Nógrád. 1972. április (28. évfolyam. 78-101. szám)

1972-04-22 / 94. szám

ilNem if tol Új gépen gyorsabb, jobb Ev elejétől érkeznek már az új gépek Jánosaknára a női fehérneműgyárba. A régi, ela­vultakat speciális, új, sokkal termelékenyebb gépekkel cserélik ki. Nemcsak a termelé­kenység növekszik, hanem az előállítási költség is jelentősen csökken, ami a versenyké­pesség fokozódásához vezet. Egyre finomabb termékeket, női konfekcióárut gyártanak, amelynek 80 százalékát exportálja a vállalat. Kecskés Tiborné az új hc^ozógépen nem­csak többet tud termelni, hanem szemre is szebbet. A varrás szinte nem is látható, mintha ragasztották volna MAI KOMMENTÁRUN!; Óvoda és bölcsőde Klimilaizlott kiiíelesség Arról értesítettek, hogy egy fiatal férfi a közelmúltban öngyilkossági szándékból átvágta az ütőerét. Szerencséjére észrevették, elsősegélyben részesítették, jelenleg a kórházban ápolják. Az ilyen szomorú eset mindig megdöbbenti az em­bert. Még inkább, ha ismerősről van szó, akiről tudvalevő, hogy családos ember, gyereke van. Ebben az esetben a megdöbbenéshez még lelkiismeret-furdalás is párosul, mert köztudott volt, hogy az öngyilkosságra vetemedett ember olyan életet élt, amely után szinte törvényszerű, hogy ilyen tragédiának kellett elkövetkeznie. Nyugtalan volt, felelőtlenül viselkedett, italozott, vereke­dett, családjától napokig elkószált. Addig, amíg pénze volt odahaza nem látták. Amikor testileg kifáradva, anyagilag tönkremenve hazament, akkor 'tört, zúzott, verekedett. Egyébként az emberek is messze elkerülték. Különösen ak­kor, amikor az italtól mámorosán kereste, hol okozhat bot­rányt. Néhány hozzá hasonló társa volt, akik kitartottak mellette a pénzéért, hiszen ő fizette amit fogyasztottak. Azok maradtait mellette, akik kaphatók a botrányokozásra. Számára ennek vége. Megsápadva fekszik a kórházi ágyon. Remélhető, betegsége ideje alatt elgondolkodik azon, hogyan élt és hová jutott. Mert az öngyilkosságot is akkor kísérelte meg, amikor több napos mulatozás után szesztár­saitól, családjától magára hagyatva, munkahelyén a több na­pos távollétéért fegyelmi elé állítva, nem talált más kivezető utat. Ilyen ember. Itt él közöttünk, velünk szemben követte el garázdaságait, sajnos, minden felelősségre vonás nélkül. Egy alkalommal közelebbi ismerőse azt mondta, hogy szom­szédai, hozzátartozói azon vita tkoztak, milyen intézkedést te­gyenek ennek a garázdának a megfékezésére. Sok javaslat 'elhangzott. Történetesen, hogy értesítik a rendőrséget. Szól­nak a tanácsnak. Jelentik a munkahelyén, összefognak és megakadályozzák a randalírozásban. Mindebből csak annyi valósult meg, hogy egy alkalommal az egyik nyilvános he­lyen többen közrefogták és ellátták a baját, ö céltudatosan készült a törlesztésre, amit nem is mulasztott el. Erre töb­ben azt mondták: egye meg a fene, csináljon amit akar... Azt tette, átvágta az ütőerét. Ha a sok elhatározásból csak annyit valósítottak volna meg, hogy felhívják a ha­tóságok figyelmét ennek az embernek a tarthatatlan maga­tartására, másképpen alakulhatott volna az ügy. Nincsenek vérmes reményeim az ember iránt. De azért, mert ember, bízok abban, ő is megváltoztatható lett volna, ha nem vall­ják közvetlen környezetében: egye meg a fene... Amikor köztudott lett öngyilkossága, megdöbbentek, akik tudták, ha keményen fellépnek ellene, meghiúsíthatják tettét. Szerencsére, az életét megmentették. Maradt lehetőség, hogy a helyes útra térjen. Munkát fog jelenteni a hatóság­nak, feletteseinek, közvetlen környezetének, de a fáradságot nem szabad sajnálni. Emberről van szó, ha tévelygőről is. Mert, ha megtér, eggyel kevesebben lesznek, akik még kelle­metlenkednek. — B — Salgótarjánban égetően szükséges minden óvodai fé­rőhely. Ezért a városi tanács még tavaly ősszel a Salgótar­jáni Kohászati Üzemekkel kötött megállapodás alapján közös erőfeszítéssel újabb óvodai csoportot hozott létre a Malinovszkij úton. Ez le­hetőséget teremt arra, hogy még több, azon a környéken lakó gyerek járhasson óvodá­ba. A megyei tanács úgy dön­tött. hogy támogatja a váro­si tanácsot, és az 1972-es év­ben több mint 60 ezer forin­tos béralapot engedélyezett. Buják községben a lakosság kérésére az idénybölcsődét állandó jellegű bölcsődévé szervezték át. Magas, vékony fiatalember Ivanics Pál. A szemüveg még markánsabbá teszi az arcát, bár egyáltalán nem szórakozásból hordja. A te­kintete viszont igen élénk a sötét üveg mögött. Beszélgetünk a KlSZ-mun- káról. népfrontmozgalomról, Nógrád megye híres nemzeti­ségi községéről, Bánkról. Időnként megakad a szó. De amikor megkérdezem, hogy mindig ilyen kevés beszédű-e, akkor elneveti magát: — Nehogy azt higgye. In­kább azt mondják rólam, hogy szeretem elmondani minden­ről. amit gondolok. Ügy tar­tom, ha az embernek van vé­leménye. mondja is ki. Néma gyereknek anyja sgm érti a szavát. Ivanics Pál Bánkon szüle­tett. ott járt iskolába, kivéve az iparitanuló-éveket. Mert kőművesnek Pesten ' tanult. Hat éve dolgozik a szakmá­ban, húzza, magasítja a fa­lakat. Jelenleg a nézsai Tö- VÁLL kőművesbrigádjának tagja. Szorgalmas, jó munkás. Ehhez hozzájön még a gya­korlat. ami minden egyes nappal növekszik. Így van ez mindenkinél. A fiatal kőművest nemré­giben megválasztották a bán- ki népfrontbizottság tagjává éá a megyei bizottságba. A megyei küldöttértekezleten pedig bizalmat szavaztak a küldöttek a bánki kőműves­nek. Képviseli Nógrád megyét az április 26-án kezdődő V. népfrontkongresszuson. A hu­szonkét megyei küldött egyi­ke. Még néhány nap és ott ül ö is az Építők Rózsa Ferenc Az ecsegi példa MESSZE fehérlenek a mész- től az épületek falai. Példás rend, tisztaság fogadja az em­bert Ecsegen, a Béke Tsz ma-' jorjában. Nemcsak az út por­talanítására, de a parkosítás­ra is jutott az erőből. Az is­tállók nem a legmodernebbek, de a célnak megfelelnek és, ahogy itt mondták: Ócskább kalappal is lehet tisztessége­sen köszönni. Valójában, kívül- belül példás a tisztaság. A hí­zó marhák és a tehenek jól ápoltak, kitűnő kondícióban vannak. Mentesített, törzs­könyvezett állomány és négy- ezerliteres az éves fejési át­lag. Tiszta istállók, hozzáértő emberek, látszik, hogy itt vég­telenül szeretik a jószágot. Ezeket jegyzem fel tőmonda­tokban, ahogy gyönyörködöm a látottakban. A megyében talán egyik leg­kisebb termelőszövetkezet az ecsegi, de nem túlzás azt ál­lítani, hogy sokan tanulhatná­nak a példájából. Igaz, a helybeliek szerényen tiltakoz­tak ez ellen, de a tények, té­nyek, ahogy a látottakat né­hány adattal Uhlár László fő- agronómustól próbálom ki­egészíteni. A 2500 holdas összterületből 1618 hold a szántó. A többi erdő, gyümölcsös, rét és lege­lő. Ezelőtt 12 évvel szervező­dött újjá ez a közös. Ma 200 tagja van, és az átlagéletkor 58 év. Sokan elmentek a fa­luból az iparba dolgozni. Ma is több munkásjárat indul naponta. Aki itt maradt, az szívvel-lélekkel teszi, amit tennie kell, nincs baj a fegye­lemmel. Igaz. 120 a nyugdíjas tag. Az adottságok tehát itt sem jobbak, mint más ha­sonló helyeken, csak talán jobban alkalmazkodtak azok­hoz. Fő BEVÉTELI forrás a nö­vénytermesztés. Leegyszerűsí­tették a vetésszerkezetet oly­annyira, hogy a terület 70 százalékán szinte azonos a technológiai igény. Ez a gé­pek jó kihasználását eredmé­nyezi. Úgynevezett kinti mun­kás alig húsz ember csak. Az állattenyésztésben félszázan dolgoznak, a gépekkel vagy 25-en. Nem is lenne több erő és amit csak lehet, a gépek végeznek. Reális tervezés, re­kordtermés tavaly. Búzából 20,5, őszi árpából 22,5, tava­sziból 18,5 mázsás átlagter­mést takarítottak be, és az idén is ötéves átlaggal ter­veztek. Jól bevált az olajlen is. Tavaly 12 mázsás átlagter­mést értek el, ebből a má­zsánként 700 forintos ter­ményből. Az idén 100 holdon vetettek. A takarmánynövé­nyek is jól fizettek. A földterület alig 20 száza­léka szolgálja ki az állatte­nyésztést, pedig van mit, mert 100 holdra 20 számos állat jut. Egy számos állat köztu­dottan 500 kilogrammot jelent. A 80 darabos tehénállomány mellett évente 100—120 hízott marhát értékesítenek. A mi­nőséget dicséri, hogy tavaly kilónként 28 forintos átlagárat értek el. Törzskönyvezett, mentesített vemhes üszőből is évi 40—60 darabot értékesíte­nek. Az idén 50 darabot ter­veztek. Átlag 20 ezer forintot kapnak darabjáért. Intenzí­ven foglalkoznak borjúneve­léssel is. Ismert, hogy Ecsegen koráb­ban is élénk volt az állatte­nyésztés. A néhány holdas gazdák jelentős állatállomány­nyal rendelkeztek. Most mi a helyzet a háztájiban? A kér­désre a következő választ kaptam: — Most is lenne rá mód. A háztájiba évente 40—45 va­gon abraktakarmány kerül ki különböző címeken. Ez ele­gendő lenne legalább 400 szarvasmarha ellátására. Ha csak a felét vesszük is, akkor is jóval több lehetne, mert mindössze 30 darab, ha van, Csökkent a részeskaszálási igény is. Rontotta a tenyészté­si kedvet az állatforgalmazás­sal kapcsolatos közismert gond. De a városiasodás jelei is tapasztalhatók, mert egyes istállók garázzsá alakultak. Változtak az igények. Tóth Lászlónét, a kedves és szerény pedikűröst és ma­nikűröst, a vendégei által népszerűbb nevén: BabóJcát lábápolás közben találom, a Pécskő Üzletház szépségápoló szalonjában. Mint mondja — 1966-tól dolgozik a Szolgálta­tó Ktsz-nél. — Miért választotta ezt a szakmát? — Nagyon megtetszett. Sze­retem szépíteni és a ,,fájdal­maktól” megszabadítani a hölgyeket és ... A szövetkezet 60 anyakocát is tart, és évente 700—800 da­rab hízót értékesít. Az ország konyhájára tavaly 1450 má­zsa húst adott le ez a közös gazdaság. Van 3000 darabos törzsbaromfi-állomány, amely­től csaknem 300 ezer tenyész- tojást értékesítettek. Amíg másutt a férőhelyek teljes ki­használtsága miatt a szinten tartás, minőségjavítás a cél­juk, a baromfitenyésztést dup­lájára szeretnék fejleszteni. Tavaly 300 ezer forint tiszta haszon származott ebből, te-' hát megéri. Az ötéves szerző­dés is azt igazolja, érdemes ezt az utat járni. A szükséges beruházás egy év alatt meg­térül a számításuk szerint. A SZÖVETKEZET fejlődése töretlen volt, és a jelek sze­rint mindig könnyebb lesz. Rendbe tették útjaikat. Tavaly végeztek a belvízrendezéssel. A csatornázással korábban hasznavehetetlen vizes terü­letek váltak termővé. Most a legelő komplex javításához fogtak. Rendszeres a talajerő­pótlás, ahol szervestrágyáznak, ott valóban megadják a meny- nyiséget, és a műtrágyával sem spórolnak. Nem véletlen, bár nagyon sok összetevője van annak, hogy tavaly 72 százalékos költségszinttel termelt ez a szövetkezet a tiz aranykoronás földterületen. Számolnak itt mindent előre, és elemzik, mi éri meg és mi nem. A közös célért pedig a vezetőség és a tagság egysé­gesen összefogva munkálko­dik. Ez nem titok, és jó pél­da lehet mások számára is. Bodó János — Jó manikűrös hírében áll és nagyon sok vendége van. Kérik-e a férfiak is a munkáját? — Nagyon sokan. A mani­kűrnél népszerűbb náluk a pedikűr. — Mi most a kéz divatja? — A körmök középhosszú- ságúak, a lakkszín pedig fe­hér gyöngyház. — Van valamilyen elisme­rése? — Igen. A legjobb dolgom zóknak járó oklevél. T. V. Az elismert dolgozó Nógrád küldötte Bánkról a kongresszusra Kultúrházában, hogy tevé­kenyen részt vegyen a kong­resszus munkájában. Miért esett rá a választás? Minden bizonnyal azért, mert már tíz esztendeje olyan KISZ-tag. aki aktívan és lel­kesen dolgozik, bármiről is legyen szó. Klubtitkár a bán- ki alapszervezetben. Az itte­ni fiatalok pedig szívesen vé­geznek társadalmi munkát, ha a község érdeke úgy kí­vánja. Legutóbb a strand körül ültettek csemetéket, de ami­kor kigyulladt Bánk és Rét- ság között az erdő. akkor is elég volt néhány mondat és máris mentek a fiatalok. Ki motorral, ki kerékpárral, ki meg futólépésben. Közöttük volt Ivanics Pál is. Amilyen gyorsan csak tudtak, úgy dol­goztak. hogy megakadályoz­zák a nagyobb tüzet, nagyobb kárt. Így nem csoda. hogy a KISZ a népfrontba ajánlotta, itt van egy tevékeny és szor­galmas fiatalember, bizonyá­ra szükség lesz rá a mozga­lomban. Jó dolog, ha valaki olyan érdeklődő típus mint ő. Az ember ne zárkózzék el a vi­lág gondjai-bajai elől. akkor a közösség is számít rá. — Mindig is érdekelt, ami Bánkon, történt. Édesapám a termelőszövetkezetben dolgo­zik, az ottani dolgok közel állnak hozzám, ez természe­tes. Úgy érzem, emellett — mivel itt élek és lakom eb­ben a községben, itt van az otthonom — rám i§ tartozik a falu ügye. gondja-baja. A népfrontbizottságnak nagyon szép és komoly tervei vannak a következő négy esztendőre. Ahhoz, hogy végrehajtsuk, mindenkinek a munkájára, érdeklődésére, hasznos tevé­kenységére szükség van. De tovább szeretnék dolgozni a KISZ-esek között is. Most ter­vezünk egy néptánccsopor­tot és irodalmi színpadot. Nagyon jó lenne, ha ez meg is valósulna. Szeretem Bán­kot, olyan szép ez a vidék. Nem kívánkozom el sehova innen. Ivanics Pál szlovák anya­nyelvű. Ez a nemzetiség Bán­kon igazán nem ritkaság. — Érdekes dolog ez — ne­veti el magát. — Otthon édesanyámmal és édesapám­mal gyakrabban beszélünk szlovákul. De az öcsémmel már szinte soha. Ha mi ket­ten beszélgetünk, kivétel nél­kül mindig magyarul folyik a szó. Azt hiszem, nem is az a lényeg, az ember milyen nyelven beszél, hanem mit mond. Bár Bánkon az utcanevek két nyelven, magyarul és szlovákul egyaránt olvasha­tók, sokan már nem is tud­ják. ki a szlovák, ki a ma­gyar. Aki többet és jobban dolgozik, az jobban is boldo­gul. De az iskolában van szlo­vák oktatás. Hogy az ifjabb nemzedék se felejtse el a nagyanyák és nagyapák nyel­vét. Ivanics Pál úgy tervezi; hogy nagyon sokat és szor­galmasan fog jegyzetelni a kongresszuson. Mert, ha haza­jön, várják tőle a beszámo­lót. Nemcsak a KISZ-esek, hanem a népfrontbizottság is. Komoly és felelősségtel­jes megbízatás, ha valaki hu- szonkettedmagával egy egész megyét képvisel. Ebben bizonyára egyetér­tünk Ivanics Pállal. Csatai Erzsébet NÓGRÁD — 1972, április 22., szombat 5

Next

/
Oldalképek
Tartalom