Nógrád. 1972. április (28. évfolyam. 78-101. szám)
1972-04-27 / 98. szám
Bencsik István beszéde (Folytatás az 1. oldalról.) Ságból, lehetőségeink ismeretének a hiányából, a társadalmi érdekek mellőzéséből fakad. A Hazafias Népfront fő céljai közé sorolja, hogy közreműködésével, gazdagabb tartalmat nyerjen a szocialista demokrácia, a lakosság ismerje jogait és felelősségének tudatában éljen megnövekedett lehetőségeivel. A Hazafias Népfront-mozgalom eddigi jó módszereihez tartozott, hogy fórumokat létesített, amelyeken a különböző osztályok és rétegek nyíltan szólhattak problémáikról. E véleményeket, álláspontunk kifejtésével, eljuttattuk illetékes szervekhez, és a lehetőség szerint igyekeztünk mindenkinek válaszolni kérdésére, jogosra, jogtalanra egyaránt. • — A tanácsok népképviseleti, önkormányzati jellege lehetővé teszi, hogy a népfront az eddigieknél sokkal következetesebben betöltse a tanácsok tömegpolitikai bázisának a szerepét. Ebben a kérdésben is nagyot léptünk előre. A népfrontbizottságok' többsége ma már részt vesz a fontosabb intézkedések, tervek kimunkálásában a lakosság véleményét tolmácsolva. A népfront és a tanács együttműködése kedvezően befolyásolja a helyi politika alakulását, ösztönzője az emberek öntevékeny közreműködésének, a társadalmi munkának. Tisztelt Kongresszus! — Írásos jelentésünk részletesen taglalta négyéves munkánkat. Kongresszusi levelünk a jövendő feladatait is körvonalazta. A Hazafias Népfront V. kongresszusa hivatott azonban dönteni arról, hogy az általunk felvetett kérdésekben hogyan haladjunk előre. A beszámoló ezután néhány főbb feladatot taglalt: — Népgazdaságunk egészségesen fejlődik, az életszínvonal egyenletesen emelkedik. A gazdasági reform megfelel szocialista gazdaságunk általános törvényszerűségeinek, s azon fejlődési szakasz sajátosságainak, amelybe elérkeztünk. Szólott a nemzetközi politika kérdéseiről, a népgazdaság egyenletes fejlődéséről, majd beszédét így summázta a főtitkár: — A Hazafias Népfront Országos Tanácsa nevében kérem, hogy a kongresszus mélyrehatóan vitassa meg javaslatainkat, előterjesztéseinket, s a vita eredményeként alakítsa ki állásfoglalását. Fogadja el az Országos Tanács írásos jelentését a négyéves munkáról. Fogadja el a szóbeli beszámolót. Foglaljon állást a Hazafias Népfront feladatainak meghatározásában. Fogadja el a működési szabályzat írásban előterjesztett módosított új szövegét. Fogadja el az Országos Tanács javaslatát a népfrontmunkában kiemelkedő teljesítményt jutalmazó kitüntető jelvény alapítására. Befejezésül a népfrontmozgalom holnapjáról BencsTk István ezeket mondta: — További százezrekhez szeretnénk eljutni, olyanokhoz, akiket ezután akarunk megkeresni és meggyőzni: érdemes velünk dolgozni, a jó munka örömét • találják mozgalmunkban. Szilárd meggyőződésünk, hogy régiek, újak, népünk százezrei, milliói hallják meg hívó szavunkat és jönnek velünk tiszta és nemes céljaink munkálására, mozgalmunk erősítésére, hogy építőmunkánkban kovácsolódjék a nemzeti egység, és épüljön szép jövőnk: a szocializmus. A Hazafias Népfront Országos Tanácsának jelentése Ä beszámoló előbb a népfrontmozgalom testületi életét, majd a Hazafias Népfront fő munkaterületeit elemezte. A IV. népfrontkongresszus fogalmazta meg azt az igényt, hogy a megnövekedett feladatok jó ellátása érdekében formálni, élénkíteni kell a testületi életet. A mozgalom minden szintjén sikerült előrehaladást elérni, s ezzel növelni a belső demokratizmust, egyben a munka hatékonyságát is. A két kongresszus között az országban 3692 népfrontbizottság működött 116100 taggal, több százezer aktivistával. A népfrontbizottságok és -elnökségek tevékenységében tükröződött az általuk képviselt közösségek összetétele, mesz- szemenően figyelembe vették a helyi igényeket és lehetőségeket A sajátos arculat megtalálása mellett kellő hangsúlyt kaptak az országos feladatok, tennivalók is. Ugyanakkor még mindig nagy különbségek, eltérések is mutatkoznak az egyes kategóriákon belül is a munka színvonalát, hatékonyságát illetően. Számot ad a jelentés arról, hogy bővültek a Hazafias Népfront nemzetközi kapcsolatai, amelyek jelenleg 20 ország 30 pártjára, népfront-, illetve népfront jellegű mozgalmára terjednek ki. A Hazafias Népfront nemzetközi kapcsolatainak fejlesztésében, ápolásában támaszkodik a keretében működő mozgalmak által kiépített kapcsolatokra is. Gyümölcsöző közös tevékenységet fejtettek ki a Hazafias Népfront vezető testületéi és helyi bizottságai az Országos Béketanáccsal, a Magyar Szolidaritási Bizottsággal, az Európai Biztonság és Együttműködés Magyar Nemzeti Bizottságával, amelyeknek akcióit országszerte hatékonyan. nagy tömegeket megmozgatóan szervezték. A fővárosi és megyei népfrontelnökségek napirendjén az elmúlt négy esztendőben több mint ezer téma szerepelt. A IV. kongresszus után — annak állásfoglalásai alapján — jöttek létre az országos elnökség mellett működő munkabizottságok. E társadalmi bizottságok betöltötték a létrehozásukat indokoló tanácsadó, orientáló szerepet. Kiemlekedő eredményt ért el az országos elnökség melletti város- és községpolitikai, a mezőgazda- sági, a honismereti bizottság és az 1970 októberében alakult országos nőbizottság. A területi munka szervezésére, a helyi feladatok, tennivalók feltárására hasonló testületek jöttek létre a megyei elnökségek mellett is. Változatlanul — és hasonlóan — értékes tevékenységet folytattak az egyes feladatok megoldására alakított akcióbizottságok is, amelyeknek szerepe, jelentősége az utóbbi időkben mindinkább növekedett. Fő munkaterületeit illetően a Hazafias Népfront cselekvő részese a társadalompolitikának, a gazdaságpolitikai agitáció- nak, az alkotmányos-közjogi tevékenységnek, a város- és községpolitikának, a művelődéspolitikának, a békemozgalmi és a barátsági munkának. A nőpolitikái párthatározat megjelenése — 1970. — óta a népfrontelnökségek irányításával több mint 1800 nőbizottság alakult, 3640 taggal. Ezenkívül csaknem ezer nőt beválasztottak a népfrontbizottságokba, elnökségekbe. A nőbizottságok egyelőre elsődlegesen az asz- szonyok helyzetével kapcsolatos lakóterületi gondok feltárásával foglalkoznak. Kiszélesedett a népfront tevékenységi köre az ifjúságpolitikai párt- határozat nyomán is. Fontos helyet és szerepet kapott a mögöttünk levő években is az alkotmányos feladatok köre a népfrontmunKösiis döntés alapján ■ (Folytatás az 1. oldalról) p vállalati bérpolitika és hatékonyság között, jelentős mértékben fejlődött a bérszínvonal. Hasonló elismerésben részesült a Salgótarjáni Ingatlankezelő Vállalat. A múlt évben 535 lakás részleges, illetve teljes felújítását végezte el, hat napról ötre csökkentette a hibaelhárítások átfutási idejét. A megnövekedett feladat ellátása érdekében bővítette telephelyét, gépesítette a munkahelyeit. Költségvetési kapcsolatai tervszerűen alakultak. Dicsérő oklevelet kapott a Nógrád megyei Élelmiszer- kiskereskedelmi Vállalat is. A bázishoz viszonyítva növekedett forgalma, a szocialista munkaversenyben a boltegységek 82 százaléka kapcsolódott be. A versenyben nagy gondot fordítottak a brigádmozgalom fellendítésére, a minőségi munkára. Ugyanilyen elismerésben részesült még a Tanácsi Tervező Vállalat. Termelési értéktervét 12,3 százalékkal növelte. Javult a hatékonysági mutató. Sajnos, az engedélyezett 1,5 százalékos bérfejlesztés helyett csak 1,1 százalékot használtak fel. A vállalat kollektívája korábbi jó tevékenysége alapján többször kapott dicsérő oklevelet. 1970-ben pedig elnyerte a Kiváló Vállalat címet. NÓGRÁD - 1972. április 27., csütörtök kában. Minden népfronttestület két-három alkalommal tárgyalta a képviselői és tanácstagi választásokkal kapcsolatos tennivalókat, s emellett országosan még több mint négyezer esetben beszéltek külön is az alkotmányos munka tapasztalatairól, feladatairól. Az 1971. évi országgyűlési képviselői és tanácstagi választások során — amikor a mozgalom aktivistái hatékonyan részt vettek a módosított választási törvény ismertetésében, a legalkalmasabb jelöltek kiválasztásában, a gyűlések lebonyolításában — 2 millió 427 ezer lakos vett részt a népfront által szervezett, mintegy 70 ezer jelölő gyűlésen. Ez azt jelenti, hogy a választópolgárok egyharmada szavazott már a tanácstagok, tanácstagjelöltek, országgyűlési képviselőjelöltek kiválasztásánál is. A jelölő gyűléseken és csoportos beszélgetéseken 172 569 közérdekű javaslat hangzott el. Ezek sorsáról, a megvalósítás lehetőségeiről sok helyen a népfrontbizottságokat újjáválasztó — közelmúltbeli — gyűléseken is számot adtak. A város- és községpolitika az egyik fő területe a tanácsok és a népfrontbizottságok tartalmi együttműködésének. Nemcsak az országos feladatok megoldásánál, hanem a városokban, a községekben is nagymértékben növekedett azoknak a szakembereknek, lelkes népfrontaktivistáknak a tábora, akik cselekvőén részt vállaltak, részt akarnak venni a tervek kidolgozásában és megvalósításában egyaránt. Üj lehetőségek keresése, az új formák és módszerek bevezetése volt a jellemző az elmúlt négy évre a népfrontmozgalom művelődéspolitikai tevékenysége tekintetében. A közművelődés színvonalának általános emelésén belül az volt a cél, hogy minél több üzemi munkás és termelőszö- etkezeti tag kapcsolódjon be. A népfront és a hazafias nevelés sokoldalú segítéséért a honismereti mozgalom keretében széles körű társadalmi együttműködést alakított ki a tömegszervezetekkel és -mozgalmakkal, a tanácsokkal, a tudományos, oktatási és közművelődési intézményekkel. Az összefogás a honismereti mozgalmat alkalmassá tette arra, hogy egyének, társadalmi csoportok, termelő és kulturális .közösségek egyaránt aktívan és érdeklődési körük szerint kapcsolódjanak be a magyar nép értékeinek, történelmi, néprajzi kincseinek megismerésébe, feltárásába. A honismereti mozgalom sokféle ágazata nemcsak a mintegy kétezer honismereti szakkör, klub ügye, hanem az iskolák, az ifjúsági szervezetek, a munkáskollektívák, a népművelési közösségek, a tudományos intézetek és társaságok, az egyes ipari és mezőgazdasíigi üzemek életét gazdagító, erősítő tevékenységében Is megnyilvánul. A művészeti közízlés fejlesztéséért igyekezett a mozgalom lehetőségeket biztosítani az alkotó közösségeknek, egyéneknek, hogy cselekvőén vegyenek részt a művelődés- politikai feladatok megoldásában, s ugyanakkor jobb kapcsolatba kerüljenek a közönséggel. Sikerült például a közvélemény figyelmét a korábbinál nagyobb mértékben az olvasásra és a könyvtárügyre irányítani. Az írószövetséggel közösen meghirdetett „Olvasó népért” mozgalom lendületet adott a kibontakozáshoz. Ez a beiratkozott könyvtári olvasók, kölcsönzők számának növekedésében, a könyvállomány gyarapodásában, a könyvtárak korszerűsítésében egyaránt megmutatkozott. A könyvbarátbizottságok kezdetben mint egy-egy feladatra szervezett akcióbizottságok kezdtek tevékenykedni, de munkájuk állandósult. A „100 falu — 100 könyvtár” mozgalomban is szép eredményeket értek el a népfrontbizottságok. A zenei kultúra fejlesztése terén egyelőre szerényebb eredmények vannak. Debrecenben bontakozott ki különösen példamutatóan a Bartók Béla nemzetközi kórusversenyek kapcsán az ének- és zenekultúra általános föllendülése. A képzőművészeti közízlés formálását jól szolgálták a népfront által szervezett tárlatok városokban, nagyközségekben, rendszerint a táj szülötteinek, helybeli alkotóknak a műveiből. Ezen a téren Borsod megye jár az élen. Határozottan kibontakozott a népfront politikai ismeretterjesztő tevékenysége. A megyék többségében a pártbizottságok felkérték a népfrontot: szervezzék a lakosság, s ezen belül a párton kívüliek rendszeres tájékoztatását. Az ismeretterjesztés formái változatosak. A helyi hagyományoknak megfelelően népíroniesíneS, nepfrontßorneß; tanyai estnek vagy televíziós körnek nevezik az összejöveteleket. Sikerült ^megtalálni az ismeretterjesztésben is a sajátos népfrontstílust: többnyire nem előadásokat tartanak, hanem kötetlen beszélgetéseket, vitákat. Arra is ügyelnek, hogy a beszélgetések hangja, stílusa különbözzék az oktatási stílustól. A politikai népfront-összejövetelek, -viták állandó részvevőinek száma mintegy 100 ezerre tehető, s körülbelül ugyanennyien vannak az alkalmi érdeklődők is. A nemzetközi munkában jelentős eredményeket ért el legutóbbi kongresszusa óta a Hazafias Népfront. Az előző kongresszus egyik fő küldetéseként határozta meg a népfrontnak a nemzetközi események ismertetését, a népek közötti barátság, szolidaritás erősítését. A feladatainak a mozgalom elsősorban az Országos Béketanács, a Magyar Szolidaritási Bizottság, a különféle tömegszervezetek, társadalmi mozgalmak révén és 1971. szeptembere óta az Európai Biztonság és Együttműködés Magyar Nemzeti Bizottsága segítségével, tevékeny együttműködésével igyekezett megfelelni. Tapasztalati tény, hogy eredményes volt ez a törekvése. Föllendül ezáltal a Hazafias Népfront külügyi munkája. A népfrontmozgalom keretében működő Országos Béketanács jelenleg 85 ország 208 mozgalmával, a Magyar Szolidaritási Bizottság 27' ország szolidaritási bizottságával, illetve felszabadító mozgalmával tart fenn kapcsolatot. A nemzetközi együttműködés szálai számottevően gyarapodtak a Béke-világta- nács tavalyi, Budapesten tartott közgyűlése óta, amikor is az öt világrészből fővárosunkba sereglett küldöttek közül sok új barátot szereztünk hazánknak, a béke- és szolidaritási mozgalomnak, a Hazafias Népfrontnak. Békemunkánk, szolidaritási és nemzetközi agitációs tevéKenys?günK Hazai és némzefs közi síkon egyaránt annak jegyében formálódott az elmúlt években, hogy a béke és a háború erőinek küzdelme fokozott aktivitást követel valamenyi jóakaratú embertől, a nemzeti békemozgalmaktól. A társadalom, legszélesebb rétegeiben meglevő, nap mint nap megnyilvánuló politikai aktivitást érzékeltetik az elmúlt négy év adatai: 1968 óta 4500 nagygyűlés, 17 000 szolidaritási esemény, 11 000 réteggyűlés és 6500 egyéb politikai megmozdulás történt hazánkban a helyi népfrontbizottságok és tömegszervezetek együttes szervezésében: a vietnami szolidaritás jegyében. Folyamatos volt a népfront nemzetközi agitációja a közel- keleti helyzet békés úton történő ■ rendezése érdekében. Évente' ismétlődő rendezvénye a mozgalomnak az arab szo- lidartási hét. Ugyancsak a szolidaritás egyik megnyilvánulási formája a harcoló népek fiataljainak ösztöndíjasként való fogadása Magyarországon. A négy esztendő munkájának eredményei a Hazafias Népfront Országos Tanácsának értékelése szerint a társadalmi munkások százezreinek önzetlensége, áldozatkészsége folytán jöttek létre. Az 1968— 1972 közötti időszakot a népfrontmozgalom tevékenységének gazdagodása, hatókörének növekedése, tekintélyének erősödése jellemezte. Nagy nemzeti célunk, a szocialista Magyarország létrehozása további odaadó munkát igényel. A célok meghatározása a Hazafias Népfront V. kongresszusának feladata. A különféle bizottságok nevében felszólalt: dr. Ortutay Gyula, Hegedűs László, dr. Trautmann Rezső. Többen kaptak még szót a tanácskozás délutáni ülésén, így megyénk küldötte is, dr. Karászi Benő. A kongresszus ma folytatja munkáját. Dr. Karászi Benő gyermekgyógyász főorvos, a Hazafias Népfront Nógrád megyei Bizottsága elnökének felszólalása Megyénk értelmiségi dolgozóinak a száma és aránya a felszabadulás után. hosszú ideig az országos átlag alatti volt. Ebben szerepet játszott az, hogy felsőfokú oktatási intézménye nincs a megyének — most szeptemberben nyílik az első —, de az ötvenes évek elején szerepe volt az értelmiséggel szembeni politikai torzulásoknak is. Bizonyos értelmiségi foglalkozási területeken „zárolt” megye lettünk akkoriban, ami azt jelentette, hogy be lehetett lépni a megyébe, kilépni viszont nem. Lassan javuló viszonyainkat az ellenforradalom ismét vász- szavetette. Utána azonban az általános politikai konszolidációnak és a megyei vezetés erőfeszítéseinek eredményeképpen ugrásszerűen javult helyzetünk. A létszámnövekedés önmagában azonban még nem politikai mozgató erő, ugyanis a származás szerint más területiek nem lettek azonnal nógrádi lokálpatrióták. Ennek a kialakulásához idő kell. Legállandóbb volt az általános iskolai pedagógusok száma és személyi összetétele, s így nálunk is, mint az országban sok helyen, őket tudta legnagyobb számban munkájába bevonni a Hazafias Népfrontmozgalom. A legutóbbi választásokon a Hazafias Népfront-bizottságokban számarányuk csökkent ugyan, de a helyi bizottságokban az értelmiségiek közül ma is ők vannak túlsúlyban. Az elnökök és titkárok közel 30 százaléka pedagógus. Ez mutatja, hogy áldozatkész munkájukra a jövőben is számítunk. A műszaki értelmiség néhány éve nagy segítséget adott község- és várospolitikai létesítmények tervezésében. Igazoljak ezt iskolák, kultúr- házak, utak és más létesítmények. Ma a meglevő aktivitást nem tudjuk kellően kihasználni, mert ilyen irányú igény ugyan most is van, elsősorban a községek részéről, de a társadalmi, tervezési munkákat a különböző hatóságok nem szívesen fogadják el. Különben a gazdasági reform is bizonyos üzemi befe- léfordulást váltott ki a műszaki értelmiség jelentős részéből. Az agrárértelmiségnek és az orvosoknak viszonylag kis hányada vesz részt Hazafias Népfront-mozgalmi munkában, hivatali elfoglaltságára hivatkozva. Az aktívabbak szakmájukkal szoros kapcsolatban levő társadalmi szervek munkájában vesznek elsősorban részt, mint például a szakszervezet. Egyes esetekben azonban túlzott a kényelemszeretet is. A most lezajlott választások kapcsán a különböző bizottságokban kissé csökkent is az értelmiségiek arányszáma. Legmagasabb a városi bizottságokban, ahol 25 százalékos. Ez nem jelenti azt, hogy eleve lemondtunk volna a nagyobb aktivitásról, hiszen azt kizárólag a számarány alapján nem lehet megítélni. Elsősorban az agrárértelmiséget kell fokozottabb mértékben mozgalmi munkákba bevonni. Megyénk mezőgazdasága közismerten mostoha körülmények között dolgozik. Drágán termel. A nehézségek felszámolása, megfelelő termelési profil kialakítása, a termelési költségek csökkentése aktív közreműködést igényel az agrárértelmiség részéről. Nagy jelentősége van megfelelő vezetés mellett a különböző kluboknak. Ezekben az értelmiségiek jobban megismerhetnék és helyesebben értékelnék egymás munkáját. Cselekvésünk jövőbeni fő irányvonalát most a kongresszus megadja. De a ránk eső munkát helyettünk nem végzi el. Ezt nekünk kell megtennünk, szükebb közösségeink és azon át a haza javára. És most olyan problémáról szeretnék szólni, amelyik nemcsak a mi megyénket, hanem az egész országot érinti. Nevezetesen a népszaporodásról. Nem új és nem ismeretlen a kérdés. Utal rá a kongresszusi levél, foglalkozott vele ez évben többször a napi sajtó is. A probléma lényege az, hogy dacára a kormányzat komoly áldozatvállalásának, a gyermekgondozási segély bevezetésének és a megelőző számos — a család terhét megkönnyítő — intézkedésnek, a születések száma átmeneti kisebb emelkedés után 1971-ben ismét csökkent, és 2,6 százalékos szaporodással Magyarország a világranglista utolsó helyezettjei közé zuhant. A jövő társadalmának helyzete nem független a mától. Az anyagi javak folyton bővülő újratermelése mellett, szükséges magának a társadalomnak is a megfelelő mértékű újratermelése. A továbbiakban Nógrád megye küldötte a korszerű családtervezésről beszélt, máj? így folytatta: Bár orvos vagyok, mindent meggyógyító gyógyszert nem tudok ajánlani. Még ellenségeink is elismerik, hogy különösen az elmúlt másfél évtizedben nagyot emelkedett népünk életszínvonala, vele természetesen anyagi helyzete is. A probléma megoldásának viszont nem lehet kizárólagos útja a jogok és juttatások folytonos növelése. Kérem a tisztelt kongresz- 6zust, bízza meg az újonnan választandó Hazafias Népfront vezetőségét, hogy a maga területén ezzel a kérdéssel is foglalkozzék. A ma végzett munkában elkövetett hibákért a jelenben vonnak felelősségre bennünket. A társadalmi torzulások nem mindegyikének jelentkeznek azonnal a következményei, hanem eset- ■ leg csak a távolabbi jövőben. Nem lenne azonban kellemes tudat a számunkra, hogy ,a nem kellő, előrelátású munkáért a jövőben hibáztassanak bennünket. Ügy érzem és úgy vélem, itt mindenki azon szeretné munkálkodni, hogy az utódok minél kevesebb mulasztásért okolhassák a mai generációt.
