Nógrád. 1972. március (28. évfolyam. 51-77. szám)

1972-03-11 / 60. szám

Écaekvailkcrti takarékszövet hexet ®1©8^£©s«bS« ca licaszonrca Osagárd is megváltozott fffrsSnesliieflc... 19G3-b»n siakuH meg az érsíKvadkerti takarékszövet- kezet. Ekkor öl) ezer forint volt a tagság betétállománya, ma 27 millió forintnál több. Az volt a cél a falusi taka­rékszövetkezetek létrehozásá­nál, hogy a lakosság pénzé­nek takarékba helyezését, az esetleges kölcsönöket helyben lehessen intézni. — Az első években nem volt könnyű a helyzet -r mondotta Csordás István, a szövetkezet ügyintézője. — Meg kellett győzni a lakossá­got. hogy az itt elhelyezett pénzük éppen úgy kamatozik, mint az OTP-nél és bármi­kor kivehetik. A szövetkezet kiállta a pró­bát, megnőtt a lakosság bi­zalma. Ma már kilenc község­ből 1350 család helyezi el megtakarított forintjait a szö­vetkezetnél. Jelenleg a megye legnagyobb takarékszövetke­zete A megyei takarékszövetke­zetekben elhelyezett pénz 07 millió forint, étiből 27 millió forintot az érsekvadkerti ta­karékszövetkezetnél helyeztek eL ■ — Legnagyobb problémánk a romhányi kirendeltség volt — vélekedett az ügyintéző. Egy szűk kocsmaudvarból nyíló, egészségtelen helyiség­ben voltunk kénytelenek fo­gadni ügyfeleinket. A múlt évben 150 ezer forintos beru­házással új kirendeltséget kapott Romhány. A demokratizmus szépen érvényesül Érsekvadkerten. Az igazgatósági tagokat úgy választották meg, hogy a társközségek és a különbö­ző korosztályok tagjai képvi­selve legyenek. A tagság köz­gyűléseken mondja el véle­ményét. A társszervekkel, az ÁFÉSZ- szpl és a termelőszövetkezet­tel jó a kapcsolatuk. Zachar János, a kisáruház vezetője gyakran keresi fel az ügyin­tézőt, közösen beszélik meg, hogy mélyek azok az áruk, amik a lakosságot érdeklik? A szövetkezet hitelt tud a vásárlóknak folyósítani. Tervüket röviden így sum­mázta Csordás István: ' — Szeretnénk elérni a Ki­váló Takarékszövetkezet ■ cí­met. Beneveztünk a kongresz­szusi versenybe. Itt Is szeret­nénk bizonyítani. A takarék- szövetkezet nem tervez az idei évre hálózatfejlesztést. Nem a mindenáron! haszon­ra való törekvés a céljuk. 1971-ben 11 millió forint kölcsönt folyósított a takarék- szövetkezet. A kölcsönök egy­re nagyobb hányadát kéri a tagság építési, tatarozási költ­ségekre, háztáji gazdaságok fejlesztésére, — szemben az évekkel ezelőtti helyzettel, amikor a kölcsön jelentősebb részét ruházkodásra és ke­vésbé tartós fogyasztási cik­kek vásárlására vették igény­be. Ami a szövetkezet vezetői­nek a legjobban fáj az. hogy az építkezéshez folyósítható legnagyobb összeg 30 ezer fo­rint. — Reméljük, — mondotta búcsúzóul az ügyintéző —, hogy a soron következő kong­resszus a lakosság részéről a megváltozott kölcsönigény­lés célját figyelembe véve, módosítani fogja a legfelső határt. Így családi ház épí­téséhez is tudunk nagyobb összegeket folyósítani, Szenográdi Ferenc Pinceklub a tanácson Klublétesítés gondolatai foglalkoztatták a Balasagyar- matl városi Tanács KlSZ-tit- kárát és a városi tanács veze­tését. Le is ültek, hogy tár­gyaljanak egymással: miként lehetne megvalósítani a terT vet. Azzal a gondolattal kezdték a. megbeszélést, hogy a nyír- iesi víkendházat teszik laká­lyossá erre a célra, és azzal az elhatározással keltek fel a tárgyalóasztaltól, hogy mégis inkább a városi tanács sze­nespincéjét rendezik be klub­nak. Mindez 1970. decemberében történt. Ma a szenespincében nyoma sincs szénnek, és sem­mi sem utal arra. hogy itt egykor pince volt. A boltíves, ktugrós-beugrós, romantikus hangulatot -keltő falakat hó­fehérre festették. Ä beugrók­ban színes szőttesen modern váza, benne ógas-bogas szá­raz gally. Modem dohányzó- asztalok. székek, fotelek. — Hogyan sikerült? — kér­dezem Faltusz Károlytól. a városi tanács 28 fős KISZ- alapszervezetének titkárától­— Még tavaly januárban kaptunk .a tanácstól 100 ezer forintot. Ebből fotólabort is létesítettünk, de az összeg jelentős részét a pincére for­dítottuk. Kihordtuk a meg­maradt tüzelőt, levertük a régi vakolatot, újravakoltuk, -festettük mind a négy helyi­séget, . A betonpadozatot mo­zaiklapokkal cseréltük fel. A bútorra külön 26 ezer forin­tot kantunk. Évente pedig 10 ezer forintot ad a tanács a klub fenntartására. Mindent összevéve, ez a klub jelenleg benne van vagy 200 ezer fo­rintba. — És mit adtak hozzá a KISZ-esek? — Munkát. A tanácsi fel­adatok után alkalmanként 15-en. lejöttünk a pincébe és dolgoztunk. Ha ezekben, a napokban valaki kiadta a jelszót, hogy irány a pince, mindenki tudta, miről van szó. Az alapszervezeti tagok fejenként 20—30 óra társa­dalmi munkával járultak hozzá á klubhoz. — Mikor lesz a megnyitó? — Már idén áprilisban. Nincs még ágyán teljesen kész, néhány berendezési, fel- szerelési tárgy hiányzik, de már igy is lehet működtetni. Ügy gondoltuk, hogy heten­ként. vagy kéthetenként kö­tött programra hívjuk a fia­talokat. a többi napokon pe­dig tetszés szerint lehet szó­rakozni. — Arra kérünk, mutasd be röviden néhány mondatban a KISZ-kiubot! — Négy egymásba nyfló helyiségből áll Az első-ben bárpult lasz és önkiszolgáló büfé. A második játékterem, a harmadik kisebb helyiség, kártyaszoba lesz. A leghátsó a nagytereim, ebben lehet majd tánsalogni. előadásokat tartani, tévét nézni. Fiatalok, figyelem! Pince a legtöbb házban. hivatalban van. Néhány jó ötlet, egy anyagilag is hozzájárulni -kész „patrónus”. és sok mun­káskéz kell, s máris kész az első osztályú pinceklub. A Balassagyarmati városi Taná­cson így csinálták! Sz. M. A héten történt Igy se volt jó, úgy se volt jó..: Nehéz megmagyarázni, mi öröm van a vásárlásban. Nem is magában a vásárlás­ban, hanem inkább a keresgélésben, vá­logatásban. Az ember magafeledten bók­lászik a csalinak kitett holmik között, né­zeget, hizlalja a szemét. Akkor sem történik tragédia, ha talál valami neki valót, de éppen nincs egy .va­sa sem. Megnézi a szép holmit elölről, meg­nézi hátulról, kigyönyörködi magát benne, eltelik vele, és ez már majdnem olyan, mintha meg is vette volna. A minap megyénk egyik nagyobb áru­házában nézegettem a polcok között. Nem volt ez olyan „igazi” bóklászás, csak úgy kutyafuttában söpörtem végi-g szememmel az árukon. De egyszer csak olyan sztorira let­tem figyelmes, ami azon nyomban megál­lásra késztetett. Két fiatal lány pulóvert keresett magá­nak. Divatos, műszálas darabot néztek ki maguknak, ki is kérték a pult üvege alól. Rajongva nézték a pulóvert és — kicsivel később —, döbbenten az árcédulát. Visz- szaadták, ez bizony nem az ő pénzükhöz való. Nem sokkal odább szabad polcokon vol­tak a férfi-, női pulóverek, kardigánok. A két lány odalépett, hogy tovább keressen va­lami megfelelőt. A szabad polcos résznél ön- kiszolgáló rendszert vezettek be, itt tehát nyugodtan lehet keresni, kutatni. A két lány hozzá is látott. A mögöttük rakosgató két elárusítónő azonban más véleményen volt. A válogató lányok mögött a következő beszélgetésbe kezdtek: — Nem is kell nekik semmi, csak ősz- szetúrják! — így igaz. Csak kinéznek valamit, aztán ugorjon az ember. — Megfogdossák, mintha szemmel nem lehetne látni... A két lány azonban nemigen vett tu­domást a „vásárlóűző” beszélgetésből, így az egyik elárusítónő még megjegyezte: — Beszélhetsz te ezeknek, falra hányt borsó. Ekkor már mégsem volt a beszéd falra hányt borsó, mert a két lány azonnal tá­vozott. Nem vásároltak, ez talán nem is csodálni való. A két elárusítaná minden­esetre igazolni látta sanda gyanúját. Az se jó hát, ha az ember igénybe ve­szi az elárusítónő segítségét, meg az se, ha önállóan keresi meg a magának valót? A fenti két hölgy nyugodtan elmondhatja, hogy „így se volt jó, úgy se volt jó.. Még szerencse, hogy az üzletek és áru­házak többségére nem ez jellemző. Öröm volt hallani például Balassagyarmaton, a szőnyeget nézegető nénikékhez lépő elárusí­tó kislányt: — Mit tetszenek keresni? Segíthetek va­lamiben? A két néni zavartan válaszolt: — Most nem vásárolunk, csak nézege­tünk ... — Nem baj az — felelt kedves mosollyal a kislány. — Szívesén segítek akkor is, ha most nem tetszenek venni! A két kis sztorit természetesen nem az­zal a szándékkal írtam le, hogy bármiféle következtetést kelljen levonni belőle. Tá­vol áll tőlem ez a szándék. Aki szereti, szívvel csinálja a szakmáját, az úgyis tud­ja, mit kell tennie. — szénái —■ Útikalauz: a falu szülötte A séta közben kibújó napsütésre már kijöttek az emberek. Képünkön Korgyik Mihály munkás, Velki Pál tsz-tag, Szelszkí Jánosné tsz-tag és unokája, a kis Jutka, s útikalau­zunk, Szörszki Mihály tanácselnök Kegyetlenül esett az eső amikor ösagárdra érkeztünk. Kihaltak voltak az utcák, egyetlen ember sem tartózko­dott az utakon. Zárva talál­tuk az üzletet is. Annyit már előzőleg rrfegtudtunk, hogy Osagárd a Nőtinasd községi közös Tanácshoz tartozik. Kü­lön örömünkre szolgált, amikor arról hallottunk, hogy a kö­zös tanács elnöke tő zs gyöke­res ősagárdi: Szörszki Mihály. A sons a kezünkre játszott. Rövidesen összefutottunk Szörszki Mihállyal, aki jó is­merője szülőfalujának. Sze- gényparasztcsaládbof való. Tizenhárom éves korában már dolgozott, mint részes- arató. A felszabadulás után előzőleg az ifjúsági • mozga­lomba, majd 1949-től, mint párttag, a pártéletbe kapcso­lódott be. Elvégezte a szak- érettségit és a Budapesti Pe­dagógiai Főiskolán magyar, történelem, szlovák nyelv es irodalomból szerzett diplomat. 1955-tól tanított a faluban. Volt alapszervezeti párttitkar, járási tanácstag, elvégezte a marxista—leninista esti egye­temet és 1970. július 2-től négy község választópolgárai bizalmából a Nőtincs! községi közö6 Tanács ‘elnöke. — ösagárd is megváltozott az elmúlt több mint negyed­század alatt • — mondja Szörszki Mihály. — Talán győződjünk meg erről szemé­lyesen is. Tegyünk egy sétát a faluban. — Ez itt a Rákóczi utca. Főutcánk és a leghosszabb, több mint egy kilométer. Mi­előtt még valamit megnéz­nénk a község történetéről is szót kéne ejteni. Régi telepü­lés a miénk. A feljegyzések szerint 1417-ben már létezett. 1906-ig Agárának, nevezték. S mivel több ilyen község volt az országban, s ez volt a leg­régibb, ezért kapta az ös­agárd nevet'. Nemzetiségi köz­ség. Lakói szlovákok, III. Ká­roly idejében telepesekként érkeztek Zólyom környékéről. Nyelvjárásunk megegyezik a közép-szlovákiai nyelvvel. Mezőgazdasági község. Lakói­nak száma alig haladja meg az ötszázat. 1 A munkaképes emberek, férfiak és nők közül mintegy százan Vácott, a többiek Itt a községben, a termelőszövetkezetben dolgoz­nak. — A Rákóczi utca első háza a tanácskirendeltség, ahol két­nyelvű felirat olvasható. A magyar mellett szlovákul is: Dorn Miestnej Rady. Ugyan­ilyen kétnyelvű felírást talá­lunk az élelmiszerbolton, az italbolt és a tűzoltószertár falán.. Ez a járda, amin hala­dunk, az elmúlt években épült. A járda hossza a falu­ban már több mint 2500 mé­tere A villanyt 1962-ben ve­zettük be a faluba. Ez nem­csak azt jelenti, hogy rendkí­vüli módon megszaporodott a háztartási gépek, a v.illanyfű- rész, a motorral hajtott szecs­kavágók száma, hanem azt i6, Kétnyelvű tábla a tanácski­rendeltség falán Kulcsár József felvételei hogy minden második házban megtalálható a tévé és min­den házban van rádió. Itt jegyzem meg, hogy ma már hat magán-személygépkocsi is van a községben, szinte vala­mennyi munkásemberé. El­mondom, hogy a takarókban elhelyezett pénz csaknem 2 millió forint. — De talán haladjunk to­vább. Itt látjuk • az iskolát.1 Nemrégen tataroztattuk 60 ezer forintért. Az iskola egyébként kéttan,termes és szlovák nyelvoktatást is vég­zünk benne. Ez itt mellette a nevelői lakás. Ennek felújí­tását is a közelmúltban fejez­tük be. Itt, balra az üzlet és az italbolt. Jobb oldalon a pártház látható. Az alapszer­vezetünknek egyébként tizen­három tagja van. A székház­ban rendezzük kulturális ese­ményeinket, a TIT-előadáso- kaf és a filmvetítést, is. — Itt, balra már az új tele­pet látjuk. Az egyik a Béke utca, a másik az Alkotmány utca, de épül az új utcasor is, amelyiknek még nincs ne­ve. Megjegyzem, hogy ös- agárdnak összesen százhar­minc háza van, sok közülük az új, s alig van tíz olyan, amit az utóbbi időbe ne reno­váltak volna. A Béke és az Alkotmány utcába már be­vezettük a villanyt. Az új ut­cába most tervezzük. NÓGRÁD - 1972. — Induljunk vissza az ut­ca másik oldalán. Itt, az is­kola mellett lakik a község legidősebb asszonya, Petro- vics Jánosné. Nem sokkal odébb Hrikaj János erdő- munkás, aki egyébként „ma­szek úton” elvégezte a mező- gazdasági technikumot, odébb Piár János, Laczkovszki And­rás tsz-tagok, akik arról híre­sek, hogy a község rendezé­sénél, a járdásításnál, az árokásásnál szinte a legtöbb társadalmi munkát végezték. Ebben a házban lakik Tóth Púiné és az anyja, Korgyik Andrásné, akik a • környéken, a legszebb népviseleti babá­kat készítik. — Ősagárdról már sok men­demonda volt. Talán említe­nem sem kell, miről van szó. Hogy a kételyeket eloszlas­sam, el kell mondanom: ed- *dig egy orvos, három agrár­mérnök, egy gyógyszerészlány és öt pedagógus került ki a faluból. Ma is tízen járnak különböző középfokú iskolá­ba. Érti, miért mondom ezt el? Tudja, régen' azt beszél­ték, hogy ösagárdon pálinkás • kenyérrel etetik a gyerekeket. Ha ez így lett volna, nem hi­szem, hogy ilyen számokkal dicsekedhetnénk. Mi ezekre a fiúkra és lányokra nagyon büszkék vagyunk. Hogy ilyen kis község, ennyi értelmiségit adott az államnak. — Gondjaink és terveink is vannak. Gondunk, hogy ke­vés a gyerek. Az első osztály­ba hárman járnak. Közülük is csak egy a tősgyökeres ős­agárdi. Nincs postánk. Az új­ságot és a levélküldeménye­ket csak délután kapjuk meg. Mi biztosítanánk helyiséget a postának, a megvalósítás a budapestieken múlik. Az em­berek közül sokan az óvoda létesítését vetik fel. A szlo­vák szövetség is segítene ben­nünket. De minek az óvoda, ha nincs gyerek. A tervek? Megoldani az új utcában a villanyvilágítást, a járdásí- tást. Erre fedezetünk is van. Eddig a házaktól temettünk, ami egészségtelen volt. Most felépítettük a halottasházat, mintegy 140 ezer forintért Sok gondot megoldunk ezzel. Ilyen ma ösagárd. Megvál­tozott, mint minden falu. Jól élnek az emberek és boldo­gok. A termelőszövetkezet biztosítja • a megélhetésüket Aztán az állatokat is szeretik; csak tavaly több mint 1.4 millió forintot kaptak az ál­lamtól a háztájiból leadott szarvasmarhákért, sertésekért. Ebből telik a két-, háromszo­bás családi házakra... Ezzel be is fejezhetjük sé­tánkat. Somogyvári László március 11., szombat 5 \ t \

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom