Nógrád. 1972. március (28. évfolyam. 51-77. szám)

1972-03-14 / 62. szám

Tanácakosik as Olatx KP XIII. kongreaasnaa Äse olasz kommunisták egységet akarnak A milánói sportcsarnok nagytermében hétfőn délután megnyílt az Olasz Kommu­nista Párt XIII. kongresszusa. Az üdvözlő szavak elhang­zása és az elnökség megvá­lasztása, után a küldöttek jó­váhagyták a tanácskozás na­pirendjét. amelyen a követke­ző kérdések szerepelnek: a központi bizottság beszámoló­ja, a szervezeti szabályzat módosítása és a párt új ve­zető szerveinek megválasztása. Ezután Enrico Berlinguer főtitkárhelyettes megtartotta beszámolóját. Az Olasz Kommunista Párt főtitkárhelyettese a bevezető­ben többek között hangsúlyoz­ta, hogy az amerikaiak bar­bár indokínai agressziója az utóbbi időben fokozódott es Nixon állítólagos béketerve, amelyen nem beszél az ame­rikai csapatok kivonásáról és az indokínai népek önrendel­kezéséről nem egyéb hazug­ságnál. Javasolta, hogy a kongresszus intézzen felhívást a párizsi Vietnam-értekezlet­hez annak érdekében, hogy az 1972-es év az amerikai ag­resszió elleni nagy mozgósí­tás esztendeje legyen, továb­bá az olasz kormányhoz, hogy ismerje el a Vietnami Demok­ratikus Köztársaságot. Az európai helyzetről szól­va, Berlinguer hangoztatta, hogy az olasz kormány pasz- szív magatartást tanúsít az európai biztonsági értekezlet kérdésében, és egyre nyilván­valóbb, hogy az Egyesült Ál­lamokhoz fűzódó szoros kap­csolatok gátolják az önállló olasz külpolitika kialakítását, csorbítják az ország szu­verenitását és önrendelkezé­sét. Berlinguer rámutatott, hogy az Olasz KP nem egy­szerűen Olaszországnak a NA- TO-ból való kilépését követe­li, hanem ezzel egyidejűleg egész Európának az amerikai hegemóniától történő megsza­badulását, és a szembenálló katonai tömbök fokozatos fel­számolását is. Ezt követően Berlinguer az OKP-nak a kormányban vagy a kormányt támogató parla­menti többségében való rész­vételének kérdéséről beszélt. Leszögezte: ez a részvétel je­lenleg csak két feltétel telje­sülése esetén lehetséges: ha a demokratikus intézményeket veszélyeztető reakciós táma­dással kell szembeszállni, vagy pedig, ha megvannak a szükséges feltételek egy gyö­keres megújulást jelentő prog­ram végrehajtásához. Vannak, akik azt akarják — mondatta —, hogy önálló­ságunk a szocialista országok­kal és a nemzetközi munkás- mozgalommal való szakításban fejeződjék ki. Ml azonban ezt az utat sohasem fogjuk követ­ni, mert ez nem önállóság, hanem — éppen ellenkezőleg — alárendeltség lenne: az osz­tályharc nagy porondján nin­csen senkiföldje. Pártunk ré­szét képezi annak a hatalmas mozgalomnak, amely megújít­ja a világot — zárta beszé­dét Enrico Berlinguer. Polgárháborús jelek Ulsterhen Mégis lesz közös program? A Francia Szocialista Párt Szombaton és vasárnap, a Pá­rizs melletti Suresnesben tar­tott rendkívüli kongresszusán elhatározta, hogy azonnal megkezdi a tárgyalásokat a többi baloldali politikai párt­tal, elsősorban a Francia Kommunista Párttal egy kö- eös baloldali kormányprogram kidolgozásáról. Francois Mit­terrand, a Francia Szocialista Párt első titkára azt a re­ményét fejezte ki, hogy e tárgyalások már a nyárig, eredményre vezethetnek, s a nyár elején tartandó újabb rendkívüli pártkongresszus már a tárgyalások eredmé­nyeként kidolgozott közös (kormányprogram elfogadásá­ról dönthet. (MTI) William Craig volt belügy­miniszter védőszárnyai alatt a szélsőséges északír pro­testáns csoportok politikai ak­namunkát folytatnak a Lon­don által beígért reformok meghiúsítására. Soha nem lá­tott egység jött létre a más­kor személyi ellentétek által szembeállított szervezetek: a Craig-féle „ulsteri élcsapat” az orániai szövetség, a ..lon- donderry-i inasfiúk egyesülé­se” elnevezésű politikai moz­galom. a hírhedt ^’’-külö­nítményesek egykori tagjai, a ..dolgozók lojalista szövetsé­ge” között. A csoportok bir­tokában sok fegyver van. de egyelőre -tagadják, hogy meg akarják kezdeni a ^protes­táns visszavágást” ami jela­dás lenne a nyílt polgárhá­borúra. Craig az elmúlt hét végén 10 000-es tömeggyűlést szervezett. A gyűlésen azzal fenyegette meg Londont, hogy „nagyon ostoba lenne”, ha „megpiszkálná” Észak-Ír­ország alkotmányát Reathék, sajtójelentések sze­rint, már fel is adták a re­formok radikálisabb varián­sait. amelyek korábban kí­sérleti léggömbökként fel­bukkantak. olyan ígéretekkel, mint például biztosított hely a belfasti kormányban a ka­tolikusoknak. Hétfőn éjfélkor jár le az IRA ideiglenes szárnya által meghirdetett háromnapos „fagyvernyugvás” Észak-ír- országban. Ezzel az IRA-nak az vplt a céllá, hogy, tanúsít­sa Lonon előtt: mindennemű reformterv végrehajtásához ki kell kérnie az IRA véle­ményét A fegyvernvugvás nem sikerült: Belfastban újabb polgári halálos áldoza­ta volt egy lövöldözésnek, amely feltehetően azoknak az IRA-csoportoknak az akciója volt. amelyek nem működnek együtt a dubliniakkal (MTI) Érdekes és jelentős évfor­dulóhoz érkezett a leszerelé­sért vívott kemény és bonyo­lult ' nemzetközi küzdelem. 1972. március 14-én van ép­pen tíz esztendeje, hogy Géni­ben a Nemzetek Palotájának nagytanácstermében megnyi­tották a leszerelési bizottság értekezletét. A bizottságot az ENSZ-közgyülés 16. üléssza­kának határozata alapján a Szovjetunió és az Egyesült Államok hozta létre még 1961-ben. A bizottság mun­kájának politikai tartalma szempontjából lényeges mo­mentum volt, hogy az ENSZ- közgyűlés a szovjet javaslatok alapján az általános és tel­jes leszerelésre, a fegyverke­zési hajsza megfékezésére, va­lamint a háborús veszély el­hárítására irányuló kezdemé­nyezések egész sorát az új tanácskozó szerv hatáskörébe utalta. Szervezetileg viszont az volt fontos mozzanat, hogy az új 18 hatalmi bizottságban mindhárom államcsoport (te­hát a szocialista országok, a nyugati szövetségi rendszerek­hez tartozó államok, valamint a semleges országok) képvise­lői kiegyensúlyozott arányban kaptak helyet. 1969.. augusz­tusában — új lépésként — to­vábbi hét ország — köztük hazánk is — a leszerelési bi­zottság tagja lett.’ Itt kell még megjegyezni azt, hogy Franciaország a maga külön atompolitikájának útját jár­va. gyakorlatilag távol ma­radt a leszerelési bizottság munkájától. így a tízéves harci szakasz politikai küzdel­meiben a gyakorlatban 1962 és 1969 között 17, 1909 után pedig 24 állam vett részt. Rahman sejk, a Bengali Népköztársaság kormányfője Dac­iában ünnepélyesen búcsúztatta a távozó indiai csapatokat. Mellette az indiai íöpárancs nők, Aurora tábornok áll 2 NÓQRAD - 1972. március 14., kedd Nem liáirál meg Chile népe Vasárnap több ezres tötneg- gyúicssel lejeződött be a chilei diákifjúság nyári önkéntes munkatáborozása. A chilei diakok mintegy hetvenezren dolgoztak- szünidejükben duz­zasztó- és öntözőművek épí­tésén, valamint a mezőgazda­ságban. Az ünnepi tömeggyűlésen mondott beszédében Salvador Allende elnök kijelentette, .hogy a nép félresöpör min­den olyan erőt, amely meg akarja akadályozni a .szocia­lista építést Chilében. Az el­nök ismét hangsúlyozta, hogy teljes mértékben élni fog al­kotmányos hatalmával a népi egységkormány gazdasági cél­jainak megvalósítása érdeké­ben. Allende védelmébe vet­te Pedro Vuskovic gazdaság- ügyi minisztert, aki az utóbbi időben a jobboldali ellenzék támadásainak célpontjává vált, kilátásba helyezte ugyanis két nagyüzem államosítását, ami­ért azok tulajdonosai törvény­telenül készleteket halmoztak fel. Végezetül kijelentette: a népi kormány nem akar erő­szakhoz folyamodni, mert nincs rá szüksége. Erőszakra csak azok kénytelenek gondol­ni, akik nem támaszkodhatnak a népre és a chilei ifjúságra — mondotta. (MTI) 1 Vasárnap Lipcsében Az idei tavaszi lipcsei vá­sár vasárnap napsütéses, de szeles időben, mínusz 5 fokos hidegben nyitotta meg kapuit. Délelőtt a kormányküldött­ségek látogatták meg a vásár területét Az NDK-beld kül­döttség Erich Honeckerrel, az NSZEP KB első titkárával és Willi Stoph miniszterelnökkel az élen felkereste a szovjet, a lengyel és a csehszlovák pavi­lont, továbbá beszélgetést folytatott több fejlődő ország és fejlett kapitalista áúlam; ki­állítóival, kereskedőivel. Dr. Bíró József külkereskedelmi miniszter és a magyar kül­döttség többi tagja szántén alaposan kihasználta a dél­előttöt, s tüzetesen körülné­zett a vásár területén. Dr. Bí­ró József megbeszélést foly­tatott Horst Sölle-vel, az NDK külgazdaságügyi minisz­terével Arthur K. Watson, az Egyesült Államok és. Huans Csjen. a. Kínai Népköztársaság párizsi nagykövete megtartotta első tanácskozását a francia fővárosban _____________________________________________________ I > ' j; (]| l*ö*t«lrs»»sílx lx«i»h,in: Szri Lanka 1972. március 2-án Ceylon Szri Lanka néven kivált a Brit Nemzetközösségből és köztársasággá alakult, A 65 610 négyzetkilométer területű, 12,5 millió lakosú Ceylon 1948. február 4. óta a Brit Nemzetközösség önálló tagja. Nagy-Britanniához . fő­kormányzói gyámsággal kötő­dött. Az 1970, közepén hatalomra jutott baloldalnak a gyarmati múlt örökségéből 'származó súlyos, belső problémákat kell megoldani. A gazdasági élet egyoldalú mezőgazdasági ter­melésen alapul, az egy főre jutó nemzeti össztermék kb. 170 dollárt tesz ki. A külföl­di kézben levő ültetvények mellett a termelés önellátás­ra is képtelen törpebirtoko­kon folyik. A kormány szociá­lis és gazdasági intézkedései még nem érték el céljukat, a meglevő alapvető társadalml- és gazdasági problémákat ez • ideig még nem sikerült felol­dani. A magánszektor álla­mosítása csak hosszú távon képzelhető el, mert az ország tea, (az export 05 százaléka) ; • kókusz'és kaucsuk kivitelre sá* segíti az . ország- észak" épülő gazdaságának jelentős nyugati részen feltárás- alan külföldi tökére van. szüksége köolajroezö .és azok gazdaságfejlesztési céljainak kölcsönök, .-amelyeke^-_a nyu- megvalósítáaához. A tömeges •■gátihatalmak mellett a-:*ae" munkanélküliség megoldására cialista országok nyújtana»-; a kormány rövid időn belül Ceylon számára, 750 ezer új munkahelyet ki- A külföldi segítséggel kö­vén létesíteni a mezőgazdaság olaj finomítót, gumi*, műtrá- és az ipar legintenzívebben gya-. gyógyszer- és textilgyá- fejleszthető ágazataiban... Az..rakat.kívánnak.építeni. A.szo- ipari termelés évi 6—8, a nem- cialista országoktól kapott 66 zeti össztermék évi 3—3,5 millió dolláros támogatást százalékos emelkedését terve- pedig főleg gépvásárlásra foi- zik. A program megvalósíté- dítják. Hatszáz ülés a világ csendjéért Tízesztendős az ENSZ leszerelési bizottsága Már a bizottság megszületé­sekor világos .volt, hogy Genf kemény harcok színtere lesz. Hiszen a leszerelés minden kétséget kizáróan a legbonyo­lultabb, egymással pllentétes politikai és stratégiai érde­keket érintő nemzetközi prob­léma. A világ közvéleménye éppen ezért hajlamos volt ar­ra, hogy bizonyos egykedvű­séggel térjen napirendre a genfi konferencia munkája ' felett, amely az elmúlt év­tizedben majdnem 600 ülésen birkózott a leszerelés gondja­ival. Ennek a közönynek „az ' utca embere” szempontjából érthető magyarázata, hogy a nagy nemzetközi megállapo­dások nem a bizottság kebe­lén belül, hanem magasabb nemzetközi szinten születtek meg. így volt ez már a leszerelés útján megtett első nagy meg­állapodással, az 1963-ban szü­letett, úgynevezett atomcsend- egyezménnyel is. Ebben, mint ismeretes, a szerződő felék megállapod.tak, hogy a jövő­ben nem végeznek nukleáris fegyverkísérleteket a levegő­ben. a világűrben és a víz alatt, A végső megegyezés Moszkvában a hárpmhatalmi (szovjet, angol, amerikai) meg­beszéléseken jött létre. A va­lóság azonban az, hogy ez tu­lajdonképpen a megkoronázá­sa volt annak a rendkívül szí­vós és hosszú politikai küz­delemnek, amely , az „ENSZ le­szerelési bizottságának ülés­termeiben zajlott: le! Lényegében el lehet móii- dani ugyanezt az azóta tfteg- született többi megállapodás­tól is. A Genfben megtartott sok száz ülésen végezte el . a bizottság azt a szorgos előké­szítő munkát, amely végül is’ diplomáciai csatornákon ke­resztül olyan jelentős meg-, egyezésekhez vezetett, mint 1967-ben a világűr békés fel- használásáról szóló szerződés, 1971-ben a tengerfenék atom- mentesítéséről szóló megálla­podás és ugyancsak 1971-ben, a biológiai fegyverek betiltásá­ról szóló nemzetközi egyez­mény szövegének kidolgozása; Külön ki kell emelni azt a szerepet, amelyet a leszerelé­si bizottság 1988 folymán az úgynevezett atomsorompó- szerződés tervezetének kidol­gozása során kifejtett, s amely végül is lehetővé, tette, hogy a szerződés létrejöttével jó­zan gátakat emeljenek az atomfegyverek elterjedése elé. A tizedik évfordulón a le­szerelési bizottság előtt két, közvetlenül megoldandó fela­dat áll. Az első az, hogy a bizottságban el kell érni a vegyi fegyverek teljes betiltá­sát. Az ilyen típusú fegyvere­ket Vietnamban jelenleg,., is alkalmazó amerikai küldöttség ebbe ugyanis nem egyezett be­le és.éppen ezért került sor/a vegyi és a bakteriológiai-fegy­verek problematikájának -ket­téválasztására. • A másik, Ugyancsak^ érlelő­dő közvetlen'feladat az" 1963- as ato-mcsendegyezmény-: tel­jessé tétele. Azaz: a íöid-aMt* ti atomkísérletek betiltása;«,'A megállapodás fő akadály# is az amerikai élláspo-iű, á#B§y a helyszíni , eljenőrzéá k-ijve- ■ telesével szinte-;: mogoldhutá1 - , lan biztonsági ‘ prob'.éníáka: kapcsol bie a ; vitába.- Tegyük . hozzá, szükségtelenül, hiszen a technika jelenlegi Szintjén á föld alatti' átomrobbáfttások helyszínt ellenőrzés nélkül ,is észlelhetők...'Mindépésetre az általános hangulatra, jellemző, hogy Waldheimrr,az;;®N®Z $j főtitkára, a JosZetglesi bizott­ság ülésszákáirák megnyitáséin az amerikai álláspoiitto!/Szem­ben a gyors megáljápodás le­hetőséget/ és szükségességét hangoztatta., . Végül, de nem utolsósorban: a - tizedik - •éVfbrTLIlön - új mó­don vetődnek fel a szervezeti problémák.- Kel tétlenül - kívá-. natos lenne, hogy/az 'eddig tá­volmaradó Ftonciaórszági va­lamint az időközben „ jELNSZ- taggá választott Kínai Népköz- társaság is részt vegyen a bizottság munkájában; Nyi- : vánvaló, hogy. részéételük 'nem egyszerűsíti'1 á mftgaflá- ppdást a függő,, kérdésekben. Ennek azonban másodrendű jelentősége van. Hiszen a bi­zottság feladata nem az ^egy­szerűsítő’megoldások keresése, hanem az, hogy szembenézzen, a leszerelési. probléma egész bonyolultságával, napjaink va* . lóságával.

Next

/
Oldalképek
Tartalom