Nógrád. 1972. március (28. évfolyam. 51-77. szám)

1972-03-01 / 51. szám

dl hónap eHdléfel Tanulással a pártmunkáért Néhány napja hagyta maga volna megítélni, kit illet na- pártiskola tanulóit az igen sok- mögött az Uütatasi Igazgató- gyob tisztelet: a több év mu- rétű ideológiai és kulturális sag kapuját az az 56 partis- lasztását pótló, óriási akarat- folyamatok, egyes megnyílva-, aoiai hallgató, aki 5 hónapon erővel tanuló varrónőt, vagy nulások elemzésére, értékelé- kereeztül szorgalmasan tanul- az időben, módszerben, tűre- sere. Ebben a témakörben mnnyozta a nemzetközi ősz- lemben kimeríthetetlen okta- szerzett ismereteikkel eredmé­t,ót. Mint ahogy azt sem lehe- nyesen segíthetik a munkahe­teit egyértelműen eldönteni, lyi és falusi pártszervezetek- hogy az elért eredményinek ki ben folyó agitációs, propagan- örült jobban: , az első hetek- da- és kulturális feladatok ben még a legalapvetőbb po- meghatározását, sikeres meg- litikai fogalmak pontos értei- valósítását, dolat erejéig érdemes elidőz- mezősével is birkózó tanuló. Talán első helyen kellett ni e pártiskolások statisztikai vagy a tanulást vezető, segítő vojna említenem a pártveze- adatainál. oktató. tés e[Vj kérdéseinek, gyakor­Tobb mint fele — 31 — fi- Az akaraterőt próbára tevő, lati eljárásainak elsajátítását, zikai munkás. iV művezetők, fáradságos tanulás, közös Ezen ismeretek gyakorlati részlegvezetők, vagy alkalma- munka legfőbb eredménye, munkában szerzett tapasztala- zottak nagyobb hányada is hogy a pártszervezetek veze- tok igen jól hasznosíthatók a 2 3 évé került a mumvapad tésebe olyan jól felkészült ká— pártalapszervezetek tervező— mellől jelenlegi munkakörébe, derek kerültek, akik képesek szervező.' ' irányító-ellenőrző Ez az egyetlen tény — ha hatékonyan elősegíteni a párt tevékenységének magasabb nem is bizonyítja — érzékel- X. kongresszusa határozatát. szjntre emelésében teti, hogy a párt vezető szer- szellemének ■ megfelelő helyi vei milyen figyelmet fordíta- politikát. nak a fizikai dolgozók leg- A pártiskolások felkészült­tályharc, a szocializmus épí­tésé, a gazdaságpolitika, az agitációs propaganda, kultu­rális munka, a politikai veze­tés és a pártépítés legalapve­tőbb kérdéseit. Néhány gon­A munkapad mellett A nagyon is vázlatosan fel­sorolt témakör feldolgozásá­jobbjainak képzésére, szemé- gégét jól érzékelteti a politi- í^le^ülendőy e£_>altalan nem lyiségének • formálására, majd kai munka alapvető területe- . ..‘0 képességének megfelelő tévé- in szerzett ismeretek körének 'e° 00 az az kenység biztosítására. áttekintése. A nemzetközi po­Az életkorukból — 35 fő 35 litikával összefüggő legfonto- éven aluli — szinte terme- sabb ideológiai és politikai is- szetszerüen következik, hogy meyetek feldolgozása, a marx- mintegy 40-en 1960 után lép- ista történelemszemlélet ki­tek a párt soraiba. Pártmeg- alakítása jól segíti a résztve- bízatásuk szerint csúcsvezető- vöket a nemzetközi osztály- ségi és alapszervezeti titká- harc összetett folyamatának nők, vezetőségi tagok. Közű- helyes megközelítésében, egyes lük többen éppen az elmúlt történéseinek értékelésében, ndrtvezetőség-válusztássorán magyarázásában, nyerték el alapszervezetük Szocialista fejlődésünk , ne­taeságának bizalmát. gyedszázados áttekintése, kri- __..., , .... . H arminchét hallgató becsű- tikai értékelése, tanulságainak . ® rzp u kiitikai szellemük letes munkával kiérdemelt 78 feldolgozása, a jövő feladatai- * Fe:l 5?,°-1, tajeko­kitüntetése, elismerése egyér- nak, 'lehetőségeinek, eszközei- helyzetmegitelo es. prob­t.elműen m.ibtin hoev e nárt. -not föltárás alanot adóit a l«mamegoldo keneSSeguk, lényegesen eredmény, amely a pártiskólét végzők személyiségében végbement. Ezt a változást néhány mon­datban így lehetne összesűrí­teni: szilárdabbá vált marxis­ta .világnézetük, szocialista er­kölcsi tudatuk és meggyőző­désük. Jelentősen szélesedett és több síkúvá vált szemlélet- módjuk.,. Felkészültségükkel párhuzamosan növekedett ön­bizalmuk, tökéletesedett önér­tékelési képességük, bizton­Útban a „növény-gyárak Forradalom a növényszaporítáaban 99 felé Az Eötvös mányegyetem tanszékén európai viszonylat­ban is ritkaságszámba me­nő, modem „steril” laborató­Loránd Tudó- talmazó táptalajra tesszük, növényélettani lombikokba helyezzük, és megfelelő hőmérsékletet és fényhatást biztosítunk számá­ra. Ennek eredményeként a szövetdarab néhány hét múl­lett, egyelőre még nagyon ko­moly és költséges technikai feltételeket követel meg. Ép­pen ezért jelenleg csak a ne­mesebb, s kereskedelmi szem­pontból értékesebb virágfaj­ták állományának megsokszo­rium működik. Az ország ta- va zöldülni' kezd, megnágyob- ,. , .... ... bodik. A keietkezett szövet­ián legtisztább szobája ez, darab a fél centiméter nagy. ahol még a fűtést is úgy ol- ságot is elérheti, amit tovább rozására alkalmazzuk: a mag- dották meg, hogy a légtér- lehet darabolni, szaporítani, ról is csak nehezen szaporít- toen ne képződhessenek port _ idő után megjelenik a ható orchideák magból kelt szállító örvények. A külön- dík^és néhánf hónap1" múlva egyedeinek steril nevelésével, a metszet már igazi növényi valamint a növény hajtáscsú- alakzatot mutat: ezáltal rövi- csáriak szövetéből sterilen ne- desen alkalmassá válik a ki- ültetésrei örvények, leges technikai kiképzésű he­lyiségben évek óta érdekes el­méleti és gyakorlati kísérle­tek folynak: olyan növényi szövet- és szervtenyésztések, amelyeknek eredményei töb­bek között a magyar kertésze­veit orchideákkal is kísérlete­zünk. — Laboratóriumi kísérlete­inket azonban nem egyedül — A meriklónos módszer, elődeivel szemben, rendkívül előnyös tulajdonságokkal ren­delkezik. Biztosítja, hogy az végezzük; munkánkban aktí­ti kultúrát es a viragtermesz- egyedi kitűnő minőségű hib- Van reszt vesz 3 gyakorlat tést igen jelentősen befolyá- ridek eredeti tulajdonságaikat képviselője, a Sasad Mezőgaz­solják maradéktalanul megőrizhes- dasági Tsz is. A közös erőfe­sék, amit a magról való sza- sütésnek -minden bizonnyal Dr. Maróti Mihály egyetemi porítással nem mindig lehet rövidesen olyan kézzelfog­tanár elmondotta, hogy az ed- elérni; lehetővé teszi továb- ható eredménye lesz, amely a .... , , há azt hoev a kiválasztott magyar viragpiac ertekes gaz­dig hagyományos vegetatív Da ,az\ "t58" “ Kivaiaszioii .................. - - ­, , • növényeket rövid idő alatt, novenyszaporítasi modot szín- szjnte korlátlan mennyiségben te forradalmasította az utób- lehessen szaporítani. Az eljá- bi években kidolgozott és rás ugyanis, a magról törté- már eddig is a vártnál na- nö szaporításhoz viszonyítva, , ____.. a csírázástól a1 virágzásig ter­g yobb sikerrel alkalmazott. jed5 |<jőt jelentősen megrö- tigynevezett meriklónos mód- vidíti. szer gyakorlati bevezetése. — Ez a szaporítási mod, — Az eljárásnak az a lé- minden gyakorlati előnye mel­nyege — mondotta —, hogy az értékes, ritka, magról azon­ban csak nehezen szaporítha­tó növény fiatal hajtáscsúcsá­ból egymilliméteres darabkát íertőzésmentesen kimetszünk. Ezt egy előzőleg sterilizált, különböző tápanyagokat tar­dálkodását hozza magával. E szaporítási mód gyakorlati el­terjesztésével az orchidea vá- gottvirág-termelésben meg­nyílt a tervszerűbb előállítás lehetősége: adott időre egysé­ges minőségű, egy időben vi­rágzó anyag kerülhet piacra, amelynek nevelési és kezelé­si technikája is egységesebb, tehát egyszerűbb. (MTI) képességük. Úgy gondolom, az öthóna­' telműen mutatja, hogy e párt- nek feltárása alapot adott a vezetők mukában és szociális- helyi politika célkitűzéseinek, er-osoaou ponti­ta együttélésben felülmúlják tennivalóinak meghatározása- Ü,°°ialasuk' cselekvő­munkatársaik nagy részét, így hoz és következetes végre- példát mutatnak azoknak. hajtásához. A mindennapos találkozá- A szocialista integráció P* pártiskolái munka ilyen sok viszatérővé tették a gön- problémáinak feldolgozása, vonásokban való áttekinté­dolatot: nagyon, helyes, hogy gazdaságpolitikánk fő kérdé- Be i® meggyőzően mutatja, a párt nemcsak megtalálja, seinek megismerése a terv- hogy e pártoktatási forma mi­megbízza a vezetésre legal- gazdálkodás, gazdasági szabá- lve>} eredményesen képes hoz- kalmasabb tagjait, hanem lyozók, jövedelem-elosztási el- zájárülni a pártalapszerveze- gondoskodik is előképzettsé- vek, érdekviszonyok tanulmá- tók munkájának eredménye­güknek megfelelő, társadalmi nyozása, az egyes népgazdasá- sebbé tételéhez. Az iskola - szükséglethez mért képzésük- gi ágak helyzetének, a válla- adta magasabb képzettség tér­ről, a feladatok eredményes lati gazdálkodás problémáinak mesz.ete.sen csak lehetőség, a megoldására való felkészítő- megismerése helyes szemléié- helyi tényezőkön is múlik — sükről. te,t, megközelítési módszert mfS ha ezek egy része for­A feladat nehézsége és fo- adott gazdaságpolitikai fel- »álható is hogy az iskola kazotos megoldása szinte adataink értelmezéséhez, meg- által ^ kifejlesztett személyi napról napra növelte a kői- oldásához. adottságok a mindennapok csöijös tiszteletet a pártisko- Ideológiai és kulturális éle- gyakorlatában hogyan funk­la tanulói és oktatói között, tünk problémáinak tanulmá- cionálnaik. Az öt hónap végén nehéz lett nyozása alkalmassá tette a Nádházi Lajos A nőbizottság javasolt Megtartotta első ülését az ÁFÉSZ nőbizottsága is, ame­lyen a szövetkezetpolitikai osztály adott tájékoztatást a tagkölcsönszervezésről. A nőbizottsági tagok felszólalá­saikban kérték, hogy a na­gyobb 'tagszövetkezetek te­lephelyén, ahol több bolt­egység van — mint Rom- hányban, Diósjenőn, -Nógrád- ban és Rétságon — legalább egy élelmiszert árusító bolt tartson egész nap nyitva. Jelenleg ugyanis déli tizen­két órától délután háromig nem lehet egy szelet kenye­ret, vagy egy liter tejet sem' kapni. Megoldásként a nyúj­tott műszak bevezetését ja­vasolták. Munkásfiatalok szavalóve rsenye Salgótarjánban, a Kossuth Művelődési Otthonban vasár­nap rendezik meg a munkás- fiatalok o'rszágos szavalóver­senyének megyei döntőjét. Innen a legjobbak kerülnek tovább az országos döntőre. Az előzetes tájékoztatás sze­rint 25 indulója lesz a va­sárnapi szavalóvelsenynek. A többi megyében is folynak, illetve lezajlottak már a me­gyei döntők és jönnek a ne­vezések Salgótarjánba. Itt rendezik ugyanis április 8—9 kőiéit az országos döntőt. / Nagy úr a napsu­gár, különösen így február végén, ami­kor az emberek amúgy is kiéheztek már melegére. A vasárnapi napsütés — bár gyengélke­dett, alig lábadozott még a télből — kicsal­ta az embereket a Salgótarján körüli erdőktfe, hegyekbe. Az üveggyári hal- dával szembeni tölgyfaerdőben két tizenéves fiú kapasz­kodott fel a merede­ken. A k\spatak szurdokából jöttek, kezükben gyermek­nek való játéklapát. Talán földet keres­tek, cserépbe valót. — Na, még ezt a lankát megmásszuk, aztán pihenünk 1 — szólt biztatóan a na- , 03jobbik. ERDEI UTAKON /WWWWWWVVWWWV — Ez neked lan­ka?! — mondta rá a mögötte iparkodó. Rendetlenül kapkod­ta a levegőt, elvétet­te a lépést, vissza­csúszott az avar alat­ti nedves földön. — Olyan meredek, hogy meg sem érdemli a becézést. Nem lanka ez, csak lan! A tölgyes feletti mező szélén fiatal papa ment a' gyálog- úton két kisfiával. A gyerekek indián toll- dísszel felékítve, ke­zükben nyilat tartva futkostak. A felége­tett mező ideális környezet volt az in- diánosdihoz. Felperzselték a prérít! — kiabált « kisebbik lelkesen. — Az ám! — így az atya. — Akkor itt kell lennie Sólyom­szemnek is. Valahol megbújt a lóbőr alatt, hogy meg ne égjen. — Vff, uff, üvölt a néma indián! — a nagyobbik nyilát rázva rohant rá a mezőre, nyomában öccse. Lábuk alatt csak úgy por zott az égett fű. A somlyói erdő szélén ducus kislány ballagott nagyap­jával. A nagyapa ke­zében az erdőben metszett bot, a négy­éves kislány a nagyit utánozva, nagy komo­lyan botozott az úton. A másik kezé­ben agyaggombócot gyömöszölt. — Nézd már, na­gyi, milyen sima, gömbölyű! — mutat­ta maszatos tenyeré­ben a gombócot. — Gyúrjam még fa vább. mit gondolsz? Az öregember ko­molyan megvizsgálta az agyagot, aztán bó­lintott: — Igen. még egy kicsit gyúrnod kell. Forgalmasak, vi­dám nevetéstől han­gosak voltak vasár­nap a város körüli erdei utak. A beton­ból, kőből egy napra kiköltöztek az embe­rek az erdőkbe, a mezőre, a zöldbe. — szendi — Hát érdemes olcsón? Megtörtént, amit elmon- alacsony. S ebből lett a dók. Az egyik termelőszö- baj! vetkezet főkönyvelője bosz­szankodva mondta: Mert ugyebár, ha valami nagyon olcsó, az eleve nem — Hallottál ilyet, olcsób- iehet jó. A háziasszonyok ban adjuk az árut, és ezért vásároltak és a férjek egyi- nem kell... ke-másika a kolbászhoz,' Nem értettem meg. Aztán szalonnához az első héten elmondta. Arról van szó »agával vitte munkahelyé- ugyanis, hogy az őszön a re- Evés közben egy házi tsz több hordó savanyított uborkát fogyasztó megkér- paradicsomot készített. A jó öezte: minőségű savanyúság piaci _ Te> komá ez az a2 ertekesitesere most került , „ sor. Mint ilyenkor szokás, okso tsz-paradicsom, ami- megállapították a termelői bői most eszel? és fogyasztói árat. Számol­S akik ezt ették lassan restéllkedni kezdtek az- ol­csó paradicsom miatt. Ettől kezdve lassan elmaradoztak a vevők. Hiába a jó minő­ség, ha a vevők a drágább­hoz szoktak, rangon aluli­nak tartják, hogy olcsót vá­sároljanak és fogyasszanak. tak jobbra, balna és kialakí­tották az értékét. Barátom is elcsodálkozott a kialakult ár láttán. — Hát ez nem sok. 1. de, ha ennyi, akkor ennyi. Töb­bet nem kérünk érte,. Igaz, máshol duplája mint ná­lunk, de így gyorsabban el P€őig nem mindenre vonat- tűd juk adni az egész készle- közije az a szólásmondás, t©t. mely szerint „Nem vagyunk olyan gazdagok, hogy olcsó Meg is kezdődött az áni- árut vegyünk.” sítás. Az áru felkerült a „ , , . , , . , Valakinek pedig el kell tsz-aruda pultjára es annak kezdeni> hogy tisztességes rendje, módja szerint az haszonnal, a tényleges rá­áruna az ártábla is. Az első fordításokat figyelembe vé­napokban nagy volt az ér- ve alakítsa ki az árat — és deklődés. Igaz, jó volt az czcn adja el poi tékáját. áru, és az ára is szokatlanul (sarkadi) i NÓGRÁD — 1972. március 1- szerda 5

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom