Nógrád. 1972. március (28. évfolyam. 51-77. szám)

1972-03-11 / 60. szám

Bemutató a Hnngfarocoopnak > Lehetőség gyermekruhaexportra Sikert arattak a ruhák, és akik bemutatták, a négy óvodás kislány: Ildiké, Rita, Katika ' és Jutka Pénteken délelőtt, a Nóg- rád megyei Textilipari Válla­lat első ízben rendezett bemu­tatót a Hungarocoop gyer­mek-, fiú- és leánykaruhákat exportáló cég képviselőinek. Várszegi Lá sei óné. _ osztályve­zető-helyettes és Nyéki End- réné kollekciófelelős tekin­tette meg a Nyúl Gyuláné ruhatervező iparművész által tervezett negyvenkét leányka­ruhát. Mint Várszegi Lászlóné osz­tályvezető-helyettes elmondot­ta. ez az első találkozásuk a vállalat termékeivel Szinte az egész országban dolgoztatnak keleti és nyugati exportra egyaránt. Ezek a ruhák, ame­lyeket most megnéztek, már az 1973-as gyermekdivat da­rabjai, s szovjet exportra sze­retnék ajánlani. A negyven­két bemutatott ruhából hir­telen nagyon nehéz válasz­tani. Szinte valamennyit meg lehetne a külföldi keres­kedőknek mutatni, mert tet­szést aratnának. Jellemző rá­juk az apró díszítések és könnyű kezelhetőségük. A közeljövőben a szovjet ex­portnak megfelelő instruk­ciókkal látják majd el a vál­lalat tervezőjét. bizonyos szempontok betartásával- kap­csolatban. — Az itt látott ruhák alap­ján van-e lehetőség jövő évi megrendelésre ? — Mint mondottam, vala­mennyi ruha nagyon szép, csak a külkereskedelmi ér­Húszezer munkanap Salgótarjánért Megnyerik a gyártelep lakóit is A Salgótarjáni Kohászati Üzemek dolgozói körében már hagyományos, hogy a ta­vasz kezdetén általános nagy- takarítást tartanak. Különö­sen nagy a készülődés ezek­ben a napokban, hiszen a gyár dolgozói és szocialista brigádjai sikerre szeretnék segíteni azt a mozgalmat, amely a Salgótarján várossá alakulásának 50. évfordulója tiszteletére indult, és 20 ezer munkanapot jelentene Salgó­tarján csinosítására, szépíté­sére. A gyár kovácsoló gyárrész­legének ötven dolgozója már 1971-ben is 250 órát dolgozott a mozgalom keretében, s ez­zel figyelemre méltó módon rendezték a gyár parkjait. Igaz, most tavasszal szükség van az újabb rendcsinálásra, és a parkok szépítésére is. A gyár 141 brigádja a pártalap - szervezetek közreműködésével ezekben a napokban készíti a programot, hogy melyik te­rületen hasznosíthassák fel­ajánlásaikat, a 20 ezer mun­kanap Salgótarjánért mozga­lom keretében. A fiatalok élenjárnak, hi­szen 14 ifjúsági szocialista brigád 167 tagja máris beje­lentette készségét a gyári rendcsinálásra és a városszé­pítésre. A fiatalok 2148 tár­sadalmi órát vállaltak, s ha nyomukban, a cél érdekében megmozdul a többi brigád is, a tavasz természetes szépítő hatásával együtt, hamarosan figyelemre méltó tisztaságnak és rendnek lehetünk tanúi a gyárban és a gyártelepen»' A nemes törekvés a Haza­fias Népfront szervezésében tovább bővül, mert a nép­front helyi vezetőinek eltö­kélt szándékuk, hogy a pyár- telep lakóit is megnyerik az ügynek, és a lakóházak előt­ti parkokat a lakók közremű­ködésével teszik rendbe. Szükség van az összefo­gásra. hiszen Salgótarján az építkezések korát éli. A csa­tornázások. a gázvezetékek itt-ott nem éppen ünnepé­lyesnek mondható hangulatot teremtettek. A közös összefo­gás azonban jó eredmények­kel biztat, s remélhető, hosv az 50. évforduló tavaszán fej­lődő városunk elismerésre méltó rendjével találkozha­tunk majd. Van még szabad kapacitás Nem nagy, mindössze 43 főt foglalkoztat a ramhányi Ve­gyesipari Szövetkezet. Tavaly alig több mint 3 milliós ter­melési értéket ért el. Ebből 660 ezer forint értékben vég­zett javító-szolgáltató mun­kát, 672 ezer- forint értékben pedig lakossági építést. Az egy főre eső termelési érték az előző évhez viszonyítva csaknek 14 százalékkal növe­kedett. Tavaly már mintegy 6 százalékos nyereséget is biz­tosítottak. Igaz, a bérfejJesz^ tés olyan mérvű volt, hogy kiosztásra most nemigen ke­rül pénz. Az építőrészleg fejlesztésére 150 ezer forint tanácsi támo­gatást kaptak. Ezt teljes egészében kisgépi beruházásra fordították. Az idén szeretnék az épitőrészieg munkáját is hatékonyabbá tenni. Még van szabad kapacitás, várják a megrendelőket, hogy a koráb­bi befektetés valóban gyü­mölcsözzön» tőkésítésben mások a szabvá­nyok, mint a belkereskedelem részére készülő gyermekruhá­kon. Lánykaruhákon kívül természetesen fiúruhák gyár­tása és megrendelése is szó­ba jöhet, ezenkívül bérmun­ka is. amikor a szerződést kötő külföldi vállalatok gé­pekkel segítik a bérmunkát vállaló üzemeket, és ezek a gépek két évig az üzemek tulajdonában vannak. Így nem kell különösebben gép­hitelekre berendezkednünk, mert a . bérmunkát adó cég megkönnyíti a termék le­gyártását. A bemutatott ru­hák alapján reméljük, üzlet­kötés. megrendelés jön létre, és akkor a hazai piacon kí­vül, a Textilipari Vállalat je­lentős gyermekruhat-exportő- ré léphet elő. Ez attól függ. hogy naponta mennyit tudnak előállítani. Cégünk ebben az évben mitegy kétmillió dol­lár értékű nyugati exportot bonyolít le. Szovjet megren­delésünk százmillió deviza forint. Szeretnénk, ha a jö­vő évi tervünkben már a Nógrád megyei Textilipari Vállalat is jelentős mennyi­ségben szállítónk lenne. Koppány György FURCSA SZEMLELET kezd terjedni gazdasági vezetők kö­rében egyes beruházások mi­nősítéséről. Azt mondják: „mindenekelőtt a közvetlen termelő beruházásokra kell fordítani az anyagi eszközö­ket, mert ezek előbb-utóbb visszatérőinek, míg a szociá­lis, az egészségügyi, sőt a termelő berendezéseket ki­egészítő munkavédelmi léte­sítmények csak viszik a pénzt”. Talán nem is érdemelne a kérdés említést, ha csak szemléletről lenne szó, hiszen köztudott, hogy sok más vi­tatható nézet is igyekszik ér­veket találni az emberi érde­kekkel nem egyező, sőt azok­kal ellentétes törekvések vé­delmében. Az említett szemlé­let mögött azonban olyan té­nyek vannak, hogy számos vállalat a beruházási, sőt egyesek a rekonstrukciós ter- xvekből is „takarékosság” cí­mén a szociális, az egészség- ügyi és a munkavédelmi elő­írásokat törlik. Leggyakrab­ban akkor van ez így, ha túllépik a beruházási kerete­ket és a további munkákhoz kissé körülményes újabb anyagi forrásokat találni. (Közismert, hogy az ilyen esetek nem tartoznak a ritka jelenségek közé.) Gyakran megesik, hogy ezek a törlé­sek a beruházás végrehajtása közben történnek, a tervet előzetesen véleményező válla­lati pártszervezet vagy szak- szervezeti testület tudta nél­kül, számítva esetleg azok utólagos beleegyezésére. Nem ehhez az utóbbi meg­jegyzéshez kívánok ezúttal gondolatokat fűzni — bár érdemes lenne, ’ hiszen az ilyen eljárások törvényt sér­tenek — fontosabb ennél, Mir* a*ámíthat a lakosság ? A ruházati és vegyesipari cikkeknél A Nógrád megyei Ipar­cikk-kiskereskedelmi Vál­lalat nem tudta teljesíteni forgalmi tervét az elmúlt esz­tendőben. Kár volna veszte­getni az időt az okok felso­rakoztatására, ' mert azok nagy része rajtuk kívülálló volt. inkább vessük tekinte­tünket a jövőbe: mire szá­míthat az idén a megye la­kossága a ruházati és ve­gyesiparcikk terén? Bőségé*» kínálat, de nem mindenből A ruházati nagykereske­delmi vállalatok képviselői a korábbi időszaktól eltérően, nem várták meg, míg a vál­lalat árubeszerzői megkere­sik őket, hanem ők indultak el kínálni az árut — heten­ként kétszer-háromszor. A nemrég lezajlott divatbemu­tató Salgótarjánban és a Fő­városi választók című kiállí­tás igazolta a Divatáru-nagy­kereskedelmi Vállalatot, amely jó választékot, bő kínálatot ígért. A tavasza áruk jó része az úgynevezett árukihelyezési akció keretében már január végén az üzletekben volt. Az újabb szállítmányok folya­matosan érkeznek, s ki-ki pénztárcájának megfelelően választhat a neki tetsző árukból. A kötött ferrrlékeknél át­meneti visszaesésre lehet számítani, mivel csökken az Import, az ugrásszerűen Je­lentkező igényeket a belföl- ' cü gyárak máról holnapra képtelenek kielégíteni. Kon­fekcióból megfelelő készletek vannak, itt elsősorban a vá­laszték bővítésére töreked­nek. A vállalat vezetői febru­ár végéig 250 partnerrel — nagykereskedelmi, szövetke­zeti, tanácsi — megegyeztek abban, hogy milyen árút, mi­lyen mennyiségben és vá­lasztékban rendelnek. Szom­bathelytől Nyíregyházáig minden városból érkezik va­lamilyen áru Salgótarjánba, Balassagyarmatra, Nagybá- tonyba és Kisterenyére. Egyes alkatrészekből igen A vegyesiparcikk fogalmá­ba tartozó áruknál is jelen­tős forgalomfelfutást tervez­nek. Minden okuk megvan rá. mert az ellátás alapvető­en jó lesz. Az ármódosítás hatására több alkatrész ke­rül majd a fogyasztókhoz a villamossági cikkekből. Te­levízió, rádió, sokféle kivi­telben, egyéb más tartós fo­gyasztási cikkek is bősége­sen állnak majd a vásárlók rendelkezésére. Az idei tél­re megoldódik az olajkályha- gond is, 10 százalékkal több füstcső kerül majd forgalom­ba, zavartalan lesz a mag­netofonellátás, elsősorban a belföldi gyártmányúakból. Ügy tűnik, hogy nem tudják kielégíteni az igényeket a hagyományos tűzhelyekből, a motorkerékpár-alkatrészek­ből, és a mezőgazdasági szer- árukból. Ez utóbbiaknál évek óta nem tudnak egyről a kettőre jutni a beszerzés­ben. Nem fokozta a vásárlási kedvet A vegyi cikkeknél történt árleszállítás nem fokozta a vásárlási kedvet. Csupán annyi változás történt, hogy jaz alacsonyabb keresetűek is most már a jobb minőségű 'árukat keresik. Ami forga­lomnövekedés volt, az az ár- leszállításból adódott. Itt elsősorban áruterítési prob­lémák jelentkeztek az árle­szállítást követő kezdeti idő­szakban. A vállalat kereskedelmi osztályvezetője elmondta, hogy jelenleg csaknem 40 fajta mosópor között válo­gathatnak a vásárlók. A nagy választék azonban sok­szor zavar is, mert mire egy- egy fajtát megszoknak a há­ziasszonyok, már egy másik váltja fel, ami lényegében sokszor azonos az előbbivel, csak névben változott és esetleg magasabb az ára. Hogyan fejlődik a bolthálózat'í A vállalat fejlesztési alap­jának zömét a Salgótarján­ban épülő, új lakberendezési áruház köti le. A megma­radt összeg egy részéből már átrendezték a Pécskő Üzletházat, megnagyobbított ták az önkiválasztó cipőosz­tályt. Ezzel tovább könnyí­tették a vásárlást, mert most már a cipők minden fazon­ja az érdeklődő előtt van. Balassagyarmaton a szanálás miatt a háztartási és vegyi­boltot átköltöztetik a Ma­gyar Nemzeti Bank volt he­lyére. Nagybátonyban a je­lenlegi hálózat megfelelő, nagyobb forgalmat is képes lebonyolítani. Amennyiben szükség lesz rá, itt növelik az eladók számát. A Kis­ter enyén levő üzlet a jelen- • légi forgalom kétszeresére is képes. Szolid árpolitikával A vállalat vezetőinek ár* politikája jól tükrözi politi­kai előrelátásukat, szakmai hozzáértésüket. Több éve nyugodt, kiegyensúlyozott, szolid árakkal dolgoznak. E tekintetben talán egyedüliek az országban. Az árrés növelését az idén nem tervezik, megelégszenek a tavalyival. Ha változás lesz, az kizárólag az árak összetételéből adódik. Nem titok, hogy az idén 16 mil­lió 648 ezer forint nyeresé­get alkarnak elérni 460 mil­liós évi forgalom mellett. Ennek érdekében megjavít­ják vevőtájókoztató szolgála­tukat, s több olyan akciót kezdeményeznek, amivel nemcsak felkeltik az érdek­lődést, hanem ösztönzik is a fogyasztókat a rendszeres vár sárlásra. V. K. Ami nem takarékosság hogy a kiinduló pontról, a ha­mis, és a szocialista gazdaság­vezetés elveivel, módszereivel teljesen összeegyeztethetetlen szemléletről essék szó. Igaz-e az, hogy a szociális, egészségügyi és munkavédelmi beruházások soha nem térül­nek vissza? Nem, nem igaz. Ez a nézet közgazdaságilag is teljesen hibás. Még csak azt. sem lehet mondani, hogy a visszatérülés közvetett, leg­feljebb azt, hogy nem mérhe­tő olyan egyszerűen, mint a termelőeszközök és -berende­zések esetében. Cáfoljuk ezt példával is. Vizsgálati adatok tanúsága szerint Nógrád megye ipari és mezőgazdasági üzemeiben az országos átlagnál jóval ke­vesebb a szociális és egész­ségügyi létesítmény, és fejlet­lenebb ezek színvonala. A SZOT Társadalombiztosítási Főigazgatósága évente kiadott statisztikai jelentései megis­métlődve arról számolnak be, hogy sehol sincs olyan magas táppénzes arány, mint Nóg­rád megyében. 1970-ben pél­dául Nógrádban 7,5 százalék volt a beteg és a táppénzes arány, sőt a salgótarjáni igaz­gatósághoz tartozó vidéken ez elérte a 8,2 százalékot. A bá­nyászatnak sem lehet ezt tu­lajdonítani, hiszen az e terü­letnél jelentősebb bányavidé­keken — amilyenek például Komárom, Baranya vagy a szomszédos Borsod megyéit — szintén jóval kevesebb volt a beteg, és a táppénzes arány sehol sem érte el a 7 százalékot. Ugyanebből a je­lentésből olvasható az is, hogy a „baleseti gyakoriság­ban” szintén a legrosszabbak között foglal helyet Nógrád megye. A ROSSZ EGÉSZSÉGÜGYI és baleseti helyzet miatt hal­latlanul nagy a vállalati és a népgazdasági kár. Milliókkal mérhetnénk az elmaradt ter­melés értékét részben azért, mert az üzemek jelentős ré­szében mostohán bántak a munka- és egészségüggyel, elhanyagolták a szociális kö­rülmények javítását Nyilván­való következtetés, hogy megfelelőbb viszonyok mellett nemcsak a termelt érték lett volna lényegesen több, ha­nem a termelőeszközök és -berendezések visszatérülése is meggyorsult volna. Elválasztani egymástól a termelés anyagi vonatkozásait és a szociális, egészségügyi, munkavédelmi körülményeket, enyhén szólva szűklátókörű- ségre vall, közgazdaságilag is. És az anyagi, gazdasági, ter­melési szemponthoz elválaszt­hatatlanul hozzátartozik, hogy jóval nagyobbak és jelentő­sebbek az emberi érdekek, mindennél fontosabb a mun­kások, a dolgozók egészségé­nek, testi épségének — pénz­zel soha nem mérhető — vé­delme. Néhány hónapja jártam egy nagy nyugat-németországi pa­pírfeldolgozó üzemben. Űj gyárrészleg épült és vele pár­huzamosan korszerű fürdő, % öltöző, étterem, orvosi rende­lő. A tőkés tulajdonos ezt mondta: ,„Az új üzemrészbe dolgozókat kell felvennem, akik belépésükkor nemcsak azt kérdezik meg,'hogy meny­nyi lesz a bér, hanem arra is választ kell adnom, hogy mi­lyenek a munka- és a szociá­lis körülmények. Több ha­szonra számíthatok, ha ezeket a létesítményeket felépítem, mert nagyobb a lehetőségem, hogy válogassak a munkaerő­ben, és a java jöjjön ide.” A tőkés nem a szívére hallgatva építtet öltözőt, fürdőt, üzemi étkezőt, orvosi rendelőt, ha­nem a nagyobb hasznon esé­lyének növekedése miatt. Vi­lágosan látja, hogy ez a be­ruházása lehetővé teszi, hogy versenyben maradjon, ugyan­akkor meggyorsítja a termelő­berendezések visszatérülési idejét is. Nem a munkás iránti rokonszenv, vagy az emberi humanitás késztette cselekvésre, hanem a nagyobb profit MI EZZEL SZEMBEN azt valljuk, hogy a szocializmus az ember, a munkás feleme­lését jelenti. A szocialista vállalatok vezetőinek ezért minden intézkedésükben az embert és annak jogos érde­keit kell mérlegelniük. Már­pedig az ember alapvető ér­dekeihez tartozik, hogy egész­ségesebb munkahelyen, biz­tonságos körülmények között dolgozzon. Aki ezt akár csalt valamiféle hamis szemlélettel, közvetett módon is tagadja, az nem nevezhető - szocialista vállalat, szocialista típusú ve­zetőjének. Kovács András NÓGRÁD — 1972. március 11., szombat 3

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom