Nógrád. 1972. április (28. évfolyam. 78-101. szám)
1972-04-19 / 91. szám
Kocsma a sorompónál r A KOCSMA jó helyre épült. A sorompón túl a gyárnegyed meg az egyforma melós- házak, ahonnan a legtöbb szemetet hétfőn szállítja el a kukáskocsi, s hetente legalább egyszer babfőzeléket főznek. A kocsma rögtönzött értekezletek, • röpgyűlések, termelési tanácskozások színhelye. „Döntenek” nemzetközi és országos kérdésekben, beszélnek megindítóan emberi és köznapi életigazságokról. Elítélnek és felmentenek. Lukács, a kocsmafilozófus tisztában van a világ dolgaival. Állítólag négy nyelven beszél és gyakran használ idegen kifejezéseket. Alkalmi hallgatósága olykor kineveti. Lukács néha fröccsöt iszik, de főleg a társaság miatt jön. Tájékozódik és tájékoztat: történelemről és irodalomról, doktrínákról és csomagtervekről, hogy vannak államok, amelyek nem ismerik el egymást, és vannak igazgatók, akiknek fogalmuk sincs a demokráciáról. A csap alatt forognak a poharak, s kiszáradt ínyű emberek öntik magukba a stampedli pálinkát, a krigli sört, a nagyfröccsöt. Pufajkás munkások • hideget hoznak magukkal, bekapják a törkölyt, a jaffát, a hosszúlépést. Sietnek. Újabbak és még újabbak jönnek. A kocsma sohasem üres. Cigaretta a számban, várom, mikor ad valaki tüzet. Fütyülnek 'rám. Rákönyökölök a bádogpultra, fújom a füstöt. Bejön, egy fehér inges és összemosolyog a kocsmárossal. — Parancsoljon, az úr küldi — mondja a kocsmáros és fél konyakot tesz elém. — Nem kértem. ; — Az úr kérte. — Igya meg az úr. Az úr felháborodva rendreutasít, „A konyakomat nem szokás visszautasítani, hölgyi- kém! Itt nem!” — Milyen a világ a pult másik oldaláról? — kérdem a kocsmárost. — Zavaros, nagyon zavaros — mondja. — Sok mindenről előbb hallok, mint azok, akiknek tudniok kellene róluk. A kocsmában két dologról beszélgetnek az emberek: á munkáról és az asz- szonyokról. Minden asszony pénzéhes, s minden munkahelyen van valami, ami nem tetszik az embereknek. Ami azt illeti, nem is szeretek odafigyelni. Még véletlenül elkotyognék valamit. De látatlanban is ismerek igazgatókat, művezetőket és brigádvezetőket. Tudom, hogy ki készít se- lejtet. Mit és hova szállít a FÜSZÉRT. Ki érdemelne fegyelmit. Tudok áthelyezésekről és fel nem fedezett üzemi szarkákról. — Van-e a törzsvendégek között jómódú ember? — AZ SENKIRE sincs ráírva. De úgy gondolom, hogy van."*Akinek fizetéskor száz— kétszáz forint nem számít, az vagy jómódú, vagy -nemtörődöm. Mert az igaz, hogy nem keresnek rosszul, de az ital mellett lakás is kell, ruha is kell, tüzelő is kell. Egyet nem tudtam még kideríteni: miből van egyik-másik embernek naponta rendszeresen öt- ven-hatvan forintja italra. Ha kérdem, azt mondják, én azzal ne törődjek. A kocsmárosok igyekszenek fogni a vendéget — hisz’ százalékra dolgoznak — sokszor nem is az itallal, hanem a kocsma sajátos atmoszférájával, s megértő beszélgetőpartnerek maguk is. De csábítóerő az is, hogy az azonos ívásúak között bátrabban, szabadabban mondhatják el az emberek a véleményüket. Aki ugyanis azt hiszi, hogy a kocsmába csak inni jönnek, az téved: beszélgetni is jönnek. S téved az is, aki azt hiszi: itt több a részeg ember, mint a józan. Körülbelül minden negyedik betérő sörös-, vagy jaffásüve- get emel le a pultról. Részeg azért akad. Sokan aludtak már a sarki kocsma melletti árokban, s az ajtóval szemközti öreg diófát is megölelgették néhányan. Az üzlet havi forgalma januárban 110 000 forint volt — napi három és fél ezer forint körüli a bevétel —, egy nap alatt elfogy 20 liter pálinka, három hektó sör és hatvan liter bor. Ösz- szehasonlításul: 1964-ben ebben a kisvárosi kocsmában egy hónap alatt adtak el négy hektó sört. — Mondjon nagyivókat. — Van egy fiatal férfi, aki mindig tele van. Azzal het- venkedik, hogy bokszoló volt, s az a szokása, hogy leüti az emberek fejéről a sapkát. Ez sértés. Van néhány férfi, akiről a munkahelyén nem is tudják, hogy részeges. Este iszik és szabad szombaton. Van, aki napközben állandóan utántölt. — Verekedés? — Én itt rendet tartok. A rendőrség másfél éve volt kint utoljára. — Lát-e szegénységet? — Csak a cigányoknál. — Lát-e gazdagságot? — AZT IS LÁTOK. Ha nem is a törzsvendégeknél. Az ilyen kocsmát a finomabb emberek elkerülik. Igaz, magunkfajta meg a bárba nem menne be. Lehet, hogy nem is a drágaság miatt... D. Varga Márta Jogi tanácsadó Jár-e a második gyermek után gyermekgondozási segély 7. Jenőné (Csécse) olvasónk első gyermeke után megállapított gyermekgondozási segélyezés ideje 1972. július 27- én lejár. Arra kér választ levelében, hogy az októberben születendő második gyermeke után, milyen feltételek mellett lesz jogosult gyermekgondozási segélyre. Olvasónk leveléből, sajnos, nem tűnik ki, hogy első gyermeke után munkaviszony vagy termelőszövetkezeti tagsági viszony alapján vált jogosulttá gyermekgondozási segélyre. A munkaviszonyban álló nők gyermekgondozási segélyre akkor jogosultak, ha.a szülést megelőző 18 hónap alatt legalább 12 hónapot töltöttek kísérleteznek magyar kutatók, egyelőre állatokon. Eddigi eredményeikről és a biztató kilátásokról részletes cikkben számol be a Delta Magazin új száma. Bemutatja a legújabb típusú Skodát, a tapintó robotkéz kidolgozását célzó vizsgálatokat, beszámol a csillagászat és a régészet legújabb eredményeiről. ..Ember a zajban” címmel összefoglalja' a zajártalom kutaíá* sának új eredményeit, látványos képeket közöl a műanyagok bútoripari felhaszmunkaviszonyban. E tekintetben munkaviszonyban töltött időnek kell számítani a gyermekgondozási segély céljából igénybe vett fizetés nélküli szabadság idejét és a táppénzes állományban töltött időt is. Olvasónk tehát amennyiben a segélyezés idejének lejárta után is fenntartja munkaviszonyát, második gyermekének megszületése előtt megbetegedése, vagy veszélyeztetett terhesség megállapítása esetén táppénzre, második gyermekének megszületése után szülési segélyre és gyermekgondozási segélyre is jogosult lesz. Termelőszövetkezeti tagsági viszony esetén a gyermekgondozási segélyezésre való jogosultság előfeltétele, hogy a ruhásáról és ismerteti a mélyépítést forradalmasító „útépítő szőnyeg”-et. Délamerikai különtudósítcja a termeszhangyák életéről ír és ad képeket. A légi infrafény- képezés új eredményeiről szól a „Kincskeresés a levegőből” című cikk. Számos hír, érdekesség,. információ és lexikonrovat teszi teljessé a Delta új számát, amely ezúttal is száznál több — javarészt színes — fényképpel segíti az olvasót, hogy eligazodjon a, hírözönben. szülést megelőző 12 hónap alatt legalább 120 tízórás munkanapot dolgozzék az igénylő. A gyermekgondozási segélyezés idejét ez esetben is munkavégzésnek kell tekinteni, de betegségi segély szempontjából ezt az időt csak mint jogszerző időt lehet figyelembe venni. A betegségi segélyre való jogosultsághoz szükséges legalább 100 tízórás munkanaphoz ezt az időt is hozzászámítják. A vonatkozó jogszabályok szerint azonban a termelőszövetkezeti tag még jogosultság esetén is csak annyi napra jogosult betegségi segélyre, amennyi napot az előző évben ténylegesen ledolgozott. Tekintettel arra, hogy a gyermekgondozási segély fo- yósításának előfeltétele a fizetés nélküli szabadság, amely kizárja az egyidejű munkavégzést, a gyermekgondozási segély lejárta után olvasónk részére még megbetegedése esetén sem folyósítható betegségi segély. Amennyiben azonban a második gyermek születését megelőző 12 hónapon belül az első gyermek után megállapított gyermekgondozási segélyezés idejétől legalább 120 napot be lehet számítani, úgy a második gyermek után is jogosult lesz gyermekgondozási segélyre, még akkor is, ha időközben betegsége miatt tényleges munkát végezni nem tud a termelőszövetkezetben. Dr. J. S. „Okosító" gyógyszerekkel fiz ÜFÉSZ és a szövetkezeti törvény V A fogyasztási szövetkezetek több hivatalos fórumán megfogalmazták ; a szövetkezeti mozgalom olyan időszakához érkezett, amikor a szövetkezetekről szóló 1971. évi III. törvény, valamint az ezt követő törvényerejű rendeletek végrehajtása közvetlen gyakorlati feladattá vált. Amikor törvény végrehajtásáról beszélünk, megkülönböztetett helye, szerepe van az ÁFÉSZ-eknél soron következő részközgyűléseknek. A fogyasztási szövetkezeti mozgalomban egyértelművé vált, hogy a részközgyűlési rendszer és annak hatásköre ellen nem tiltakozni kell, hanem azon fáradozni, hogy betöltse szerepét, és a szövetkezeti demokrácia továbbfejlesztésének hatékony formájává legyen. A szövetkezetekről szóló törvény biztosítja a tagok tulajdonosi jogait, a döntések meghozatalában való közvetlen és tevékeny részvételüket. Ezt azért indokolt hangsúlyozni, mert először kerül sor a rész- közgyűlések új elvek szerinti megtartására. A szövetkezetek — az alapszabály és jogszabályok kéretei között — önállóan határozhatják meg a rész- közgyűlések tartásárfak feltételeit és módszereit. Ugyanakkor a szövetkezeti törvény lényegét, a szövetkezeti jellegből fakadó munka tartalmát és rriódszereit nem lehet eltorzítani, vagy éppen szükség ges rossznak és formaságnak tekinteni. Az ÁFÉSZ-ek többsége megértette, hogy a szövetkezeti mozgalom fejlődésének egy sajátos, új szakaszában vagyunk. Ez lehetővé teszi, hogy konkrétabban meghatározhassák a továbbfejlődést szolgáló feladatokat. A szövetkezeti mozgalmon belül figyelembe kell venni, hogy még él a régi, megszokott szemlélet a választott testületek munkájánál. Ugyanakkor már erőteljesen jelentkeznek azok az új elvek és módszerek, amelyeket alkalmazni kell a szövetkezeti demokrácia érvényesítésében. Annak, hogy a részközgyűlések már a közeljövőben ténylegesen és érdemben betöltsék hivatásukat, megvannak a feltételei a vezetés részéről. Ezt bizonyítja, hogy olyan témák kerülnek a rész- közgyűléseken megvitatásra, mint például az igazgatóság beszámolója az 1971. évben végzett munkáról,, az 1972. évi tervek ismertetése, a szövetkezet alapszabályának módosítása, a vezetők díjazásával kapcsolatos időszerű kérdések, döntés a helyi szövetkezeti tagság anyagi érdekeltségével kapcsolatos feladatokban. De számot kell adni arról is, hogy milyen lesz az áruellátás, hogyan alakul a szövetkezet árpolitikája, milyen a kereskedelmi és vendéglátó egységek kulturáltsága és fejlesztésének perspektívája, ki tudjuk-e elégíteni szolgáltatásainkkal a tagok igényeit, mennyire tudják a szövetkeze1 öltőt oil a sarkvidéken A ribini töltőtollgyárban megkezdték egy új típusú töltőtoll gyártását, amelyet kis égővel és elemmel láttak el. Ez rendkívül megkönnyíti a félévig is sötétben — a sarki éjszakában — dolgom meteorológusok, geológusok munkáját. tek segíteni és irányítani a háztáji gazdálkodást és felvásárlást? A részközgyűlések kettős feladatot látnak el. Egyrészt tanácskoznak és határoznak a szövetkezet egészét érintő ügyekben, másrészt a helyi jellegű, a területi szervezettel kapcsolatos döntések kerülnek sorra. Ezért helyes, ha az igazgatóság beszámolója mellett, -a területi intéző bizottság elnöke felkészül arra, hogy tájékoztatást adjon a helyi tevékenységről és feladatokról. A részközgyűléseken a beszámolóval szemben fontos követelmény a konkrétan is megfogalmazott tagcentrikus szemlélet. Ne számadatok halmaza jellemezze azt. hanem közérthető nyelvezettel, a tagok és a fogyasztók nézőpontjából tárgyalja a feladatokat. Az ÁFÉSZ-ek részközgyűlési rendszere megadja a lehetőségét annak, hogy a szövetkezeti tagság és a választott vezető testület között élő munkakapcsolat valósuljon meg. Az apparátus vezető'állású dolgozóinak és munkatársainak viszont keresniük kell a tagság és a testületi szervek által meghatározott feladatok megoldásának leghatékonyabb és legjobban célravezető eszközeit és módszereit. Toronyi László Felkínáljuk eladásra az alant felsorolt gépkocsikat és munkagépeket megegyezés szerint. Érdeklődni lehet szombat kivételével mindennap 7—17 óráig. Szécsény TÖVALL Telefon: 130. 1 db T. D. ö. 6. tip. daru (Toldi). 1 db Reiser IL 4,5 tonnás olajfűtéses (asztfaltmasztikátor) 1 db Gaz 51. Á. tip 2,5 tonnás tehergépkocsi. 1 db Supe^-Zetor — 50. 1 db pótkocsi (román tip.) 4 tonnás légfékes. f — , , , — .......... F onodái munkára felvessünk fonó szahmunlrómokeí, női betanulékat. 14—16 éves korig két műszakba, * 16 év betöltése után három műszakba. Betanulási idő: 1 hónap. Bérezés betanulási időre: 1200 Ft Betanulási idő után 1900—2500 Ft fizetéssel. Kéthetenként szabad szombat Vidéki nődolgozók részére szállást biztosítunk. " Férfimunkásokat is keresünk betanított és segédmunkára. Bővebb felvilágosítást levélben Is adunk. Cím; Pamuttextil Művek Fonógyára, Budapest, XI., Bocskai u. 90. Munkaügyi osztály. • Hirdetmény A Budapesti Finomkötöttárugyár balassagyarmati gyáregysége új gyárat létesít, ezért ipari tanulókat vesz fel leányokat kötő - hurkoló konfekció szakmára. A tanulási idő: 2 év. Mindazok, akik a 8 általános iskolát elvégezték, jelentkezhetnek a 217. sz. Ipari Szakmunkásképző Intézetnél Balassagyarmat, Bercsényi u. 2. sz, alatt. Jelentkezési határidő: 1972. augusztus 15. €>qy hónap máivá nyitja kapuit a BUDAPESTI NEMZETKÖZI YÄSÄR, amelyen 1972. május 19-től 29-ig bemutatják a magyar ipar legkiválóbb termékeit, valamint 40 ország sok ezer gyártmányát. * Május 22-e és 26-a között, 10-től 14 óráig: szakmai napok. Belépés; külön szakmai belépőjeggyel. Ezeken a napokon a vásár a nagyközönség — az egyéni és a csoportos látogatók — részére 14-től 20 óráig van nyitva. A többi napon a vásár 10-től 20 óráig tekinthető meg. A pavilonok este 19 órakor zárnak. Szerezze be ön is a vásárigazolványt, amely a vásár egyszeri megtekin,tésére belépőjegyül szolgál és vidéki látogatóinkat 33%-os utazási kedvezményre jogosítja! A vásárigazolvány beszerezhető: a MÁV jegypénztárainál, az IBUSZ menetjegyirodáinál, valamint a városi és a községi tanácsoknál. Ä vásárt rendezi és felvilágosítást ad: a HUNGEXFO, Magyar Külkereskedelmi Vásár és Propaganda Iroda, Budapest, XIV., Városliget. /
