Nógrád. 1972. április (28. évfolyam. 78-101. szám)

1972-04-25 / 96. szám

BCeeEv@z§ 8€f5ü2s»á5fg©Bc ca fe ssf^clszssfi építöScnéB Egyesítés óta előszűr nyereséges A régi helyére új, modem üzem épül a Ganz-MÁVAG központi gyárában Változó termelésszerkezet — felentós erőfeszítések a Mátraaljai Álla ni Gazdaságban r A nógrádi szénbányák építészeti üzemét annak ide­jén kettős céllal hozták lét­re. Egyrészt a szénbányák visszafejlesztése során fel­szabaduló munkaerő foglal­koztatása érdekében, más­részt a megye mélyépítő- kapacitás-hiányának enyhí­tésére. Az üzem munkájáról tavaly általában elismeréssel nyilatkoztak a megrendelők, a határidőkkel sem volt baj. — Tavaly csaknem 70 milliós árbevételt értünk el, kétmillióval többet a terve­zettnél. Ebből a saját tevé­kenység 48,3 millió volt, mert az alvállalkozói munka értéke 21 milliót tett ki. A termelési költségszintünk 83,5 százalékos, tehát 11.7 milliós nyereséggel járultunk hozzá a vállalat gazdálko­dásához — újságolta Pál Fe­renc főmérnök. Az idén nagyobb feladatok megoldására készültek fel. Eredetileg 50 milliós nagy­ságrendű, saját tevékenysé­get terveztek, de azóta már az igények figyelembe­vételével ez a terv 10 mil­lióval növekedett. Szerző­déssel egész évi kapacitásuk lekötött, sőt az 1973. év el­ső felére már most van meg­millió forint értékben. A Salgótarjáni Erőmű olaj­rekonstrukciójával kapcso­latos beruházásból ebben az évben legalább ötmillió fo­rint értékben részesülünk — mondotta a főmérnök, majd hozzáfűzte: — A Váci Kötöttárugyár kazári, illetve tordasi tele­pének építését rövidesen be­fejezzük. Május elején át­adjuk ezt az ötmilliós mun­kát. Természetesen van sa­ját rezsis vállalati beruházá­sunk is. Készül az új fürdő a nagybátonyi gépüzemnél. Ugyanitt az osztályozónál vasúti vágányrekonstrukciót valósítunk meg. — Ez is egyik idei mun­kánk volt Budapesten — mutat fényképeket és jegyző­könyvet. — A Ganz- MÁVAG-tól kaptunk janu­árban megbízatást sürgős munkára, egy régi elavult nagy üzemcsarnok lebontá­sára. A felvonóprogrammal kapcsolatos új, modern üze­met épít a helyére a 21-es Gyárépítő Vállalat. Április 30 volt a határidő, de két héttel előbb befejeztük ezt a mun­kát — mondja. A jegyző­könyvből viszont a dicsérő, elismerő sorokat már én kozását jelölték meg. Háló­tervezési módszerrel kíván­ják biztosítani a gépek op­timális kihasználtságát. Ez egyrészt az emberi munka könnyítését, másrészt a ter­melékenység fokozását teszi lehetővé. Az idei feladatokhoz ele­gendő munkaerő van. Még jobb szervezéssel a már megemelt terv túlteljesítésé­re is megvan a lehetőség. Er­re kedvezően hatott az eny­he téli időjárás is, hiszen zökkenőmentes volt az év kezdése, folyamatosan tud­tak dolgozni és ennek kö­szönhető, hogy az eredeti­leg tervezettnél többet is vállaltak. Több száz kilométeren át húzódik az Ural déli részén, Orenburg közelében nemrég felfedezett gázlelőhely. Már meg is kezdték a gazdag le­lőhely kiaknázását: gáztárolót, kénkivonó gyárat építenek, lefeketették az első csővezeté­ket és épül a termelőbázis Orenburgban és más városok­ban is. A napokban tartották meg a Borsosberényi Állami Gaz­daságban a Nógrád megyei állami gazdaságok tavalyi munkájának értékelését, s egyeztették az idei feladato­kat. Ezen a tanácskozáson a Mátraaljai Állami Gazdaság pozitív, tárgyilagos értékelést kapott. Csökkenteni a veszteséget A Mátraaljai Állami Gazda­ság gazdasági és moz­galmi vezetői igazgatóta- tanácsi megbeszélésen vitat­ták meg a borsosberényi ér­tékelés tanulságait. Ennek az a lényege, hogy a gazdaság a korábbi veszteséges éveket követően tavaly első ízben ért el nyereséget az egyesítés óta. E tény jelentőségét csak aláhúzza, hogy ezt egy változásban levő termelésszer­kezettel — amely arányban áll a gazdaság XV. ötéves tervbeli elképzeléseivel —, s lényegében nem számottevően növekedett eszközértékkel ér­ték el. A gazdaság munkájá­nak az elemzése azt mutatja, hogy a nem nagy nyereséget nagy erőfeszítéssel, a rendel­kezésre álló anyagi eszközök és lehetőségek okos kihaszná­lásával biztosították. Ezt fi­gyelembe véve fogalmazták meg a felettes szervek az ér­tékelésben, hogy a gazdaság feltétlenül rászolgál az anya­gi segítségre. Az igazgatótanács tagjai — dicséretükre mondjuk — nem ebből az utóbbiból indultak ki, amikor napirendre vették az idei feladatokat. De sem a szakvezetők, sem a mozgalmi vezetők nem tagadták a fel­kínált lehetőség hasznosságát. Ám sokkal inkább azt keres­ték, hogyan és miiképpen tel­jesíthetnék eredményesen a saját maguk elé kitűzött idei feladatokat? Nevezetesen, amit Hajdú József igazgató jelen-, tett be a tanácskozáson: a Az elmúlt öt év során 21 olaj- és gázlelőhelyet fedeztek fel az orenburgi területen. Ez több millió tonna kőolajat és 1,7 trillió köbméter föld­gázt jelent az ország energia- hordozó mérlegében. 1975-re a terület 25—30 milliárd köb­méter gázt ad. gazdaság 2,8 millió forintos veszteségre tervezett eredmé­nyének a biztosítását, illetve ennek az összegnek a csök­kentését. Ugyanis ez már tényleges eredményt jelent. \ Mindenekelőtt azt vizsgál­ták, miként lehet folytatni a termelésszerkezet átalakítását, hogyan állhat helyt a gazda­ság adottságaival és lehetősé­geivel a jelenlegi közgazdasá­gi környezetben. Érdemére szolgáljon a gazdaságnak, hogy a rossz termőhelyi adott­ságok, s a tipikusan nógrádi viszonyok között is törekszik az üzem- és munkaszervezés korszerűsítésére, ugyanakkor a mechanizmus reformjával megváltoztatott gazdálkodási helyzetben is jól egyezteti a gazdasági-üzemi érdeket az országos érdekekkel. Kétségte­len, hogy nehéz a gazdaság több száz fős munkáskollektí­vájának megmagyarázná, hogy olyan termékekre is szüksége van az államnak, amelyeknek termelése nem jól jövedel­mez — de, hogy ez a kollek­tíva megértette ezt, bizonyíték rá az eredmény; a gazdaság megítélése. Növelni a hozamokat Az is bizonyos, hogy a gaz­daság szakvezetői sem a dol­gozóknak, sem saját maguk­nak nem ellenségei. Követke­zésképpen a mában és a jövő­ben tovább akarják fokozni az eredményeket, az áruter­melést — a gazdaságos áru­termelést —, s ezt úgy megol­dani, hogy a rendelkezésre ál­ló eszközöket és az adottsá­gokat minél hatékonyabban használják ki. Továbbra is döntő feladat a hozamok nö­velése, de fokozott figyelmet fordítanak a termelés növelé­sének ellenpontjára, a költsé­gek alakulására is. Az idei tennivalók ezek köré a felada­tok köré csoportosíthatók — figyelembe véve a szakágaza­tok sajátos problémáit. S eb­ből külön ki kell emelni az állattenyésztést — mint olyan ágazatot, amelyben a döntő változások előfeltételeinek ko­vácsolásán munkálkodik az egész gazdaság kollektívája. Ilyen fontos előfeltétel töb­bek között a bábolnai rend­szerű szakosított sertéstelep megteremtése. A tervek alap­ján májusban már termel a telep, ahonnan évente 8000 darab — a korszerű követel­ményeknek megfelelő — hí­zott sertést bocsátanak M. Tulajdonképpen amikor a ser­téstelep „beáll” a termelés rendeltetésszerű körforgásába, ezzel befejeződik a termelés- szerkezet átalakulása is. Külön hangsúlyt kapott az igazgatótanácsi megbeszélésen a gazdaság kollektívájának morális megítélése, a munka­helyi légkör helyzete, szerepe. S itt vissza kell utalni az egy-két évvel ezelőtti állapot­ra, amikor nagyon nagy ne­hézségekkel küzdöttek, a gaz­daságra akkor sem nyomta rá bélyegét a fluktuáció, a mun­kások és a vezetők vándorlá­sa. Pedig ünrnár magyar be­tegség • lett, hogy ahol felme­rülnek a nehézségek, megin­dul a lélekvándorlás. A Mát­raaljai Állami Gazdaságban döntő többségben szilárdan kitartottak a munkások és a vezetők. S ebben nagy szere­pe van a pártszervezetnek és a szakszervezetnek. A gazda­ság vezetői minden időszak­ban megmaradtak a realitások talaján, s a gazdálkodás mód­szereinek váltása, a gazdasá­gi reform bevezetése is ered­ményes volt: a vezetők bizo­nyították, hogy tudnak önál­lóan, az új követelményeknek megfelelően gazdálkodni. A dolgozók túlnyomó többsége a vezetők mellé állt — ha voltak is, akik feladták a harcot. Bátran, határozottan Jó a munkamorál. Nincs vts ta, hogy merre haladjon a gazdaság; az idei év indítása is kedvező körülmények kö­zött történt — most már az a fontos, hogy jó intézkedé­sek szülessenek, mindenki be­tartsa a rendet és fegyelmet, a dolgozókat lelkesítsék a fel­adatok. Az utóbbiban sokat segíthet a munkaiverseny, amelynek eddig is jelentős szerepe volt az eredmények­ben. Az előbbiben — a jó in­tézkedésekre vonatkozóan — nagy szerep jut a vezetői ha­tározottságnak és bátorságnak, amit a jövőben fokozni kell — mert a szakmai felkészült­ség minden egyes vezetőben megvan ehhez. S, ha a beosz­tott vezetőknél, a termelés közvetlen irányítóinál a ha­tározottság bátorsággal is pá­rosul — hogy adott esetben merjenek huszárvágást is vég­rehajtani —, a jövőben tovább fokozhatok az eddigi eredmé­nyek. r. s. B. J. „»ásított” gáz rendelésük. olvasom ki. Ez a munka is — Mit építenek az idén? több mint ötmillió forintos __ A harisnyagyár nagy- bevételt jelentett az építési b átonyi üzemét, ahol mint- üzemnél, egy 13 milliós értékű mun- Tavaly jelentősen gépesí- kát kell elvégezni. Folytató- tették ezt az üzemet, most dik a Ganz-MÁVAG mátra- viszont a legfontosabb fela- nováki üzemének építése 22 datnak a gépkihasználás fo­100 mázsa búza egy hektáron r A Szovjetunió gabonater­mése a kilencedik ötéves terv végére meghaladja az évi 200 millió tonnát. Az öt­éves program teljesítésében nagy szerep jut a szovjet növénynemesítő tudomány­nak, amely kidolgozta a vi­lág legjobb őszi búzáját, a Bezosztája I-et, a dúsan termő Mironovszkája 808-at és a többi különleges fajtát. A mostani ötéves terv az új gabonafajták széles kö­rű elterjesztését irányozza elő. A Kavkaz nevű búzafaj­ta megdönti a növényneme­sítés lehetőségeinek „plafon­jára” vonatkozó elképzelése­ket: több mint 90 mázsát ad egy hektáron. A termésho­zam abszolút rekordere azonban a Jubiláris Miro­novszkája nevű búzafajta, amely Kirgizia öntözött föld­jein 100,3 mázsát adott egy hektáron. Más növényfajtákkal is folynak a kísérletezések; ezek eredményeképpen hek­táronkénti 800 mázsás ter­mést adott a Moldvai Öntö­zéses Földművelési és Zöld­ségtermesztési Kutató Inté­zetben kitermesztett „Zorile” nevű paradicsomfajta. Má­sik újdonság a hektáronként több mint 400 mázsát adó két édespaprika-fajta, a húsos, ízletes „Moldávia ajándéka” és a Easztocska. Két nagy hozamú zöldborsó­fajtával és néhány, kom­bájnnal betakarítható para­dicsomfajtával is kísérletez­nek. _ „ . . A közös vállalkozások ne­héz helyzetben, vannak. Na­ponta meg keU küzdeniük a létért. Ezt példázza a Ludány- haiásziban levő Termelőszö­vetkezetek Szerelő- és Építői­pari Közös Vállalkozása, ame­lyet az Ipoly-völgyi és a Ka- rancs-völgyi tsz-ek hoztak lét­re. A termelőszövetkezetek el­gondolása mindenképpen he­lyes volt. Szüksége volt a me­gyének olyan egységre, amely az építkezéseken a belső sze­relőmunkát elvégezze. Ugyan­is az építtetőknél ennek hiá­nya gondot okozott. Ez a vál­lalkozás a problémát — ha nem is teljes egészében —, de megoldotta. Többek között el­végezték Litkén és Dimitrov- pusztón a nagy jelentőségű sertéstelepek gépészeti szere­lését. A Magyamándori Álla­mi Gazdaság újonnan épülő sertéstelepének gépészeti sze­relésével is a ludányhalászia- kat bízták meg. A mezőgaz­dasági üzemek igényeinek ki­elégítése mellett vállalkoztak intézmények, középületek fű­tőhálózatának megépítésére. A TÖVÁLL, munkája nyomán ismertté lett a megyén kívül is. Visegrádon az elmúlt év­ben épített szálló belső tech­nológiáját is ők készítették el. . Munkájuk eredményét hosszan sorolhatnánk. Két, esztendővel ezelőtt, ami­kor a vállalkozás megszüle­tett, az alapító tsz-ek egy­millió-kétszázezer forintot ad­tak a létrehozásához. Ez az Egy közös vállalkozás gondjai Nehéz esztendő előtt összeg az elmúlt esztendő vé­gére 3,5 millió forintra gya­rapodott. Tehát a tsz-ek által befektetett összeg meghárom­szorozódott. Ez is bizonyítja: a közös vállalkozás jó befek­tetés. Sajnos, a termelőszö­vetkezeteket érzékenyen érin­tő módosított gazdasági sza­bályozók kihatnak a TÖVÁLL működésére is. Több mező- gazdasági üzem — Nőtincs, Csesztve. Cserhátsurány — a megrendelt munkát év köz­ben, anyagi nehézségeire hi­vatkozva lemondta. A vállal­kozást ez érzékenyen érin­tette, Részben, mert emiatt jelentős bevétel elmaradt. Pénzügyi zavarok keletkez­tek abból is, hogy a fővál­lalkozó az építési munkákkal több esetben késett. A TÖ­VÁLL emiatt dolgozni nem tudott. A nagy értékű anya­gokra fordított pénz határi­dőre nem térült meg. Így az áruk árát nem tudták kie­gyenlíteni. Ez viszont kedve­zőtlen hatást váltott ki azok­nál a kereskedelmi szervek­nél, amelyek előlegeztek a vállalkozásnak. Mindennek az. ára: súlyos kamatfizetés. A termelési költségeik is megemelkedtek az építkezé­sek eltolódása miatt. A dol­gozókat ugyanis a tervezett időpontra nem tudták felvo­nultatni. A foglalkoztatottság érdekében átcsoportosításokat végeztek. Ebből anyaggazdál­kodási zavarok keletkeztek, meglazult a munkafegyelem. A többszöri felvonulás költ­ségei a munkákat sok eset­ben veszteségessé tették. Nie­dermüller Miklós, a vállalko­zás igazgatója annak idején az igazgatósági tanács előtt tartott beszámolójában elis­merte: elkövették azt a hi­bát. hogy a munkaterületek késői átadása miatt keletke­zett veszteségeikért a gene­rálvállalkozótól nem köve­teltek jogi úton is kártérítést. Annál is inkább szükség van erre, hogy a partner is érez­ze a határidőkért az anyagi és erkölcsi felelősséget. Két esztendő alatt szerzett sok tapasztalattal indult a ludányhalászi TÖVÁLL az idei feladatokra. Éppen azért, mert keserű tapasztalatai is vannak, körültekintően tervez­tek. A körülményeknek meg­felelően az elmúlt évi 15 mil­lió forint éves termelési ter­vet nem változtatták. Válto­zatlan maradt a létszámuk is. A belső tartalékok feltá­rásával kívánják növelni a nyereséget. A legfőbb célki­tűzésük: áz alapító tsz-eknek jelentősebb visszatérítést fi­zetni. Az eredményt minden eddi­ginél nehezebb körülmények között kell kiharcolniuk. A termelőszövetkezetek nagyon minimális munkát végeztet­nek az idén. Ezért vállalkoz­tak munkára a tanácsoknál és különböző intézményeknél. A múlt évi tapasztalatokból ki­indulva nagy körültekintéssel végzik az anyagmegrendelést. Meghatározták az ezzel fog­lalkozó személyek pontos fel­adatát. Aki az anyaggazdálko­dási szabályokat megsérti azt felelősségre vonják és megté­ríttetik a kárt. Intézkedéseket tettek a fogyóeszközök, szer­számok, gépek, gépjárművek jó kihasználására, üzem­anyag-takarékosságra és a karbantartások időbeni elvég­zésére. Átdolgozták a munka­normákat is. A béreket a végzett munka arányában fi­zetik. A munkafegyelem meg­szilárdítására felhasználják az anyagi ösztönzőket, de érvé­nyesítik a fegyelmi jogköröket is. Nehéz esztendő előtt áll a ludányhalászi Termelőszövet­kezetek Szerelő- és Építőipari Közös Vállalkozás. Nagy őszr szefogásra, fegyelmezett mun­kára van szükségük elhatá­rozásuk megvalósításához. B. Gy. NÓGRÁD - 1972. április 25., kedd 3

Next

/
Oldalképek
Tartalom