Nógrád. 1972. április (28. évfolyam. 78-101. szám)

1972-04-22 / 94. szám

ilNem if tol

Új gépen gyorsabb, jobb

Ev elejétől érkeznek már az új gépek Jánosaknára a női fehérneműgyárba. A régi, elavultakat speciális, új, sokkal termelékenyebb gépekkel cserélik ki. Nemcsak a termelékenység növekszik, hanem az előállítási költség is jelentősen csökken, ami a versenyképesség fokozódásához vezet. Egyre finomabb termékeket, női konfekcióárut gyártanak, amelynek 80 százalékát exportálja a vállalat. Kecskés Tiborné az új hc^ozógépen nemcsak többet tud termelni, hanem szemre is szebbet. A varrás szinte nem is látható,

mintha ragasztották volna

MAI KOMMENTÁRUN!;

Óvoda és bölcsőde

Klimilaizlott

kiiíelesség

Arról értesítettek, hogy egy fiatal férfi a közelmúltban öngyilkossági szándékból átvágta az ütőerét. Szerencséjére észrevették, elsősegélyben részesítették, jelenleg a kórházban ápolják. Az ilyen szomorú eset mindig megdöbbenti az embert. Még inkább, ha ismerősről van szó, akiről tudvalevő, hogy családos ember, gyereke van. Ebben az esetben a megdöbbenéshez még lelkiismeret-furdalás is párosul, mert köztudott volt, hogy az öngyilkosságra vetemedett ember olyan életet élt, amely után szinte törvényszerű, hogy ilyen tragédiának kellett elkövetkeznie.

Nyugtalan volt, felelőtlenül viselkedett, italozott, verekedett, családjától napokig elkószált. Addig, amíg pénze volt odahaza nem látták. Amikor testileg kifáradva, anyagilag tönkremenve hazament, akkor 'tört, zúzott, verekedett. Egyébként az emberek is messze elkerülték. Különösen akkor, amikor az italtól mámorosán kereste, hol okozhat botrányt. Néhány hozzá hasonló társa volt, akik kitartottak mellette a pénzéért, hiszen ő fizette amit fogyasztottak. Azok maradtait mellette, akik kaphatók a botrányokozásra.

Számára ennek vége. Megsápadva fekszik a kórházi ágyon. Remélhető, betegsége ideje alatt elgondolkodik azon, hogyan élt és hová jutott. Mert az öngyilkosságot is akkor kísérelte meg, amikor több napos mulatozás után szesztársaitól, családjától magára hagyatva, munkahelyén a több napos távollétéért fegyelmi elé állítva, nem talált más kivezető utat.

Ilyen ember. Itt él közöttünk, velünk szemben követte el garázdaságait, sajnos, minden felelősségre vonás nélkül. Egy alkalommal közelebbi ismerőse azt mondta, hogy szomszédai, hozzátartozói azon vita tkoztak, milyen intézkedést tegyenek ennek a garázdának a megfékezésére. Sok javaslat 'elhangzott. Történetesen, hogy értesítik a rendőrséget. Szólnak a tanácsnak. Jelentik a munkahelyén, összefognak és megakadályozzák a randalírozásban. Mindebből csak annyi valósult meg, hogy egy alkalommal az egyik nyilvános helyen többen közrefogták és ellátták a baját, ö céltudatosan készült a törlesztésre, amit nem is mulasztott el. Erre többen azt mondták: egye meg a fene, csináljon amit akar...

Azt tette, átvágta az ütőerét. Ha a sok elhatározásból csak annyit valósítottak volna meg, hogy felhívják a hatóságok figyelmét ennek az embernek a tarthatatlan magatartására, másképpen alakulhatott volna az ügy. Nincsenek vérmes reményeim az ember iránt. De azért, mert ember, bízok abban, ő is megváltoztatható lett volna, ha nem vallják közvetlen környezetében: egye meg a fene...

Amikor köztudott lett öngyilkossága, megdöbbentek, akik tudták, ha keményen fellépnek ellene, meghiúsíthatják tettét. Szerencsére, az életét megmentették. Maradt lehetőség, hogy a helyes útra térjen. Munkát fog jelenteni a hatóságnak, feletteseinek, közvetlen környezetének, de a fáradságot nem szabad sajnálni. Emberről van szó, ha tévelygőről is. Mert, ha megtér, eggyel kevesebben lesznek, akik még kellemetlenkednek.

— B —

Salgótarjánban égetően szükséges minden óvodai férőhely. Ezért a városi tanács még tavaly ősszel a Salgótarjáni Kohászati Üzemekkel kötött megállapodás alapján közös erőfeszítéssel újabb óvodai csoportot hozott létre a Malinovszkij úton. Ez lehetőséget teremt arra, hogy még több, azon a környéken lakó gyerek járhasson óvodába. A megyei tanács úgy döntött. hogy támogatja a városi tanácsot, és az 1972-es évben több mint 60 ezer forintos béralapot engedélyezett.

Buják községben a lakosság kérésére az idénybölcsődét állandó jellegű bölcsődévé szervezték át.

Magas, vékony fiatalember Ivanics Pál. A szemüveg még markánsabbá teszi az arcát, bár egyáltalán nem szórakozásból hordja. A tekintete viszont igen élénk a sötét üveg mögött.

Beszélgetünk a KlSZ-mun- káról. népfrontmozgalomról, Nógrád megye híres nemzetiségi községéről, Bánkról. Időnként megakad a szó. De amikor megkérdezem, hogy mindig ilyen kevés beszédű-e, akkor elneveti magát:

— Nehogy azt higgye. Inkább azt mondják rólam, hogy szeretem elmondani mindenről. amit gondolok. Ügy tartom, ha az embernek van véleménye. mondja is ki. Néma gyereknek anyja sgm érti a szavát.

Ivanics Pál Bánkon született. ott járt iskolába, kivéve az iparitanuló-éveket. Mert kőművesnek Pesten ' tanult. Hat éve dolgozik a szakmában, húzza, magasítja a falakat. Jelenleg a nézsai Tö- VÁLL kőművesbrigádjának tagja. Szorgalmas, jó munkás. Ehhez hozzájön még a gyakorlat. ami minden egyes nappal növekszik. Így van ez mindenkinél.

A fiatal kőművest nemrégiben megválasztották a bán- ki népfrontbizottság tagjává éá a megyei bizottságba. A megyei küldöttértekezleten pedig bizalmat szavaztak a küldöttek a bánki kőművesnek. Képviseli Nógrád megyét az április 26-án kezdődő V. népfrontkongresszuson. A huszonkét megyei küldött egyike. Még néhány nap és ott ül ö is az Építők Rózsa Ferenc

Az ecsegi példa

MESSZE fehérlenek a mész- től az épületek falai. Példás rend, tisztaság fogadja az embert Ecsegen, a Béke Tsz ma-' jorjában. Nemcsak az út portalanítására, de a parkosításra is jutott az erőből. Az istállók nem a legmodernebbek, de a célnak megfelelnek és, ahogy itt mondták: Ócskább kalappal is lehet tisztességesen köszönni. Valójában, kívül- belül példás a tisztaság. A hízó marhák és a tehenek jól ápoltak, kitűnő kondícióban vannak. Mentesített, törzskönyvezett állomány és négy- ezerliteres az éves fejési átlag. Tiszta istállók, hozzáértő emberek, látszik, hogy itt végtelenül szeretik a jószágot. Ezeket jegyzem fel tőmondatokban, ahogy gyönyörködöm a látottakban.

A megyében talán egyik legkisebb termelőszövetkezet az ecsegi, de nem túlzás azt állítani, hogy sokan tanulhatnának a példájából. Igaz, a helybeliek szerényen tiltakoztak ez ellen, de a tények, tények, ahogy a látottakat néhány adattal Uhlár László fő- agronómustól próbálom kiegészíteni.

A 2500 holdas összterületből 1618 hold a szántó. A többi erdő, gyümölcsös, rét és legelő. Ezelőtt 12 évvel szerveződött újjá ez a közös. Ma 200 tagja van, és az átlagéletkor 58 év. Sokan elmentek a faluból az iparba dolgozni. Ma is több munkásjárat indul naponta. Aki itt maradt, az szívvel-lélekkel teszi, amit tennie kell, nincs baj a fegyelemmel. Igaz. 120 a nyugdíjas tag. Az adottságok tehát itt sem jobbak, mint más hasonló helyeken, csak talán jobban alkalmazkodtak azokhoz.

Fő BEVÉTELI forrás a növénytermesztés. Leegyszerűsítették a vetésszerkezetet olyannyira, hogy a terület 70 százalékán szinte azonos a technológiai igény. Ez a gépek jó kihasználását eredményezi. Úgynevezett kinti munkás alig húsz ember csak. Az állattenyésztésben félszázan dolgoznak, a gépekkel vagy 25-en. Nem is lenne több erő és amit csak lehet, a gépek végeznek. Reális tervezés, rekordtermés tavaly. Búzából 20,5, őszi árpából 22,5, tavasziból 18,5 mázsás átlagtermést takarítottak be, és az idén is ötéves átlaggal terveztek. Jól bevált az olajlen is. Tavaly 12 mázsás átlagtermést értek el, ebből a mázsánként 700 forintos terményből. Az idén 100 holdon vetettek. A takarmánynövények is jól fizettek.

A földterület alig 20 százaléka szolgálja ki az állattenyésztést, pedig van mit, mert 100 holdra 20 számos állat jut. Egy számos állat köztudottan 500 kilogrammot jelent. A 80 darabos tehénállomány mellett évente 100—120 hízott marhát értékesítenek. A minőséget dicséri, hogy tavaly kilónként 28 forintos átlagárat értek el. Törzskönyvezett, mentesített vemhes üszőből is évi 40—60 darabot értékesítenek. Az idén 50 darabot terveztek. Átlag 20 ezer forintot kapnak darabjáért. Intenzíven foglalkoznak borjúneveléssel is.

Ismert, hogy Ecsegen korábban is élénk volt az állattenyésztés. A néhány holdas gazdák jelentős állatállománynyal rendelkeztek. Most mi a helyzet a háztájiban? A kérdésre a következő választ kaptam:

— Most is lenne rá mód. A háztájiba évente 40—45 vagon abraktakarmány kerül ki különböző címeken. Ez elegendő lenne legalább 400 szarvasmarha ellátására. Ha csak a felét vesszük is, akkor is jóval több lehetne, mert mindössze 30 darab, ha van, Csökkent a részeskaszálási igény is. Rontotta a tenyésztési kedvet az állatforgalmazással kapcsolatos közismert gond. De a városiasodás jelei is tapasztalhatók, mert egyes istállók garázzsá alakultak. Változtak az igények.

Tóth Lászlónét, a kedves és szerény pedikűröst és manikűröst, a vendégei által népszerűbb nevén: BabóJcát lábápolás közben találom, a Pécskő Üzletház szépségápoló szalonjában. Mint mondja — 1966-tól dolgozik a Szolgáltató Ktsz-nél.

— Miért választotta ezt a szakmát?

— Nagyon megtetszett. Szeretem szépíteni és a ,,fájdalmaktól” megszabadítani a hölgyeket és ...

A szövetkezet 60 anyakocát is tart, és évente 700—800 darab hízót értékesít. Az ország konyhájára tavaly 1450 mázsa húst adott le ez a közös gazdaság. Van 3000 darabos törzsbaromfi-állomány, amelytől csaknem 300 ezer tenyész- tojást értékesítettek. Amíg másutt a férőhelyek teljes kihasználtsága miatt a szinten tartás, minőségjavítás a céljuk, a baromfitenyésztést duplájára szeretnék fejleszteni. Tavaly 300 ezer forint tiszta haszon származott ebből, te-' hát megéri. Az ötéves szerződés is azt igazolja, érdemes ezt az utat járni. A szükséges beruházás egy év alatt megtérül a számításuk szerint.

A SZÖVETKEZET fejlődése

töretlen volt, és a jelek szerint mindig könnyebb lesz. Rendbe tették útjaikat. Tavaly végeztek a belvízrendezéssel. A csatornázással korábban hasznavehetetlen vizes területek váltak termővé. Most a legelő komplex javításához fogtak. Rendszeres a talajerőpótlás, ahol szervestrágyáznak, ott valóban megadják a meny- nyiséget, és a műtrágyával sem spórolnak. Nem véletlen, bár nagyon sok összetevője van annak, hogy tavaly 72 százalékos költségszinttel

termelt ez a szövetkezet a tiz aranykoronás földterületen. Számolnak itt mindent előre, és elemzik, mi éri meg és mi nem. A közös célért pedig a vezetőség és a tagság egységesen összefogva munkálkodik. Ez nem titok, és jó példa lehet mások számára is.

Bodó János

— Jó manikűrös hírében

áll és nagyon sok vendége

van. Kérik-e a férfiak is a munkáját?

— Nagyon sokan. A manikűrnél népszerűbb náluk a pedikűr.

— Mi most a kéz divatja?

— A körmök középhosszú- ságúak, a lakkszín pedig fehér gyöngyház.

— Van valamilyen elismerése?

— Igen. A legjobb dolgom zóknak járó oklevél.

T. V.

Az elismert dolgozó

Nógrád küldötte

Bánkról a kongresszusra

Kultúrházában, hogy tevékenyen részt vegyen a kongresszus munkájában.

Miért esett rá a választás? Minden bizonnyal azért, mert már tíz esztendeje olyan

KISZ-tag. aki aktívan és lelkesen dolgozik, bármiről is legyen szó. Klubtitkár a bán- ki alapszervezetben. Az itteni fiatalok pedig szívesen végeznek társadalmi munkát, ha a község érdeke úgy kívánja.

Legutóbb a strand körül

ültettek csemetéket, de amikor kigyulladt Bánk és Rét- ság között az erdő. akkor is elég volt néhány mondat és máris mentek a fiatalok. Ki motorral, ki kerékpárral, ki meg futólépésben. Közöttük volt Ivanics Pál is. Amilyen gyorsan csak tudtak, úgy dolgoztak. hogy megakadályozzák a nagyobb tüzet, nagyobb kárt.

Így nem csoda. hogy a KISZ a népfrontba ajánlotta, itt van egy tevékeny és szorgalmas fiatalember, bizonyára szükség lesz rá a mozgalomban.

Jó dolog, ha valaki olyan érdeklődő típus mint ő. Az ember ne zárkózzék el a világ gondjai-bajai elől. akkor a közösség is számít rá.

— Mindig is érdekelt, ami Bánkon, történt. Édesapám a

termelőszövetkezetben dolgozik, az ottani dolgok közel állnak hozzám, ez természetes. Úgy érzem, emellett — mivel itt élek és lakom ebben a községben, itt van az otthonom — rám i§ tartozik a falu ügye. gondja-baja. A népfrontbizottságnak nagyon szép és komoly tervei vannak a következő négy esztendőre. Ahhoz, hogy végrehajtsuk, mindenkinek a munkájára, érdeklődésére, hasznos tevékenységére szükség van. De tovább szeretnék dolgozni a KISZ-esek között is. Most tervezünk egy néptánccsoportot és irodalmi színpadot. Nagyon jó lenne, ha ez meg is valósulna. Szeretem Bánkot, olyan szép ez a vidék. Nem kívánkozom el sehova innen.

Ivanics Pál szlovák anyanyelvű. Ez a nemzetiség Bánkon igazán nem ritkaság.

— Érdekes dolog ez — neveti el magát. — Otthon édesanyámmal és édesapámmal gyakrabban beszélünk szlovákul. De az öcsémmel már szinte soha. Ha mi ketten beszélgetünk, kivétel nélkül mindig magyarul folyik a szó. Azt hiszem, nem is az a

lényeg, az ember milyen nyelven beszél, hanem mit mond.

Bár Bánkon az utcanevek két nyelven, magyarul és szlovákul egyaránt olvashatók, sokan már nem is tudják. ki a szlovák, ki a magyar. Aki többet és jobban dolgozik, az jobban is boldogul. De az iskolában van szlovák oktatás. Hogy az ifjabb nemzedék se felejtse el a nagyanyák és nagyapák nyelvét.

Ivanics Pál úgy tervezi; hogy nagyon sokat és szorgalmasan fog jegyzetelni a kongresszuson. Mert, ha hazajön, várják tőle a beszámolót. Nemcsak a KISZ-esek, hanem a népfrontbizottság is. Komoly és felelősségteljes megbízatás, ha valaki hu- szonkettedmagával egy egész megyét képvisel.

Ebben bizonyára egyetértünk Ivanics Pállal.

Csatai Erzsébet

NÓGRÁD — 1972, április 22., szombat 5