyabb versenyen. Első lettem. És most jön a sztori: előtte való nap ugyanebből a versből fe­leltem kettesre az iskolában. Szmolicza Gábor legkedve­sebb költője azóta is Radnóti, bár — jegyzi még egy kicsit keserűen — ma már nem di­vat őt szavalni. Inkább a modemeket, a maiakat kedve­lik. — A Petőfi-színjátszókörnek is régóta tagja vagyok. Szere­tek odajárni, hiszen sokat le­het tanulni, meg csiszolódik is az ember. Nemrégen — biztosan a filmezés hatására — rám osztották Csiurka Ist­ván: Az idő vasfoga című da­rabjában a főszerepet. Ezt gyúrom, tanulom most. — Apropó: a filmezés? — Nagy dolog volt az éle­temben. Amikor megkaptam a „behívót” a próbafelvételre, hittem is, meg nem is, hogy sikerülni fog. Aztán sikerült. Ment minden simán. Másik két társammal együtt hamar beleszoktunk a légkörbe. Le­het, hogy azért volt könnyű, mert nekünk a filmben tulaj­donképpen ugyanazt kellett csinálnunk, amit a hétköz­napjainkban. Munkások va­gyunk civilben is, meg mun­kások voltunk a filmben is. Gábort nem kápráztatta el a filmgyár levegője, ahogy mondani szokás: nem szállt fejébe a dicsőség. Számára a színjátszás, a verseLés, csupán kedves időtöltés. Sokkal pró­zaibb dolgok viszik el a nap­jait. A gépipari technikumban esti tagozaton másodéves, a felesége is tanul, aztán ott a munkahely, az otthon. Termé­szetesen, ahogy közeledik a szombat, úgy foglalkoztatja egyre inkább a versmondó verseny. Két verssel indul. Az egyik egy vietnami költő Giang Nam. a másik Vasvári István verse. — Ügy érzem, a vietnami vers most érett meg bennem. Ezt azért mondom, mert ami­kor 1965-ben először léptem fel vele, nem kaptam érte túl nagy dicséretet. Azóta több­ször is szavaltam és most hét év után ismét megpróbálko­zom vele. — Milyen helyezésre számít a szombati versenyen ? — Az első tizenöt közé jó lenne bekerülni. Sikeres szereplést kívá­nunk nemcsak Gábornak, de megyénk valamennyi verseny­zőjének! V. Kiss Mária A pedagógiai napok kere­tében, valamint a KÖTA me­gyei közgyűlését követően ren­dezték meg csütörtökön Salgó­tarjánban, a József Attila Mű­velődési Központban az úttö­rőkórusok megyei bemutató­ját. A hangversenyen a sal­gótarjáni Mártírok úti iskola, a zagyvapálfalvi iskola, a me­gyei művelődési központ fiú­kórusa, a nagybátonyi iskola, a balassagyarmati Petőfi isko­la, a pásztói II. sz. iskola, a szurdokpüspöki iskola, vala­mint a Bolyai Gimnázium énekkara vett részt. A már hagyományossá vált kórusbemutató zsűrijének tag­jai dr. Rosso Ernő zeneszer­ző, Fasang Árpád, a budapes­ti Bartók Béla Zeneművésze­ti Szakközépiskola igazgatója és Venesz Ernő, a KÖTA me­gyei szervezetének elnöke — A rohamosan szaporodó és a nagy méreteket öltő közúti bal­esetek és az ezzel járó tragé­diák megelőzése, illetve csök­kentése érdekében felhívást adott közzé a közelmúltban megalakult Nógrád megyei Közúti Balesetelhárítási Ta­nács. A felhívást a KBT el­juttatta a megye valamennyi vállalatához, állami gazdasá­gához és termelőszövetkezeté­hez. A felhívásban hangsúlyoz­zák, hogy minden eszközt fel kell használni, hogy azok a gépjárművezetők, akik a for­galmi rendet tudatosan, szán­dékosan megszegik — mint­egy veszélyeztetik embertársa­ik és a maguk életét — ne vegyenek részt a közúti for­galomban. Ennek érdekében a megye közlekedési vállalatai, állami gazdaságai, tsz-ei és egyéb közületei ne alkalmaz­zanak gépkocsivezetői munka­körbe olyan gépjárművezetőt, akit bármely vállalat ittas járművezetés miatt fegyelmi- leg elbocsátott. Egy évig ne dolgozhasson a szakmában, ne kerülhessen volán mellé az a gépjárművezető, aki azért ke­rült fegyelmileg elbocsátásra, elismerésüket fejezték ki azért a fejlődésért, amelyet az énekkaroknál tapasztaltak. A két héttel ezelőtt megtartott felnőtt és középiskolás, vala­mint a csütörtöki úttörőkórus- bemutató egységes képet raj­zolt megyénk énekkari kultú­rájának jelenlegi helyzetéről. Egyben tapasztalatcserét is biztosított énekszakos taná­raink részére. A csütörtöki találkozón olyan énekkarok is részt vet­tek — mint például a nagy­bátonyi, balassagyarmati, szur­dokpüspöki kórus —, amelyek eddig nem szerepeltek me­gyei szintű rendezvényen. A biztató fejlődés érdekében a szakemberek javasolták, hogy a továbbiakban járási talál­kozókat is szervezzenek az ab­ban érdekelt szervek. Ezáltal mert bebizonyosodott, hogy súlyosan vétett a közúti fe­gyelem ellen. A felhívásban a KBT kéri a vállalatokat, közületeket, hogy a kilépő gépkocsivezetők részére a munkakönyv mellékleteként igazolják hány kilométert ve­zettek. Az igazolás a baleseti ok megjelölésével tartalmazza, hogy az illető okozott e már ezer forintot meghaladó, vagy sérüléses, saját hibás közúti balesetet. Az új munkaadó a gépkocsivezető felvételekor követelje meg a fenti igazo­lást. Az új munkaadónak így lehetősége van, hogy figye­lemmel kísérje a gépkocsive­zetőt, milyen magatartást ta­núsít a közúton. Ha két, vagy több balesetet okoz, akkor pe­dig kérheti a pályaalkalmas­sági vizsgára való berendelést a pszichológiai vizsgálatot. • A KBT felhívását csak üd­vözölni tudjuk. Reméljük, az érdekelt vállalatok, üzemek hajlanak a szóra, egyértelmű­en támogatják a felhívást, amely a megelőzést szolgálja. Ha a felsoroltakat valameny- nyi érdekelt fél magáévá te­szi, kevesebb lesz a baleset, fegyelmezettebb lesz a közle­kedés Nógrád útjain. még szervezettebbé válhat Nógrád megye úttörőkórusai­nak szakmai tevékenysége. A hangversenyt követő — a minden részletre kitérő alapos értékelés után — adták át az elismerő okleveleket a kórus­vezetőknek. Arany oklevéllel jutalmazták az úttörő kultu­rális szemle 1972. évi bemuta­tóján nyújtott művészi telje­sítményéért a zagyvapálfalvi, a pásztói és a salgótarjáni Mártírok úti iskola énekka­rát (karvezetők: Tímár Ottó, Nagy Péter és Szilágyi Lász­ló). Ezüst oklevelet kapott a nagybátonyi, a balassagyar­mati, a szurdokpüspöki ének­kar, valamint a megyei mű­velődési központ fiúkórusa (karvezetők: Orosz Sándorné, Kalocsay Frigyes, Bózvári Jó­zsef és Guthy Éva). Április 9— / 1-ig Balassagyarmaton kiállítás, műsoros est Élénk kulturális élet zajlik a balassagyarmati Mikszáth Kálmán Művelődési Központ­ban, ahol a következő na* pókban kiállítás nyílik, és megtartják a költészet nap­ja tiszteletére szervezett mű­soros estet is. Április 9-én, vasárnap 11 "“órakor nyílik meg Bőd Éva. kerámikus ki­állítása a Horváth Endre Ga­lériában, április 10-én hét­főn 9 árakor A nő címmel Békés Itala estjét tartják, meg az Irodalmi Presszó har­madik előadása keretében. Április 11-én délután 18 óra­kor kezdődik a művelődési központ földszinti klubtermé­ben a költészet napja alkal­mából megrendezésre kerülő műsoros est. Közreműködik: Gábor Miklós. Kossuth-díjas színművész, valamint Rozgo- nyi Iván költő és műfordító. Ma befejeződnek a megyei pedagógiai napok A KBT felhívása Ne üljenek veién mellé a közutak rendbontói! Salgótarján várossá nyilvá­nításának ötvenéves jubile­uma jegyében a Bolyai Já­nos Matematikai Társulat if­júsági matematikai köre Nóg­rád megye székhelyén, rende­zi meg tavaszi ankétjét. Az országos jellegű eseményso­rozat tegnap délelőtt tíz óra­kor kezdődött a Bolyai Gim­náziumban. Reimon István tartott előadást a Bolyai-geo­metriáról az ország középis­koláiból érkezett diákok szá­mára. A tavaszi ankét részt­vevői egyébként azok a kö­zépiskolás fiatalok, akik a Középiskolai Matematikai La­pok feladatmegoldó verse­nyének élmezőnyébe tartoz­nak. Az ankétra mintegy fél­száz tanuló érkezett Salgó­tarjánba. Tegnap délután feladatmegoldásokkal folyta­tódott a program. A diákok új feladatmegoldási módsze­reket ismerhettek meg a gya­korlatban. Ma délelőtt tíz órakor Tus- nády Gábor, a Középiskolái Matematikai Lapok Szerkesz­tőségének tagja tart előadást Optimális stratégiák címmel. Délután pedig kiubdélutánon ismerkednek a fiatalok egy­mással és Salgótarján diák­jaival a Bolyai Gimnázium­ban. A tavaszi zákét holnap autóbusz-kirándulással ér vé­get, a fiatalok Salgótarján festői környékével ismerked­hetnek meg. * Ma befejeződik az április 5-től megrendezett Nógrád megyei pedagógiai napok gaz­dag programja, amelynek ugyancsak külön jelentőséget adott Salgótarján féiévszáza- dos jubileuma. A kilencedik pedagógiai napok rendezői, a Nógrád megyei Tanács VB, a Salgótarjáni városi Tanács vb művelődésügyi osztályai, a továbbképzési kabinet és a Pedagógusok Szakszerveze­tének Nógrád megyei Bizott­sága rendkívül vonzó, tartal­mas programot állítottak ösz- sze. Á magas színvonalú elő­adásokat minden alkalommal élénk vita követte, s mód nyűt a tapasztalatok, mód­szerek cseréjére. Tegnap az orosz igeszemlélet tanításáról hangzott el Saiga Attila, eg­ri főiskolai tanár előadása a TIT-székházban. Ma ugyan­csak számos előadást hallgat­nak meg a résztvevők. A me­gyei József Attila Művelődé­si Központban dr. Horváth Lajos, az ÉLTE docense tart előadást A szocialista állam­polgárrá nevelés feladatai az általános iskolában címmel. Az előadást úttörő-, kisdobos­vezetők, osztályfőnöki mun­kaközösség-vezetők. KISZ- és pártösszekötők hallgatják. A TIT-székházban Bury Lász- lóné az óvodák helyéről és pedagógiai szerepéről beszél közoktatási rendszerünkben. A Gagarin Általános Iskolá­ban a megye általános és középiskolai testnevelés sza­kos nevelői Markos Tibor egri főiskolai tanár előadá­sát hallgatják meg a tanulá­si folyamat komplex jellegé­ről a testnevelésben és a sportban, valamint a tanter­vi sportágak fejlődésében mutatkozó tendenciákról és oktatásmódszertani konzek­venciákról. Ugyancsak a Ga­garin Iskolában hallgatnak előadást a megye általános iskoláiban ipari jellegű gya­korlati foglalkozást tanító ne­velők; Erdész Ede, egri főis­kolai adjunktus az esztétikai nevelés megvalósításáról be­szél az ipari gyakorlati fog­lalkozás óráin. 4 NÓGRÁD — 1972. április 8., szombat Sugár István: A Különös házasság igaz ii. Katinka grófnő a Szirmay- val való titkos levelezést, eg­ri ügyvédjén keresztül, alkal­mi küldöncök útján tartja fenn. S közben alattomban for- málgatja magában jövőjét. Egyre sürgeti szerelmét titkos tervük valóra váltásában: — „Hallod Szívem! Én ép­pen mostan az urammal ösz- ' e vesztem. Hanem iparkod­jál, hogy a közöttünk vég­zett dolgot mennél hamarabb elvégezhessük!” A velejéig zülött Szirmay kapitány úr bizalmas inasa előtt, így kottyantja ki dédel­getett titkukat: — „Hallod Jancsi! Már r őst szerencsénk lesz. A gróf Buttler bánáti jószágát áren- dába adja. Már lészen pén­zünk, azon elmehetünk hár­man Muszkaországba . . De egyszerre csak egészen váratlanul kitör a botrány! Egy nyár végi kora reggel, amikor János gróf felébred, kikéi az ágyából, s csak úgy ahogy van, alsó fehér­neműben, magára kanyarít- va nagy farkasbundáját, az aznapi első pipáját kinn a kastély kertjében, járva-kelve szívja el. Egyszerre csak is­meretlen férfi bukkan fel a kerítés kapuja mögött. Vajon mi járatban lehet? A jöve­vény bizalmasan ellocsog.ia a farkasbundás férfinak, £iogy n méltóságos grófnőt keresi. A Felvidékről hoz néki leve­let, dé ezt csakis a saját ke­zébe adhatja át. Buttler nyomban felismeri a tur­pisságot és a grófnő belső inasának adja ki magát. Csak bízvást adja át né­ki a küldeményt, majd 6 eljuttatja a címzetthez. A jámbor levélhozó nem bi- zalmatlankodik. s a farkas­bundás magyar máris rohan értékes zsákmányával a, kas­tély belső szobái felé. János gróf izgatottan tépi fel a levelet, melyből kide­rül, hogy azt maga Szirmay József úr küldte hitvesének. Amit eddig nem is gyanított, az most meztelen valóságá­ban tárulkozik elébe: a csá­bító „az eperjesi szép éjsza- kák”-ra emlékezteti Katin­kát. A felajzott Buttler vad haj­szát indít felesége múltja, vi­selt dolgai kipuhatolására, felderítésére. S, akik a titkok legjobb ismerősei: Liza, a ko- morna, báró Dőry László, a kissé ügyefogyott rokon, s nem utolsó sorban a beava­tott inas, Nemes János, nyel­vét egyhamar megoldják Já­nos gróf csengő forintjai... Felpaprikázott hangulatban, a megszerzett adatok nyers realitásában lobbantja felesé­ge szemére házasságtörését. „Elkezdte pírongatni ” — mondja egy házi cseléd. Le­pocskondiázza, s keményen megalázza, sőt mindennemű házastársi kapcsolatát is meg­szakítja vele. A grófné sze­rint egy alkalommal még pisztollyal is ráront és lelö- véssel fenyegeti. — Pedig ép­pen elég vaj van a fiatal erdőtelki gróf úr fején is. Nagy Zsuzsáról, a Lizáról nem titok a kastély népe kö­rében, hogy a gróf szeretője. Ez a 19 éves csinos girincsi parasztleány, hamar kiismeri urát, aki túláradó buja ösz­tönei gátlástalan kiélésében rlem veti meg kastélya női cselédségét sem. Így adja magát Liza is egy szép na­pon Buttlernek, s mint a leg­históriája kívánatosabb és a kastély legbelső szobáiba is szaba­don bejáratos komorna, ha­marosan János első számú kedvese lesz. Amikor pedig kirobban a házaspár között a nagy botrány, Lizi szívós célratöréssel igyekszik nem csupán futó szerelmi partner­nek megtartani a grófot. De lelke mélyén terveket érlel Buttler őszinte érzelmeinek a megnyerésére is. így válik azután a házassági história egyik fontos szereplőjévé. A Buttler házaspár felbo­rult családi békéje lassacs­kán oda fajul, hogy Katinka grófnő, amikor egyszer a fér­je éppen Pesten jár, meggon­dolatlanul, hátat fordít a csa­ládi tűzhelynek. Otthagyja, elhagyja... Nem lenne azonban következetes magá­hoz, ha értékes holmikkal megpakolt két igáskocsit is ne vinne magával. Egerbe hajtat, ahol szállást bérel. Berendezkedik. Majd pedig elhagyott férjétől önké­nyesen kölcsön vett hintója elé fogott tüzesvérű párdányi paripákkal Girincsre viteti magát, a szülői házba. De Dőry Katalin hajthatatlan marad elhatározásában. Ami­kor hazatért, férje megtudja, hegy felesége elhagyta, és ismét Eperjesen tartózkodik, —- utána megy, és „oly nagy­ban kérlelé a grófnéját, hogy jöjjön vissza még egyszer hoz­zá.” Egy fegyveres rablóhadjárat A 21 éves házaspár előtt bezárulnak a megértés, a megbékélés, vagy akár csak az egymással úgy-amennyire való rokonszenv kapui. Egy életre szóló pereskedés, vi­tatkozás, egymás elleni ás- kálódás, s végül is engesz­telhetetlen gyűlölet lesz úr­rá rajtuk — egészen kopor­sójuk bezárultáig... *, Katalin hamarosan rájön arra, hogy elhamarkodottan cselekedett. Fellángolása le­higgad. Férje nem adott olyan alapos okot neki arra, mely indokolná, hogy meg­szakítsa vele a házassá­gi életközösséget. Közben­járók megkísérlik ugyan a gróf oldala mellé való visszatérés útjának egyenge- tését, de az, mint akit ön­érzetében, becsületében és méltóságában vérig sétettek, mindenféle közeledési kísér­let elől mereven elzárkózik. Egye meg Dőry Katink# grófnő azt, amit magának főzött... A girincsi kastélyban szü­lei nyakán tanyázó nagy- igényű menyecskének egy­hamar kiürül az erszénye. Apja, a minden hájjal meg­kent „vaksi” Dőry Gábor, szorult helyzetében fegyve­res rablás tervét agyalja ki Buttler tarcali pincéje fris­sen szüretelt borkincsének a megkaparintására. Bodrogkeresztúri jobbágyai közül 40—50 jó markos em­bert állíttat maga elé. — „Másnap reggel, még virradat előtt a kiadandó parancsolatra készen legye­tek!” — harsogja feléjük. S, hogy a parasztokat jobb kedvre hangolja, „jó früstö- köt és ételeket” parancsol részükre a szakácsoknál. Még alig-alig pirkad 1794. október 26-ának hajnala, amikor a vasvillákkal, fej­székkel és bunkósbotokkal felfegyverkezett emberek megkapják a földesúri pa­rancsot. (Folytatjuk)

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom