Nógrád. 1972. április (28. évfolyam. 78-101. szám)

1972-04-07 / 81. szám

Szocialista brigádok as i2as**ató szemével HORINKA Istvánt, az öt- vöaetgyár igazgatóját keres­tük fel, hogy szocialista bri- g ád j aik tevékenységéről, eredményeiről érdeklőd­jünk. Vajon a gazdasági ve­zető, az igazgató elégedettbe a mozgalom eredményeivel, és egyáltalán hogyan érté­keli a szocialista brigádok munkáját? Elgondolkodik egy kicsit és csak aztán szó­lal meg: — Nem is olyan könnyű ,ez a kérdés, mint amilyen­nek látszik. Ha röviden .akarok válaszolni, csak azt mondhatom: szükséges ez a mozgalom. A szocialista bri­gádok példamutatóik, úgy is mondhatnám jelképesen, a kovász szerepét töltik be a kollektívában. Nevelő ha­tásuk egyre inkább érvé­nyesül. Olyan kollektívák, amelyekre mindenkor és mindenben lehet számítani. Az is szükséges, hogy egész­séges verseny alakuljon ki az üzemben, ami egyaránt érdeke a vállalatnak, és az egyénnek. A szocialista brigádveze­tőkkel közösen a párt-; és szakszervezeti vezetőkkel többször is tárgyaltunk már. Legutóbb a tagok kö­zül is többen részt vettek ezen a megbeszélésen. Ta­valy 10 brigád vett részt a szocialista brigádmozgalom­ban és csak négy teljesítette maradéktalanul felajánlását — mondta az igazgató. Egy kicsit valószínűtlennek tűnt ez az arány, de később, a kimutatások tanúsága sze­rint megfelelt a valóságnak. Nem névleges ez a ver­senyforma az ötvözetgyár­ban. Arról is tájékoztatást kaptam, hogy év elején, a szervezés idején a brigád öszesíti elképzeléseit, de a vállalatnak is van igénye a brigáddal szemben. Ezeket azután közös nevezőre hoz­zák, így alakul ki az éves felajánlás. Az ígéretnek sú­lya, tekintélye van, mert az értékelésnél nincs és nem is akarnak engedményt tenni. Melyik brigád, miért esett el a kitüntető címtől? — Az egyes számú mű­szaki brigád az elektroter­mikus kemencéknél dolgozó művezetőkből áll. Ök eg kivételével valamennyi fel­ajánlásukat teljesítették. A baleseti mutatók romlása viszont elütötte őket a Szó cialista Brigád címtől. — A négyes kemenoe szc cialista brigádja korábban már elnyerte a címeit, de most igazolatlan mulasztás miatt nem kaphatta meg. Az ígéret ugyanis erre is kiterjedt. Az egyes karban­tartó brigád a vállalt két daru felújítás helyett csak egyet végzett el, és a meg­előző karbantartás sem volt olyan, hogy az üzemzavar miatti kieső idő csökkent volna. Hasonlókért a kettes karbantartó brigád sem érte el a kitűzött célt. A TMK kivitelező brigádnál viszont az adagológép üzembehe­lyezésének elmaradása volt a kizáró ok, míg a csilleja- vítóknál az állandó lét­számcserélődés. — A négy szocialista bri­gád, amelyik teljesítette a feltételeket, megkapta az oklevelet, a kitüntetést és a velejáró jutalmat is. Erre 14 ezer forintot fordítottunk. — Most valamennyi bri­gád újra felajánlást tett, il­letve tovább folytatja a ver­senyt. Sokat várunk tőlük. Elsősorban azt, hogy cél­jaink valóraváltásában jár­janak élen, mutassanak példát. Nem kevesebbről van szó, mint éves szinten 334 milliós árbevétel elérés­ről. A növekedés legalább 10 százalékos feszítést jelent az előző évihez viszonyítva. Van azután olyan feladat is, ami egy-egy brigádot érint. A négyes számú ke­mencén például új, gazda­ságos elektródarendszerre kívánunk áttérni. Az ott dolgozó szocialista brigádtól ez fokozott figyelmet kíván, az új technológia megisme­rését, az utasítások pontos betartását követeli. A siker tőlük is függ. A TAVALYI eredmények alapján már korábban kifi­zettük a nyereségrészese­dést. Átlagosan meghaladta a két heti keresetet. Az Idén legalább ennyit szeretnénk elérni, de ehhez többet kell adnia az egész kollektívá­nak és ebben is számítunk a szocialista brigádok példa- mutatására — fejezte b Horinka István, az ötvözet gyár igazgatója. Bodó János Munka- és üzemszervezés A megoldást elsősorban helyben kell keresni Az elmúlt évi munka tűk- még mindig az extenzív fej- rében vizsgálta a rétsági járá- lesztés jellemzi. Ez egyúttal si párt-végrehajtóbizottság ^gszabja a tennivalókat is. azokat a tennivalókat, ame­lyek a Központi Bizottság 1971. december 1-i határoza­tából adódnak, figyelembe vé­ve a megyei pártbizottság ez­zel kapcsolatos határozatát, valamint a járási pártbizott­ság korábbi elképzeléseit, ter­veit, célkitűzéseit. Ellentmondásokkal Az iparfejlesztésben igen változatos helyzet alakult ki. Részben befejeződött, illetve befejezés előtt állnak a ko­rábban eltervezett' üzemtele­pítések, ugyanakkor folyik a régi üzemek rekonstrukciója. Ezek a folyamatok elgondol­kodtató jelenségeket váltottak ki, ellentmondásokat hoztak létre. A letelepülő üzemek segí­tették a foglalkoztatási gon­dok megoldását, ugyanakkor fékezték a munkaerővel való hatékonyabb gazdálkodást. A múlt évben gondot okozott a rekonstrukció nyomán felsza­baduló munkaerők ésszerű át­csoportosítása is. Ellentmon­dások szülője volt az alacsony műszaki színvonal és a hosz- szabb betanulási időből adódó költségnövekedés. Zavarták a folyamatos munkát, kihatot­tak a nyereségterv teljesítésé­re, a piaci lehetőségek hiá­nyos ismerete és az ebből adó­dó értékesítési nehézségek. Gondok jelentkeztek a beru­házásoknál is. Ezek elsősor­ban az előkészítésben, az együttműködés hiányossá­gaiban, a kivitelezéshez szük­séges pénzforrások tisztázat­lanságában nyilvánultak meg. Az ellentmondások és gon­dok ellenére a járás ipari üzemei, a középtávú terv idő­arányos részét két százalék­kal túlteljesítették. A tizen­nyolc termelő üzem közül csak három nem teljesítette éves termelési tervét. A nye­reség alakulása igen nagy szóródást mutat: 3,5 százalék­tól 25 százalékig terjed. A dolgozók átlagjövedelme a tervezett három százalékk á szemben 4—4,5 százalékra emelkedett. Az építőipar :970/71-es fejlesztése biztosí­totta a járási igények kielégí- : lsét, emellett még szabad Kapacitás is maradt. Az ipar sokszínűsége ellené­re az új üzemek egy részét Meddig jutottak a mezőgazdaságban? Közismert, hogy az itteni közös gazdaságokat sem ké­nyeztette el a természet. A párt X. kongresszusát követő agrárpolitikai intézkedések az ebből fakadó pártbizottsági döntések, állásfoglalások jó hatással voltak a termelőszö­vetkezeti gazdálkodásra. Ez megmutatkozik az önálló, vál­lalatszerű gazdálkodás kiala­kulásában, a termelési szerke­zet előnyös változásában és a közgazdasági szemlélet fejlő­désében. Jól alakult a növényterme­lés, nagyobb gondot fordítot­ták a gépsorok kialakítására, az elhasználódó géppark fel­újítására. A múlt évben befe­jeződött a szarvasmarha-állo­mány tbc-mentesítése. A szövetkezetek bruttó jö­vedelme a bázishoz képest 9,9 százalékkal nőtt, a tervhez viszonyítva pedig 5 százalék­kal csökkent. A termelési költségek viszont 4,2, illetve 0,5 százalékkal növekedtek. A tagok részesedése az év végi osztással együtt a bázistól 5,4, a tervtől pedig 2,9 százalékkal maradt el. Ellenkező helyzet alakult ki az alkalmazottak bérénél. Legjobban, 21 száza­lékkal, négy veszteséges ter­melőszövetkezetben csökkent a bruttó jövedelem. A szemé­lyi jövedelem csak 8 száza­lékkal. A négy közös gazda­ságban létrejött majdnem 12 millió forint veszteség kiala­kulásában a vezetési mulasz­tások, a gondatlan gazdálko­dás mellett szerepet játszik a szarvasmarha-tenyésztés gaz- daságtalansága, az ezzel kap­csolatos árproblémák, a gépek és műtrágya árának emelke­dése. A mezőgazdasági beruházá­sok összege az 1970. évi 40 millióról az elmúlt évben 17 millióra csökkent. Különböző gépek vásárlására 14 milliót költöttek, egymillióval keve­sebbet mint azt megelőzően. ÁZOríOSS-zgcft, különbségek Mi szükséges ahhoz, hogy a jelenlegi helyzet a jövőben előnyösen megváltozzék mind az iparban, mind pedig a me­zőgazdaságban ? Mindkét ágazatban alapve­tően azonosak a követelmé­nyek a munka- és üzemszer­vezésben, a belső szervezett­ség javításában, a rendelke­zésre álló munkaidőalap jobb kihasználásában, a bizonylati és gazdálkodási fegyelemben. A megoldásokat elsősorban helyben kell keresni a belső tartalékok feltárásával és hasznosításával. Ennek meg­valósítása érdekében sokat se­gíthet a szocialista brigádmoz­galom és a szocialista munka­verseny, ha a vezetők az ed­diginél alaposabban és sok­rétűbben foglalkoznak ezzel. Az ipari üzemekben szük­ség van arra, hogy megfelelő szervezeti együttműködés jöj­jön létre a központ és a kite­lepült üzemek között, tisztá­zásra vár a középszintű veze­tők hatásköre, fel kell lépni az ellen, hogy az új üzemek­ben alacsony színvonalú tech­nikát alkalmazzanak, segíteni kell a kisgépesítési A termelőszövetkezetekben szükség van a gazdasági fo­lyamatok elemzésére, a ter­melési struktúra megváltozta­tására, földrajzi és közgazda- sági adottságokhoz való iga­zítására. Minél előbb, annál jobb, ha a vezetők megbarát­koznak az ágazati gazdálko­dási rendszer kialakulásával. Meg kell szüntetni a mellék­üzemágakban az iparágban szokásosnál nagyobb bér kifi­zetését. Emelni kell a köve­telményeket. Nem ért egyet a végrehajtó bizottság egyes ve­zetők túlzott anyagiasságával, jövedelmük növelése nem áll arányban a gazdaságok ered­ményeivel. Nem vezet jóra az sem, ha a vezetők lebecsülik a testületek munkáját, mel­lőzik a pártszervezet és a ta­gok véleményét. A tetteken a sor A két alapvető ágazat mel­lett szóba kerültek azok az eredmények és tennivalók, amelyeket a tanácsi gazdálko­dásban és a kereskedelemben elértek, illetve meg kell való­sítani. A párt-végrehajtóbizottság az elemző munka tanulságai­nak birtokában intézkedési tervben szabta meg a járási pártbizottság, a csúcsvezetősé­gek, az alapszervezetek, az üzemek és a termelőszövetke­zetben dolgozó kommunista gazdasági vezetők feladatait. Az újabb sikereket ígérő munka alapvető tennivalói, útjai, a hozzá vezető módsze­rek alapjába tisztázódtak, most már a tetteken a sor. V. K. Mai kommentárunk •• Ültessünk V e til a kukoricát épül a központi majoi A tolmácsi Lókosvölgye Terr kon és Rétságon teljes erővel rnelősz1’Vetkezet három üzem- végzik a tavaszi munkákat a egységében, Tolmácson, Bán- földeken. Idejében végeztek a If űve/etők » oi>zágos parlamentje A Magyar Űttörőik Szövet­sége Országos Elnöksége ápri­lis 10—13-án Salgótar j ánbar rendezi meg az ifjúvezetők II. országos parlamentjét. A par- j lament április 10-én kezd. meg munkáját, délután 2 órá­tól plenáris ülést tart az MSZMP Nógrád megyei Bi­zottságának tanácstermében. Este 8 órától filmvetítés lesz a József Attila Művelődés: Központ színháztermében. Április 11-én szekcióüléseke' tartanaik az SZMT- és a TIT- ! székházban, valamint a me­gyei művelődési központ klub­jában, Április 12-én folytatód­nak a szekcióülések, a délutá­ni órákban a megyei küldőt-. tek és a patronáló KlSZ-szer- vezetek tagjai találkoznak, este 8 órakosr pedig a Bolyai Gimnáziumban sor kerül az ifjúvezetők báljára. Április 13-án az országos parlament programja plenáris üléssel zá­rni. mák, a tavaszi árpa és az 50 őszi vetéseken, a szövetkeze* ss ys&Äsvs»**»« ben 2 600 000 forintot fordít Tolmácson a szakosítót' z"r-vasmarhatelep építése az idén fejeződik be. Megkezdő­dött a 63 vagonos magtár építése, és folyik a tejház, s a 30 fős szociális létesítmény építése is, amelynek fürdője is lesz. A szövetkezet az idén jelentős összeget költ új gé pék vásárlására is. Többek között egy 6—120 mm-ig állít­ható szálastakarmány-betaka- rító önjáróberendezést vesz tiek, amely különböző adap terekkel tud dolgozni. Erre ízért is szükség van, mert májusban a lucerna első gépi 'etakarítása után megkezdi a munkáját a lucernaliszt-szárí- tó üzem, ami a 300 férőhelyes szakosított szarvasmarhate­lepen működik. \ tolmácsi szakosított szarvas marhatelepen épül a 30 fős szociális létesítmény Koppány György képriportja fát Minden tavasszal megren­dezik a fásítás hónapját. Az idén is sor kerül erre. Megtörténtek az előkészüle­tek is. A megyei tanács me­zőgazdasági és élelmezés- ügyi osztálya az agrártudo­mányi egyesülettel és erdő- rendezőséggel közösen fásí­tási ankétot tart a hét vé­gén. A KISZ felhívta a fia­talokat, hogy a hagyomá­nyokhoz hűen, az idén is vegyenek részt a facseme­ték ültetésében. Az előké­születek tehát megtörtén­tek, úiabb területeken ala­kítanak ki olyan környeze­tet, amely az ember számá­ra felfrissülést nyújt. A fásítás, a zöldövezetek kialakítása társadalmi ér­dek. a munka elvégzéséhez társadalmi összefogásra van szükség. Az eddigi tapasz­talatok azt igazolják, hogy a munkából a felnőtt nemze­dék mellett, az ifjúság je­lentős részt vállalt. Falvak­ban, mocsaras vidéken, va­lamikor szél járta hegyolda­lakon. ma lombsátor pom­pázik. Eddig hétszáz hek­táron ültettek társadalmi munkások fát a megyében. Ebben a társadalmi mun­kában a fiatalok jártak élen. Teljesítményük az or­szágban is elsők között van. Az idén ismét munkába állnak. Jelszavuk: „Fiata­lok a községért, község a fiatalokért”. Arra vállalkoz­tak. hogy ebben az évben ■710 hektáron telepítenek er­dőt. Kiemelten foglalkoz­nak Salgótarján. Balassa­gyarmat és Kisterenye fásí­tásával. Természetesen min­den községet érint végered­ményben a fásítási mozga­lom. Az illetékes szervek az idei program megvalósí­tására 20 millió forintot biz­tosítottak. Ebből az összeg­ből a‘ lakóterületek fásítá­sára hárommillió forintot fordítanak. Anyagilag tehát gondosan megalapozták az idei fásítási programot. Ez azonban — jelentős ugyan — csak egy része a munkának. A másik, amit a társadalmi munkások vál­lalnak: a csemeték elülte­tése. Semmi kétség, ezzel sem lesz baj. A résztvevők­nek versenydíjakat tűztek ki. amiket ünnepélyes ke­retek között adnak a leg­jobbaknak. KlSZ-alapszer- vezetek. úttörőcsapatok, so­kan a felnőtt nemzedékből is készen állnak a feladat végrehajtására. Azoknak is készen kel! állniuk viszont, akiknek hi­vatásuk a fásítási program megvalósítása. Biztosítani­uk kell, hogy megfelelő mennyiségű csemete álljon rendelkezésre. Erre annál inkább gondoljunk, mert tapasztalatok bizonyítják, volt esztendő, amikor cse­mete hiánya okozta a tava­szi fásítás teljes sikerét. Szükség van az ültetéshez szerszámra, amit viszont az érintett gazdaságoknak ajánlatos biztosítaniuk. Vannak helyek, ahol a tár­sadalmi munkások saját szerszámmal jelentkeznek dolgozni. Ezt a helyi szo­kások határozzák meg. Gon­doskodni kell a terület ki­jelöléséről és a szakfelügye­letről is. Arra kell ügyel­ni, hogy azok. akik szabad idejüket ajánlják fel a fá­sítás érdekében, zavartala­nul dolgozhassanak. A fá­sításra tehát sokoldalúan fel ke1] készülni, ha teljes sikert akarunk. A fatelepítés közérdek, évről évre nagyobb jelentő­sége van. A fák egészségvé­delmi szerepet játszanak életünkben. Utak mentén, parkokban, gazdasági épü­letek környékén nélkülöz­hetetlenek, de elképzelhetet­lenek az iskolák játszóte­rek, sportlétesítmények is a levegőt tisztító lombsátor nélkül. Ezzel a tudattal in­dulnak a társadaimi mun­kások ak idei fásítási prog­ram megvalósítására. — B ­NÓGRÁD — 1972. április 7., péntek

Next

/
Oldalképek
Tartalom