Nógrád. 1972. március (28. évfolyam. 51-77. szám)
1972-03-10 / 59. szám
1944. december 8 „Harsány kokasszó riasztja o reggelt." — Ezzel a sorral kezdődik az a vers, amelynek Szonda a címe. A verset a Napsütésben című antológiában olvastam, amelyet 1969-ben adtak ki Salgótarjánban, s ebben, a megye tollforgató emberei szólnak élményeikről, a világ dolgairól. Szonda nevével másutt is találkoztam. Akkor, amikor a nógrádi várak történetét olvastam. A szondáink ma már keveset tudnak a várról. Misztikus, érdekes történetet pedig egyáltalán nem. Felesleges lenne arról szólni, hogyan vándorolt kézről kézre a vár, hány magyar, hány törököt vágott le és fordítva. A vár romjai ott állnak az 545 méter magas Szanda-hegyen, s lenéznek a völgybe, a Szanda-patak mellett elterülő falura. Igaz, nem fogadott kakasszó amikor érkeztünk - jó kilenc óra lehetett de nyakig érő sár annál inkább. Hűvös, csípős volt az idő is, és a kedvet az emberek hozták meg, akikkel beszéltünk. Emberek Szondán. A falu 1417 lelket számlál. Van 255 rádió- és 170 televízió-előfizető. Újságot is sokan olvasnak. Szabad Földből 129, Népszabadságból 40, Képes Újságból 33 jár, hogy csak a nagyobb példónyszámokat említsük. A NÖGRAD az előkelő második helyen áll 41 előfizetővel, öröm és bánat. Házasságot - 9- en kötöttek, s 13 újszülött látta meg a napvilágot. Meghaltak 23-an. Az adatokat az 1970- es évkönyvből vettük. Szandaváralja, Cservölgypuszta, Szőlőkalja, Nelásd és Peres tartozik Szondához. Nézem a telefo'nkönyvet: hat számon hívhatóak a szan- daiak. Van 27 férőhelyes óvoda, 1977 kötetes községi könyvtár, 133 beiratkozott olvasóval. A vendéglátós forgalma egy évben megközelítően hétszázezer forint. Az emberek eljárnak a községből, vagy a Lenin Tsz-ben dolgoznak. All már a kultúrház a faluban. Ha átadják, a község népének nagy lesz oz öröme. Emberekkel beszéltünk Szondán. Ifjakkat, idősekkel. Ezért adtuk ezt a címet: Itt a szandaiak beszélnek. Kislány hegedűvel Autóbusz gördül a szandai térre a vegyesbolt elé. Balassagyarmatról jött a busz. Kászálódnak az utasok. Asz- szonyok csomaggal a kezükben. Három férfi indul a vegyesbolt felé. Gyászba öltözött házaspár. Sárosak a szandai utcák. A sokszoknyás asszonyok mellett gyermek húzódik meg. Kislány, kezében hegedűvel. Történelmi dátum a község életében. Ekkor szabadult fel Szanda. A szovjet csapatok, Ljubimov őrnagy vezetésével hozták el a szabadsagot a faluba. Az 1DS9—ÍÜ-es tanévben az iskola honismereti szakköre gyűjtőmunkába kezdett. Erről Horváth Ildikó beszél. — Mozer Györgyné tanárnő vezetésével harminc gyerek látott munkához. Járták a falut, felkeresték az öregeket, gyűjtötték az adatokat; az élményeket a felszabadulásról. A feldolgozás is sikerült. Bemutattuk egy kiállításon. Sok érdekes dolgot tudtunk meg az idősebbektől. Nálam kapható! — Szandán. nyolc évet dolgoztam, aztán átmentem Herencsénybe, ott három évig voltam, visszajöttem Szandára, és most már negyedik éve vezetem ezt a boitot a feleségemmel. Februárban 200 ezer volt a forgalom, és általában havonként 250—300 ezer forint összegért vásárolnak nálam a szandaiak. Van egy másik bolt is, Szandaváralján. Ha ott nincs valami, ide jönnek, ha itt nincs, oda mennele De itt minden van, kérem. Alapvető iparcikkek, bútor, rádió, tűzhely, olaj- kályha csakúgy, mint tészta, petróleum, ceruza. Minden, ami egy vegyesboltban kell. Kérem, csak a textil nem megy. Érthető, mert kicsi a forgási sebessége. Pénteken délután és szombaton a legnagyobb a forgalom. A kenyérrel nincs baj. Nincs rá panasz. Tanúsáthatják a vendégeim is. (A vendégek — három sörivó férfi — megerősítik Májoros János 6zavait Boltjának pontos neve: 9 sz. vegyesbolt. Telefonja is van. Szandán a 3-as •ómon, lehet hívni.) A főszerkesztő mond’a A szandai 3252. sz. Petőfi Sándor Úttörőcsapat havonként stencilezett híradót, ha úgy tetszik, újságot jelentet meg. Ennek főszerkesztője: Csordás Zsuzsa hetedik osztályos tanuló, ű mondja: — Elég sok a munkánk. A példányszám hétven. összeülünk, mindig megbeszéljük, hogy mit akarunk a híradóba írni. Mindenki megkapja a feladatát. Minden lapban van egy riport, rejtvény,, humor és egy olyan rovat, amelynek az a cime: ötletláda. A legközelebbi számban az irodalmi színpadunk Szerep- Léséről olvashatunk, és Varga Mária, Bari Károlyt, a költőt mutatja be. Ki hogy szokja meg — Megszoktam már a munkát, a szakmát. Ugyanígy a reggeli utazást is. Naponta korán kelek és huszonöt kilométert utazom Balassagyarmatra. A vágóhídon dolgozom, húsipari tanuló vagyok, kétszáznyolcvan forint az ösztöndíjam. Szandán lakom, Viktor Józsefnek hívnak, KISZ-tag vagyok. Itt, a községben nemigen tudunk hol összejönni. A kocsmában? Nincs az embernek mindig ideje meg pénze. Ha felépül az új kultúrház, akkor majd igen, akkor mozgalmas napok következnek. Ettől az évtől sokat várok. Szabadulni fogok. Szakmám lesz, keresetem. Ügy számítok, hogy 8,50 Legalábbis a többiek így sza- —9,50 forint lesz az órabérem, badultak. minchat éve élek itt. özvegy Kevesen tudják Az 1911-ben kiadott Nóg- rád vád-megye monográfiájában olvashatjuk: „A csizmás falvak erősen ragaszkodnak a regi viselethez. de a vegyesekben már kezdenek, a cipősek pedig majdnem mind kivetkőztök." Szandát a csizmás falvak közé sorolják. A község Szanda várához tartozott, és 1493-ban városnak nevezték. A község az Ó-Szanda nevű dűlőben feküdt, ahol a régi község házainak és templomainak romjai még a XIX. század elején is fennállottak. Erzsébet királyné elzálogosította Szandaváralját Farkas László budai polgárnak 1439- ben, majd visszavette tőle, a zálosösszqg lefizetése után. Fénykép helyett — A kézbesítő, Kürti István beteg. Hiába, ez a kézbesítők sorsa. A táska ötvenkilós. Nem is ez a baj, hanem a láb. Kimerült Kürti fába, mert 16 év. óta kézbesítő. Helyette Déska Istvánná vette át a táskát. — Dobrovolszky Szilvia vagyok, A posta vezetését. tíz évvel ezelőtt vettem át. Salgótarjánból költöz- tem’ide, Szandára. Sok volt a tennivaló. Nem akarói mondani, miért... Megszoktam már a falut. Van rádióm, televízióm, úgy hogy megvagyok, lalaii már i. város sem hiányzik. Mondhatom kérem a-számokat: 2. 13, 20 ... — Varga Ildikó vagyok, negyedik osztályos és Balassagyarmatra járok zeneiskolába. Tiszta ötös a bizonyítványom. A legutóbbi növendéKhangversenyen azt a dalt játszottam, amelyik így kezdődik: Hol jártál az éjjel, cinege madár? Ennyit mond Ildikó és megy az asszonyok után. Sáros az u|tca, és az idő is csípős. A hegedűt jobb kezében, szorosan fogja a kislány. Csak * szurkolóknak! A balassagyarmati járás bajnokságában szerepel Szanda labdarúgócsapata. Kilenc együttes közül a fi. helyen fordultak az ősszel. Így állnak: 6. Szanda 8 3 1 4 21:19 7 Ha kevés is a hét pont, a Sportszerűségért dicséret illeti az együttest és vezetőit. A sports zerűségi versenyben ugyanis 90 ponttal az első helyen végzett Szanda holtversenyben Ipolyveoe és Érsek- vadkert labdarúgóival. A szurkolók és a játékosok várják a tavaszi nyitányt. Közöljük a menetrendet. Április 16: Szanda—G algaguta, április 23: Érsekvadkert —Szanda, április 30: Szanda— Patak, május 7: Ipolyvece— Szanda, május 14: Szanda— Becske, május 21: Terény— Szanda, május 28: Szanda szabadnapos. Június 6: Szanda—Herencsény, június 11: Szécsénke—Szanda. Asszony az utcán — Van villany otthon? — Van. f ' — A petróleum? — Viszem, hátha szükség lesz rá — Füzet, zsírpapír? — A füzetet a gyereknek viszem. Nagy Lajosnak hívják. A zsírpapírba a fiamnak csomagolok. — A férje? — Meghalt. Községi cseléd volt az emberem. — Kap utána valamit? — Keveset. Háromszáz forintot. Ehhez jön. még száz. — Nehéz az élete? — Nehéz. Régen nehezebb volt. Most már hiába köny- nyebb, öreg vagyok. — Milyen öreg? — Hatvankét éves. Har- Majoros Pálné vagyok. Bakosról nem hallott? — Csatangolni a vár körül, az igen. Boksz, birok, foci, légpuskás lövészet. Szeretem mind a négyet. A Dózsa a csapatom! A suliban történelem, földrajz a kedvencem. Félévkor 4,8 voltaim és mit gondol, mi leézek ? Esztergályos. Jól keresnek, úgy tudom. Az egyik rokonunk, Lacinak hívják, esztergályos. Mindig van pénze. Nógrádkövesdre járok iskolába, hatodik osztályba. Bakos Tibor a nevem. Édesapámat Gusztávnak hívják. Nem hallott Bakosról? Arról, aki a Vasasban játszott. Ez a Bakos édesapámnak édestestvére. Tarjánból jöttek? Van ott nekem egy barátom. Ügy hívják: Ivanics Zoltán. Csernikné panasza — Voltam ennél az elnöknél, voltam az ezelőttinél is, nem intézik a panaszom. Segítsenek. Ügy volt, hogy befizettem 1969-ben a háztáji biztosítást: 372 forintot. Levonta a tsz is. Tavalyelőtt, 1970-ben megint kifizettem a biztosítást 372 forintot, tavaly mikor dolgoztam, megint levonta a tsz. Hallottak már ilyet, kétszer levonni?! Nekem is pénz a 744 forint. Megyek a biztosítóhoz, azt mondja, menjek a tsz-hez. Megyek a tsz-hez. azt mondja, menjek a biztosítóhoz. Semmit nem kaptam még vissza. A Cservölgyben lakom. Egész életem dologban telt el. Most itt vagyok öz- pénz. Jegyezzék már fel a vegyültem Nekem is kell a nevem: Csernik Istvánná. Esküvőre készülnek Sört iszik a juhász — Nehéz a csomag? — Nem. — Megkérdezhetem, mi van benne? — Meg. Ruha van benne. — Kinek lesz a ruha? — A fiamnak. Csábi Lászlónak. , — Csak nem készülnek va-' Lamire? — Készülünk a lakodalomra. — Idevalósi a menyasszony? — Nem. . Magyarnándori, Nagy Irénnek hívják. — Hányán lesznek az esküvőn? — Hívunk hetven családot. , — Ez igen! — Fogadunk egy buszt, az viszi majd a násznépet Ma(Csábi Lászlóné vagyok, a gyarnándorból Szandára, meg termelőszövetkezetben a nö- visöza. vénytermesztőknél dolgozom.) Félretolt kalap a fején, sörösüveg a kezében. Húz egyet a Kőbányaiból Süveges Béla, aztán mondja a szót. — Torony, Nagyatád tudja hol van? — Tudom. — Onnan jöttem. Somogy megyéből érkeztem, friss ember vagyok a faluban, mert február 17-én jöttem. — Családostól? — Ügy bizony. Asszonnyal, a gyerekekkel. Jöttünk a hirdetésre. A Népszabadságban olvastam, hogy juhászt keres a szandai tsz. Leszerződtünk az asszonnyal. Mert hogy ő is juhász. — A szerződés? — Bárányok után kapjuk a pénzt. Két falka juhunk van, ötszáz ’darab állat. Ügy tudom, lesz halszáz is. volt nekem az apám is. So mogyba Baranyából menten Voltam a Hortobágyon is • Csikós és kisbojtár. — Milyen a nógrádi vidék — Tetszik. Van legelő. — Ki segít a juhásznak?. — Segít Kadét és Betyár Kadét négyéves, Betyár egy Kadét a Betyár apjk. Huncu állatok, de értik a szót... — Vándorélet a juhászélet. — Ez a sorsunk. Juhász Szöveg: Szokács László Fotó: Koppány György NÓGRÁD — 1972. március 10., péntek J
