Nógrád. 1972. március (28. évfolyam. 51-77. szám)
1972-03-08 / 57. szám
Petőfi Sándor szülőhelye méltón kívánja megünnepelni a költő születésének 150. évfordulóját. A jubileumi évre a nagyközség ismét szeretne városi rangra emelkedni. Ezért nagyarányú építkezéssel formálják a község arculatát. Épül a művelődési központ is, amelyben négyszázszemélyes kultúrterem, mozi, könyvtár kap helyet. A kultúrközpont átadását 1973. január 1-re, a jubileumi év kezdetére tervezik. Képünk: az épülő művelődési ház " ---------- ■ ■■ ■ ------------ ■ ■ ■ -..... ...... -----------——-----------------------------------------------N yereséges vállalat, jó kereseti lehetőséggel, két szabad szombat biztosítással, étkezés- és útijegytérítéssel azonnal alkalmaz lakatos és hegesztő szak munkásokat. Jelentkezés: Fémipari Vállalat, Balassagyarmat, munkaügyi osztály. 6 ■ NÓGRÁD — 1972. március 8., szerda Az első magyar könyvtárosnő A könyvtáraJtbam állandóan csökken a férfiak száma. Lassan teljesen elnőiesedik ez a pálya, pedig csak rövid 65 esztendő választ el az első magyar könyvtárosnő. Czeke Marianne kinevezésétől. Czeke Miarienne Sopronban született 1873-ban. könyvtári alkalmazása idején töltötte be 33. életévét. Tanulmányi eredményei kitűnőek voltak: érettségije jeles, tanári oklevele dicséretes, „summa cum laude” doktorált. Anyanyelvén kívül tudott latinul, görögül, angolul, franciául. németül. Egy ideig dolgozott Párizsban is. a Bibliorthéque Nationale- ban. Az Egyetemi Könyvtár igazgatója, Ferenczi Zoltán méltányolta kiváló képzettségét, és 1906 eleién javasolta, hogy á Vallás- és Közoktatásügyi Minisztérium nevezze ki őt kívánsága szerint „cím és jelleg szerinti könyvtártiszt”- nek. A könyvtárbizottság Ferenczi fölterjesztését 1906. június 15-1 ülésén tárgyalta. Elismerte, hogy a „nők általában alkalmasak a könyvtári foglalkozásra ezért Amerikában a hivatalnokok jelentékeny számiban nők. kiváló érzékük és rendszeretetük a tisztaság és kezelés pontossága iránt nagy segítségük”. Ennek figyelembevételével hozzájárult a kinevezéshez, de arra nagyon vigyázott, hogy ebből ne csináljanak precedenst. A jegyzőkönyvben ezért hangoztatták azt is. hogy „ez esetben nálunk áttörésről, a nőknek új pályára bocsátásáról van szó. s ezért nem elvben hanem csak erre az egy esetre hozza határozatát, s adja meg az egyhangú ajánlást. Rendszert tehát nem kíván egyelőre alkotni belőle, hanem figyelembe veszi a folyamodó rendkívüli készültségét és vágyakozását (a könyvtárosi pályára), de egy- ßzersmind megnyugtatóan veszi tudomásul, hogy folyamodó mint óraadó belép a Wlas- sics-kollégiumba. s ha a kísérlet nem válnék be, módiában lesz a tanári pályára menni át.” A „kísérlet” azonban bevált. Czeke Marianne-nak nem kellett „átmenni” pedagógusnak. A következő évben három korona napidíjat engedélyeztek számára, és 1909-ben a IX. fizetési osztályba sorolják. Jó címleíró lett. Később az ő javaslatára vezetett be az Egyetemi Könyvtár két. a kategorizálás részletességét fokozó változtatást: gyűjteményes muknáknál az egyes kötetek lapszámának kiírását és több kötetes műveknél az egyes kötetek tartalmának feltüntetését akkor is. ha ez a címlapról hiányzik. Első könyvtárosnőnk biblográfusként sem bizonyult rossznak. Elkészítette az Egyetemi Könyvtárban levő Shakespeare-irodalom mintaszerű, nyomtatásban is kiadott bibliográfiaként is kitűnően használható katalógusát. Több könyvet fordított le franciából és angolból. Megírta Brun6zvik Teréz életrajzát, és kiadta naplóját Később az Országos Tanügyi és Pedagógiai Könyvtárban dolgozott majd ennek megszüntetése után a Széchenyi Könyvtárba került és onnan ment nyugdíjba 1935-ben, mint főkönyv- táros. 1942-ben hunyt el. Tömény €3 ssSueSIceaEsteScrSB A szociális jogok kibővítése Az 1967. évi tsZ-jogszabá- f^ok legnagyobb örömmel fogadott, mégis — vagy talán éppen ezért — leginkább vitatott rendelkezései a tagokról váló gondoskodást kötelezően előíró szabályok voltak. Az új jogszabályok az eddig vitatható, vagy különbözőképpen értelmezhető rendelkezések egy részét hatályon kívül helyezte, más részüket a világos és egyértelmű szövegezésen túl a tagok ez irányú jogosultságának növelése céljából kibővítette. Azzal a rendelkezésével pedig amelyben a kifizetett segélyösszegeknek a szociális alap terhére való elszámolás helyett termelési költségként váló .elszámolását rendelte el, a termelést irányító szakvezetők felelősségét is * egyértelműbben- líatározta meg. A termelőszövetkezet táppénzes állományának alakulásáért a termelést irányító szakvezetőket a régi jogszabály azzal a nagyon sok vitára és elégedetlenségre okot adó rendelkezésével vonta be a felelősök körébe, amely szerint december 1. és március 1. közötti időszakban csak akkor járt betegségi és szülési segély, illetőleg a már megállapított segélyeket csak akkor lehetett tovább folyósítani, ha a munkaszervezeti egységvezető igazolta, hogy a segélyre jogosult részére ebben az időszakban is tudott volna megfelelő munkát biztosítaná. Máig sem tisztázódott eléggé egyértelműen, hogy az erre jogosult munkaszervezeti egységvezető elnevezés alatt a brigád-, az üzemágvezetőt, vagy a főállattenyésztőt, illetve a fő- mezőgazdószt kellett-e érteni. Nem -volt egyértelmű az álláspont abban a kérdésben sem, hogy mit lehet és kell elfogadni megfelelő munkának, így szövetkezetenként más-más gyakorlat alakult ki. A legtöbb helyen a folyamatosan munkát végző tagokon — pL az állattenyésztőkön — kívül mindenki mást kizártak a segélyezettek sorából. Más szövetkezetekben még az állattenyésztők ez idő alatt történt megbetegedése idejére is az év közben összegyűlt heti pihenőnapokat írták jóvá betegségi segély helyett, így betegségi segélyt senki részére nem fizettek. Bőven alvadt azonban olyan termelőszövetkezet is, ahol a brigádvezetők a könnyebb ellenállás útját, választva minden hozzájuk forduló termelőszövetkezeti tagnak kiadták az igazolást arról, hogy megfelelő munkát tudtak volna részükre biztosítani. A két véglet között számtalan más módszer is kialakult. amelyek azt bizonyították, hogy a gyakorlati élet által kialakított szükséglettel ellentétben, - ez a rendelkezés nem volt alkalmas a termelést irányító vezetők felelősségének növelésére, de az ev egy időszakának a segélyezés idejéből vaíó kizárásával a táppénzállomány alakulását sem lehet igazságosan befolyásolni Az új jogszabály ezt a régi rendelkezést hatályon kívül helyezte és a téli időszakot általánosan bevonta a segélyezés idejébe. Az a tsz-tag, tehát, aki az elmúlt évi munkájával jogot szerzett a segélyre és december hónapban' történt megbetegedése következtében még most is betegállományban van, ha december hónapra nem is kaphatott betegségi segélyt, január 1. napjától az új rendelkezés értelmében már jogosulttá vált. Eddig ismeretlen új kedvezményt vezetett be az új jogszabály azon rendelkezése, amely szerint a húszheti szülési segélyezés idejét rendellenes szülés esetén — szakorvosi javaslatra — további négy héttel lehet meghosszabbítani, az eddigiektől eltérően a ledolgozott munkanapoknak megfelelően az átlagmunkadíj 75—100 százalékos díjazása mellett. Az új jogszabály ugyanis hatályon kívül helyezte azt a régi rendelkezést is mely szerint az előírt munkavégzési kötelezettségét nem teljesítő, de legalább száz tízórás munkanapot ledolgozó szülő nő szülési segélye az átlagmunkadíj hatvan százalékát nőn haladhatta meg. Az eddigi jogszabályok szerint betegségi és szülési 6egély a tagot csak a tagsági viszony fennállása alatt illette meg. Az új jogszabály a szociális jogosultságokat azzal is tovább szélesítette, hogy a betegségi és szülési segély fizetésének kötelezettségét a tagsági viszony megszűnése utáni időre is kiterjesztette. Kimondja ugyanis az új jogszabály: azt a tagot aki előző évben végzett munkájával szülési vagy betegségi segélyhez jogot szerzett, az egyébként irányadó időtartamon keresztül akkor is megilleti a szülési vagy betegségi segély, ha időközben megszűnt a tagsági viszonya és más címen nem részesül keresetpótló szolgáltatásban. A régi jogszabály szerint az egy évesnél kisebb beteg gyermek, vagy a vörheny betegségben szenvedő, 14 évesnél fiatalabb gyermek ápolása végett csak az anya volt jogosult betegségi segélyre. Az új jogszabály — más alkalmas hozzátartozó hiányában — ezt a jogot az apára is kiterjesztette. Ezen a címen mind az -anyát, mind az apát annyi napra illeti betegségi segély — az előző évben végzett munkával szerzett irányadó időn belül —. mintha saját maga volna keresőképtelen beteg. Az egyedül élő anya kétévesnél fiatalabb gyermeke ápolása végett azonban egy éven belül legfeljebb csak hatvan napig jogosult betegségi segélyre. Az új jogszabály tehát ez esetben csökkentette a betegségi segélyezés idejét. Dr. Jónás Sándor A PANNÓNIA motorkerékpár megbízható. A PANNÓNIA motorkerékpár márka. Március 31-ig még IO"’,, előleg befizetése mellett, OTP-hiteire kapható! „Tűzoltás" helyett Korszerű egészségügyi felvilágosítás Hosszú éveken át orvosok és egészségügyi, vöröskeresztes társadalmi aktívák egyik nagyon fontos célja volt: felkelteni az emberek kedvét, érdeklődését az egészséges életmód alapvető ismeretei, az egészségügyi kultúra iránt. Munkálkodásuk nem bizonyult hiábavalónak. Városon és, falun egyformán igénylik az egészségügyi előadásokat, kerekasztal-konferenciá- kat, kérdezz-felelek esteket, az egészségügyi felvilágosítás, nevelés legváltozatosabb formáit. A községeknek szinte mindegyikében így tájékoztatják az érdeklődőt: Nálunk az egészségügyi rendezvényre jóformán nem is kell szervezni az embereket, jönnek maguktól is - sokan és szívesen. Az évek elteltével változtak a mó'dszersk. Ma már nem a nagy létszám előtti előadás az egyedül üdvözítő és követendő példa. Sokkal népszerűbbek, vonzóbbak és eredményesebbek az orvos és a lakosság között azok a találkozások, amelyek szűkebb körben jönnek létre, lehetővé téve a közvetlen beszélgetést. Nemcsak azért vannak ezek az előadások, beszélgetések, hogy az emberek tudják: mit kell tenni egy-egy betegség megelőzésére, vagy a gyors felgyógyulásra — bár kétségkívül nogyon fontos tudnivalók ezek. A legfontosabb cél az, hogy maga az egészségügyi szemlélet, magatartás alakuljon. Különösen nálunk, Nóg- rád megyében sarkalatos kérdés ez, hiszen táppénzes állományunk országos viszonylatban is nagyon magas. És nem elsősorban azért van ez így, mintha a nógrádi emberek lennének a legbetegebbek az egész országban. Nagy súllyal játszanak közre a szemléletbeli, magatartásbeli tényezők, amelyek okos szóval, folyamatos ráhatással formálhatók. A káros szenvedélyek elleni küzdelem szintén az egészségügyi nevelők dolga, ugyanígy a települések és lakások egészségügyi kultúrájának kialakítása. Megyénkben sem ismeretlen fogalom ez: konyhalakó. Hiába az utcára néző szép, nagy szobák, ha az egész család a szűk, zsúfolt nyárikonyhában szorong. Nem is olyan régen egyértelmű sértődés, neheztelés volt a válasz, ha valaki a lakni- tanulásra, a szép lakás élvezésére próbált ösztönözni. A sértődést egyre gyakrabban helyettesíti az odafigyelés, a neheztelést felváltja a gondosságért járó köszönet. Sokaknak nem erős oldaluk az étkezi kul. túra. A haluskák, a nehéz, zsíros ételek sok helyt „nem engedik be" a konyhába a vitamin- és fehérjedús táplálékot. Az egyoldalú és gyakran egészségtelen táplálkozás ellen küzdeni csak erős kitartással, megszakítás nélküli munkával lehet. Több törődést igényel az ifjúság egészség- ügyi nevelése. Az iskolákban Vöröskereszt-csoportok működnek, akciókat, versenyeket szerveznek. A versenyek, megmozdulások részben felkeltik a gyerekek érdeklődését az egészség- ügyi ismeretek iránt, részben pedig a felnőtteket tájékoztatják a fiatalok egészségügyi kultúrájáról. Orvosi előadást azonban még mindig keveset hallanak a gyerekek. Nem elég évente kétszer felkeresni őket, nem elég „tűzoltómunkát" végezni. A rendszeres foglalkozás, a gondos, alapozó munka nélkülözhetetlen. Sz. M.
